Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-23 / 145. szám

] ! \ Több mini- 300 közérdekű bejelentés „Mit tesz a tanács hogy... Már jó néhányat aludtak az Illetékesek a még márciusban megtartott tanácstagi jelölő gyűlések, és az azt követő ta­nácsválasztások óta. Így aztán alaposan rendszerez­hették, feldolgozhatták azokat a javaslatokat, észrevételeket, amelyek a jelölő gyűléseken el- hangzották. Az újjáválasztott tanácsok a most folyó tanács­üléseken adnak választ ezekre a kérdésekre. így van ez Medgyeeegyházán is, ahol a tanács vezetői beszá­molnak a tanácstagoknak arról, hogyan kívánnak eleget tenni a választók kéréseinek. Medgyes­egyházán a jelölő gyűléseken 1683 választó jelent meg és kö­zülük 325-en szólaltak feL Eb­ből 332 közérdekű bejelentés és 12 egyéni panasz hangzott eL A közérdekű bejelentések közül legtöbb, szám szerint 258 a köz­ségfejlesztésre vonatkozott. Ezen belül legtöbben — 115-en — az út- és a járdaépítéssel foglal­koztak. 34-en a vízellátásról, 16- an a művelődésről, 41-en a köz- világításról érdeklődtek. A ke­reskedelmi hálózatra, az áru­ellátásra 11 felszólalás hangzott el. Egy kicsit bírálatnak is szán­ta kérdését a 39. választókerü­let egyik felszólalója: „Mit tesz a tanács azért, hogy a medgye­siek ittmaradjanak és ne men­jenek el más községbe, városba dolgozni?" A válasz az volt, hogy a község vezetői mindent elkövetnek anyag, erőforrásuk­hoz mérten, hogy Med gyesegy­háza lakói jój érezzék magukat a községben és olyan körülmé­nyeket igyekeznek teremteni, hogy ne kelljen senkinek sem eljárni a községből dolgozni. Több választókerületben szó­vá tették, hogy gyakrabban kel­lene tanácstagi beszámolót tar­tam. Bár a tanácsokról szóló törvény évi egy beszámolóra kötelezi' a tanácstagokat, ez nem jelenti azt, hogy a tanács­tag csak egyszer találkozhat vá­lasztóival, hiszen választói gyű­lést, beszélgetéseket, korlátlan számban nemcsak lebet, hanem szükséges ki tartani A válasz­tókkal való jó kapcsolat abból a szempontból is szükséges, hogy a lakosság tájékozódva legyen a község előtt álló feladatokról, ismerje a terveket, elképzelése­ket, amelyéket a nagyközség ve­zetői kitűztek. Nagyon örültek az olyan hozzászólóknak is, akik nemcsak helyeselték a község­fejlesztés' tervét, hanem fel­Kisiparosok az óvodáért A KI OSE békéscsabai körzeti csoportjához tartozó kisiparosok vállalták, hogy patronálják a Vilim és a Micsurin utcai óvo­dát. Mintegy harmincötén, akik építőipari szakmában dolgoáfcak, parkettát javítanak, villanyt, vízvezetéket szerelnék, festenék, mázolnak, esőcsatornát javíta­nak és pótolnak, belső átalakí­tást végeznek, vakolnak, mászó­kát készítenék, üvegeznék, stb. Munkájuk értéke meghaladja majd a 15 ezer forintot. Sok kisiparos a szükséges anyagok megvásárlásához pénzzel járult hozzá. Az anyagokat a fuvaro­sok díjmentesen szállítják a két óvodába. A póstelefci tomapark létre­hozásához Balogh Lajos és Araczki János kisiparos több mint 6 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járult hozzá 3 im JÚNIUS 23. A medgyesegyházi BÖRTEX Ipari szövetkezet tovább bőví­ti üzemét, k így lehetőség nyílik arra, hogy növeljék a dolgo­zók létszámát. Munkájukat modern gépek könnyítik meg. ajánlották az ebben való aktív résztvételüket is. A felszólalások során arról győződhettek meg a nagyközség vezetői, hogy a lakosság na­gyobb része magáénak érzi a községet, szered' azt, féltő gond­dal szól közösségi problémákról. Voltak a felszólalók között olyanok is, akik türelmetlenek voltak, nem voltak elégedettek a községfejlesztési ütemmel. Sokan szeretnék, ha mihama­rább megvalósulna a strandfür­dő és uszoda, az irodaház, az öregek napközj otthona, az autóbusz-váróterem, egy szál­loda, sőt a moziból sem tudnak — megfelelő anyagi fedezet hi­ánya miatt — tornatermet ki­alakítani, mint ahogy azt a 32- eis választókerületben javasolták. Van néhány olyan feladat is, amelynek megvalósítása nem a község vezetőinek elhatározásán múlik. Ilyen például a vasúti gyalogátkelőhely megépítése. Ez . a probléma nagyon régi keletű * Medgyesegyházán, A szálak még 1959-re nyúlnak vissza, s az eltelt 15 év alatt csak ebben az egy dologban 26 ügyirat és 3 határozat született. Remélik azonban, hogy a legutóbbi ha­tározat, amely 1973. december 31-re ígéri az átkelőhely meg­építését, valóra válik. Ebben már csak azért is bíznak a med gyesiek, mert ezt a határo­zatot dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter írta alá. Többen nyugtalankodtak amiatt Medgyesegyházán, hogy a vízműépítési hozzájárulás összege emelkedni fog. A ta­nács vezetői megnyugtatták a lakosságot, hogy a vízműépitési hozzájárulás nem fog emelked­ni. A jelölő gyűléseken elhang­zott felszólalásokat lelkiismere­tesen kezeli és napirenden tart­ja a nagyközségi tanács. A vá­lasztókerületben szóban adtak kielégítő válaszokat, a megvá­laszolatlanul hagyott kérdések­re pedig írásban adtak tájékoz­tatást. A beérkezett javaslatok alapján a tanácsi bizottságok részvételével 1973. április 5-én tartott ülésen elkészítették Medgyesegyháza Nagyközség Ta­nácsa fejlesztési tervét. Ezzel május 22-én foglalkozott a vég­rehajtó bizottság is, amely el­fogadta és azt jóváhagyásra a tanács elé terjesztetté. Medgyesegyházán a tanács bizalommal válaszol a bizalom­ért. Minden közérdekű bejelen­tést és egyéni panaszt megvizs­gáltak, minden felszólalót — kit szóban, kit írásban — felkeres­tek és megadták a megnyugta­tó választ. És ez a követendő módszer az alapja a tanács és a lakosság egymás iránti köl­csönös bizalmának. 5 Sertéskínálat a piacon fókáknak szinte hihetetlen, de immár valóság, hogy az állategészségügyi helyzet javulásával ked­vezőbbre váltódott a helyzet a sertéspiacon az egész megyében. Elegendő talán arra utalni, hogy másfél, két és fél hónappal ez­előtt a választási malac párját 1400—1600 forintért adták, s nem volt belőle annyi, hogy a keres­letet kielégíthessék. A választási malacok ára május végére, jú­nius elejére visszaesett a normá­lis szintre, s már 900—1100 fo­rintért párban is lehet kiváló minőségű, jó malacokat vásárol­ni. Különösen áll ez a megye • északi területére, ahol már az állatforgalmi és húsipari válla­latnak is be kellett avatkoznia az úgynevezett malacfelesleg felvásárlására. Kardos Pál, az állatforgalmi és húsipari válla­lat kereskedelmi igazgatóhelyet­tese mondotta, hogy a Körösök térségében már állami felvásár­lási áron is hozzájuthattak ma­lacokhoz, melyekkel az állami hizlaldákat töltötték feL A megye déli részében is mind kedvezőbbre fordul a sertéste­nyésztés helyzete. A gondok ol­dódnak, s az a nézet, mely sze­rint jó lesz, ha 1974-re visszaáll a megye sertéshús-termelése az 1972. első félévi szintre, időben közelünkbe került. Az év má­sodik felében, különösen október végétől annyi hízott sertésre számolhat az állami ipar, mint a járvány előtti hasonló időszak­ban. Már ez ideig 400 ezer hízott sertés értékesítésére kötöttek a termelők szerződést — tsz-ek és háztáji gazdaságok —, de az év hátralevő részében még több tízezer szerződéskötésre lesz le­hetőség. Ez jórészt azzal magya­rázható, hogy kielégítő a takar­mányellátás. Még a háztáji gaz­daságok is hozzájutnak megfe­lelő mennyiségű és minőségű táphoz, mellyel a hizlalás gaz­daságosabb. mint őrölt szemes terménybőL ^ >> Az állatősszefrások adatai sze­rint, meg a búgatások számát összehasonlítva a múlt évivel, egy rendkívül dinamikus fejlő­dést lehet megfigyelni. A koca­akció, melyet ez év tavaszán hirdetett meg a Húsipari Tröszt, jól sikerült. Az idegenből hozott állatok teljesítették a hozzájuk fűzött reményeket, s az eddigi gyakorlattól eltérően ezek az ak­ciós kocák több malacot hoztak a világra, mint korábban. Ez is mutatjci, hogy nagyüzemeinkben, ahonnan ezek a jószágok szár­maznak, milyen nagy fontossá­got tulajdonítottak a hústerme­lési program teljesítésének. Így van ez rendjén. Talán éppen ezért emlegetik a köztisztelet hangján azokat a vezetőket, akik a szakosított telepeken irányít­ják a munkát, s gondolnak azokra az emberekre, akiken múlott és múlik ez az egész ak­ció lebonyolítása. Megyénk állami gazdaságai és termelőszövetkezetei jól össze­fogtak azért, hogy a sertéste­nyésztés a tervezettnél — de­cember helyett — hamarább, már most álljon vissza a régi színvonalra. Igen óvatos becslé­sek alapján arra lehet következ­tetni, hogy a koca-létszám már meghaladja a járvány előtti leg­nagyobbat. Így hát a megye hústermelésének jelenlegi hely­zete biztató a jövőre nézve. A Békés megyei termelőszövetkeze­tek és a legnagyobb kisegítő ágazat, a háztáji üzemág felta­lálta magát e nehéz probléma megoldásában és £ vártnál ki­csit többet is tett. Az ország nagy biztonsággal számolhat Bé­kés megye termelésére. A ser­téspiacon kedvező a helyzet. Az eddigi hústermelési politika, gazdasági intézkedések még elő­nyösebb helyzetet teremthetnek, fokozhatják — hiszen erre még lehetőség van — a tenyésztői, il­letve a termelői kedvet. „ Dupsi Károly Utóhasznosítás Másfél hektár területet borí­tottak be fóliával a kondoros! Dolgozók Tsz-ben. A zöldségker­tészet palántaszükségletét ne­velték alatta még a kora ta vasz- szál. Miután a palántákat ki­ültették a szántóföldre, a fólia­házakat uborkatermesztéssel hasznosítják. A másfél hektár területről 100 ezer forint tiszta jövedelmet várnak. Az uborkát közfogyasztásra. a teljes termés időszakában pedig a Békéscsa­bai Konzervgyárnak, szállítják. Képünkön Ladnyijj Márta, Bo- hus Julianna, Zolván Jánosné, Horcsák Mária és Harcsák Ju­dit kacsozza az uborka töveket. (Fotó: Gál Edit) FIGYELEM. ÁRAMSZÜNET! A DÉMASZ Békéscsabai Kirendeltsége értesíti kedves fo­gyasztóit. hogy 1973. június 24-én 6 h-tól 9 h-ig ÁRAMSZÜNETET TART Békéscsabán a Küjső Dobosi út — Hétvezér a. — Móricz Zs. u. — Május 1. u. — Sikonyi u. — Körgát — Köröscsatoma — KISZ-tábor — Fényes — Gerla által határolt területen. Gerla községben és a Május 1. Tsz területén.’ Az áramszünet ideje alatt a hálózati berendezések feszült­ség alatt állónak tekintendők. _____________________________________ 89573

Next

/
Oldalképek
Tartalom