Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-19 / 141. szám

A Fáklya június 10-én meg­jeleni száma a nemzetközi gyer-j meknap alkalmából a legkiseb­beket köszönti, képes riportok­ban számol be a szovjet gyer-j mekek mindennapi életéről. ! Megtudhatjuk a lapból, milyen­nek képzelik a fiatal szovjet mérnökök a jövő repülőgépgyá­rát, kohóm ű vét sitt). A jövővel foglalkozik az az írás is, amely a szibériai folyók „délnek for­dításával” kapcsolatos merész, de talán nem is olyan távoli ter­veinek kulisszatitkaiba vezet él Mi történt addig, amíg Nyi- kolaj Vasziljevics visszanyerte súlyos baleset következtében el­veszített emlékezőképességét? — egy szovjet sebészcsoport bra­vúros agyműtétéről szóló tudó­sítás ad választ erre a kérdésre. Irodalmi oldalt nyit a lap et“ tői a számától kezdve: ezúttal a szovjet űrhajózás Gagarin re­pülését közvetlenül megelőző, munkával teli időszakát elevení­ti fel a történet írója. Ganna Dovzsenko ukrán ftejő­nő, a Szovjetunió Hőse, a leg­felsőbb Tanács küldötte vall éle­téről, munkájáról, a szovjet fa­luról egy másik , képekkel il­lusztrált írásban. Hagyományaihoz híven a lap most is számos rövidebb-hosz- szabb érdekes információt közöl a magyar—szovjet kapcsolatok­ról. Ezekből megtudjuk, hogy ‘j1 Rosztovban beváltak az új lka- : rusok, megnyílt a Barátság ét- : terem Ungváron, a haharovszki ! könyvkiadó Goldfinger Ágost ; magyar internacionalista iratai- ! nak kiadását rendezi sajtó alá. ; Olvashatunk Szibéria és Ma- : gyarország gazdasági együttmű- ; ködéséről, a magyar megrende- j lésre szállított szovjet autogén- ! hegesztő berendezésekről. és ; több más mellett a jövő közle- ; kedési eszközéről, a 350 szemé- ; lyes légi buszról, Á gyerekek ezúttal a Távol-; Keletre. kísérhetik él Zsuzsikát ; és Petyát, a nyelvtanulók pedig ! a soron következő orosz nyelv- ; leckét találják a lapban. Sajtóexpedíció A Szovjet Újságíró Szövetség sajtó-autóklubja expedíciót in­dított Moszkvából az OhotszkS- tenger partján fekvő Magadan- ba: a két új UAS—46 í> típusú, Uljanovszkban készült tartály- gépkocsi defekt nélkül megtette a 15 ezer kilométeres hosszú és nehéz utalt Az expedícióval utazó újság­írók és filmesek menet közben érdekes anyagot gyűjtöttek az ötéves té'v nagy építkezéseiről. Az expedíció Magadan,ból ha­jóval jut el a szovjet Távol-Ke­let déli részén fekvő Primőrje területre. Onnan még több mint 50 ezjer kilométeres út vár rá Közép-Ázsiában, a Transz-Kau­kázuson, Ukrajnán és a Balti- tenger mellett fekvő szovjet, köz­társaságokon keresztül Moszk­váig Válaszok a TV-Forum kérdéseire NYERS REZSŐÉ A SZŐ Ä június 8-án rendezett Tv Fórumra több kérdés érkézéit a televízió-nézők­től, amelyeket Nyers Re­zső elvtárs a rendelkezés­re álló adásidőben nem tu­dott megválaszolni. Ez al­kalommal a Központi Saj­tószolgálat a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium­tól kapott válaszokat közli az alábbi két kérdésre. KÉRDÉS: Várható-e a köz­úti járműforgalom növeke­désével az úthálózat olyan irányú korszerűsítése, hogy asc E—5-ös utat autópályá­vá építik át? Olaszok fog­ják-e építeni, és milyen egyezménnyel? Éppen a közelmúltban fogad­ta el a kormány a magyaror­szági autópályaépités további programját. A járműforgalom rohamos növekedése ugyanis arra kényszeríti a Közlekedés­éi Postaügyi Minisztériumot, hogy — bármilyen nagy anyagi megterhelést jelent is az or­szágnak a szokásos utak sok­szorosába / kerülő sztrádák épí­tése — a jövőben az eddiginél gyorsabban kell építeni a hazai autópályákat. Ebben a program, ban első helyen szerepel a leg­nagyobb nemzetközi átmenő for­galmat lebonyolító útvonalunk, az E—5-ös út. Ennek a sztrádá­nak az építése már meg is kez­dődött. Jelenleg Győr és Tata­bánya között haladnak a kor­szerű útépítő gépsorok, ahol egyelőre olyan „fél” autópálya készül, mint amilyen Székes- fehérvár és a Balaton között van. E!zt tehát bármikor egy újabb betonsáv megépítésével autópályává lehet alakítani. Az ötödik ötéves tervben feltétle­nül megépül új nyomvonalon az autópálya Kecskemét—Buda­pest. valamint Budapest és Győr között. Tíz éven belül a négy nyomvonalas, korszerű utat Szegedig, illetve a nyugati országhatárig hosszabbítják meg. E közben befejezik az M —7-es autópályát a Balatonig és az M—3-as sztrádát Budapest és Miskolc között. A leírtakból is kitűnik, hogy az autópályaépités programja a következő esztendőkben nagy megterhelést jelent majd a nép­gazdaságnak. Gondoljuk csak meg: egy kilométernyi sztráda — hidakkal, aluljárókkal — 50 millió forintba kerül. Termé­szetes tehát, hogy ilyen nagy beruházásnál felvetődik a kül­földi kooperáció hasznosságá­nak kérdése. Valószínű hát, hogy a magyar autópálya építé­sében. is részt vesznek majd külföldi vállalatok, KÉRDÉS: Mennyi m. * ma­ximális összeg, amelyet » vállalat adhat saját kocsi használatáért a tulajdonos­nak? Voltak-e már ezzel vállalati visszaélések? A 14/1972. számú kormányren­delet, amely szigorúan szabá­lyozta az állami és közületi tu­lajdonban levő személygépko­csik használatát és számát, egy­úttal olyan céllal született, hogy a vállalati dolgozókat érdekeltté tegye abban. hogy hivatalos utakra is használják saját sze­mély gépkocsi jukat. Ete a kor­mányrendelet és a hozzá kap­csolódó pénzügyi rendelkezés ugyan nem szabta meg az egy adott időn belül kifizethető ki- lométerpénz felső határát, ugyanakkor szigorúan meghatá­rozta. hogy egy-egy vállalatnál mennyit költhetnek ilyen célra: A kiküldetési költség — mondja ki a rendelet — nem haladhatja meg az 1971-es költ­ségkeretet. Etet az összeget csu­pán abban az esetben lehet nö­velni, ha az illető vállalat egy vagy több gépkocsit léadott, te­hát, ha csökkentette közületi személyautóinak számát. Mivel az átlagos számítások szerint évente 120 ezer forintba kerül egy közületi személyautó üze­meltetése, a rendelet kimond­ta, hogy ennek a költségkeret­nek a felével meg lehet emelni a kiküldetési kimutatásokat. Vagyis leadott gépkocsinként 60 ezer forinttal emelkedhet az évenkénti kiküldetési keret. A vállalatok tehát csakis ebből az összegből gazdálkodhátnak a magánautókra kifizetett kilómé, terpánzekkel m Ami a' visszaéléseket ületät a KPM Autófelügyelet éppen, a közelmúltban végzett ezzel kap., csolatban széles körű vizsgála­tok, és, megállapította, hogy egyes vállalatoknál indokolatlan nul alacsony, másutt érthetet­lenül magas havi átalányokat fizetnék néhány dolgozónak, aki saját kocsiját használja. Meg­állapították továbbá, hogy né­hány — speciális munkakörben dolgozó alkalmazott — egy-ket hónap alatt egy áj kocsi órást kereste meg a kilométerpénze» Bár esc nem jogszabályellenes; így tehát nem tekinthető visz, szaél esnek, « KPM Autófel­ügyelete a kedvezőtlen tapasz— falatokat mégis a kormányhatá­rozat előkészítésében részt veti tárcaközi bizottságnak jedenfk KÉT ÉV NYOLC HÓNAP,-AXóJteg&*y­M. Menj be, ne álldogál] ott, Bikával. Nem olyan mint én. Le- teper, mert képes rá nem úgy sze­retne szeretni, vigyázz, nagyon vigyázz, Marika. Megállt, hogy kiáltson néki, hogy odáparan- csolja maga mellé Bikát, de a kiáltásból csak félresikerült intés lett, talárt észre se vették, vagy úgy tettek, mintha nem vennék észre, valamin nevet­nek, talán őt nevetik ki, oda kellene menni, elzavarni Bikát, kopj le, ez a csaj nem neked született, ha pedig nem megy, a pofájára mászni, rávemi, ami ráfér, kutyákat uszítani rá, fut­na ki a világból, legalább in­nen eb örökre, hogy ne is lát­ná többé. Dúlva-fülva ért Kicsiékhez, a két fiún látszott, ma sehogyan sem megy nekik a, munka. — Petterson? — kérdezte, amint, körülnézett. Kicsi és Kés röhögték. — Nem is volt itt — világo­sította fel Kicsi — Bikának piszkálta a csőrét, hogy nem jössz. Na mgjp’á.Ilí ‘Rilrhfr Qy^SDe megtudod!, hiány a Sétta. Fekete düh járta ált, a keze ökölbe szo­rult. Minden eszébe jutott egy pillanat alatt, mennyi bajt oko­zott neki ez a rohadt, az első perctől kezdve, mióta csak meg­ismerték egymást. Gyűlöltei, amennyire embert gyűlölni le­het, nyáreleji napok szerelem- tüzében, amikor elszólítják, el- bolondítják az embert attól, akit szeret. Mert neki is kellene. Mire kell neked egy lány, aJd tiszta? Fölment a létrára* mér­gében olyan tempóval kezdte a falat kaparni, hogy a másik ket­tő megbabonázva nézte, ilyen­nek nem látták még Kapellárót. Azután rájuk is átragadt gz a lendület, a szájuk széle is el­keskenyedett, arccsantjukra rá- feszáilit a bőr, homlokukon, iz- zadságcsöppek gyöngyöztek, a megszállottak dolgoznak így, ko- nckul, semmit nem nézve, amíg egy csepp erő van bennük. Így csak önmagát tudja hajtani az olyan ember, aki csak a maga szolgája. Megverem, agyonverem — iz­zó tt Kapelláró mérge. Hirtelen Bereczki alakja tűnt fel az em­lékezetében* visszagondolt egy *«3gSi öesáagjeí&sre, mSfiSny hete ismerte akkor még, szemük előtt tépte egymást két srác, ők ki­hajoltak az ablakon* valamelyik áj ház ablakán, amelyen üveg sem volt még, a ház előtt, a sá­ros, lánctalpas traktoroktól föl- szaggatott úton ütötték egymást, heves kiszámítottsággal, a végén az egyik — zömök, pufajkás fiú — az arca elé emelte a két ke* zét, ujjal köziül vér szivárgott, ez & megadás jele volt, tudta, látta a másik », otthagyta las­sú léptekkel, erőszakolt nyuga­lommal, néha azért hátrapillant­va, nem rohan-e rá hátulról a legyőzött ellenfél, előfordult már ilyen, de nem, a srác már sem­mit sem akart, elment a szé­gyenével, megverték, mit tehe­tett volna? Bereczki akkor föle­melte a mutatóujját te egyene­sen. hozzá címezte a szót: no Kapelláró, tudod-e miért a so­ványabb győzött és nem az erő­sebb? Azért, mert ő ütötte az elsőt. Mindig az győz, aki elő­ször üt öreg igazság. Persze ah­hoz el is kell találni Jól kell eltalálni. Az épület nyitott ajtajában feltűnt Bika vállas alakja. Kö­zelebb jött Vigyorgott. Megállt Kapelláró létrája alatt, arcáról még mindig nem tűnt el a gúny. Ebben, a pillanatban, majdnem az orrahegyét súrolva, éles su­han ássál vágódott a spakni a padlóba, pontosan a bal hegyé­vel, apró lengéssel a nyelében. Kapelláró egy ugrással lent volt a létráról. — Valamit .akartál mondani, Bika? Na gyere — mondta egé­szen halban — gyere, hogy azt jó... — mocskos szavakat mon­dott, ami épp a, szájára'jött H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom