Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
Kevesebb a hibás élelmiszeráru a megyében Árellenőrzés és a minőség — Új beruházás Beszélgetés dr. Hídvégi Imrénével, az ellenőrző intézet igazgatójával Az MSZMP Központi Bizottságának elmúlt évi novemberi ülésén az árakkal kapcsolatban úgy határoztak, hogy a múlt év{ januári áremelések után az alapvető élelmiszerek árait az ötéves terv hátralevő részében stabilizálni kell. E rendkívüli jelentés, a reálbér alakulását befolyásoló határozat végrehajtása széles körű ár- ellenőrzést igényel és ez a munka már meg is kezdődött. Az árellenőrzés azonban nem szorítkozhat csupán annak vizsgálatára, hogy a hatóságilag rögzített árat nem lépik-e túl, vagy nem jutnak-e tisztességtelen haszonhoz a vállalatok. Az ár csak akkor maradhat valóban változatlan. ha ugyanazért az árért ugyanolyan árut is vásárolhatunk. Ha a turistaszalámiban több a víz vagy kevesebb az állati fehérje*az előírtnál, ha a mandulás csokoládéból hiányzik a mandula, de a termék fogyasz- J tói ára változatlan marad, ak-1 kor ez árdrágítás a javából. ! Tehát fokozni kell az élelmi- \ szerek minőségének vizsgála- j tát a fogyasztói érdekvédelem állandó szem előtt tartásával. Ebben a munkában nagy felelősség hárul a különböző ellenőrző szervekre. intézetekre. Ezekkel a gondolatokkal kezdődött beszélgetésünk dr. Hídvégi Imrénével. a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vizsgáló Intézet igazgatójával. Mindezek előtt arról érdeklődtünk, hogyan alakultak és mit mutatnak a vizsgálatok a megye kiskereskedelmi, vendéglátóipari egységeiben, az élelmiszerelő- állító üzemek és szektorok, valamint az állami ipar területén ? — Az elmúlt évben fogyasztói panasz, illetve reklamáció alapján, valamint saját ellenőrzéseink során 79 mintát vettünk és vizsgáltunk meg, amely a megye élelmiszerkiskereskedelméből származott. Ebből 54 esett kifogás alá, a megvizsgált áruk 68,3 százaléka. Természetesen itt figyelembe kell venni, hogy a mintavétel nem véletlenszerű, hanem eleve gyanú alapján történt. A vendéglátóipari egységekben 127 mintát vettünk, amelyből 32 nem felelt meg az előírásoknak. Az élelmiszert j előállító üzemekben 1971-ben ai megvizsgált élelmiszerek 30 7 j százalékát kifogásolták, tavaly i ez az arány 25,7 százalék volt, tehát csökkent. Ugyanezt mondhatjuk el az állami iparban vizsgált termékekről is, ahol a bázisidőszakhoz viszonyítva 1,6 százalékkal javult az élelmiszerek minősége. — Tudjuk, hogy vizsgálataik nagy részét az állami iparban végezték. Milyen hibákat tapasztaltak leggyakrabban? — A baromfiiparban tavaly 300 mintát vettünk. Itt a hibák többsége technológiai eredetű volt. Általában szárnyzú- zódás, nem megfelelő kopasz- tás volt a kifogás. Előfordultak még minősítési hibák is. Az ellenőrzők nem megfelelő osztályba sorolták a termékeket. Például második osztályú termék első osztályúként került forgalomba. Ez a megállapítás mindkét baromfifeldolgozó üzemünkre érvényes, a békéscsabaira és az orosházira egyaránt. Az édesipar termékeit csak a kereskedelmi forgalomban tudjuk ellenőrizni. A Zamat Keksz- és Ostyagyár készítményei közül a háztartási keksz és a pörkölt kávé esett kifogás alá. A háztartási keksznél a magas nedvességtartalmat, a pörkölt kávénál a csomagolást kifogásoltuk. Az igazgatónő arról is tájékoztatott, hogy a hús- és tejiparban tavaly összesen 626 vizsgálaton folytattak. A Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál több esetben kifogásolták, hogy készítményeik összetétele nem mindig felel meg az előírásoknak. Előfordult magasabb zsír- tartalom, alacsonyabb fehérje- tartalom. Érzékszervi hiba miatt nagyobb tétel csabai kolbász minőségét kifogásolták. A legtöbb kifogást a békéscsabai tejtermékek ellen emelték, ennek az üzemnek termelőtevékenységét az év végén meg is szüntették. A hibák az üzem korszerűtlenségére, elavultságára vezethetők vissza. — Milyen fontosabb vizsgálatokat végeztek 1973-ban és mik a tapasztalatok az újfajta élelmiszerek minőségét illetően? — Ez évben fontosabb vizsgálatunk a húsvéti idényáruk ellenőrzése volt. Örömmel mondhatom, hogy a húsipari, konzervipari és szeszipari termékeknél jelentősebb kifogás nem merült fel. Csupán az Értesítjük kedves vevőinket, hogy éves vagyonmegállapító leltárunkat ez évben VII 1.—VII. 10-e közötti ' ‘gPk időszakban hajtjuk végre mind szegedi, mind békéscsabai telepúnkon. 1 ,1,1h Ez idő alatt az árukiadás szünetel. V1DIA Kereskedelmi Vállalat 4 Szeged, Bakay Nándor u. 52. 3298 Á Gyulai Tejporgyár felvesz: férfi — női segédmunkásokat, áruraktárost, laboránst, szállítási ügyintézőt. Jelentkezés; a főművezetőnél. 14,30—15,30 h.-ig. édesipari termékeknél voltak hiányosságok, elsősorban a csokoládék minőségét illetően. 1972-ben a BFV orosházi konzervüzeme hozott forgalom, ba új termékeket, üdülőkrém, illetve libatepertő-krém néven. Az üdülőkrém a vállalat többi termékétől ízben (fűszerezés), valamint a baromfikrémekhez általában alkalmazott más anyagok felhasználásában tér el. Véleményem szerint azonban újszerűsége sem küllem, sem íz tekintetében nem kiemelkedő. A Békéscsabai Hűtőház gyors- fagyasztott szilvalekváros dere- lyéjét viszont a fogyasztók hamar megkedvelték, a baj csak az, hogy a kereslet nagyobb, mint a forgalomba hozott mennyiség. Az igazgatónő arról is beszélt, hogy az idén új feladatokat kaptak. Ennek értelmében az intézetet kijelölték kizárólag növényj eredetű élemiszer-ké- szítmények mikrobiológiai és növényi, valamint állati eredetű élelmiszer-készítmények vegyi szennyezettségének vizsgálatára. — Hogyan tud megbirkózni az intézet ezzel az összetett, újszerű feladattal? — Ezen új feladatok ellátásához a régi intézet szűknek bizonyult, ezért a minisztériumtól és a megyei tanácstól kapott támogatás alapján az intézet bővítési munkáit ez évben megkezdtük. Az új intézeti szárnyban kerül elhelyezésre az említett feladatok ellátására szolgáló laboratórium és más szükséges helyiségek. Ez a beszélgetés is példázza: bizony előfordul, hogy egy-egy gyár, üzem termékének minősége gyenge vagy kifogásolható. Az intenzív ellenőrzésekkel csökkenteni lehet ezeket a hiányosságokat. Seres Sándor Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról) ximális gépkihasználásra. De egyes esetekben, főleg újabban nem ilyen formában, hanem a gépbeszerzés egyik forrásaként jelentkezik amit az is bizonyít, hogy az üzemek egy része meg_ tartja régi gépeit és a zárt technológián belül ezekkel is dolgozik, sőt még a kézi munkaerőt is a bértömeggazdálkodás is támogatja — a 4 százalékos bérszínvonallal együtt. Így a rendszerek igen drágák lesznek és éppen ellentétben az elvárás, tói. technikai és munkaerő-pazarlást hozhatnak. Meg kívánom még iepvezni a zártrendszerek problémájaként, hogy a vegyszeres gyomirtást sokkal jobban szinkronba kell hozni a gépi technológiával, mert itt igen sok probléma jelentkezik, melyeknek mego'dása a kutatóintézetek és a gyártó cégek igen fontos feladataként kell. hogy jelentkezzen, mert az igen sok kézi munkaerőt helyettesítő gyomirtó vegyszereknek, ha elmarad a hatása, még a legjobb világszínvonalon álló technológiai gépsor sem váltja be a hozzáfűzött reményt. Az 1972. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom. Ezután szünet következett, utána az elnöklő Varga Gábor- né, Varga B. István (Győr-Sopron m.), Kotlár József (Bp.), Burka Ilona (Szolnok m ), Jura- tovics Aladár OCsongrád m.) és Komár András (Baranya m.) képviselőknek adta meg a szót. Ezzel a csütörtöki ülés véget ért. KÖNYVESPOLC Illyés Gyula: Teremteni A Haza a magasban után. mely Illyés Gyula költői munkásságát 1920-tól a háború befejezéséig gyűjtötte Ö6sze, az életműsorozat új kötete a folytatást tartalmazza. 1946 és 1968: ez a két évszám jelzj a kötet időbeli határait, és — szerkezetét tekintve — a költőnek a felszabadulás után megjelent eredeti verseskönyvei rendjében csoportosítja anyagát. A gyűjtemény első ciklusa, a Könny közt remény, az 1946 és 1948 között írt s kötetben is megjelent verseket fogja egybe, magába olvasztva az eredeti'eg önálló kötetként, majd a Kézfogások (1956), Üj versek (1961), a Dőlt vitorla és a Fekete-fehér zárja a sort. Ily módon, noha az előző kötettel ellentétben kötetben ez idáig kiadatlan „füg- gelék”-anyagot nem tartalmaz, Illyés Gyula felszabadulás utáni költői munkásságának (a Poha- raim-at is be’eértve) ez a könyv a legterjedelmesebb, leggazdagabb anyagú kiadása. A Teremteni végérvényes válasz arra, hogy költői életművét az elmúlt két évtizedben kiteljesítő Illyés Gyulát miért tekinthetjük korunk legjelentősebb magyar költőjének Elsősorban költészetének történelmi, társadalmi, á'talános emberi tartalmakat és stílusbeli törekvéseket a változott történelmi körülmények közt is változatlan hűséggel egyesítő összegző jellemvonása miatt. Amit az irodalomtörténet képletesen „Ráe- egrespuszita és Párizs” szintézisének nevez; hogy a költő a hagyományos költői realizmus, vagy a személytelen vers nagy di'emmáia idején, „a néma kínnak” mindig hangot adva megmaradt a szegények oldalán álló, eredendően közösségi elkötelezettségű költőnek, aki az élet és a történelem folyton továbbvivő. ősmeleg emberi-népi sugallatait mindenkor „könnyedén és lelki-szabadon” tudta közérthető módon versbe emelni. (Szépirodalmi, 1973.) ► IMVIIIHIMIIKinMIBt 17. y „Kedves BerecZkj úr! Ne haragudjon, hogy némi késéssel válaszolok legutóbbi levelére, de az volt a helyzet, hogy közben itt egy kísérlet kezdődött, s arra gondoltam, nem írok addig, míg e kísérlet első tapasztalatairól be nem számolhatok. Teíkintettel jó magaviseletére, szorgalmára, az intézet igazgatója úgy döntött, hogy egy kis létszámú brigádot bíz KapeŰáró Ferencre, önálló feladattal bízza meg s olyan körülmények között, amelyek némiképp oldottabbak, mint az egyébként mindegyik őrizetesre érvényes fegyelmi normáik. A brigádot azzal a feladattal bíztuk meg, hogy az Intézet külső, udvari épületeit renoválja, s nagy örömömre szolgál. hogy önnek most megírhatom, a fiúk nem éltek visz- sza kivételezett helyzetükkel, épp ellenkezőleg, minden tekintetben kifogástalan munkát végeztek. Az a három őrizetes, akit Kapelláró mellé beosztottunk, Sallai Bálint (Bika), Sipos Elemér (Kicsi). Taverna László (Kés), s akikkel régebben sok bajunk volt, Kapelláró keze alatt a javulás útjára léptek, s szorgalmuk több, mint figyelemre méltó. Némi kezdeti súrlódások után viszonylag rövid idő alatt eljutottak oda, hogy az őrizetesek között meglehetősen szokatlan munkatársi kapcsolat alakult ki közöttük, mégpedig a szó legjobb értelmében. Ez alatt azt értem elsősorban, hogy amiben csak tudják, segítik egymást, érzik az egymásra utaltságukat, mi több, a szabadulás utáni időről is úgy beszélnek, mint amelyben megpróbálják kiköszörülni az életükön esett csorbát. Valószínűnek tartom, bár nem szeretném elkiabálni, hogy ez a brigád — itt benn csak Kapelláró galerinek nevezi őket mindenki —, együtt fog dolgozni kiszabadulás után is. feltéve, hogy őszinte az a vélekedésük, miszerint Kapelláró megszerettette velük a szakmát, mármint a szobafestő-mázoló mesterséget. Amikor időm engedi, napjában legalább egyszer megkeresem őket, s lehetőség szerint úgy intézem, ne vegyék észre mindjárt, hogy ott vagyok. Kérem, ne gondoljon arra, hogy ez a figyelés valamiképpen a mesterségemmel függ össze, az igazat megvallva ezt szégyelleném, megalázónak tartanám magamra. Emberi érdeklődés van benne, több az egyszerű kíváncsiságnál, szurkolás értük, nekik, főként Kapelláróért, szeretném, ha előbb szabadulhatna, ha sikerülne elérni, hogy büntetése egy részét elengednék, ha a karácsonyt már odahaza tölthetné.. Odahaza... ön valószínűleg közelebbről ismeri a gyerek otthoni körülményeit. A magam részéről nem lennék meglepve, ha azt hallanám tőle, nem akar a szülői házban élni többé. Fel is vagyok készülve arra. hogy segítenünk kell rajta ebben a vonatkozásban, kapjon helyet valami normális munkásszálláson, nem tudom, Bereczki úr, tudna-e segíteni, akár egy jó ötlettel, mert az is sokat ér. írja meg, kérem, mj a véleménye erről, várom a válaszát, ne engedjük el ezt a gyereket, amint mondani szokás, csak úgy a vakvilágba... Még valami. Tessék elképzelni, tegnap délután, már a szolgálatom aznapra letelt, táskarádióval a kezemben arrafelé sétáltam, ami pénz nálam volt, néhány százas bankjegy, gondoltam, próbát teszek. Odaértem, beszélgetünk csupa közömbös dologról, látom, a szemük a táskarádión. Végül megkérdeztem tőlük, elővéve a százasokat, no fiúk mit szeretnétek, ezt a pénzt, vagy inkább fogjak valami jó zenét? Tes-
