Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

Magyar-lengyel barátsági gyűlés Békéscsabán Amint arról lapunk június 26-á száméiban már hírt adtunk, Békéscsabán, a Magyar—Len­gyel Barátsági és Kölcsönös Se­gélynyújtási Szerződés 25. év­fordulója tiszteletére hétfőn ün­nepi gyűlést rendeztek. Délután 4 órakor a városi ta­nács zsúfolásig megtelt díszter­mében Araczibi János, az MSZMP Békéscsabai Városi Bi­zottságának titkára nyitotta meg a gyűlést, majd dr. Haraszti Já­nos, a városi tanács elnöke szó­lalt fel. Beszédében méltatta a két nép évszásadog barátságát, s többek között a következőket mondta: — Történelmi sorsazonossá- gank, népeink hagyományos» ba­rátsága, szabadságSzenetete hoz­ta közel napsaikét, amelyet a 26 évvel ezelőtt aláírt szerződés megbon ihatatlanná erősített. A városi tanács elnökének szavai után Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti rendikívüli és meghatalma­zott nagykövete szólt az ünnepi (gyűlés részvevőihez. Beszédé­ten visszapillantott a lengyel és a magyar nép történetére, azokra a közös harcokra, ame­lyeket a két ország haladó szel­lemű fiai együtt vívtak. Szólt a Szovjetunió és a szocialista or­szágok megbonthatatlan barát­ságáról, valamint a magyar és lengyel kommunista pártnak a kölcsönös kapcsolatok fejlesz­tésében betöltött fontos szere­péről. Beszédét a lengyel és a magyar nép éltetésével fejezte bet Az ünnepi gyűlést követően Békéscsabán, a Tanácsköztár­saság út 3 szám alatti Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat bemutatótermében lengyel népművészeti kiállítást és vásárt nyitott meg Edvard Piekarski, a Lengyel Kultúra igazgató- helyettese. Képünkön jobbról balra: Kassay Béla, a kereske­delmi vállalat igazgatója, mellette Tadeusz Hanuszek rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövet. térre hozni. De Bíró tökéletesén manőverezett, automatikusan, mint egy nagyon finom műszer, zökkenőmentesen fogtak talajt, aztán a gép leállt. Csak ott ju­tott eszébe, hogy repülővel kel­lene menni — egy óra múlva Budaörsön lennének. „Repüljünk föl” — mondta — „A góréfr biztos megértik...” Bí­ró nem szólt, csak a fejét rázta, s máfl. ugrott is ki a gépből. Si­etve menték a puszta felé, majdnem futották a Fiatig. Száznegyvennel ment, a na­gyobb fékezéseknél Bíró előre­bukott, de sohasem koppant a szélvédő üvegnek, mert kezét már korábban automatikusan a műszerfalnak feszítette, görcsö­sen, mintha védekezne a feléje futó tájjal szemben. Máskor, ha Bíró a kocsijában ült, sohasem szokott így száguldozni, mert Bíró nem szerette a száguldo­zást. Nem mintha félt volna, csak éppen értelmetlennek tar­totta. Csapó nevetett, de azért mindig lassabban és megfontol- taöbam vezetett, ha Bíró vele volt. És elég gyakran utaztak így együtt. Nem tudni miért, ezeket az utakat Csapó nagyon szeret­te. Ez azonban más út volt, most Bíró nem szólt egy szót sem, és Csapó sem tett megjegyzéseket a megelőzött kocsikra és vezető­ikre. A kórházban mindjárt felen­gedték őket. Csapót kínos ide­gesség fogta él, ahogy ott lép­kedett fél lepessel a barátja után, már előre irtózott a jele­nettől. ami a fehér ágyas, gyógy- *«er szagú kórteremben fogadja. i a A kisfiú nem ismerte meg az : apját, tág pupillájú, távolba né- ; ző szem csillogott az ösztövér ■ kis arcban, Csapó szívét hirte- jj len riadt, keserű szánalom rán- : tóttá össze, az ajtóban állt, Bíró ; háta mögött, nem láthatta a fér- ; fi arcát. Nékifeszítette a hátát ; az ajtófélfának. Aztán Bírómé \ arcára tévedt a tekintete. Hirte- 5 ilem megfoghataflamnak érezte, ; hogy a nők ilyen alkalmakkor \ is kifestik magukat, s most már ■ valami súlyos bánat is a mellé- : re telepedett. Amikor a nő zo- ■ kogva férje nyakába csimpasz- ■ kodott, nem bírta tovább — ki- ! fordult a kórteremből. Kint a folyosón arcát az ab- ; laküveghez szorította, görnyed- j ten állt sokáig. Nem is vette : észre, hogyan került melléje a : Icékbóbitás kis ápolónő, csak ak- ; kor fordult feléje, amikor meg- ■ fogta a karját. „Rosszul van?” E — kérdezte a lány. Csapó fel- E egyenesedett, érdeklődve nézett E rá, elmosolyodott, jobb kézzel ; megsimogatta a lány arcát és « azt mondta: „Hű, de csinos ! vagy.” A lány egy darabig ér- ; tétlenül nézett rá, aztán elmo- ; solyodott, megbocsátó-kedvesen ; csóválta a fejét és továbbment. ! Csapó utánanézett. Formás lába : volt a lánynak. Egy pillanatig sem maradt az : ablaknál, kusza érzések lepték ; meg, elindult, leszaladt a lép- ; csőn, kezével végigzongorázott a ; korlát rácsain, mikor kilépett a ! kórház kapuján, úgy érezte, sú- : lyos terhektől szabadult meg. ; Aztán beült a Fiatba és étrobo- ; gott. (Folytatjuk) S „Kaszafenő” kombájooiok között Újkígyóson — Hogyan haladnak az ara­tásit előkészületekkel? — kérdez, tem Hangyás,- Zoltánt, az újkí­gyósa Aranykalász Tsz főmérnö­két. — Mi már nem készülünk. A műhely megtette kötelességét, ma adjuk át a kombájnokat az aratásra beosztottaknak. Június 25-ét írunk, s az újkí­gyós! Aranykalász Tsz kombájn- üzemében szelíden duruzsolnak az új motorra] ékesített „gsaho- nazabáló” gépek. Járatják a mo­torokat, hogy néhány napon be­lül nekivághassanak a 2 000 hold körüli kalászosnak. Amíg a kombájnudvarra tar­tunk, a főmérnök elmondjál, hogy új munkaszervezést dol­gozták ki a gépműhelyre. Ezek szerint ma három brigád dolgo­zik. Az egyikbe a lakatosok és a munkagép-javítók tartoznak, a másikba a traktorszerelők, a harmadikba pedig a kombájn- szerelők. EZ utóbbiak brigádját Bangó Gábor vezeti. A 14 SZK és a 2 NDK kombájn javítására 300 ezer forint értékű alkatrészt és 20 ezier forint munkadíjat köl­töttek. — Ez a költség nálunk na­gyon fontos, mert a szerelőmun­ka minőségét a kombájnüzem jövedelmezőségét ezzel is mér­jük — mondja, majd belépünk két kombájn közé, ahol Kovács Gyula lelépő kom báj nos átadja gépét Nagy Andrásnak. A belkereskedelmi miniszter — a SZOT-tal és a Mi­nisztertan ácsTanácsá Hivatalának elnökével egyetértésben — ren­deletet adott ki a társadalmi el­lenőrzés alapvető szabályairól. A rendelet a fogyasztói érdek- védelem fokozása érdekében, a tanácstörvény előírásait figye­lembe véve született, s egy ko­rábbi — tíz évvel ezelőtti — miniszteri utasítás helyébe lé­pett. A társadalmi ellenőrzés gaz­dái korábban általában a tanácsok voltaik. Az új jogszabály a társadal­mi ellenőri hálózat megszervezé­sét, működésének irányítását — — Nem fáj a szíve megválni az új SZK 5-től? — Ami igaz, igaz, tavaly na­gyon a szívemhez nőtt ez, a gép. Őszre ma® beosztást kapok, ezért elvették tőlem, 8 átadták Nagy Andrásnak. Ő az aratás kezdeté­től a kukordcabetakarításdg ül majd a nyergében. Közbeszól Bangó Gábor: — A kombájnotok műszakját úgy szerveztük meg, hogy a ku­korica betakarítására a jobb gé­pekre a gyakorlatban jól vizs­gázott „öreg” kombájnosokat tesszük. Kovács Gyula az idén egy 8 eves SZK 4-es kombájn­nal arat. Ettől a géptől kukori- ca.betakarítást már nem várunk öt viszont őszre Johne Deere kukoricakorn»bájnr3 ültetjük. Ko­vács Gyula különben a tavasz folyamán a Johne Deere trak­torral dolgozott. Aratás után, vagy talán még közben is visz- szaültetjük a traktorra. Nagy az újkígyósa határ, bőven lehet benne a barázdát húzogatni. Nagy András a közepes telje­sítményű kombájnosok közé tar­tozik Újkígyóson, Tavaly a légy jobb kombóijnos 30 vagon gabo­nát takarított be. Ö huszonötöt. Most, hogy új gépet kap, feni a kaszáját. Úgy akar dolgozni, hogy legalább 30 vagonnal, de inkább többel arasson és csé­peljen. A gép mellett Kovács Gyula és Nagy András kicseréli a SZOT elvi irányítása mellett — a szakszervezetek budapesti, illetve megyei tanácsainak ha­táskörébe utalta. Az érvényes rendelkezések szerint azonban a tanácsok is szervezhetnek tár­sadalmi ellenőri hálózatot és igénybe vehetik a szakszervezeti társadalmi ellenőröket is. A miniszteri rendelet a társa­dalmi ellenőrzés tevékenységét szabályozza, meghatározza a tár­sadalmi ellenőrök feladatait, jo­gait. A társadalmi ellenőrök mű­ködési szabályzatát a SZOT dol­gozza ki, s a szakszervezeti szer- vejj gondoskodnak a társadalmi ellenőrök oktatásáról. (MTI) a tapasztalatokat Mire kell ügyelni az SZK 5-nél vezetés közben, milyen hibák fordultak elő, és ezeket hogyan háríthatja el? A mesterfogások tapasztalat- cseréje ez, Bangó Gábor brigád, vezető jelenlétében. Előkerül a mentődoboz, a tűzoltófelszerelés és egyéb tartozékok. Mind-mind rendben van. Aláírják az átadá­si, illetve átvételi lapot és a kombájnosok műszakba állítása egy másik gép mellett újra kez­dődik. — Meglepő a rend és a tisz­taság itt a kombájnudvaron — mondom» a főmérnöknek. A napokban beszéltük meg sec. emberekkel, ho»gy lehetőségein­ken belül egy helyre csoporto­sítjuk a betakarítógépeket. Ez a kis kombájnudvar társadalmi munkában készült. Összesen 16 kombájn tartozik majd ide, meg fél tucat kukoricabetakjarító adapter. — Az itteni rend és tisztaság — szól közbe» a brigád vezető — Horváth Andrást dicséri, ö húzta ki a kerítést, egy szál fe­hérre festett szöges drótot, ő festette be fehérre a fák tör­zsét, ő sepert fel, jelölte ki a. kombájnok parkolóhelyét fehér kővél, hogy hova kel] beállni, ő viseli gondját a „miniszteri” út­nak, amely a kombájn-udvart két részre osztja. Horváth András ezek szerint katomaviseit ember, volt erdei táborozáson, hiszen miniszteri utat ott, csináltak a kiskatonák. Az ottani nagy szorgalommal és igyekezettel csinosította ki a közi ekedőu tat. 0 felel a ren­dért. Nélküle, engedélye nélkül senki sem léphet ide be. Ez a rend mindenkire kötelező! E kis epizód után még azt is elmondták, ho»gy az» aratás fo­lyamatosságát egy műhelykocsi biztosítja, melyen 4 darab sze­relő kap beosztást. A darab szón kicsit elgomdolko»ztam, de a bri­gádvezető mindjárt megmagya­rázta: . — Négy szerelő azért négy darab, mert egyik a hegesztés­hez, másik a forgácsoláshoz, a harmadik a szereléshez, a In- katosmunkához, a negyedik pe­dig a motorhoz ért. így négyesé­ben alkotnak egy egészet. A műhely előtt Sódar Pál sze­relő, Orbán Sándor kombójnos és Gedó Lajos munkaigyakorla- tos diák a 16. kombájn javítá­sán dolgozik. — Mikorra lesznek ezzel ké­szen? — Holnapután, szerdán este átadjuk; ezt a gépet is — vála­szolta Sódar Pál. — AJkatrészgondjuk van-e? — Mi nem ismerjük azt, hogy alikatrészgond. Ha valamit nem tudunk beszerezni, a brigád ösz- szedugja a fejét és aztán elme­gyünk a főmérnökhöz, utána a forgácsolóműhelybe és a kománk megcsinálja. így volt ez mostt Is. Az NDK-típusú kombájnhoz nem kaptunk dóhszíjtárcsaagyat. Hát megcsináljuk. Ennek a gép­nek aratnia kell És ez rajtunk nem fog ki. Dús kalásizokat lengét a Jú­niusi szél az újkígyósa határban. A tsz-elnök szobájába valaki behoz öt kalászt. Az elnökhe­lyettes ízeire szedi és mindjárt összead, szoroz ezt mondja: ha ez úgy érne be, ahogyan a nagykönyvben elő van írva, ak­kor a tsz-t senkj sem mentené meg a holdamként! 35—40 má­zsa búzátólí! Lesz tehát mH aratni Újkí­gyóson. Fenhetik a kaszát a komibáj nosok. Dupsi Károly ÊÊÆsms 3 '913, JÚNIUS Z1. ** Értesítjük kedves nézőinkét,, hogy a Brigád mozi július 1-től a Fegyveres Erők Klubjában (Szabadság tér 6, szám alatt) üzemel Játszási napok: csütörtök — péntek és vasárnap­tól — keddig. Előadáskezdés: hétköznap fél 6 és fél 8, vasar- és ünnepnap fél 4, fél 6, fél 8 órakor.--*Sïsa3a-3iï2a3:­«asgaaMMMMM sasa»! ?ií*ü Miniszteri rendelet a belkereskedelem társadalmi ellenőrzéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom