Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-15 / 111. szám
1 CSABAI 1EGYZETEK \ A múlt század közepéig a hosszú haj viselete az egész országban uralkodó szokás. Szinte valamennyi e korból származó rajzon, képen ábrázolt férfiak — vagyoni hovatartozásukra való tekintet nélkül — vádiig érő. szabadon göndörödő hajat növesztettek, vagy két-három ágra befonták, és „csimbókra” kötötték; előfordult az is, hogy fésűvel szorították le. A hajat alaposan bezsírozták, hogy fényesnek látsszék. Mivel a hajat szokásból és hiedelmi okokból nem mosták. így zsírral, hájjal való bekenéssel védekeztek a férgek, a tetvek ellen. Implom József Békés megyei olvasókönyvéből tudjuk, hogy a hatóságok a 18 és a 19. század fordulóján erős hangú rendeletekkel léptek fel a hosszú haj viselete ellen. 1790-ben „a hájjal és zsírral megkent..., befont hosszú haj kemény büntetés alatt megtilalmaztatott”. Az 1816. május l-én kiadott szolgabírói rendelkezés azzal fenyegeti az „engedetlen, rossz ifjakat”, hogy „a katonaság közé adattatnak..., hogy az engedelmességet és a tisztaságot megtanulják”. A tiltások nem hóztak eredményt, Fényes Elek 1839-ben azt írja a Békés megyeiekről, hogy hajokut többnyire nevelik s kenik”. Kresz Mária a Magyar parasztviselet című könyvében többek között mezőhegyesi csikóst ábrázoló képet is közzétesz, aki a hosszú csimbókba kötött hajét magas barna süvege alá gyűrte, hogy ne akadályozza munkájában. A tiltó rendelkezések eredménytelenségének oka Békéscsabán elsősorban a néphitben rejlett. Zsilinszky Mihály azt írja, hogy a csabaiak a hajnyírást „veszedelmesnek, sőt istenkáromlásnak” tartották. Rettegtek tőle, mert azt hitték, hogy az egyik legkínzóbb betegséget, a kösz- vényt idézik fel általa. Haan Lajos szerint is a csabaiak kivétel nélkül hosszú hajat növesztettek. A megyében élő szlovákok ez idő tájt ilyen babonából nem is mosdottak bizonyos napokon. A múlt század negyvenes éviéiben rendkívül hathatós eszközzel vette fel küzdelmet az egészségtelen népszokás ellen Vilim János tanító, aki azon túl, hogy nagyszerű pedagógus volt. egyike azon békéscsabai tanítóknak, akik élenjáró terjeszA HAJ tői voltak a gyümölcsfa nemesítésének, termesztésének. Az utókor egy rövid utcácskával emlékezik meg róla. (Csak zárójelben említem meg. hogy nagyon hasznos lenne mind az ö, mind a többi társa, Szemian B. Pál, Sztraka Károly, Csaba Mihály. Novak Dániel, stb. nemes gyümölcsészeti munkájáról közzétenni egy tanulmányt megyénk tudományos és közművelődési szemléjében a Békési Életben, amelyet a Békés megyei és békéscsabai tanács támogatásával és a TIT Békés megyei Szervezetének kiadásában jelentetnek meg.) Vilim — miután a szép szó nem használt — az iskolájába járó fiúk fejéről levágta a copfokat. A hatalmas felháborodás ellenére következetes maradt, s a szülőket fokozatosan maga mellé állította. Példája nyomán a többi csabai tanító L megkívánta. hogy a gyerekek nyírott hajjal járjanak iskolába. Mivel a szülők‘tapasztalhatták, hogy a nyírott hajú fiúk nem lettek betegek, nem támadta meg őket semmilyen veszedelmes kór. s a rövid, haj viselete országosan is kezdett elterjedni, felhagytak az ellenállással. A néphit szívósságára jellemző azonban, hogy még századunk közepén sem engedte meg a szoptatós csecsemő hajnyírását, míg el nem érte az egyéves kort. Azzal a téves magyarázattal indokolva, hogy ha megtörténne, a gyerek elvesztené az eszét. Békéscsabán pedig még sokáig összesöpörték a fiúk le- nyirt haját, s ha betegek lettek, hogy elmulasszák a bajt, meggyúitották és megfüstölték őket vele. 1858-ban Haan Lajos tanúsága szerint minden fiatal rendesen nyírta a haját. Ugyancsak ő írja, hogy az utolsó csabai férfi, aki befont hajat és fésűt viselt. Michnay István volt, 1857-ben hált meg. Az öreg emberek a század második felében azért még meghagyták hosszabbra nőni a hajukat. Ezt láthatjuk Jankó János csabai idős férfiakat is bemutató egyik rajzán. De mire napjaink hosszú hajviselete divatba jött, a legtöbb csabai egyáltalán nem tudott arról, hogy ősei egykor hiedel- mi szokásból természetes hosz- szúságúra növesztették a hajukat. Dr. Krupa András Van, a)hol a kereslet-kínálat szabad érvényesülése vezet árcsökkenésre. 1972-ben egyebek, között a fejes káposzta 33 százalékkal olcsóbb volt, mint 1971- ben. kevesebbért adták a karfiolt, a kelkáposztát. A forgalom fellendítését célozta, hogy csökkent a halak, a befőttek, a dzsemek ára, a kötött alsóruházati cikkeké, a ballonkabátoké; a nagy forgalom, kis haszon még mindig jobb, mint a csekély eladás, semmi nyereség. Az igazi érdek Fölismerni a vállalat igazi érdekét, s annak megfelelő árpolitikát folytatni nem egyszerű feladat, de hosszú távon csakis ez ígér boldogulást. Emelni az eleven munka termelékenységét, megkövetelni az anyagtgkaré- kosságot, szorgalmazni — minőségrontás nélkül! — az olcsóbb anyagok, például a színesfémek helyet műanyagok alkalmazását; külön-külön, s együttesen még inkább a szilárd árpolitikához teremt; kereteket. Ahogy az állóeszközök jobb kihasználása — mert azok amortizációja egyformán terheli a terméket, ha egy, ha három műszakban működnek —, a termelés növelése — az állandó költségek nagyobb árumennyiségre oszlanak el — szintén. Sorolhatjuk tovább: a célszer- • számok, célgépek ugrásszerűen növelik a termelékenységet, a gépi termelési programok nagymértékben csökkentik a veszteségidőket, az átállási költségeket, stb. A modem tömeggyártás megszervezése — példával élve — lehetővé tette, hogy az öt évvel korábbi hatezerről 11000 tonnára növekedjék a mosószerek eladása, negyvenféle termék közül választhasson — s így valóban választhat! — a vevő. Korszerűbbet kap, olcsón. Ami nem boszorkányság; átgondolt termelésfejlesztés, hosszú távra szódó üzletpolitika. Mindenki árfelelős Ahhoz, hogy valamennyi gazdaságii egységre ez legyen a jellemző jócskán kell még idő. Nagy hiba lenne abban a tévhitben élni, hogy az árellenőrzés, a számonkérés oldja meg a gondokat. A tanács megszabhatja és ellenőrizheti, hogy menynyiért adják a helyi szükségletekre gyártott termékeket, mibe kerülnek a szolgáltatások, de senki helyet nem képes megtenni a gazdálkodási intézkedéseket, ahogy más árhatóságok ugyancsak képtelenek erre. A gazdasági életben ritkák a véletlenek, s nincsenhek csodák. Az indokolt és az indokolatlan áremelkedések sem maguktól, valami titokzatos erő hatására mennek végbe. Az árnövekedés okozat, tehát okok lelhetők mögötte. . Ezek kutatása, indokolatlan részük fölszámolása az árfelelősök dolga. S a maga helyén, a maga munkájában mindenki áríelelős. Mészáros Ottó (Vége) Május 20: újra lobog a láng Akiket várunk és a házigazdák Szólamok Kórusra-való fiú, lány ül a szegedi JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának felső emeleti osztályában, a padokban. A tanári asztalnál, az előbbi képet folytatva: a karmester helyén jegyez a riporter. Az előző s az új EDÜ-ről kérdi a szemben ülőket. S megzendül- nek a szólamok, a tenor, a szoprán, a basszus, az alt — igaz, prózában. Nem azért, mintha a kórustagolk nem tudnának énekelni, hiszen többségük éppen ebben a kategóriában szerzett érmet 1971-ben — de most nem indul a nagykórusuk Gyulán. Az utazási s a szállásköltséget elvitte egy néhány hónappal ezelőtti rádiószereplés. így csak a kisebb egységek, a szólisták utazhatnak majd. Tehát a szólamok: ' — Kodály Nausika és Beethoven Rózsalánc című dalát éneklem az EDÜ-n. Erre készülök — és közben felvételire az orvostudományi egyetemen (Mesz- lényi Erzsébet). — Az előző EDÜ-n énekeltem, most gitározom Gyulán. Egy brazil táncot és Segovia.- művét játszom (Horvai György). — Szép emlékeim vannak az EDÜ városáról. Sajnos, most nem lehetek ott, mert a műfordítók csak munkáikat küldhették el. S éppen e kategóriában indultam az idén, George Sand regényének egy fejezetét ültettem át magyarra (Mécs Zsuzsa). — Hetvenegyben hangszeres I zenében bronz-, illetve ezüstérmet szereztünk. Nem tetszett akkor, hogy csak hajnalban gyakorolhattunk s nem tetszik, hogy nem kaptunk eléggé részletes programot (azóta megjelent a részletes tájékoztató. — A szerk.) Tetszett viszont az ifjúsági találkozó, reméljük, az idén is megrendezik (Ötott Gizella és Bartha Miklós). Egy kisebb létszámú kórus azért mégiscsak elindul az is_ kólából. Huszonhárom elsős lány küzd majd az aranyéremért s karmesterük, Rózsa Ildikó, akj egyben ezüstérmes lett j a szólóénekesek között, ezt szeretné most fényesebb éremre ! váltani. Karmesterként és duó- j ban is. ahol a szintén harmadikos Soós Judit a partnere. Nagy j kérdése, vajon sikerül-e az „éremhalmozás” ? Nem az a lényeg, hol született... Kiskunfélegyházán lépten- nyomon Petőfire emlékezteti I valamj az arra járót. A Segesvárról Pesten át idekerült szobortól a Kiskun Múzeum évfor- dulós kiállításáig, Petrovics 1st- j vári hajdani mészárszékétől, a Hattyú-háztól a költő nevét vi- \ selő utca emléktáblájáig, s hosz- szan lehetne még folytatni a fel- | sorolást. S Petőfi Sándor élete, költészete, a városhoz fűződő kapcsolatai voltak a legfontosabb témái annak a márciusi vetélkedőnek amelyen tizen- j három csapat küzdött az elsőségért. Közülük egynek, a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola együttesének szerencsét hozott a tizenhármas szám. Az elsőség mellett az érdekeltek közül ők vívták ki az EDÜ- részvétel jogát. Persze, egyálta5 1973. MÁJUS 15. BÉKÉS MEGYE! 1 Ián nem a „bűvös 13” okán, hanem, mert ők készültek legalaposabban a versenyre. Fekete Agnes pártösszekötő tanár, az 1965-ös EDÜ-n aranyérmes félegyházi vegyeskar hajdani tagja mondja el, hogy tanítványai hónapokkal korábban kezdték el az „edzéseket” — olvastak a helyi és a szegedi könyvtárban, a költő nyomában járták Kiskőröst, Budapestet. Pető Katalin, a kapitány már a gyulai előkészületekről beszél: Petőfi költészetének 1844- ig tartó szakasza a „reszortom”, ezenkívül a költő életének eseményei a megyében és a róla született képzőművészeti alkotások. Tóth Etelka ég Nagy Katalin a kapitányhoz hasonlóan negyedikesek. Etelka a szerelmes ver- i sek „felelőse”, kedvenc költe- j ménye a Beszél a fákkal a bús őszi szél.... mert abban van a legkevesebb „elolvadás”. Katalin mindig újraéledő szülőhely-vita tudója: nem az a lé- ; nyeg, hogy Kiskőrösön vagy Félegyházán született-e Petőfi, hanem a művek a fontosak — szögezi le nagyon határozottan. Kurucz Teréz harmadikosnak : hálátlan feladata van, kérdé- | sünkre ő mondja el, mire nem ' tudtak felelni a városi döntőn: az a kérdés maradt félig megválaszolatlan, hogy a Tízek Társaságának mely tagjairól neveztek el utcát Félegyházán. Az együttes egyetlen erősebb nembéli versenyzője. Tóth Károly teszi teljessé a bemutatko- ’ zást. Tőle várják a feleletet a társak akkor, ha Petőfi 1848/49- es tevékenységéről vagy külföldi kortársairól kap kérdést a csapat a gyulai „Haza és szabadság”-vetélkedőn ... Nincs az a zápor... Kint csendesen esik az eső, az igazgatói irodában ugyanígy beszélgetünk. Nem sürgeti már a munka a gyulai Erkel Gimnázium diákjait és tanárait hiszen mindennel felkészültek a néhány nap múlva kezdődő EDÜ házigazdái. — Nem volt könnyű munkánk — mondja Jeges Sándor igazgató. Betegség és haláleset akadályozta a szervezést. Az új reszortfelelősök viszont biztos kézzel folytatták a félbeszakadt munkát. Az élelmezési program, a szállásterv elkészült. Készen állunk a sok ezer kedves vendég fogadására. Az Erkel Gimnáziumban a szervező munka mellett az idén sok egyéb eredmény is született. Sokan vettek részt a házi szavalóversenyen, egy tanulónk Petőfi irodalmi kiállítást rendezett. Bottá Ilona, a kiskőrösi Petőfi Gimnázium pályázatán batikkendővel szerepelt. Valastyán Judit, az UNESCO pályázatán, a 15 ezer résztvevő között elméleti munkájával ért el harmadik helyezést. A diákok sok szép pályamunkája, amivel az EDÜ-n vesznek részt, értékes tartalmi munkát jelez. — Az EDÜ napjain iskolánkban nincs tanítás. A 42 pedagógus és a csaknem 900 diák szervező és szereplő lesz. A fogadó, az étkeztető, a szállásoló, a tájékoztató bizottságokban együtt dolgoznak a tanárok és a diákok. Felborul a normáléletritmus. de ez tetszik mindenkinek. hiszen szépek a feladataik. A város dekorációját a dolgozó fiatalok készítik. Egyszóval nagy szeretettel, készen állva várjuk a sok kedves ismerőst. A bemutatók programjáról beszélgetünk: Váci Mihály 1968- ban a könyvtár avatásakor látogatott el a gimnáziumba, amikor arról szólt, hogy nem ápoljuk megfelelően hazánkban a népi kultúrát, hogy befagyott ez a tiszta víz Azóta megtört a jég, amit az EDÜ rendezvényei is elősegítettek. Az igazgató elmondja, hogy az idén sok szép pályamunka és műsorválasztás jelzi ezt. Egy hét és Gyulán megnyílik a VI. Erkel Diáikfesztivál A rendezők azt remélik, hogy jó idő lesz. Az igazgató hozzáfűzi : nincs az a zápor, ami elmosná a diáklelkesedést! (D.-R.)
