Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-12 / 135. szám

Munkásgyűlések a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésének 25. évfordulóján

Huszonöt évvel ezelőtt egyesült a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levélben köszöntötte a párt minden alapszervezetét és tagját. A pártszervezetek taggyűléseken emlékeznek meg az évfordulóról. Csepelen, Diósgyőrben és Győrött hétfőn ünnepi munkásgyűlések zajlottak le. A gyűlésekre nagy számban meghívták azokat a kommunistákat és volt szociáldemokratákat, akik negyedszázaddal ezelőtt, felismerve a társadalmi haladásért, a szocializmusért folyó harc követelményeit, elvtársi egységben képviselték a munkásosztály, a magyar nép érdekeit, s aktív szerepet vállaltak a két munkáspárt egyesülésének megteremtésében. A csepeli munkásgyűlésen megjelent Kádár János és Marosán

György. A gyűléseken ott voltak a fiatalabb nemzedékek képviselői is. akik átvették a forradalmi örökséget, megőrizték és őrzik a párt eszmei, politikai és cselekvési egységét.

A munkásgyűlések egységes jelszó jegyében zajlottak le: „Éljen a magyar munkásosztály élcsapata: a Magyar Szocialista Munkáspárt!” Az ünnepélyes külsőségek között megtartott gyűlések színhelyét mindenütt vörös és nemzetiszínű zászlókkal, Lenin portréjával díszítették. Mtunkáskórusok felelevenítették a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom hagyományos dalait. A gyűlések a Himnusz hangjaival kezdőd- tek és az Internacionáléval fejeződtek be. Mindhárom gyűlés forró hangulatú kiállás volt a munkásosztály egysége, a párt vezetése, a szocializmus építése mellett.

Munkásgyűlés Csepelen

A csepeli sportcsarnokban tartott munkásgyűlést Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Csicsics Sándor nyugdíjas olvasztár és Szabó Zsuzsa elektroműszerész.

Németh Károly, a gyűlés előadója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára méltatva a két párt egyesülésének jelentőségét, többek között a következőket mondotta:

— A két párt egyesülésében munkásmozgalmunk több évtizedes tapasztalata öltött testet. A magyar munkásosztály a nehéz sorsfordulók közepette tanulta meg: legfőbb ereje a szervezettségében és egységében rejlik. Nem a harc elől kitérők, hanem a küzdelmet vállalók egységében, amelyet kommunisták és baloldali szociáldemokraták közös erőfeszítéssel teremtettek meg. 1948-ban a magyar munkásmozgalom sok évtizedes harcának gyümölcse érett be a két munkáspárt egyesülésében, a hatalom meghódításában. Rátérhettünk a szocialista társadalom építésének útjára. A két párt egyesülése

•iiiiHimiesEtnieinniimnBiníanni!

sárolt magának, ebből a pénzből vette a különböző '.épülő- szaklapokat és- repülőmodelleket is. Pedig a leendő űrhajós szülei mindezeket az eszközöket meg- vehették volna a számara. ök azonban úgy gondolták, h^gy értékesebb lesz a gyermeknek, ha a saját pénzéből vásárolja mindezeket.

Még a legtehetősebb, a legnagyobb bőségben élő amerikai is rászorítja fiát vagy lányát, hogy fiatal korában győződjön meg a kenyérkereset nehézségéről. Egy pennsylvaniai kisvárosban nagyon bájos' kislány töltötte meg benzinnel kocsinkat Beszélgetni kezdtünk. Kiderült, hogy egy magas rangú banktisztviselő gyermeke. A papa ráadásul még öt motel tulajdonosa. A kislány naponta négy órát dolgozik, hogy ebből a fizetésből részben tedezze egyetemi tanulmányait. Fösvény lenne a kislány apja? Nem. Az évi- 3900 dollár taníttatás! költséget az ab a a mellénvzsebéből is kifizethetné. Ő azonban csak a felét adja lányának, hadd keresse meg a másik felét c maga! Az amerikai főiskolákon nagyon kevés munkás-, vagy farmergyerek tanul. Általában a gazdag emberek és a középosztály gyermekei járnak egyetemre. És a szülők majdnem minden esetben el tudják érni. h)gy gyermekük hozzájáruljon taníttatás! költségeikhez, ami pedig igen magas. A washingtoni fleorgetow- Bi Egyetemen például évi 2509

ezért nyitott új korszakot né-1 púnk és a magyar munkásmoz- J galom történetében.

— Igaz, voltak viták is a két párt vezetői és tagsága közö.tt — mondotta. Ellentétek, néha türelmetlenség nehezítette az együttműködést, kölcsönösen j követtünk el hibákat is, de ma| már történelmi távlatból állapíthatjuk meg: Magyarországon nem lett volna gyors újjáépítés, stabilizáció, nem történhetett volna meg a bányák az üzemek, a bankok, az iskolák j államosítása, nem érhettük volna el a népi és szocialista erők pozíciójának megerősödését a koalícióban, a közigazgatásban, a társadalmi, gazdasági életben, ha a két párt az alapvető kérdésekben nem jut közös nevezőre.

— Hadd emlékeztessek az egyesülést megelőző időszak egyik fontos eseményére — mondotta — arra, hogy 1948. februárjában itt. a csepeli sport- csarnokban a felszabadulást követően első ízben ültek össze közös aktívaértekezletre a két munkáspárt tagjai. A csepeli kommunisták és baloldali szociáldemokraták harcos fellépése volt ez az egység mellett.

Együtt követelték a jobboldali

dollár. Ehhez jön még a diák- i szálló költsége, a tankönyvek Î ára. valamint a különböző la- j Moratóriumok és felszerelések j használati díja. Bizopy a diák ! arca verítékével szerzi meg a j tanulási lehetőségei.

Vagy itt van oéldául a nyara- ; lás. az utazás.

— Az bizony nem rossz — ■ mondja az apa ilyenkor — no ■ és a pénz? — Gondoltál erre? •

— Egy hónapot szeretnék ko- • csimosóként dolgozni, azt mond- ; ják, ott most szükség van em- ; bérré

— Miért oda? Gyere az én ; irodámba! Én sem fizetek keve* ■ sebbet.

— Rendben.

Ez a párbeszéd természetesen : képzelt, de jellemző.

A legtöbb amerikai diák az- | zal tölti a nyári vakációt, hogy ■ panziókban, strandokon, kávé- ! házakban, nemzeti parkokban ! vállal munkát. Egyik kollégán- ; kát néhány évvei ezelőtt egy | országúti motelben Észak-Dako- ! ta állam kormányzójának a Iá- j nya szolgálta ki. Senki sem cső- : dálkozik azon, ha hasonló sze- ; repkörben látja egy képviselő, » vagy egy szenátor lányát.

Igen, Amerikában így tanita- :

nak úszni. Másként nem lehet. ;

Az Amerikának nevezett tenger- ; ben meredek hullámok vannak. : S ehhez még hozzájön az is, j hogy a melletted úszó úgy ku- 5 pán találhat, hogy beleszédülsz. « V, Peszkov *

B, Sztrelnyikov '

szociáldemokraták eltávolítását -és hitet tettek a két munkáspárt testvéri együttműködése mellett. Nagy örömünkre szolgál, hogy mai gyűlésünkön itt üdvözölhetjük annak az aktívaülésnek sok résztvevőjét, előadóit: Kádár János és Marosán György elvtársakat. .

— Az egységes marxista-leninista párt létrejötte nemcsak a munkásosztály győzelme volt, hanem egyben az egész nemzet ügyét szolgálta. Olyan fordulat történt, amely a továbbiakban döntő szerepet játszott abban, hogy a magyar nép — a viszonylag békés úton létrejött proletárdiktatúra feltételei között — sikeresen építhette szocialista államát, a Magyar Nép- köztársaságot. Kiemelkedő sikereket értünk el az iparban, a gazdaságban, a kulturális életben, népünk életkörülményeinek javításában. Fejlődött a szocialista nemzeti összefogás. Megszilárdult hazánk nemzeti függetlensége: a Szovjetunió szövetségeseként. a szocialista közösség tagjaként nőtt tekintélye a világban. A két munkáspárt egyesülése — a megvalósuló néphatalom, az építő erők szorosabb összefogásának, népünk és országunk emelkedésének nagyszerű távlatait nyitotta meg.

A szónok a továbbiakban kitért arra. hogyan zavarta meg a fejlődést a személyi kultusz, amély az egyesülés utáni eseményekre történelmileg egyáltalán nem szükségszerű módon nyomta rá a bélyegét, majd rá- mutátott:

— Amikor a Magyar - Szocialista Munkáspárt az ellenforradalom elleni harc jegyében, 1956 novemberében zá^riót bontott, az újrakezdő forradalmárok pártjában együtt harcoltak és- dolgoztak volt kommunisták és szociáldemokraták. Együtt indultak harcba az ellenforradalmi erők, köztük az újra szervezkedő jobboldali szociáldemokraták ellen. Nem azt kérdezték egymástól, ki honnan jött, hanem azt. mit vállal a közös feladatokból.

— Az MSZMP leküzdötte a dogmatikus hibákat. Szembefordult a revizionista egységbontással, megszüntetve a volt két párt tagjai közti különbség- tevést, jóvátette a személyi kultusz áldozataival szemben elkövetett bűnöket, száműzte a pártból a bizalmatlanságot. Az egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező párttagok megítélésének mércéjévé a szocializmusért végzett munkát tét3 mMMlSS.

W 1913. JÚNIUS 12.

te. A két munkáspárt volt tagjai minden korábbi összefogásnál teljesebben egymásra találtak.

— A két munkáspárt egyesülése. tagjainak egységbe forrása végérvényesen lezárult folyamat. Nem zárult le azonban, nem ért véget a párt eszmei-politikai és cselekvési egységének szüntelen erősítéséért végzett munka. A párt és a munkásosztály egysége, a párt és a munkásosztály szoros kaocsolata győzelmeink fontos forrása volt és marad. A társadalmi fejlődés során felmerülő új feladatok sikeres megoldása megköveteli az egység állandó megújulását a pártban, mert így tudjuk maradéktalanul megoldani ezeket a feladatokat együtt a munkás- osztállyal, egész dolgozó népünkkel. Mindez megköveteli, hogy tovább növeljük a munkások aktív részvételét a feladatok meghatározásában, megoldásában és ellenőrzésében, hogy a munkásoknak több szava, szavuknak nagyobb súlya legyen társadalmunk valamennyi fórumán. A munkásosztály nagy nemzeti céljaink letéteményese. Vezető szerepe, testvéri szövetsége a parasztsággal, az értelmiséggel. a dolgozó nép nemzeti összefogását erősítő szövetségi politika ugyanannak a dolognak a két oldala.

— Az elmúlt negyedszázad számvetése arról tanúskodik, hegy dolgozó népünk a munkás, osztály és a párt vezetésével ma. radandót alkotott. A két párt egyesülése a munkásfiatalom megteremt.é=én ék, a szocializmus útján történő elindulásának jegyében következett be. Ha törté, mk is kitérő ezen az úton, ha előrehaladásunk nem volt végig zavartalan, mégis amit akikor vállaltunk, amit az egyesült párt proigramnyilatkoziatáib'in megfogalmaztunk, ma már életünk valósága.

— Fejlődésünk immár több mint másfél évtizede töretlen. A Magyar Szocialista Munkás-j párt megőrizve az előző évek minden nagy vívmányéit, visz- [ szaállította jogaiba a marxiz- : mus^lendnizmust, a lenini úton járva kétfrontos harcban megvédte és megszilárdította a párt egységét, a munkásosztály és élcsapatának vezető szerepét. A népet szolgáló kommunista politika alapján nyertük vissza a tömegek bizalmát és támogatását, amely sikereink záloga volt és az marad a jövőben is. Ez a politika biztosítéka, hogy következetesen tovább haladunk a szocialista demokratizmus fejlesztésének útján, hogy bátran szembenézünk hibáinkkal, téve.

dereinkkel, a fejlődés során fellépő feszültségekkel és ellentmondásokkal.

Az előadó a továbbiakban napjaink tennivalóiról beszélt. A haza gyarapodása, népünk jólétének fokozása — mondotta — még szervezettebb munkát, az ország anyagi és szellemi erőá- vel való tervszerűbb, jobb gazdálkodást követel; felelős magatartást; teljesebb azonosulást szocialista eszményeinkkel, céljainkkal; tudatos harcot az ellenséges, an ti-marxista nézetek, a visszahúzó maradi gondolkodás és főképp a csak magára néző, individualista, önző magatartás ellen. Az élet minden területén igyekeznünk kell uralkodóvá, tennünk a,szociallstakczgon . dolkodást. Mozgósítanunk kell azt a milliószemű ellenőrt, amit úgy hívunk: szocialista közvélemény.

Nemzetközi kérdésekről szólva kijelentette1:

— Pártunk politikájának sarkalatos tétele, hogy akkor kép- viseljük jól népünk nemzeti érdekeit, ha egyúttal szem előtt tartjuk a nemzetközi haladás egyetemes érdekeit is. Politikánk kifejezi és védi nemzeti érdekeinket, ugyanakkor szolgálja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, a szocialista világ, a béke ügyét. Pártunk ar_ ra törekszik, hogy a marxizmus —leninizmus elvi alapjait erősítse, a nemzetközi kommunista . és, munkásmozgalom egységét Azokkal tart, akik a nemzetközi munkásmozgalomban a közös marxista;—leninista vonalat kép. viselik, védelmezik azt minden jobb- és álbaloldali támadással szemben.

Erős és. eltéphetetlen kötelékek fűznek bennünket a nemzet, közi munkásmozgalom, a szocialista világ, a haladás élenjáró országához, a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez és Lenin kommunista pártjához.

Beszéde befejező részében hangsúlyozta:

— A jelen és a jövő feladatai

felé fordulva soha nem feledkezünk meg a múltról, a megtett útról. A Magyar Szocialista Munkáspárt magáénak vallja a munkásosztály évszázados küz_ delmgnek minden nemes hagyományát. Kommunista kötelességünk úgy. dolgozni, hogy a mun. kástradíciók, a szervezett munkásság erényei a gyorsan változó körülmények között is tovább éljenek a soron következő nemzedékekben — mondotta, majd végezetül elis.

méréssel szólt mindazokról, akik) megvalósították a kor parancsát a munkáspártok egyesítésének nagy ügyét.

Mnnkősgyűlós

Diósgyőrött

A diósgyőri munkásgyűlést Koszti Lajos, a Lenin kohászati Művek pártbizottságának titkára nyitotta meg. A gyűlésen felszólalt Tiser Gyula, a Diósgyőri Gépgyár anyagbeszerzője és Sándorfalví László, a Lenin Kohászati Művek villanyszerelője.

Nyers Rezső, a politikai bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára beszédében kiemelte :

— Minden okunk megvan ré, hogy ünnepélyes tisztelettel J emlékezzünk a 25 év előtti | pártegyesítésre, amely véget vetett a magyar munkásosztály két pártra szakadásának és lehetővé tette a teljes politikai egység megvalósítását.

— Három évtizedig volt két pártja a magyar munkásosztálynak. 1918-tól a Tanácsköztársaság időszakának kivételével egészen 1948-ig. Ez alatt dühöngött a Horthy vezette ellen- forradalom és sajnos sikerült konszolidálódnia. Világválság volt és milliók kerültek koldussorba magyar földön, nőtt és mind nagyobbra nőtt a fa sizmus veszélye, míg végül fasiszta uralom lett belőle Európa jó részében. Majd az is bekövetkezett, hogy Horthy ék, szövetségre lépve a német és olasz fasizmussal, a második világháború szakadékéba rántották az országot. Az ember- öltőnyi elkülönültségben a kommunistáknak és az osztályhű szociáldemokrata munkásságnak mindig azonos volt az érdeke, közös volt az ellensége és közös a reménysége. Együtt dolgoztak üzemekben, szakszervezetekben. sőt a mély illegalitásba szorított kommunisták műnkét vállaltak a legális szociáldemokrata szervezetekben,

munkásegyesületekben együtt

küzdöttek a » tőkés kizsákmányolás ellen. a Horthy- rendszer elnyomása és antide- mokratizmusa ellen, a nacionalizmus és antiszemitizmus ellen, szívükben a hittel, hogy lehet és lesz még szocializmus a mi hazánkban. Az elnyomás ellen küzdő kommunista és szociáldemokrata munkás nagyszerű alakja igazi hősi példaként magasodik emlékezetünkben, történelmünkben és emberi ideálként szolgálhat a máj nemzedék számára.

(Folytatás a á. oldalon)