Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-14 / 137. szám
Kelvedon csodára? — Békés csodája! Zöldborsószemek futószalagon Akflc néhány évvéI esseíőtt aggódva vették számításba a zöldségtermesztésben kialakult, helyzetet, ma íeisóhajtanak s azt mondják: ugye, hogy megy! Hát persze, hogy megy, ha anyagilag érdekeltté teszik az üzemeket, a termelőket Tulajdoniképpen ez történt a meghirdetett zöldségtermesztés! program után i&- A termelők anyagi érdekeltségének helyet adtak s ma már ott tart megyénk mezőgazdasága, hogy képes feladni a leckét a konzervgyári gépsoroknak. Az az őszinte igazság, hogy a zöldborsó termesztése Békésben a konzervgyári érdeken túl üzemi érdekké vált. Gazdasági hasznosságát korábban vitatták. Ma már nem. Ma arra agitálják a konzervgyáriakat, hogy a jelenlegi borsóterületnél nagyobbra kössenek 1974-re szerződést. A gyár feldolgozó kapacitása azonban nem tud megbirkózni 370—390 vagonnál több terméssel. Tehát a feldolgozó kapacitáson kellene valamit bővíteni ahhoz, hogy ez a kiváló közétkeztetési növényünk és exportcikkünk termelése előtt a jelenleginél nagyobb, megalapozottabb jövő álljon. Az utóbbi években a konzervgyár korszerűsítette a termesztésre ajánlott fajtaválasztékát. Azokat a fajtákat, melyek holdanként csak 10 mázsa szemet teremtek, szelektálta a termők. amelyeket a fenyőről, a napraforgóról, vagy a kukoricáról neveztek éL A kincsek földjének nevezik Montana államot. A kiábrándulások földje Új-Mexikó. A tízezer tó országa Minnesota. Kalifornia az arany állama. Az amerikaiak főképpen Virginia állam elnevezésére büszkék. A virginiait könnyen fel lehet ismerni bárhol: az ingén, a zakóján, az autóján ott viseli a piros szívet és a feliratot: „Virginia — a szerelem állama”. Ügy tapasztaltuk, hogy minden állam szeretne valamivel kitűnni, szeretné magát vonzóvá tenni és szeretne dicsekedni, hogy elképessze az átutazókat. Ha az állam földrajzi vagy természeti fekvése ezt nem teszi tehetővé, akkor mással próbál - kozik. A hatalmas pusztájáról híres Nevada például olyan válási törvényt hozott, amely szerint a válni kívánó házaspárok haladéktalanul fölbonthatják a házasság kötelékeit S az állam ettől lett híres. Ha két szomszédos államban azonos viszonyok uralkodnak, akkor is mindegyik igyekszik valamivel túltenni a másikon. Ha mással nem, akkor az országúti sebesség szabályozásával. Az államok közötti versengés néha a megtévesztésig hasonlít Gogol két hőse — Ivan Ivano- vics és Ivan Nyikiforovics hadakozására. Ohio állam határán hatalmas transzparens hirdeti a« út szélen: „Tartsd tisztán a fistárái. Olyan borsónak biztosított helyet, mint a Kelvedon csodája is, amely 18—25 mázsa közötti szemtermést ad, s a korábbinál lényegesen kellemesebb színű, ízű, savtartalmú, éppen ezért a belföldi és a külföldi piacon egyre keresettebb. A borsótermesztés átszervezése azonban nem merült ki az új fajták termelésbe állításával. Helyenként összevonták a cséplőgépekét, kettők hármat egy helyre, a betakarító gépsorokat ezekhez komplettíroztálk, s ha az időjárás nem szól közbe, ha a napfény és az eső „rendelésre” jön, akkor a békési földeken gépek seregével szinte emberi kéz érintése nélkül takarítják be 2260 holdon a konzervborsót. A cséplőgéptől a szem elszállítását is tökéletesítették. A hagyományos ládás szállítást felváltotta, illetve fokozatosan felváltja a konténeres. Mit is mutat a gyakorlatban a zöldborsótermesztés? Dombóvári György, a konzervgyár termeltetési osztályának vezetője éppen a minap kalauzolt végig bennünket a gyulai Munkácsy Tsz borsóvonalán, majd az elekiek munkáját mutatta be. A gyulai Munkácsy Tsz saját erőből két borsócséplő gépet vásárolt. Nagy pereciziföldet. Vidd a szemetet Michi- gen államba!” Feltehető, hogy Michigen államban is ékeskedik egy ilyen jószomszédi felhívás. Van egy amerikai közmondás, amely így hangzik : „Ha Dél-Dakotában törvényt hoznak a himlő ellen, ákkor a szomszédos Észak-Dakotában azonnal olyan törvényt alkotnak. amely a himlőt védi.” Ez persze tréfa, de rávilágít a valóságra. Amerika sok mindenre büszke. Minden állam előtérbe helyezi azt, ami hírnevet szerezhet számára. Illinois és Kentucky vetélkedik Lincoln hazája címéért (Kentuckyban született és Iillio- nisban lett elnök). A büszkeség és a kegyelet jelei találhatók azokban a városokban, ahol Mark Twain, Edison, Sinclair, Wattman, Longfello élt. De minden államban akadnak olyan foltok, amelyekre egyáltalán nem büszkék, de amelyeket nem lehet eltüntetni. Üj-Mexikó sivatagjaiban robbantották fel az első kísérleti atombombát. Texasban gyilkolták meg Ken- : nedyt. A misztikus szépségű ; Tennessee állam szülte a Ku jj Klux Klánt és gyilkolta meg • Mártin Luther Kinget. Egyéb- | ként, hogy ne nyúljon túlságo- • san hosszúra a felsorolás és a szótár, megemlítjük még, hogy ; „Samu bácsi”. Amerikát jelké- ■ pezi, a „Vörösök” pedig mi va- ; gyünk ketten, akik Amerikában « utazunk. V. Peszkov ! B, Szlrclnyikov ; cséplőállomást hozott létre, amely a tsz rangjához méltó. Végváry József főagronómus kérdésünkre elmondotta, hogy a csépelt borsó minden kilogrammja után 50 fillér pótlékot kapnak. Ezzel két év alatt az egyik gép ára megtérül. Eigy-egy borsófejtő gépet 8—10 évig lehet hasznosítani. A beruházás tehát minden tekintetben már az ötödik évben visszatérül, s utána a szövetkezet bevételeit növeli. Ez a tsz az idén 35 vagon, ha nem 40 vagon zöldborsót szállít a gyárnak. A különböző höigé- nyú fajták közül jelenleg a Kelvedon csodáját takarítják be. Mivel az időjárás közbeszólt, az összes kaszabíró férfi kézzel vágja az értékes növényt, hogy kiváló minőségben adhassák át konzerválásra. Az eleki Lenin Tsz-ben a konzervgyár három borsófejtő gépet üzemeltet. Ez a szövetkezet 330 holdon termeszt borsót. Kereken 50 vagon szemtermésre számítanak. A betakarítással jól haladnak, itt is géppel és kézzel is kaszálnak. Az idő sürget, a borsó ilyenkor gyorsan érik, a minőség tartása, védése a legfontosabb. Ez népgazdasági érdek is. Külföldre eladni csak puhaszemű borsót lehet, de a honi állampolgár is csak ezt szereti. A többletköltséget, ami végső soron az időjárás „mostohaságá- tól” származik, nem nézik az • üzemi vezetők, mert a minő- ; ség a legfőbb. (Bár lesz, aki • majd megvizsgálja, és meg is : adóztatja ezért az intézkedés- ; ért a szövetkezetei.) Eleken különösen a szállítás ■ megoldásán könnyítették azzal, ■ hogy futószalag segítségével ! konténerekbe rakják a zöld- : szemet. Egy-egy nagy ládába : öt mázsa áru fér. Ezt emelő• villával ellátott MTZ-traktor jj pakolja tehergépkocsira, az pe- ! dig menetrend szerint szállítja ; a békéscsabai gyárba. Általá- ; ban másfél óra alatt a három jj fejtőgép elcsépel egy teherau- ! tó-szállítmányra elegendőt. ■ A zöldborsó feldolgozása a j múlt hét első felében kezdő- : dött. Kondorosról, Békésesabá■ ról hasonló módon érkezik az • áru a gyárba. A gyári termeltetés és az üzemi vezetők megtették a tőlük telhetőt. Tanúsítja ezt az a 2260 hold zöldborsó, melyet ezekben a napokban takarítanak be megyénk közös gazdaságaiból. A békési földök és emberek íme egy-két év alatt a zöld- sé ^program ban. annak egy ágazatában csodát műveltek. Megfordították a hanyatló ágazatot, fejlődővé, erősödővé tették. Most már az iparon a sor: hogy valamit ő is tegyen a feldolgozó kapacitással, hogy a most kialakuló termelési kedv ne szenvedhessen csorbát. Dupsi Károly Fenti képünk: Betakarítják a gazdag- zöldborsótermést az eleid Lenin Term elősző vetkezet bontással szerelte össze, s olyan Családi munkamegosztás „A szerveknek enyheségét, két egypámak egyességét. megosztani terhességét. így megmenni útnak végét”. Ez a népi lakodalmi rigmus került stílusos mottóként a családi munkameg_ osztásról szóló tanulmány élére. A szerző, H. Sas Judit, a Szociológiai Intézet munkatársa magyarázatul mindjárt hozzáteszi : ez a rigmus is — mint ahogy a népművészet általában — hallatlanul tömören fejezi ki a házassági és családi társulás leglényegesebb emberi tartalmát és feladatát. A „szüvek enyhesége” alapján azt az egyességet kötik meg, amelyet az élet végéig a terhek megosztására, az egymás iránti szolidaritásra tekintettel be1 kell tartani. A bevezető után a következő kérdések sorakoznak: hogyan osztják meg a mai családok a terheket, a feladatokat, a felelősséget? A válaszokat a Békés megyében folytatott széles korú szociológiai vizsgálat alapján állították össze, tanulságul szolgálva — lakóhelytől függetlenül — valamennyiünknek. A részletezett adatok szerint a családi munkákat a megvizsgált 2000 famíliánál csak mintegy 30 százalékban osztották meg demokratikusan, azaz vállaltak részt belőle a férfiak és a gyerekek is. A szociológus — kommentár nélkül — a vizsgálat alapján megállapítja: a csa_- ládok többségében minden otthoni munka egy személyben az asszony, az anya. a feleség feladatai. Az adatokból a szociológus háztartási „mintatükröt” állított össze. Ebből — a többi között — kiderül, hogy a meglátogatott családok 74 százalékában a fele. ség készíti a reggelit. A családok 59 százalékában az asszony takarít. 48 százalékánál a bevásárlást is egyedül végzi. A két utóbbi munkában segítenek leginkább a férjek és a gyerekek. A szerző tárgyilagosan me g j egy_ zi. hogy a férjeknek a bevásárlásban való közreműködése két_ ségtelenül tehermentesíti a háziasszonyt, de ennek a munkának a jellemzője, hogy házon ki- vül lehet elvégezni. Általában, az a tapasztalat, hogy a férjek a termelő tevékenységen — tehát a fizetett munkán — túl a családi munkák közül elsősorban azt vállalják, amelyek a kü’világgal való kapcsolatukat erősítik és nem kényszerülnek az asszony „szoknyája” mellett maradni. A családi munkamegosztást ismertető táblázaton a szociológusok „csillag” alatt közlik: a főzést természetesen kizárólag a feleségek végzik. A tanulmányközlő szociológusnő részrehajlás nélküli álláspontját tükrözi az a megállapítás is, hogy „a férjekre és az apákra háruló munka és teher sem kevés. A családon kívüli külső küzdelmet elsősorban a férfiak vállalják. A megélhetés megteremtésének jelentős része is rájuk hárul”. A nehéz munkák közül a favágást 64 százalékban az „erősebb nem’’ végzi, a vízhordásból azonban már csak 24 százaléknyit vállalnák. Ugyanakkor a falusi családokban az állatok ellátása 34, a konyhakerti munka 25 százalékban a feleségek reszortja. Ezeknél a munkáknál besegítőkém az öregek, a nagyszülők jönnek számításba, A vizsgálat során megpróbáltak választ kapni arra is, hogy milyen feltételek között, milyen társadalmi csoportokban beszélhetünk a családi munkák demokratikusabb elosztásáról. Az adatok szerint, amint a feleség, a nő képletesen „kiteszi a lábát” a ház kapuján, amint tehát megfizetik a munkáját és jelentős részében nem tartózkodik a háztartás közvetlen közelében, akkor a család többi tagjai is hajlandók részt vállalni az otthoni munkából. Talán a legtöbb tanulságot a vizsgálatnak a tradícióval, a megszokással kapcsolatos része nyújt ja. A megkérdezett családok 91 százaléka nem akar változtatni a kialakult munkamegosztáson, ez azokra az asszonyokra is vonatkozik, akik tudják, hogy ők viselik a nagyobb terhet. Pálos Miklós Üj szolgáltatással bővült a Tótkomlós! Vegyesipari Szövetkezet tevékenysége. 1973. június 19-től, mindenféle könyvkötészeti munkát vállal a szolgáltató részleg, rövid határidővel. Címünk: Tótkomlós, Kossuth út 6—8., T.: 43. x • vétel «eladás »bizományi értékesítés« magánosoknak és közülefeknek a MERKÚR telepein Szeged, Vásárhelyi Pál u, 4. Debrecen, Balmazújvárosi út 3. Nyitva: 8-tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12,30 éréig
