Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
Az iskolák államosításának 25. évfordulójára írta ; Gácsér József M1 25 éve anrtafc, fiogv a* országgyűlés elfogadta a nevezetes XXXIII, törvényt, amely kimondotta az iskolák ál_ lamosítását. Az 1948. XXXIlf te. 1. paragrafusa szerint ,A jelen törvény hatályba lépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok. továbbá kisdedóvodák fenntartását az állam veszi át”. Amikor ezen a napon köszönt-i jük az egységes közoktatás megteremtését, röviden visszapillantunk az eltelt időszakra, a megtett útra. A visszapillantásnál különösen Békés megyei körülményeket szeretnénk hangsúlyozni. Természetesen úgy, hogy nem vonatkoztatjuk el az országos helyzettől. A felszabadulás utáni időszakban a kommunista párt irányításával igen erőteljes, mozgalmas kulturális élet bontakozott ki a megyében. A Viharsarok cselédei, földmunkásai nagy ambícióval toriak a tanuláshoz. A munkáspártok, a MADISZ. a szakszervezetek, az MNDSZ rendezvényein, majd a Szabad Föld Téli Esték keretében ismerkedhettek a dolgozók kulturális értékeinkkel. Így nyílott mód arra is, hogy mélyebben magukévá tegyék Petőfit, Adyt, József Attilát. A felszabadulás utáni első négy évben, mint ismeretes. az ország helyreállítása, a gazdasági élet stabilizálá-i sa, a burzsoázia visszaszorítása, a proletárhatalom teljes kiépítése kapcsán a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának1 megszüntetése, illetve fokozatos háttérbe szorítása vált szükségessé. népi demokratikus kormányzat mindent elkövetett, hogy a nép fiai közül a legkiválóbbak tehetségüknek megfelelően, ténylegesen a legmagasabb szintig eljuthassanak. Nagy erővei szervezték a különböző tanfolyamokat, eladásokat. Békés megyéből is számos tehetséges paraszt, és munkás- fiatal jutott el egyetemre, főiskolára. Ma többen közülük tudományos fokozattal rendelkező egyetemi, főiskolai oktatók, kísérleti intézetekben dolgozó tudományos munkatársak. Szinte egy csapásra megváltozott a korábban proletársorban élő családok, fiatalok művelődési helyzete. A felszabadulás • addig soha nem remélt lehetőségeket teremtett a dolgozó ember gyermekeinek felemelkedéséhez. A közoktatás forradalmi átalakuláson ment keresztül. A megyében is kialakult az általános iskola. Visszaemlékezve erre az időszakra, azt mondhatjuk, hogy a régi elemi iskola 6. osztályába járó gyerekek közül szinte alig akadt olyan, aki ne vállalta volna az új általános iskola hetedik. nyolcadik osztályának el_ végzését. Nem volt könnyű ez az átmeneti időszak. Sok nehézséggel küszködött az általános iskola. Tanerőhiány, tanteremhiány, minimális szemléltetőeszköz-állomány. "Kékés megye iskolahálózata nagyon szerény örökséget vett át a felszabaduláskor. Az 1950-ben Békés megyéhez csatolt Csanádi és bihari területek amúgy is szegényes településem csak néhány tantermes népiskolák voltak. Sokat még (jóindulattal sem lehetett iskolának nevezni, legfeljebb a felírás jelezte. hogy oktatási célt szolgáló épület. Kevés és rendkívül elhanyagolt iskolákat vettünk át. Ezeken a helyeken gimnáziumokat is tartott fenn az egyház. Különösen neves volt a szarvasi, békéscsabai, békési, szeghalmi és a gyulai gimnázium. Ezekben az iskolákban több olyan kiválóan képzett tanár tanított, akik rendszeresen oktatási tanulmányokat, sőt tankönyveket is írtak. . Az egyház és isko’a szétválasztása, az iskolák államosítása a magyar forradalmi munkásmozgalom, a haladó szocialista pedagógusmozgalom régi, már a századforduló idején széles körben ismert célkitűzése, követelése volt. Békés megye múltjának egyik kiemelkedően értékes mozzanata, hogy amikor Czabán Samu és harcostársai 1913 elején országos mozgalmat indítottak a pedagógusok körében az egyházi iskolák á'lamosí- tása érdekében, a Viharsarok tanítóinak többsége bátran támogatta küzdelmüket. A Békés megyei Általános Tanítóegylet 1913. május 21—i közgyűlésén elfogadott és az ország összes pe- , dagógusával megismertetett bátor határozat egyértelműen követelte az államosítás mellett a tanítóképzés államosítását, a hittantanítás visszaszorítását, az ingyenes nyolcéves népoktatást. Czabán Samut és követőit állásvesztéssel. politikai üldözéssel, meghurcolással sújtotta az úri-papi rendet minden eszközzel védelmező államhatalom. Magvetésük mégsem maradt eredménytelen. A Tanácsköztársaság, az első magyar proletár- hatalom rövid fennállása alatt messzemenő intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a dolgozó nép számára megteremtse a kultúra, s azon belül első helyen az oktatás elérhetőségét. Mint mindenütt az országban, megyékben is megtörtént 1919- ben az egyház és az iskola különválasztása, a felkészülés az új szellemű, a szocialista emberformálást szolgáló oktató-nevelő munkára. A klérusnak az ellenforradalmi rendszer megszilárdításában és védelmezésében. a szovjetellenes rablóháború támogatásában játszott szerepe, a feudális nagybirtok védelmében folytatott akciói, a gyengén felszerel egvházi iskolákban tanító, vékonyan fizetett és a papságnak kiszolgáltatott pedagógusok zömét is szembefordították az egyház műveltségi monopóliumának fenntartásával. A fel- szabadulást követő esztendőkben a kommunisták és szövetségeseik politikai nevelőmunkája nyomán a lakosság és azzal együtt az oktatásügy dolgozóinak túlnyomó többsége előtt világossá vált az egyházak — közöttük is főképpen a katolikus egyház, amely a legjobban ösz- Szenőtt a Horthy-rendszerrel — reakciós politikai szerepe. Nemcsak történetileg, hanem az 1945-ben. kezdődő, s a proletariátus erőinek mind átütőbb sikereit hozó hatalmi harcokban is. Már 1946-ban egyértelműen látszott, hogy a római katolikus egyháznak a hazai és a nyugati tőkés érdekeket képviselő, befolyásos vezető rétege a reakció egyik fő irányítója és védelmezője Magyarországon. A burzsoázia erői 1947-ben és 1948- ban végleges vereséget szenvedtek a munkásegységre támaszkodó baloldali szocialista tömegekkel szemben. A reakciós pártok széthullása, a kisgazdapárti jobboldal visszaszorítása. után a klérus maradt a retrográd csoportok utolsó bázisa. A nagybirtokrendszer szétzúzása, a bankok, bányák, üzemek köztulajdonba vétele 1948 tavaszára lényegében kivette az egyház kezéből korábbi hatalma anyagi alapjait. A szocialista építés útját kereső Magyarországon a hatalomért folytatott harc végleges eldőltével sürgősen megvalósítandó feladattá vált az egységes. korszerű, szocialista oktatási rendszer megteremtése, a felnövekvő nemzedékek klerikális behatások nélküli nevelésének biztosítása. Ez kapott megfogalmazást az egykorú dokumentumokban is. 1948 tavaszára megjelent az MKP programnyilatkozat-tervezete, amely az iskolák államosítását is követelte. 1948. május 15_én Ortutay Gyula vallás, és közoktatásügyi miniszter sajtófogadáson jelentette be, hogy az iskolákat államosítják, a nevelőket állami státusba veszik. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresszusa, vagyis a IV. kongresszus 1948 júniusában a köznevelés, a művelődés területén fő feladatként jelölte meg a vagyonos osztályok művelődési monopóliumának megszüntetését. az iskolák államosítását, a sovinizmus, a nemzeti gyűlölködés szellemének leleplezését és száműzését iskoláinkból. A párt IV. kongresszusának közok_ tatási programja ezen belül az Iskolák államosítása közoktatás- ügyünk fejlődésének fordulópontját jelentette. A párt irányítása alapján az iskola elválasztása az egyháztól a'yan lehetőséget biztosított, hogy megkezdhessük a közoktatás szervezeti és tartalmi alapjainak lerakását. Ugyanakkor megindulhatott — és ehhez a biztosítékok megvoltak — a demokratikus feladatokról a szocialista feladatokra való áttérés folyamata. 1948 májusában a Viharsarok városaiban, községeiben széles körű mozgalom bontakozott ki a kommunisták és a velük együttműködő. közös célokért dolgozó baloldali erők kezdeményezésére az iskolák államosításának politikai előkészítése érdekében. JTz a nagy erőt és egységet sugárzó mozgalom több célt szolgált: egyíelől támogatásáról. egyetértéséről biztosította az államosítás végrehajtására, jogszabályi rendezésére törekvő népi demokratikus kormányzatot, másfelől megfélemlítette a hadállásaihoz görcsösen ragaszkodó reakciós klérust. Nagyon fontos szerepe volt ennek a népes gyűlésekből, he'yenként az államosítás ellenzőivel folytatott vitákból, testületi állás- foglalásokból — képviselőtestületi. nemzeti bizottsági, tantestületi stb. határozatokból — álló mintegy kéthónapos időszaknak a lakosság széles tömegeinek, az iskolásgyermekek szüleinek meggyőzésében, támogatásuk megszerzésében is. A Békés megyei Nemzeti Bizottság már 1948. május 22-én kéréssel fordult a kultuszminiszterhez, melyben rögzítette, hogv nem egyeztethető össze az, hogy a kormány a-/, egyházak és egyházi iskolák újjáépítésében és karbantartásában nagy összegeket folyósít, hogy ezekben az iskolákban. de különösképpen a római katolikus iskolákban a felső papság utasítására demokráciaellenes tanítási módszert alkalmazzanak. Egyhangú határozattal kéri az összes egyházi iskolák államositását. Az államosítást követelő és annak szüksé, ges voltát soko'dalúan meggyőző helyi tények, tapasztalatok birtokában bizonyító felszólalásokkal együtt éles tiltakozások hangzottak el a néphatalom ellen nyíltan uszító Mindszenthy József hercegprímás aknamunkája ellen. A jobboldaliaktól megtisztu't demokratikus pártok helyi szónokai szinte mindenütt kellő politikai éleslátással beszéltek az államosítás indokairól és céljáról. Megnyugtatták a gyakran vallásos neveltetésű és a megszokással nemegyszer nehezen szakító szülőket, hogy a hitoktatás az á Vámosi tássa) nem szűnik meg, az államosítás nem jelent beleszólást a lelkiismereti szabadságba. A pártegyesülés után. de már azt megelőzően is, az MDP szervezetei, tisztségviselői. a többi párt képviselői, a tanügyi igazgatás munkatársai a megyében is minden esetben a legkorrektebb formában tárgyaltak az államosításra kerülő egyházi iskolákat addig irányító le’készekkel, iskolaszéki elnökökkel. Az államosítással egyetértő, az előmozdító — főképpen protestáns, de szép számmal katolikus — alsóbb beosztású papok irányában nem fukarkodtak az elismerés, a megbecsülés szavaival sem. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete a magyar nép és a magyar pedagógustársadalom érdekeit képviselte akkor. amikor kezdeményezőként lépett fel az államosítás munkájában. Segítette a pedagógusok megértő, támogató munkáját az is, hogy a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete, annak központi vezetősége kiáltványt juttatott el a neve'őkhöz. Az iskolák államosításának ügyét a Békés megyei újság is rendszeresen figyelemmel kísérte. A Viharsarok 1948. május 16-1 száma arról ad hírt hogy a Viharsarok 1400 pedagógusa állást foglalt az egyházi iskolák államosítása mellett. Gyűlés „az Apponyi utcai polgári iskola tornatermében”. A 3 pé'dányú távirat szövege: „A Viharsarok 1400 pedagógusa nevében (az MPSZSZ Vezetőségét, a Szaktanácsot. Kultuszminisztériumot) tegyen meg mindent a felekezeti iskolák és tanerők felszabadítása és a magvar közoktatás azonnali államosítása érdekében”. Az iskolák államosítását — mint ismeretes — az 1948. június 116-i országgyűlés fogadta el. Az ülés előadója Bognár József volt. Az országgyűlésen 293-an szavaztak. Az államosítás mellett 230, ellene 63 képviselő szavazott. A Békés megyei képviselők közül Birkás Imre. Bo- tyánszki Pálné, Dékány Ándrás (az akkori Csanád Várinegye. Nagykamarás), Hegyesi János, Implom Ferenc, az országgyűlés alelnöke (Medgyesegyháza), Keresztes Mihály, Kiss Gergely, Megyeri István, Nagy Károly, Nyíri Sándor, Polányi István, Szegedi Albertné, Szobek András képviselők az államosítás mellett szavaztak. A z államosítás megtörténte után rész'etes Békés megyei adatokat közölt a Viharsarok c. új6ág. A közlés alapján: 56 községi iskola, 51 katolikus iskola. 24 református iskola, 39 evangé'ikus iskola. 4 unitárius iskola, 2 izraelita iskola, 2 görögkeleti általános iskola került államosításra. Mint a felsorolásból kitűnik, 7-féle szétaprózottság jelentkezett az alsófokú oktatásban. Különösen magas volt a katolikus, az evangélikus és a református egyház által fenntartott Iskolák száma. De a községi iskolák Is széles körűek voltak. 7 gimnáziumot államosítottak. Ezek közül 1 községi, 3 evangélikus (Békéscsaha. Orosháza. Szarvas), 1 katolikus (Gyula), 2 református (Békés, Szeghalom). A különböző iratokból kitűnik, hogy milyen gondos. sokoldalú tevékenységet kellett kifejteni az államosítási bizottság tagjainak, az akkor tevékenykedő igazgatóknak és a munkába bevont nevelőknek. Hiszen részletes leírást kellett adniuk az iskolaépület állagáról, telekrajzokat kellett készíteniük, de még az ingatlanon levő kút részletes leírását is el kellett végezniük. A fent írottak alapján megállapíthatjuk, hogy Békés megyében az államosítássá,' nemcsak az iskolák egységes irányítása valósult meg, hanem széles körű társadalmi mozgalom bontakozott ki a gyermekek magasabb szintű nevelésében. A megye tanítói, tanárai nagy lelkesedéssel végezték munkájukat. A Pedagógus Szakszervezet az iskolát érintő kérdésekben aktív szervező, felvilágosító, mozgósító tevékenységet fejtett ki. Az államosítási ügymenet lebonyolításában aktív szerepe volt Csete József nyugalmazott iskolai csoportvezetőnek, a'.“? - pedagógusnapon kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. Természetesén rajta kívül számos pedagógus, iskolaigazgató vett részt a sokrétű, nagyon körültekintő munkát igénylő feladatok ellátásában. A z iskolák államosítása óta eltelt 25 év után azt tudjuk megállapítani, hogy különösen tartalmi munkát illetően fejlődött a megye közoktatásügye. Igaz, hogy túl sok tanterem nem létesült, de a tanyai gyerekek sorsának rendezése, amit ezelőtt 25 évvel oly lelkesen és társadalmilag is felkarolt módon megkezdték, úgy gondoljuk, hogy 1977-re a tanyai diákotthoni hálózat teljes kiépítésével a felső tagozatos gyermekeket osztott isko'ába helyezhetjük el. Ennek érdekében a megyei oártbizottság irányításával, a Hazafias Népfront, szakszervezetek, a KISZ. a megyei tanács kollégiumépítési akciót, kezdeményezett. Ma is szükség van arra, hogy az állami erőforrásokon túl, helyi társadalmi erőforrások igénybevételével javítsuk az iskolák ellátottsági szintjét. Az általános iskola általánossá téte'éhez közeli és hosszabb távra jó útmutatást ad az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i határozata. Huszonöt év nem nagy idő. azonhan az államosítás óta eltelt időszak nagyon sok eredményt, természetesen gondot is takar. Amikor az államosítási időszakra visszapillantottunk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy mindazok, akik tevékenyen részt vettek az államosítás előkészítésében, lebonyolítá sában, majd az azt követő munkában. az azóta felnőtt nemzedék sorsának alakítását segítették elő alkotó, aktív tevékenységükkel. 5 sm mzrm vilin 1973. JŰAIUS 16.
