Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

Meddig gyerek a gyerek? s*•*■»«*«»»««■«B»ia»«sB*eM*Ba»9Bea*Hs»8»«»eeiia»ssaHB**«*#***BS■■■•»•■»»a*bs>*sot bsbbbsshistüSíssBígsisn Hogyan étkezzék az idős ember? ÖRÖMHÍR AZ ÖREGEKNEK Nagy öröm életöiB§.Tn, moz­gékony, pirospozsgás arcú 70— 80 éves emberekkel találkozni. Száz évvel ezelőtt a 70—80 éves j ember elég nagy ritkaság volt. Ma hazánkban és általában a fejlett, korszerű egészségügyi ellátással rendelkező államok­ban az átlagos életikor már 70 év felett van. Gyakorlatilag te­hát az emberek elsöprő több­sége megéri a 70 éves kort, ami természetesen nem jelenti azt, hogy baleset vagy betegség ne okozna, ritkán ifjúkorban is, korai elhalálozást. Az ilyes­mi azonban ellentétben a múlt­tal, ma nem gyakori, hanem ritkaság. Ég ha már eddig elér tünk, törekednünk kell arra is, hogy az öregek valóban testi­leg, lelkileg frissen, töretlen életkedvvel érjék meg az élet­kor legfelsőbb határát. Hogy ezt elérjék, az döntően nem az orvosokon, hanem magán az emberen múlik. Már fiatal­korban olyan életmódot, többek között ét rendi szokásokat kell elsajátítani, ami kellemes, örömmel is jár, de egyben megveti az egészséges öregkor alapját. A rarásisssó: fehérje A közelmúltban amerikai ku­tatók megállapították, hogy a fejlődő afrikai' és ázsiai álla­mokban fehérjehiányosan táp­lált csecsemők agyfejlődése el­marad az amerikai fehér lakos­ságé mögött. Az amerikai fe­hér lakosság -— legalábbis, ami a fehérjefogyasztást illeti —, egészségesen és elégségesen táplálkozik. Tehát már a mé­hen belül fejlődő csecsemő agyának, még inkább a születés utáni gyermekagynak sem kö­zömbös, hogy elegendő-e a szer­vezetében rendelkezésére álló fehérje. Pedig a magzati, gyer­meki és az ifjúi szervezet al­kalmazkodó képessége még rendkívül nagy. Annyira azon­ban nem tud alkalmazkodni, hogy a táplálék fehérjehiányát ne szenvedje meg. Mi a fehérje? Nevét, százegynéhány évvel ezelőtt német kutatók a tojás­fehérjéről adták. Lassan aztán elmaradt a szóból a tojás, de megmaradt a főtt tojás fehér színéről a fehérje. A fehérje az élő szervezet sejtjeinék egyik legfontosabb és nélkülözhetet­len építőeleme. Az élővilág tófejlődésének egyik alapvető feltétele éppen a fehérjék létre­jötte volt. Nincs tehát sem nö­vényi, sem állati élet fehérjék nélkül. A növényi vagy állati fehérjék megegyeznek abban, hogy valamennyien a húszegy­néhány nitrogént tartalmazó aminósav-füzérből épülnek fel. Az emberi táplálékul szolgáló fehérjékben mégis különbséget szokás tenni növény, és állati fehérjék között. A növényi fe­hérjéket kevésbé tartjük érté­kesnek, mint az állatiakat. E különbségtételnek oka az, hogy az állati fehérjék az aminó- savaknak olyan fajtáját is tar­talmazzák, amit a növényi nem, csak az állati szervezet tud ké­pezni. Ezeket az aminósavakat hívják létfontosságúaknafc. Ezért lényeges, hogy a csecse­mőkortól az aggastyánkorig szervezetünk mindennap meg­kapja az egészséghez nélkülöz­hetetlen állati fehérjéket Éljen a tej és a tojás! Különleges jelentőségű, hogy az idős ember — alkalmazko­dásra már kevésbé képes — szervezete mindennap megkap­ja a maga állatifehérje-szük- ségletét. Eléggé közismert már úgy falusi, mint városi lakos­ságunk körében, hogy állati fe­hérjét elsősorban az állati hú­sok, a hal, a tej, a túró, a sajt és a tojás tartalmaznak. Idős emberek étrendjében a fehérjé­ken kívül mindenekelőtt a bél­működést szabályozó növénvi rostoknak, tehát a főzelékfélék­nek és gyümölcsöknek van kü­lönös jelentősége. Ez utóbbiak­nak nemcsak rostanyaga lénye­ges. hanem vitamin- és ásványi só tartalma is. Téves nései Az elmúlt másfél évtizedben mi, orvosok terjesztettünk egy hibás nézetet a koleszterintar­talmú ételekről. Azt állítottuk ugyanis, hogy ezek fogyasztása elősegítené az érelmeszesedést. Ez a nézet tévesnek bizonyult. Éppen ezért az idős ember ét­rendjében a jóízű és könnyen emészthető tej- és tojás- fogyasztás korlátozására nincs semmi szükség. Örömhírként kell tehát közölnünk az idősebb nemzedékkel, hogy a tej és tej­termékek, a tojás fogyasztása egyáltalán nem tilos, sőt. na­gyon kívánatos. Az az ember tehát, aki gyermekkorától meg­szokja, hogy a tejet, tojást, fő­zeléket és gyümölcsfélét min­dennap étrendjébe liktassa, az számíthat arra, hogy fürgén és frissen éri meg az öregkort. Igaz, a tej, a tojás és húsfélék valamivel drágábbak, mint a kenyér és a tésztafélék, vagy akár a szalonna. Ezt az árkü­lönbözetet azonban érdemes az egészségért megfizetni akkor is, ha az élet más területén egyes igényekről le is kellene mon­danunk. ^ Szendei Adám ÉLETE KORAI szakaszában a gyermek, szüleitől teljes függőségben él, s feltétlenül rá is van utalva a gyámolí- tásra. A gyermek törekvése az önállóságra és független­ségre azonban — értelme nyiladozásával egyidőben — megkezdődik. Ismerjük a helyzetet, amikor kisóvodás kislányunkat vagy fiúnkat fel akarjuk öltöztetni és kijelen­ti: „Ezt én is tudom, anyu­ka”. Később egyre több ilyen „ezt is tudom” kerül gyer­mekünk szótárába, s hiba, ha a szülő nem veszi figyelembe vagy szándékosan figyelmen kívül hagyja a gyermeknek ezt az egészséges törekvését. Az úgynevezett „dacos” gyerek részben úgy alakul ki, hogy a szülő elnyomja, vagy semmibe veszi gyermeke saját lábra állását. Kényelmesebb és mu- tatósabb, ha az embernek szó­fogadó és engedelmes gyereke van, viszont a kicsi nehezen viseli el mindazokat a kötött­ségeket, amelyeket ily módon a szülői gondoskodás rak rá. Az a gyermek, akinek szülei a végtelenségig a „gyermek vagy még” státuszában akar­ják tartani őt, lázad, ellenáll és lassanként irányíthatatlan­ná válik. AZ IS GYAKORI nevelési hiba, hogy egyik nap ösztö­nözzük az önállósodást, más­nap fjedig, mert nincs elég időnk és türelmünk, nem is­merjük el gyermekünk azon képességeit és ismereteit, amelyeket tegnap még nem­csak, hogy elismertünk, de dicsértünk is. Holott régi pe­dagógiai szabály, hogy amit a gyermeknek már egyszer megengedtünk, azt máskor se tiltsuk meg neki. HA MI SZÜLÖK kellő gonddal és figyelemmel ne­veljük gyermekünket, de gon­doskodásunkat fokozatosan korlátozzuk — illetve akkor engedjük lazábbra a „gyep­lőt”, mielőtt gyermekünk nem érzi túl szorosnak —, akkor elkerüljük a serdülőkori szü­lő—gyermek konfliktusokat. Gyermekünk jói megáll a saját lábán, nem válik félig érett, félig éretlen, felelőt­len ifjúvá. fk. m Hinif(HiiiiiiuiiH«iiiiginH{||||I|gl||ltftM(Mlltnil|anniinauihUH|iniMMI|HaaH««iumit»i ••■■«asftassessssassscBMSf DIVAT 1973: ^ùannôniluu szituk Is üótialafz Rózsaszín, fehér, kék — a paletta min­den színe divatos az idén. De a pasz­tellszínek mel­lett nem vesztette el hegemóniáját, a min­dig elegáns és elő­nyös. kék-fehér, fe­hér-fekete összeállí­tás sem. A szoknyák hossza már nem té­ma az idén, minden­ki saját ízlése szerint alakithatja ki a szá­mára legelőnyösebb hosszúságát. A sok csinos mo­dell közöl bemuta­tunk néhányat. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Gyulai Kirendeltsége felvesz változó munkahelyre I fő nehézgépkezelőt A felvételnél a villanyszerelői szakmunfcásképesitésse! ren­delkezők előnyben részesülnek Fizetés kollektív szerződés szerint Cím: Gyula. Lenin út. Telefon: Gytiía, 377. Ügyintéző: Pfeff Ferenc ÎÎ3800

Next

/
Oldalképek
Tartalom