Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-03 / 128. szám
brigád bízásából a felvásárolt állatok ellenértékét a takarékszövetkezet fizeti ki a lakosságnak. S, miközben egymást követték íz új szolgáltatások bevezetése és a különböző munkafolyamatok korszerűsítése, Endrődön új üzletház épült, Gyomán kirendeltség létesült, Hunyán is pénzintézethez méltó helyet kapott a kirendeltség. Mindez — és még sok más/— a brigád vállalásaiban is évről évre szerepelt. S, miközben teltek az évek, úgy övezte mind nagyobb bizalom az endródi pénzintézetet. Erről tanúskodnak a betét- és kölcsönállomány növekvő milliói is. A múlt évben a takarékszövetkezet kamatozó betét- állománya 6 millió forinttal Siövékedett. Ez azt jelentette, hogy év végére csaknem 31 millió forint betétállományt kezelt a szövetkezet kollektívája. Miisik alapvető tevékenységük 1972-ben is a kölcsönfolyósítás volt. Tavaly 1800 tag kért és kapott Endrődön, Hunyán és Gyomán kölcsönt, 10 millió forint összegben. Mindez a brigád vállalásának pluszmunkájából is fakadt, akárcsak a taglétszám növékedése. Ugyanis a múlt évben 643-an kérték e szövetkezetnéd tagfelvételüket. És mire elérkezett az év végi mérlegkészítés, a három községben már 3 500-an vallották magukénak az Endródi Taka- rékszo vetkezetet Kép, szöveg: Balkus Imre Az ezüstkoszorús pénzintézet az ország legnagyobb tíz takarékszövetkezete közé küzdje fel magát. Kiemelkedő gazdasági eredményeiért 18 esetben kapott a kollektíva megyei és országos szervektől elismerő és dicsérő oklevelet. Ezek közül kettő az országos szervek kitüntetéséről tanúskodik. Hogy mi volt a hajtóerő, ami e sorozatos elismeréshez elvezetett? Róza Vendelné, a ta- karókszövetkezet_ ügyvezetője a munkaversenyt említi, amit ők nagyon komolyan csináinak 1966 óta. És ezt nem formaságból, nem is udvariasságból tette. Ugyanis 1966 óta a takarékszövetkezet dolgozói minden évben elnyerték a Szocialista brigád címet. Egy évvel ezelőtt pedig kiérdemelték az ezüstkoszorús jelvényt is. Békés megye takarékszövetkezetei közül Endrődön vezették be elsőként az analitikus és főkönyvi könyvelés teljes gépesítését. Közben más takarékszövetkezeteknél is segítettek e munkafolyamat sikeres megoldásában. Míg a III. fokozatú biztosítási tevékenység átvállalásában országosan is az elsők között voltak, illetve az elsők között kötöttek erre vonatkozó megállapodást az Állami Biztosítóval. Ezt a tevékenységet ma már Endrődön, Hunyán és Gyomán végzik, mind nagyobb eredménnyel. Június elsejétől pedig újabb szolgáltatással bővült üzleti tevékenységük. A megyei húsipari vállalat megMéhkerék tanácsának élén Gukorrépatermesztési program Békés és Csongrád megyei •termelőszövetkezetek bevonásával cukorrépatermesztési tanácskozást tartottak június elsején a Mezőhegy esi Cukorgyárban. A programot a Mező- hegyesi Napok keretében szervezték, melyen a 35 üzem képviselőjét Emődi Gyula, a Mezőhegyest Állami Gazdaság kooperációs osztályának vezetője tájékoztatta a mezőhegyesi kezdeményezésről, a oukorrépa- termesztés zárt technológiai egységéről. Tátrai György, a Mezőgazdasági Gepkís«feeti Intézet tudományos munkatársa a legkorszerűbb répatermesztési gépektől tartott előadást. Kovács Gábor, a Békés megyei Növényvédő Állomás főmérnöke a gyomirtó szerek és kombinációinak használatáról beszélt. Részt vet^ a tanácskozáson a Makó környéki és a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének több munkatársa is. Néhány hónappal ezelőtt ünnepelte megalakulásának l-íT évfordulóját az Endródi Takarékszövetkezet. A másfél évti-1 zed elég volt ahhoz, hogy e B szorgalmas adminisztrátorból tanácselnök I Fiatal, törékeny alkatú asz- szony. Aki nem ismeri, nem is hiszi el róla. hogy lassan már két évtizede annak, amikor elő. szőr lépett be a méhkeréki tanácsháza kapuján. Pontosan 1954_ben került az államigazgatásba dolgozni mint adminisztrátor, Bóka Mihályné. Néhány évvel később már 1960- ban az igyekvő, szorgalmas. a minden iránt érdeklődő adminisztrátort választották meg a végrehajtó bizottság titkárának. 1963-han szülési szabadságra fnent, s a gyermeknevelés miatt nem vállalta a titkári teendőket. Ekkor 1967-ben igazgatási előadó. Közben a dolgozók iskolájában elvégzi a közgazda- sági technikumot és a helyi ter. melőszövetkezetbe megy dolgoz, ni, könyvelési csoportvezetőnek, 1972-ben meghalt Méhkerék tanácselnöke. Ideiglenesen Bóka Mihálynét bízták meg az elnöki teendők ellátásával. A tanácstagi választásokon újra megválasztották a 21. kerület tanácstagjának és április 20-án, a tanács alakuló ülésén a tanácstagok egyhangúan Bóka Mikiimét választották Méhkerék község tanácselnökének. — Megmondom őszintén, eleinte hallani sem akartam arról, hogy tanácselnök legyek. Egy. részt azért, mert még mindig sok előítélettel lehet találkozni lépten-nyomon. Sokan vannak, akik azt mondják: egy asszony nem képes egy község gondjait, ügyeit elintézni. Aztán ígéretet is kaptam a párt járási bizottságának, a járási hivatal vezetőinek támogatásáról, s bízva abban, hogy ez nemcsak ígéret marad, vállaltam. — T-^crr. nőkre váré feladatok ellátásá- ;■ ra? Î — Sok tennivaló vár rám, s : az már közhely, hogy mindezek. £ hez kevés a pénzünk. Tavaly- ! ról maradt 300 ezer forintunk, : amelyből 100 ezer forintot hasz- ; nálunk fel a tanácstagi jelölő ; gyűléseken legtöbbet hangozta. : tott panaszok orvoslására, jár- : daépítésre. Bevezetjük még az £ idén a vízvezetéket az iskola- « ba. az óvodába. Rendbe kell ! hozni, parkosítani a művelődési : otthon környékét, s az udva_ ; ron szabadtéri színpad építését • is tervezzük. Tovább kell bőví- : teni a vízhálózatot, az orvosi ; lakást rendbe hozni, mert or- ; vost szeretnénk hozatni a köz- ■ ségbe... — A kevés pénzt, mint házi- ; asszony is biztosan jól fogja be. ■ osztani. — A családi költségvetést is : én irányítom, persze mindent £ megbeszélve közösen a férjem. ! mel. Ezt, az odahaza jól be- : vált módszert szeretném meg- £ valósítani itt is úgy, hogy min- £ den fontosabb és nagyobb ki- ! adást megtárgyalunk a tanács : és a végrehajtó bizottság tag- £ jaival. Több szem többet lát és £ több vé'emenvből könnyebb a ■ megfelelőt, a helyeset kiválasz- £ tani. És amihez szükséges, kér- ; jük a lakosság társadalmi mun. ! káját. Bízom abban, hogy min- : dig a legfontosabb feladatok ke. : rülnek megvalósításra. Hamaro. £ san kidolgozunk — lehet, hogy f már a következő tanácsülésre S — egy ciklusprogramot, amely. ; ben részletesen ismertetjük a £ következő négy év legfontosabb * tennivalóit, amit remélem sike_ j rül tnajd maradéktalanul tel- £ jesíteni. Ennek meghatározója: £ » mán» áa » rissirefapás ^ I KÉT ÉV NYOLC HÓNAK 7. — Arra az alacsony szőkére vigyázz. Késelés miatt került ide. Van, aki az öklében fogja a halefet és fölemelt kézzel szúr, attól ne félj. Ha csak egy kicsit jó a szemed, elugrassz vagy megfogod a csuklóját. De, aki úgy jön, mintha fütyörész- ne a korzón, fölemeli a nyitott tenyeréf, mintha meg akarna simogatni, aztán hirtelen ebből a nyitott tenyérből ellöki a kést és megáll benned ott. ahol ő akarja, ahová célzott, attól félni kell, mert kombinál. Hiába dzsudóztál, hiába emelgetted a súlyzót szászor, ötszázszor egy nap. összecsuklasz, mint a collstok. még örülhetsz, ha nem a májadba ment. Erről van szó, fiúkám. — Nagy marha vagy te, Kicsi — mondta Kapelláró, mivel előző élete során nem találkozott késelővel. Nem is hitt a létezésükben, azon fölöttébb egyszerű életfilozófia indítékából. hogy amennyiben ő, nem emel kést másokra, őt sem bánthatják. Azért elgondolkoztatták Kicsi, szavai. firrieikpf — jutott eszébe — Gyevi az öklében tartotta a kést. Nem csinált titkot belőle, hogy szúrni akar. Létezik az, hogy a szemében van a lelke? Elképzelhető, hogy csak védekezett? De miért félt volna tőlem? Mert látta, hogy gyűlölöm. Miért gyűlöltem? Mert elvette tőlem az Anyámat? Az Anyámat, akiinek szerettem volna leszámolni a dohányt, az első segédfizetést, az utolsó fillérig. Itt van. Ezt hoztam neked Anyu. Te tudod mire kell. Azt is te tudod, hogy nekem mire lenne szükségem. Szeretnék egy szóiké csajt fölkérni valami jó helyen. Sötét ruhában. Váci utcai nyakkendőben, amilyet csak maszeknál lehet kapni, tetű maszekoknál, akik a tenyerük alatt tartják a kést és közben fütyörésznek a korzón, és pedikűröshöz járnak és a kis csajok úgy fekszenek le nekik, hogy eszükbe se jut utána, hogy a nővérüknek befújják az egészet, és ha befújják is, csa*t dicsekvésből és örül a nővérke, megírja haza. alighanem jó parti van kilátásban, még küldik is, * NIGHT BÁR nem a KisEndrődiek az iskoláért (Tudósítónktól) Élesen sivít a fűrészgép, amikor benyitunk a fenyőillatos, tágas helyiségbe. Sokan még Endrődön sem tudják, hogy itt dolgozik a járásig „előkészítő műhely”. Vezetője’ Hunya Alajos pedagógus. Tőle tudtuk meg. hogy milyen céllal hozták létre 1971 őszén ezt a létesítményt. — A műhely elsődleges feladata, hogy a járás általános iskoláinak a gyakorlati oktatáshoz szükséges anyagot és szemléltetőeszközöket biztosítsa. Főleg olyan tárgyak készülnek itt, amiket elsősorban a fizikai és kémiai oktatásban tudnak hasznosítani. Innen kapnak félig megmunkált fa-, fém- és textilanyagot az endródi, gyomai, kondorost kardosi, örménykúti, csabacsű- di, hunyai és a békésszentand- rási iskolák alsó és felső tagozatú tanulói, akik aztán ezeket gyakorlati órákon munkálják, finomítják. Sok esetben segítik az óvodákat is. Igen jelentős feladata továbbá az előkészítő műhelynek a járás gyakorlati oktatóinak folyamatos továbbképzése. Itt sajátítják el a pedagógusok azokat a módszereket, munkafogásokat, melyeket később a tanulóknak adnak tovább. — Évente 106 ezer forinttal gazdálkodunk, ami nem sok, nem is kevés — mondja Hunya Alajos. — Nagy szükségünk lenne még egy elektromos köszörűre, egy szupportos fúrógépre és egy kombinált gyalugépre. A raktárkészletünk ki- hogy a nyersanyag már a követelégítő. Jelenleg úgy állunk, kező tanévre is biztosítva van, így nekünk a nyári szünetben is lesz mit csinálni. Célkitűzéseink, hogy különböző háztartási gépeket is beszerezzünk és azok kisebb javításait is elsajáttíttatjük tanulóinkkal. A szalagfűrész muzsikája kísért bennünket látogatásunkon. Elégedetten távoztunk a műhelyből, hiszen a látottak meggyőztek bennünket arról, hogy az itt folyó munka fontos tartozéka az iskolai nevelésnek, » munkára való felkészítésnek. Sztanyik Károly Duna melletti erdő, na jó, nem kell azért bedilizni. Azt mondja egyik alkalommal a Kicsi: — Te! Arra a barna srácra vigyázz. Valamit forral ellened, nézd meg a szemét Milyen ember ez? Az ilyenek álmában gyilkolják meg az embert. Tarzan azt mondaná, so^ a kromoszómájuk. Ez az ürge egyszer még megkérdezi tőled, hány éves vagy? Azt is hogy mit vacsoráztál? — Hadd kérdezze. M'ajd én is kérdezek tőle valamit — válaszolta Kapelláró. — Mit tudnál kérdezni? — Azt, hogy mit énekelt neki az anyja esténként, amikor kicsi volt? Emlékszik-e még rá? Ég mi a véleménye a nemzetközi helyzetről? — Azt hinné, frociizod. — Felőlem hihetne. Amíg gondolkozik a feleleten, nyugodtan megnézhetem, mi van a kezében. — És ha föltárja a két kezét? — Hátha nincs a kezében .«emmit. Akkor azt mondom neki, komám, tied a harmindket- tedik korsó sör. Akarsz hozzá egy fél cseresznyét? —1 Csak tudnám, mrt mondana erre Tarzan! — Azt itt is megtudhatjuk. Minden tanári testületben van egy gyomorbajos Tarzan, akinek a csúfneve becenév. —■ Kiszúrtál valakit közülük? — Igen. — Melyik az? — Nem mondom meg. Nézd ki magadnak, ki az. aikit én kiszúrtam. És egyszerre mondjuk ki a nevét.
