Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

Ilyen ez a téglagyár

Gyógyszertári asszisztensek eskütétele

ívek óta g legjobbak közé

tartozik az eletó. téglagyár. Mennyiségre és minőségre rendszeresen teljesíti a tervét. Évente csaknem 10 millió téglát termel.

Nem nagy gyár, nem is korszerű. Olyan, mint amilyen évtizedekkel ezelőtt is volt. Csak a termelőberendezések újak. De az emberek mimikája nem sokkal lett könnyebb. A jó eredményért tehát kétszeresen is megilleti őket az elismerés.

Elek nem bővelkedik ipari üzemekben. Akik valamikor a téglagyárba kerültek, a községben más elhelyezkedési lehetőséget nem találtak Az évek során megszokták a nehéz munkát. Közben javultak a munkáéi szociális körülmények. A bérek is emelkedtek. A törzsgárda végképp a gyárhoz kötötte a sorsát

Nem marad el a jutalom

Fábián István gyárvezető a munkások szorgalmára alapoz- j va jelenti ki:

— Az idén is meglesz a 10

millió tégla.

Persze, csak akkor, ha nem lesz közben nagy kárt okozó jegesé vagy szeptemberi fagy. A hagyományos téglagyár éppen úgy ki van téve az időjárás viszontagságainak, mint bármelyik mezőgazdasági' üzem.

De ami tőlük függ, megteszik. Eddig is megvolt a jó munka jutalma. A tavalyi eredmény alapján például 32 napi keresetnek megfelelő ösz- szegű nyereségrészesedést kaptak, amit az idén is ki akarjak érdemelni. Egyébként tudják, hogy igen nagy szüksége van a lakosságnak a téglára.

Évente egy holdnyi terület, j 6—7 méter mélységben kitér- | melt földjét „nyeli el” a gyár. Ennyit kell az agyagbányából csilléken a nyersgyártó-beren- de?éshez, onnan pedig többszöri le- és felrakással a kemencébe juttatni, amíg végül is 10 millió égetett tégla lesz belőle. Sok-sok fáradtsággal, küszködve hideggel, hőséggel, esővel, sárral, hóváL

És „hajtanak". A törasgárda- tagok magukkal ragadják a fiatalabbakat

Ha jól dobog a gyár „szíve'*

Hogy mrt jelent törzsgárdatagnak lenni egy ilyen gyárban, azt talán akkor értjük meg a legjobban, ha bemutatunk közülük néhányat.

Bronz István kovács és lakatos. 1951 óta a téglaipar specialistájává vált. Itt lett közben hegesztő is. Neki nem kell mondani, hogy mit csináljon. Odamegy valamelyik működő géphez és már a zúgásából I

megítéli, hogy van-e valami hiba.

Már találkoztam Bronz Istvánnal és egy kicsit csodálkozom, hogy most olyan sovány. Meg is említem neki :

— Alakjáról ítélve nem úgy néz ki, mint egy vérbeli kovács.

— Sokat dolgoztam. Házat építettem. Tanyán laktam a feleségemmel és bejöttünk a községbe. Közelebb van a bolt és a kocsma is. Nekem inkább az1 utóbbi érdekes — tréfálkozik. *

— Miből hozta össze a házépítés költségeit?

— A keresetemből, jó néhány eladott hízott disznó árából, meg OTP-kölcsönből. A keresetből élni és házat építeni, egyszerre nemigen lehet.

Gyebrovszki János 1956-ban, 15 éves korában „szegődött” el a gyárba.

— „Hajthatod a lovakat” — mondta az akkori gyárvezető. Megörültem. Szívesen csináltam. Ahogy cseperedtem, úgy kerültem nehezebb munkakörbe.

A prés a gyár szíve. Ha jól „dobog”, megtelnek a szárítószínek és a szaba-dszárítok J nyerstéglával és egész évben 1 van mit égetni a kemencében, j Szeretné azonban, ha több len- j ne a szárítószín, mert a szabad- ! szárító bankettáiban sokszor kárt okoz az eső és a szél.

Szereti a gyárat, soha eszébe sem jutott, hogy máshová menjen dolgozni. A két fiának azonban nem szán ilyen nehéz munkát. Erről a kérdésről így vélekedik :

— ök inkább tanuljanak. Sokat emelgettem én azért, hogy meglegyen rá a módjuk lis.

Itt nem hízik el az ember

A kemencében szaharai a hőség és a por. Varga György 17 j éve hordja ide be a nyers tég- | lát és jóformán egy napot se>i ; hiányzott. Ilyen munkában ed- j zetté, szívóssá válik az ember, s nem kell a kocogómozgalomban részt vennie, hogy meg- j védje magát az elhízástól. Van azonban a gyáron kívüli testedzésnek egy praktikusabb módja, amit ő nagy előszeretettel művel. Ugyanis családi házat épít És hogy a munka méreteiről fogalmat is alkothassak magamnak, röviden tudtomra adja:

— Három gyerek van, három szoba lesz.

Az sem mellékes, hogy az építkezés költségeinek jelentős részét ő és a felesége (aki állat- gondozó a tsz-ben) szorgalmas munkával teremtette elő. A Békés megyei Tégla- és Cserép- ipari Vállalat 30 ezer forint, 5 évre szóló kamatmentes kölcsönnel segíti ki őket.

Szpisják János kihordónak éppen lejár a munkaideje. ElégA KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ

VÁLLALAT

FELVESZ:

fezdő kőműves, ács-állványozó, vasbetonszerelő, víz-gázszerelő, fűtésszerelő, villanyszerelő, festő, szigetelő, műanyagburkoló szakmunkásokat, csak budapesti munkahelyeire.

Jelentkezni lehet:

Budapest, Molnár m. tS. Munkaerőgazdálkodás

gé sápadtnak is látszik, ö azonban mosolyog:

— Nem hizlalda, az biztos.

Néhány liter szódát meg kell inni, hogy 7 órát kibírjon az ember a kemencében. De azért mégsem szeretnék mást csinálni. Már 1959 óta hozzátartozik ez a munka az életemhez.

A felesége nyerstégla-berakó a gyárban. Ketten havonta 5—6 ezer forintot keresnek. Es, hogy érdemes jól dolgozni, azt ml sem bizonyítja jobban, hogy ő a tavalyi munkája alapján az idén 4 600 formt nyereségrészesedést kapott. Amikor erről beszélünk, hirtelen ötlettel másoknak is ajánlja azt a jó keresetet. Az elhízottaknak, a ké- nyeskedőknek.

Ellenvetést senki sem tesz

Pápai János művezető, egyben a pártalapszervezet titkára is. Most vasárnapi munkát szervez. Először ebben az évben. Az esős időjárás miatt a tervteljesítésben lemaradás következett be.

Az emberek megértik. A gyár becsületéről van szó. Senki ellenvetést nem tesz.

Aztán hozzám fordul Pápai János :

— Nőkkel nem beszélt. Pedig róluk is érdemes megemlékezni. Hadd soroljam: Szpisják Jánosné, Fegó Jánosné, Kopács Péterné, Pelle Istvánné, Rotár Györgyné és Bágy Flóra. Valamennyien nyerstégla-lerakók. A legnagyobb elismerést megérdemlik.

Kérésük is van a dolgozóiknak a vállalattól: kicsi a fürdő, az öltöző, az ebédlő. Oj szociális létesítmény kellene. A nyersgyártó gépek, berendezések korszerűsítésének az idejét iis elérkezettnek tartják.

Az irodában van a községi pártbizottság vándorzászlója. Minden évben a legjobb szocialista brigád kápja. A vándor- zászló öt éve nem került el a gyárból, s erre joggal büS2Íke mindenki.

Pásztor Béla

• ■BimmfmimmifiiHHiimiiiHHiHa

Kétévenként kerülnek ki az iskolából végzős gyógyszertári asszisztensek, akik érettségi után gyakorlati munka mellett szerzik meg a szükséges tudnivalókat. Az idén 32 másodéves vizsgázott és tett június 22_én esküt Békéscsabán, a Békés megyei Tanács Gyógyszertári Központjában. Az új asszisztensek a

Szőke Sándor, az MTI munkatársa jelenti:

Szombaton országszerte befejeződtek a középiskolák nappali tagozatain az érettségi vizsgák. Az első adaitok szerint — június 1. és 23. között — hazánk 540 középiskolájában több mint 29 000 gimnazista és 25 600 szakközépiskolás diák adott számot tudásáról az érettségi bizottságok előtt

A tapasztalatok kedvezőek: a maturáló diákok felkészültsége az idén is kielégítő volt. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek véleménye szerint az érettségi vizsgáik légköre általában kedvező volt: előnyösen éreztette hatáséit az érettségi elnököknek kiadott központi útmutató.

A végleges eredményeket a nyár folyamán elemzik és összegezik az oktatási szakemberek. A javító érettségi vizsgákat általában kora ősszel tartják, pontos idejüket, illetve helyüket az illetékes tanácsok állapítják. meg

Lottótájékoztató

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 25. játékhéten öttalálatos szelvény nem érkezett. Négy találatot 32 fogadó ért el, nyereményük egyenként 135 828 forint. Három találata 3295 fogadónak volt, nyereményük ebenként 660 forint. A kéttalálatos szelvények száma 108 213 darab, ezekre egyenként 20 forintot, fizetnek. A nyereményösszegek a nyeremény: Vetek levonása után értendők, a közölt adatok tájékoztató jellegűek. (MTI)

Lázár Ervint

Zuhanórepülés

— Kisregény —

4.

Később Csapó lopva meg is simogatta a lányt, Bíró már szedelőzkodni (kezdett, őrá már itt úgysem lesz szükség, amikor megérkezett a jávorbaju- szos egy társasággal. A jávorbaj uszos mindjárt le is állt a lánnyal trécselni, mindannyian nagyon otthonosan viselkedtek. Az újonnan jött néhányszor szigorúan Csapóra nézett, hogy most már eltűnhetne onnan. Bíró visszaült a helyére. Tudta, hogy Csapónak esze ágában sincs eltűnni. Továbbra is ott állt a pult előtt, s talán azért: lássa ez a hülye jávorbajuszos, hogy ő már nyeregben van, átnyúlt a pulton ég megsimogatta a, lány arcát. A lány azonban nem úgy fogadta ezt a közeledést, ahogy az előzményekből következően várni lehetett volna. Némi kis műfelháborodással (nagyon rosszul állt neki, közönséges lett tőle), elkiabálta magát:

— Mit képzel??

A jávorbajuszos azonnal odaugrott Csapóhoz, elrántotta a pulttól.

— Na, most már hordd el

magad, kispofám! — sziszegte.

A presszóban csend lett, Bíró feszülő izmokkal ült a helyén.

— Szólt valaki? — kérdezte nagy nyugalommal Csapó, szemtelen tekintettel, sértően, fölényesen rámosolygott a jávorba- juszosra és hozzátette:— Uram, valami piszok van az orra alatt.

Villámgyors volt a jávorbajuszos, ezt meg kell adni. Csapó óriási pofont kapott. Azonnal visszaütött, cseppet sem ijedt meg, az ütéstől a másik beesett a székek közé. A lányok sikongtak, féktelen hangzavar keletkezett, a jávorbajuszos barátai nekiestek Csapónak. Bíró közéjük ugrott, de nem tudta megakadályozni a verekedést, kapott ő is egy ütést a vállára, gondolkodás nélkül visszaütött. Derekasan verekedtek — a presszós lány kapkodva szedte le a szódásüvegeket a pultról, nehogy valakinek a kezeügyébe akadjanak —, de a túlerő egyre hátrább szorította őket az ablak felé.

Bíró egy székkel hadonászott, ettől a többiek hátrahőköltek.

— Nyomás ki az ablakon — mondta Csapónak.

Az ablakon át léptek meg. a keményre döngölt földű udvaron még futottak utánuk, de mikor átdobták magukat a kerítésen, az üldözőik. elmaradtak

megye gyógyszertáraiban firtatják eddigi munkájukat és elősegítik a jobb gyógyszerku szolgálóét.

A vizsgán a fiatalok 4,23-as kiemelkedő átlageredményt értek el. Ennek örömére — ban* kett helyett — kétnapos kirándulást szerveztek Egerbe.

Az érettségizők évről évre emelkedő létszáma nem okoz nehézséget az elhelyezésben, pályaválasztásban. Közülük mintegy 15 ezren folytathatják tanulmányaikat az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain. További 7 000 középiskolát végzett fiatalt várnak a, szakmunkásképzők.

Kevesen tudják, hogy a gimnáziumot végzettek sízámára esti vagy levelező képzés formájában kétéves szakközépiskolai kiegészítő képzés is folyik Az egészségügyi terület kivételével bármely szakközépiskolai ágazatban nyerhetnek így szakmai képesítést; egyetlen feltétele: az adott szakterületen másfél, kétéves gyakorlat, amelyet a tanulók az érettségi után választott munkahelyen szerezhetnek meg.

Általában minden olyan szakmát rövidített idő alatt sajátíthatnak el a maturált diákok, amelyet az általános iskolát végzettek is tanulhatnak —, de az érettségizettekre természetesen elsősorban a kvalifikált szakterületeken van szükség.

Egy hét múlva nyereménybetétkönyv- sorsolás

Az OrszóopR Takarékpénztár egy hét múlva július 2-án. hétfőn délután Sümegen rendezi a nyereménybetétkönyvek 1973. második negyedévi sorsolását. A húzáson a június 29-ig váltott, s a sorsolás napján még érvényes nyereménybetétkönyvek vesz. nek részi (MTI)

— talán nem volt merszűk utánuk ugrani a homályba.

A kertek alatt ballagtak, tekergő, vékony kis gyalogúton, elöl Bíró, utána Csapó.

— Ne haragudj, öregem — mondta Csapó, de a másik nem is engedte befejezni.

— Ugyan, egy kas mozgás sohasem árt — nevetett —, az a dagadt állat jól eltalálta a torkomat

Kis ideig csend vett, aztán Csapó megkérdezte:

— Torkon vágott?

— Ja — mondta kurtán, de egyáltalán nem rosszkedvűen Bíró.

— Mindig valami szarba keverlek — morogta Csapó,

Bíró megállt megfordult.

— Engem? — kérdezte komolyan. — Engem ugyan nem. Verekedtem egyet ég kész. De magadat, öregem, magadat.

Csapó nem válaszolt némán álltak egymással szemben.

— Véres a homlokod — mond- ta Bíró.

Csapó elővette a zsebkendőjét törölgette a homlokát

— Nem ott — mondta a másik. — Add ide!

Kivette a zsebkendőt Csapó kezéből és letörölgette a homlokát

Az elveszett pilóták másnap

délre értek vissza a bázisra. Öt perc múlva már látták a gépek felé futó segédszemélyzetet és abba is hagyták a vitát. Látszólag nem volt komoly nézeteltérés, és az előző napi verekedés árnyéka sem vetődött rá. Csupán a repülés miatt dorgálta Bíró Csapót. Ahogy folszálltak a szőIqsl repülőtérncB. — Bíró

Befejeződtek az érettségik