Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-13 / 136. szám

Gyulán» ».serdán délután 4 órakor* Á jő vezetési tapasztalatok* Mi hoztuk az időt Kiállítás a magyar Június 13-án, szerdán délután 4 órakor a gyulai Erkel Művelő- ! dési Központban nyílik a Ait hoztuk, az időt című kiállítás, amely a magyar — s ezen be­lül a Békés megyei — munkás- osztály múltját, jelenét és jö­vőjét villantja fel fotókkal és más dokumentumokkal; ugyan­ekkor a Kossuth Könyvkiadó is bemutatja az elmúlt évek­munkásosxtályról ben megjelent, a munkásosz­tályról szóló, annak elméleti és gyakorlati tevékenységével fog­lalkozó kiadványokat. A kiállí­tást —■ amelyet később Szarva­son, Orosházán és Békéscsabán is megtekinthetnek az érdeklő­dők — Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának titkára nyitja meg. Orvosi tanácsok a nyári fertőzések megelőzésére A nyári időszak egyik leggya­koribb betegsege » bélhurut. A korokozói baktériumok, vírusok általában a szájon át kerülnek a bélrendszerbe, ahol elszapo­rodnak és megbetegedést idéz­nek elő. Az is előfordul, hogy a fertőzött egyén maga nem lesz beteg, de a kórokozók közvetíté­sével embertársai egészségét ve­szélyezteti. A nyári melegben elszaporod­nak a legyek: ellepik az élelmi­szereket, terjesztik a fertőzést, s a melegebb időszakban köny- nyen elszaporodó kórokozók bél- hurutus járványokat idéznek elő. A tapasztalatok szerint az embe­ri szervezet a nyári melegben fogékonyabb a bélfertőzésekre. A bélhurut fertőzést jelezhet, az ilyen beteg forduljon orvoshoz. Nem szabad elfeledkezni arról sem hogy ami a felnőttnél egy­szeri! bélhurut, az a gyerekek és öregek körében súlyos beteg­séggé válhat A fertőzések, betegségek meg­előzése érdekében érdemes meg­szívlelni az orvosok tanácsait. Az egyik fontos védekezési mód a gyakori kézmosás, ezt étke­zés előtt sohase mulasszuk el. Napi elfoglaltságunk során — a munkahelyen és a közlekedés­ben is — szennyeződhet fertő­ződhet a kéz. Ezért hazatérés­kor azonnal mossunk kezet, le­hetőleg meleg szappanos vízben. Kisgyermekhez ne nyúljunk mo- jatlan kézzel, mert szerveze­tük jóval, érzékenyebb a felnőt­tekénél, könnyebben fertőződ­het. A nyári melegben fokozottan iövjuk az ételt a szennyeződés­től, a legyektől. Az élelmisze­telstennelk is. Nekem ne fűzze az agyamat senki Érted? — Az nem érdekel, ha ne­kem jössz. Csak egyedül gyere és ne legyen nálad halef. Vi­lágos? Te tisztára be vagy csa­varodva. Utálsz mindenkit Mond: van olyan, amit te sze­retsz az életedben? _ A galambjaim, odahaza. A zokat is rég levagdosta az öreglány, az hétszentség. — Mondok neked valamit Ha most rendesen melózunk, nem lesz itt semmi baj. Az idő is jobban telik. A felügyelők se akaszkodnak belénk. Még ked­vezményt is kaphatunk. Petter- son azt mondta, de ezt ne mondd el Kicsiéknek — s az épület túl­só felében dolgozó fiúk felé in­tett — lesz itt kinti munka is. Reggel kimegyünk, este jövünk vissza. — Hamukázol. Engem biztos nem engednek ki. — Kiengednek, na. Mert én azt mondom majd Pettersonnak; te nagyon klasszul belejöttél a mázolásba. De ha akarod, bu­nyózhatunk is. Melyik a jobb. — Miért jó az neked, ha én jövök ki segítségnek? — Miért jó az neked, hogy ennyit kérdezel7 ígérd meg, hogy nem arénázol és kész. — Majd meglátjuk. De ha át­ejtesz, kinyírlak. És jó, ha tu­dod: télakolni se akarok. Ja­nuárban szabadulok. Szeretnék egy nagyot szunyáim az ott­honi ágyban. Aztán meglátjuk, mi lesz. Délután Petterson néz be. Mintha csak véletlenül járna erre. Látja, az alapozás végig reket hideg helyen és csak rö­vid ideig tároljuk. Nyáron le­hetőleg frissen főzött, vagy sü­tött ételeket fogyasszunk. Kü­lönösen kisgyermeknek ne ad­junk állott, másnapos ételt. A gyümölcsöt és a nyersen fo­gyasztásra kerülő zöldséget csur­gó vízben gondosan mossuk meg. A fertőzések, betegségek meg­előzésének lényeges feltétele to­vábbá a legyek irtása, aminek igen célszerű eszköze a Chejno- tox elnevezésű permetező anyag. (MTI) Olajkutatás — számítógéppel Üj kőolaj- es foidgazlélőhelye­ket találtak a Szovjetunióban — a Kara-Kum sivatag központi részén. Az új türkméniai lelő­helyek külön érdekessége, hogy nem a hagyományos geológiai­geofizikai módszerekkel és fú­rásokkal, hanem számítógép és matematika segítségével „buk­kantak” rájuk. A szovjet kutató- csoport kezdetben tudományos adatokat gyűjtött a vizsgáit vidékről, majd komplex elem­zésnek vetette alá azokat. A számítógép reprodukálta a több mint kétezer méter mélyen ta­lálható olajhordozó réteg alak­ját. Kiderült, hogy az óriási föld alatti gyűrődésekre, „he­gyekre” emlékeztet. A gyakor-, latból ismeretes, hogy nagy hoza­mú kőolaj- és földgáztelepek ép­pen ilyen zónákban fordulnak elő. elkészült A falak rendesen le­kaparva, a resek, repedesek el- tömködve, simítva, nem akar hinni a szemenek. — Ezt mind ti csináltátok? —* kérdezi Kapellárót. — Ezért pré­mium jár! — Megelégednénk mi egy kis eltávozással is — mondja Kicsi. — Azt elhiszem — nevet Petter­son —, majd annak is eljön az ideje. — Jó lesz ez a szín, Petter­son úr? — kérdi Kapeliaró, s a felügyelőt odavezeti ahhoz a falrészhez, ahol egy-egy ecset­vonással négyféle árnyalatú fes­téket raktak fel. Petterson azt kéri. inkább egy kicsit csontszí- nűre keverjék. — Dolgozzatok csak nyugodtan — biztatja a fiúkat —, nem hátramozdító akarok lenni, — Parancsol egy ecsetet fel­ügyelő úr? — szemtelenkedik oda Kicsi és mint egy virág­csokrot, úgy nyújtja át a leg­nagyobb ecseteit. — Na kopj le, de gyorsan — kiabál rá Kapelláró és Kicsi mókás komolysággal elsompo­lyog távolabbra. — Jó, hogy azt nem kéred, én húzzam meg a csíkot — szól Petterson békülékenyen Kicsi utáni — A csíkot? — kérdi Kés. Azt hiszem nekünk is jó lenne meghúzni. Vagy inkább el. A kiscsajok nagymamák lesznek Petterson úr, mire mi megint le­mehetünk a térre. — Majd lesz unokájuk — üti el Petterson. (Folytatjuk) Gépesített technológiai brigád a növénytermesztésben Szövetkezetünkben 3500 hek­tár területen a növénytermesz­tés munkáit vetéstől a betaka­rításig a 16 főből álló, telje­sen gépesített technológiai brigád végzi. A brigád több cél elérésére törekszik. íme ezek közül né­hány: a munka termelékenységé­nek növelése; a mezőgazdasági gépek haté­kony kihasználása ; az üzemi jövedelmezőség fo­kozása; a munka szervezésének egy­szerűsítése, de egyben maga­sabb szintű alkalmazása ; a szellemi munka koncent­rált kihasználása. Saiát erőinkre támaszkodva A fenti. célok megvalósítása \ a termelőszövetkezetekben | nyilván — sajátosságaikból adódóan — másképpen történ- j hét, mint .az állami gazdasá-1 goknál. A szövetkezetekben a termelési koncentráció nem egy-két növénytermesztési ága- ! zatra kell, hogy irányuljon, | hanem a termelési tájanként kialakult növénykultúrákra. ! Termelőszövetkezeteink mun­kaerőhelyzete — tagjaink fog­lalkoztatása —, gépesítési foka nem mindig engedi meg a specializálódást néhány nö­vénytermesztési ágazatra. Nyil­ván ezt követelik népgazdasá­gunk igényei is az áruellátás­ban, a termelési javák na­gyobb választékában. Több ágazatot, szélesebb skálájú termelést, változatos­ságot, s egyben biztonságosabb termelést, s egészségesebb ve­tésszerkezetet, folyamatos gépi és kézi munkát, egyenletesebb árbevételt, stb. — lehet bizto- J sítani saját gazdaságunkban, egy magunknak készített, ne- ; künk legalább megfelelő ága­zati összhang alapján. Egy-egy saját „modell” felépítése va- j lóban előnyös lehet, mert ma­gába foglalja az üzem összes sajátosságait. Mindehhez szükséges a saját szellemi tőke. Vagyis: az üze­men belüli szakemberek szá­mának növelése kerül előtér­be a külső segítséggel szem­ben. Így a szellemj beruházás költsége — mely a termelési értéknövekedésben többszörö­sen visszatérül — teljes egé­szében üzemen belül marad. A brigád gépei Termelőszövetkezetünkben a j fenti elvek alapján továbbfej-1 lesztve működik — műveleti ' rendszerekre építve — egy úgynevezett technológiai bri­gád. Ennek feladata a közel azonos, vagy hasonló művelet- . soron alapuló növények ter­mesztése vetéstől betakarítá- , sig. A brigád őszj búzát 1324, kukoricát 635. fajtaborsót 288, napraforgót 288, őszi káposz­A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sajtószolgá­lat pályázatán negyedik díjat nyert pályamű. | tát, repcét 288. mustárt 58, ba­bot 29, silókukoricát 230 hek­táron termel, illetve elvégz ezek minden munkáját a ve téstől a betakarításig. A talaj munkákat, a termények szállt tását, a melléktermékek beta­karítását a brigádtól függetler szervezési formában oldjuk meg. Természetesen ezeket s munkákat is igen fontosnak tartjuk — főleg a talajmun­kát, s a talajerőutánpótlást — mégis a fő hangsúly a jelzet! ágazatokban a vetéstől beta­karításig tartó munkáikon van, A talajmunkát külön nehéz univerzális és lánctalpas trak­toros brigád végzi. Ugyancsak külön végzi a munkáját egy talajerőgazdálkodási csoport, AN—2 típusú repülőgép alkal­mazásával A technológiái brigád ren­delkezik a munkához szüksé­ges eszközökkel: nyolc 15—512 gabonakombájnnal, öt Braud adapterrel, három Na—410 napraforgó adapterrel, négy RS—09 erőgéppel, négy S—293 porozó permetezővel, négy UBA borsóaratóval, öt MTZ— 50 erőgéppel, négy SPC—6 pneumatikus vetőgéppel, négy TTV—32 gabonavetőgéppel, négy KRN—4,2 kultivátorral és egy E—280 szálastakarmány- betakarító géppel és más gé­pekkel. 16 ember 3 150 hektáron Ezekkel a gépekkel vetéstől a betakarításig — termény­szállítás és mellékbetakarítá­son kívül — mintegy 3150 hektáron. 16 fővel a brigád végez minden munkát. A gé­pek, munkaeszközök, üj be­szerzési árának összege 5 mil­lió 191 ezer forintra rúgott. Ha új gépek áraival számo­lunk, akkor egy hektárnyi te­rületre 1648 forint beruházási érték jut. Ha figyelembe vesz- szük, hogy nálunk a gépek ér­téke a rendszer bevezetésekor átlagosan 70 százalékos volt, akkor ezt a területet egy hek­tárra vetítve 1154 forint gépi beruházás terhelte. Figyelembe kell tehát venni azt a tényt, hogy a gazdaságunkban kiala­kított rendszer nem annyira zárt, mint egy kukorica-búza - termesztő sémának megfelelő szervezetben. A mienkben olyan gének is szerepelnek, mint például B—280 szálasta­karmány-betakarító gép, mely­nek kihasználtsági foka a töb­bihez viszonyítva kicsi, beke­rülési költsége viszont magas. Mégis a terület összességében az ágazatok igényeire tekintet­tel ez a gép is beállítható. Gazdaságos használatához pe­dig — a silókukorica-ágazat­ban — nem fér kétség. A rendszerbe sorolt gépeket ott, ahol erre szükség van, a brigád két műszakban használja. A rendszerben — mint már említettem — nincsenek be­vonva a szállítás gépei, a mel­léktermék-betakarítás gépei, a talajerőgazdálkodás gépei, a ta­lajmunka gépei. Ezek külön Értesítjük kedves vevőinket, hogy éves vagyonmegállapitó leltárunkat ez évben VII. 1.—VII. 10-e közötti időszakban hajtjuk végre mind szegedi, mind békéscsabai tele­pünkön. Ez idő alatt az árukiadás szünetel. V1DIA Kereskedelmi Vállalat Szeged, Bakay Nándor u- 52 3298 I önálló munkaszervezeti egysé­get alkotnak, s így végzik munkájukat. Ezek a gépek, s az általuk alkotott munkaszerveze­ti egységek akkor is szüksége­sek, ha az említett munkafolya­matok — vetéstől betakarításig — nincsenek a kiemelt ágaza­tokon belül rendszerbe foglalva. Ezen gépek a gazdaság össz­munkafolyamatának végzésére vannak szánva, mint például az összes szállítási feladat, összes talajmunka, összes műtrágya­szórás, stb. Jó a gépkihasználás A gépek folyamatos kihaszná­lása nyilván az elhasználódósu­kat is meggyorsítja. Azonban a „kihasználva elhasználódás'’ gazdaságosabb, mintha egy gép kihasználatlanul válik elavult­tá. Ebben a rendszerben a kom­bájnok és szerelvényeik jelentik a legnagyobb beruházást, s ezek is vannak legjobban kihasznál­va. Ezért ezek cseréje a teljes kihasználás után nem drága, a nagy összegű bekerülési költsé­geik ellenére sem. Más eszközök kis értékkel szerepelnek, azok korszerűsítése pedig — ha a rendszer úgy kívánja meg — nem okozhat különösebb beru­házási nehézséget. Az említett nyolc ágazat ered­ményét, illetve eredményességét — megfelelő szintű talaj erógaz- dálkodást és talajmunkat felté­telezve — erősen meghatározza a vetéstől a betakarításig végzett munka. A rendszerbe foglalás, a kiemelés — egy brigádon oe- lül — hangsúlyozni kívánja ezeknek a munkáknak a jelentő­ségét. A brigád bérezése a rendszer­be foglalt ágazatok eredménye­itől függ. A brigád munkater­vében megkapja a vetéstől be­takarításig elvégzendő összes feladatot. Ebből kitűnik, a ter­vezett kombájn és traktor nor­málhold és összes költség-össze­tevőkkel. Kézhez kapja a bri­gád az anyag, alkatrész és mun­kabér tervet. Termelőszövetkezetünk min­den hónapban a tervezett mun­kadíj 80 százalékát fizeti tagja­inak. Ugyanígy megkapják mun­kadíjuk 80 százalékát a techno­lógiai brigádban dolgozók is. Viszont a kiegészítő részesedést a brigád tagjai az ágazatok eredményei alapján, és ágazatok költséggazdálkodása alapján kapják. Egy-egy ágazat tevé­kenységét a betakarítás után ér­tékelik, s a jogos kiegészítő ré­szesedést év végén, zárszáma­dáskor fizeti ki a tsz a brigád­tagoknak. A technológiai brigád a legki­válóbb, szakmailag legjobban felkészült 16 dolgozóból áll. Kö­zülük kombájnt tud vezetni 14 fő, ért a növényvédelemhez (be­tanított munkás) 10 fő, ért a mezőgazdasági gépszereléshez (szakmunkás) 5 fő. Az ilyen ösz- szetételű brigád önállóan végzi feladatát a téli gépjavítások ide­jén is. Az 5 fő mezőgazdasági gépszerelő szakmunkás mellett ebben az időszakban a 11 fő se­gédmunkát végez, bár nyilván­való, hogy szakmai felkészültsé­gük az ehhez szükségesnél ma­gasabb. A technológiai brigádban dol­gozó emberek egész évi foglal­koztatása így megoldott és , fel­adataikat igen hatékonyan, si­keresen végzik el. ELEKI JANOS, a mezökovácsházi üj Alkotmány Tsz mezőgazdasági mérnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom