Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-11 / 108. szám

1933-ban a gyáros fia — ma a munkások gyermekei érettségiznek a csabai , gimnáziumban HAT NAP A SZOVJETUNIÓBAN A diákok mindenkori izgal­mas próbatétele az érettségi. Nem csekélység rendszerezni a 40 hónap alatt hallott és meg­tanult ismereteket, aztán tekin_ télyes bizottság elótt számot ad_ ni erről. Ott, ahol tulajdon­képpen életében először méret­tetik meg az ember. Az elmúlt években sok vélemény hangzott el pró és kontra az érettségiről. Nem dőlt még el a vita, de leg­többen azt hiszem úgy gondol­juk — akik magunk is átugrot­tunk annak idején a „léc fe­lett” —, hogy szükség van er­re a számadásra. Tudnia kell a diáknak, mielőtt elhagyja az is­kolát, hogy megközelítőleg ho­gyan értékelik majd tudását! Ez önbizalmat adhat és a folya­matos önművelésre serkenthet. Ma nyolc órakor kezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák a kö­zépiskolákban. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában három na­pon át, naponta öt óra áll a 199 érettségiző rendelkezésére. Az írásbelik programja nemigen változott. Ugyanaz, mint az el­múlt években. Magyarból es matematikából a magasnyomó gépész és a kéziszedő szakma szakközépiskolásai ugyanúgy ír­nak érettségi dolgozatot, mint az általános gimnázium angol, orosz, vagy fizika-kémia szakos tanulói. Az írásbeli alól csak azok mentesülnek, akik az írásbeli tárgyaiból második, harmadik és negyedik osztály­ban ötösök voltak. Magyarból hatan, matematikából, oroszból és németből egy-egy diák kap felmentést. Többen is lennének, de az új oktatási kísérlet sze­rint a matematika írásbelije egyetemi, főiskolai felvételi vizs­gának számit. A Rózsában ezért ma 44-en ebből felvételi dolgo­zatot írnak. Mivel ez a megol­dás még nem általános, a megye valamennyi középiskolájából (mintegy 400-an) itt írják a matematikai írásbelit. A szak­középiskolások magyaron és matematikán kívül szakmai el­méletből a nyelvi tagozatosok angolból 22_en, oroszból 21-en írásbeliznek. Az írásbeli tételei Budapest­ről érkeznek. Sejteni sem le­het előre a témájukat. Segéd­eszközök használata (magyarból szöveggyűjtemény, matematiká­ból függvénytáblázat, nyelvek, nél szótár) a vizsgaszabályzat szerint az idén is engedélye­zett, a tételekkel érkező utasí­tás azonban egyes feladatoknál tilthatja ezeket. Semmilyen se­gítséget nem vehetnek igénybe az idén azok a tanulók, akik matematikából egyben felvéte­li dolgozatot írnak. Az írásbelik munkaideje öt óra. Pénteken magyar, szom­baton matematika, hétfőn nyel. vi vizsga lesz a békéscsabai Rózsa Ferencben. A most írásbeiizők közül százheten felsőfokú oktatásban szeretnének továbbtanulni. Az előző évek tapasztalata, hogy a népszerű néven „RFG”-ben végzettek 45—50 százalékát fel­vették, ami igen jó eredmény, hiszen a felvételt nyertek orszá­gos átlaga a jelentkezőknek csak 30—35 százaléka. Azt írtuk, hogy az érettségik programja nem sokat változott az elmúlt évtizedek alatt. Óriá­si változást mutat viszont az érettségizők statisztikája. Sok mindenről tanúskodnak a mai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola intézmény-elő­deinek lassan már sárguló anyakönyvei, osztályzólapjai. Kruchió Gábor igazgató kész­séggel mutatja ezeket: — Az iskola falai között 1901. ben érettségiztek először. Jog- ! elődünk, az Evangélikus Rudolf Főgimnáziumban. Azóta 1948-ig összesen 1708 tanuló kapott itt érettségi bizonyítványt. Termé­szetesen hosszú évtizedekig el­sősorban nem a dolgozó embe­rek gyermekei. Érdemes végig­futni a ma már történelmi ér- dekességű adatokon. 1933-ban az akkori reál-gimnáziumban 39-en érettségiztek. Az „apja foglalkozása” rovatnál ilyen bejegyzések találhatók: főszol­gabíró. nyomdatulajdonos, ügy­véd, magánzó, intéző, birtokos, stb. Csak négy szegényember-fia tett érettségit abban az idő. ben. Egy napszámos, egy ké­ményseprő, egy ács és koyács gyereke. 1948-ban — közvetlen az államosítás előtt, a még egy­házi fenntartású gimnáziumban — a 36 érettségizőből 10 tanu­ló volt munkásszármazású. A többiek között földbirtokos, or­vos, gyáros, gazdálkodó fia ta­lálható. Ma, 1973-ban padjaink, ban 199-en írják az írásbeli dolgozatot. Közülük 63-an fi­zikái munkások gyermekei, és természetesen a többiek munka­köre sem hasonló a felszabadu­lás előtti címekhez. Szorgalmas, színvonalas okta­tó-nevelő munka folvik a csabai RFG-ben. Tanulók is részt vet­tek ebben az évben az országos középiskolai tanulmányi verse­nyeken. A Kazinczy szépkiejté­si. a kémia és a Kodály művelt­ségi verseny országos döntőjébe is bejutottak. Az Erkel Diákna­pokon csaknem 70 pályamunká­val vesznek részt. A patinás ^ középiskola hírnevét öregbítet­ték közöttük a most írásbeliző negyedéves leányok és fiúk is. Réthy István Tudnivalók a BNV jegyeiről, a nyitvatortásról és a kedvezményes utazásról A HUNGEXPO az idén —i mint ismeretes — két helyen, a I városligeti és a kőbányai vásár­városban rendezi meg május 18. társadalomnak kerül, a másikat pedig drágábban? Igen. Miféle furcsa k^' "elés ez? Az árrend­szer — minden országban — tükrözője a gazdasági, társada’- mi berendezkedésnek, s nem kevésbé a gazdasági alapoknak, a korábbi időszakok örökségé­nek. Ellentmondások, feszültsé­gek valamennyi árrendszerben vannak — a kapitalista orszá­gokban is erős, állami beavat­kozás tapasztalható! —. ezek mérsékelése az egyenértékűség elvének érvényesítésével mehet végbe. Azaz azonos pénzössze­gért a különböző formákban testet öltött társadalmi munka azonos mennyiségét kapja a fo­gyasztó, függetlenül attól, hogy milyen terméket vásárol mi­lyen áru jellegű szolgáltatást vesz igénybe. Ennek érdekében kezdődött, s tart ma is hazánkban az árre­form. S jó néhány esztendő szükséges még befejezéséhez. Az áraknak nagy szerepük van a termelői, a fogyasztói magatartás változásában, azaz az orientációban, ahogyan ezt a szakemberek mondják. Az árak­nak ugyanis elő kell segíteniük, hogy minél hatékonyabban használják fel a gazdasági erő­forrásokat és eszközöket, kiala­kulhasson a termelés és a .fi­zetőképes kereslet összhangja, egyensúlya, ésszerűbbé váljon a fogyasztási szerkezet, keresettek legyenek a korszerű termékek. Közös bugyelláris Az \ országgyűlés márciusi ülésszakán Fock Jenő, a kor­mány elnöke megállapította : „Jelenleg évenként majdnem 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költ­ségvetési többletbevétel, az át­lagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termé­keknél.” Ne vágjuk rá elhamar­kodottan: engedjék el a forgal­mi adót utóbbiaknál, előbbiek­nél viszont — az a'apvető élel­miszerekről van szó elsősorban — ne adják az ártámogatást, hiszen közös a bugyelláris. Va­lóban az. De nem mindegy, hogy a különböző keresetű jö­vedelmű rétegek vásárlóként miért és hány forintot helyez­nek abba. Ezért mondta ki a párt Köz­ponti Bizottságának 1972. no­vemberi ülése, hogy a szabad árak köre tovább nem bővíthe­tő — a fogyasztói árak egyhar- mada tartozik e csoportba —, s, hogy az árellenőrzést minden területen szigorítani kell. Mészáros Ottó (Következik: Jönnek az ellen, őrök) és 28. között a Budapesti Nem­zetközi Vásárt. Elővételben már megkezdődött a jegyek vásárlá­sa. Ezúttal háromféle jegy­gyei tekinthetik meg a BNV-t a vendégek; a tizenötforintos belépőjeggyel, a szakmai na­pokra kiadott hatvan forintos jeggyel, valamint a kedvezmé­nyes vasúti utazásra is jogosító 20 forintos vásárigazolvánnyal. Az idén gyermekjegyet nem ad­nak ki, a tapasztalatok szerint a sok gyerek akadályozta a fel­nőtteket a kiállítás nyugodt megszemlélésében. így belépő­jegyet kell venni — iskoláskor­tól — a gyermekeknek is. A vidéki vásárlátogatók az IBUSZ, és a MÁV-kirendeltsé- geken, a megyei idegenforgalmi irodákban juthatnak hozzá a 20 forintos vásárigazolványhoz, amely 33 százalékos kedvezmé­nye,. menettérti jegy megváltá­sára, s természetesen a városli­geti és a kőbányai vásárváros megtekintésére jogosít. A vissza­élések megakadályozása érdeké­ben a tulajdonos utazás előtt kö­teles ráírni nevét a vásárigazol­ványra, s a menetjegy megvál­tásakor a MÁV-állomáson, majd visszautazás előtt a vásárban is le kell bélyegeztetni a BNV be- és kijáratainál megtalálható bé_ lyegező helyeken. A vásáriga­zolványra megváltott kedvezmé­nyes menettérti jegy a Budapest_ re utazáskor május 17-én 0 órá­tól május 28-án déli 12 óráig, visszautazáskor pedig május 18- án 16 órától május 29-én éjfé­lig érvényes. Mindháromféle belépőjegy érvényes a városligeti és a kő­bányai vásár megtekintésére, va­lamint a lét vásárvárost össze­kötő — két és félpercenként in­duló 7 külön buszjáratra is. Mindkét vásárváros kapuit naponta délelőtt 10 órától este 8 óráig tartják nyitva, de a pavi­lonokat egy órával hamarabb, tehát este 7 órakor zárják. Moszkvai asztaltársaság 0 A hét és fél milliónyi lakosú Moszkva közlekedésében részt vevő autóbuszoknak legnagyobb része magyar Ikarus. Bennün­ket, a 300 Békés megyeit is ilyenekkel szállítottak a város­ban, s az egyik Ikarus-csoport- ból állították össze azt a 12 ta­gú asztaltársaságot, amely szom­battól kedd délig (április 21— 24) együtt étkezett. A többiek hasonlóan, úgyhogy 25 terített asztal várt bennünket étkezés­kor a Moszkva folyó partján álló Ukrajna-szálló egyik ter­mében. A mi asztaltársaságunkhoz tartozott Orosz András, a bé­késcsabai Lenin Tsz egyik ala­pító tagja. És hogy hosszabb útra kenyér és kabát nélkül nem tanácsos elindulni, Orosz András és én is tartottam ma­gam ehhez. Ezt persze egymás­ról csak akkor tudtuk meg. mi­után Csapon átszálltunk a 4 személyes hálófülkés szovjet szerelvényekre, mert cso­magjainkat helyezgetve, ki-ki megemlítette, hogy mit hozott magával. Itt derült ki, hogy­ha kenyérből keveset is, de egy-egy vastag csabai kolbászt ő is, én is magával vitt. Az út­ra számítva indokolt volt ez, hi­szen Csaptól Moszkváig 30 órát utaztunk. Ehhez még hozzá kell tenni a Békéscsabától Záhonyig megtett 300 kilométer utat. És Csapon túl meg is kóstoltuk kölcsönösen a kolbászt. De az­tán nem is nyúltunk hozzá, mert mint a moszkvai asztal- társaság előtt mondtam, én sok­szor két napig sem eszek annyit itthon, mint ezen az úton egy nap alatt. Ugyancsak ilyenfor­ma véleményt alkotott moszk­vai asztaltársaságunk másik résztvevője, Zahorán Mátyásné, a Békéscsabai Hűtőház Martos Flóra aranyérmes szocialista brigádjának a tagja is. Bár nem tartozott asztaltársaságunkhoz, de úgyanabban a nyolc hálófül­kés kocsiban utazott Dénes Fe­renc. a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat pártbizott­ságának a titkára is és csak megerősítette tapasztalatunkat. Mert hogyha más nép hazájá­ba jutnak el emberek, miről is beszélgetnek azonkívül. hogy megismerkednek, ha nem is­merték egymást már akik kö­zelebb kerülnek egymáshoz, mint arról, hogy mit tapasztal­nak. Ebben természetesen ben­ne van az étrend is. Az ugyan előfordult, hogy én más aludt­tejét is megettem, mert itthon. Békés megyében is ritkán eszi az illető az aludttejet. A fasí- rozofct húst pedig elkínáltam, ha tudtam valakinek, mert azt itthon sem jgen eszem meg. A tapasztalást említettem. S azt hiszem, semmi különösebb nincs abban, ha azt mondom, hogy töredékét tudtam csak an­nak megjegyezni, amit a nagy világvárosban hallottam, láttam e rövid idő alatt. Az ugyan ismert a történelemből, hogy a szovjethatalom kivívása előtt a lakosság 76 százaléka írástu­datlan volt, de azt legalábbis én nem tudtam, hogy ma 80 millió ember tanul valamilyen formában, tehát minden har­madik szovjet ember. S miként érrendszerként láttam beszőve mindent villanyhálózattal, akár a Latorca folyó mentén néztem ki a vonat ablakán, akár a 99 ezer hektáron elterülő Brjanszki erdő tűlevelű fái, valamint nyírfái és nyárfái közt robo­gott vonatunk, amely viszi- hordja a mérhetetlen energiát s ragadják segítségével a váro­sok környékén a daruerdők a 8—10—12 és nem tudom hány emeletes épülő lakóházak fal­elemeit, ugyancsak érrendszer­ként szövi be a szovjet világot a központból áramló kultúra. Persze Moszkváról is csupán érzékelni tudom ezen áramlást, amikor megemlítem, hogy a Lomonoszov Egyetemen 40 ez­ren tanulnak, akik közül 19 ezer a nyilvános tanuló. Az egyetem előadóinak a száma hatezer s 9 milliós kötetű könyvtára van. A kultúra áramlásának jelké­pes kifejezője, hogy a Moszkva folyó partján az Ukrajna-szálló előtt állították fel az ukrán költő, Sevcsenko szobrát, aki­ről a Kijevi Állami Egyete­met nevezték el. De falán még többet mond a kultúra, a mű­veltség érrendszeréről az, hogy a második világháború idején a Brjanszki erdőben, ahol 80 ezer partizán harcolt, iskola, könyvtár, mozi is működött. Erre csak az olyan emberek képesek, akik hisznek abban, hogy a föld- kincseit, a termelt javakat, a kultúra áldásait tel­jesen az emberiség szolgálatába lehet állítani a háborúk meg- szüntethetők, hiszen ez abban az időben volt, miközben 20 millió embert vesztett el a Szovjetunió. Mindezt hivatalos adatok bizonyítják. Három-öt­millióról ma sem tudnak sem­mit, eltűntek a nagy világégés­ben. Tömegsírokat ma is tár­nak fel. de lehet, hogy milliók­ról nem tudnak meg soha sem­mit, azt sem tudják meg sze­retteik, hogy merre lehetnek földi maradványaik. Cserei Pál (Folytatjuk) Fiatalok szavalóversenye Békéscsabán A Férfi Fehémeműgyár KISZ-1 osúosvezetösége — a berlini VIT | jegyében — május 12-én délu­tán 2 órai kezdettel Békéscsa­bán, a Megyei Művelődési Köz­pontban szavalóversenyt rendez. A vállalat budapesti, bajai és békéscsabai gyárának legjobb versmondói mérik össze felké­szültségüket. A békéscsabai gyárból tíz fiatal indul. A ver­seny három első helyezettjét díjazzák. Kirgiz gyártmányok a nagyvilágban Kirgizia gyárai az idén 58 or­szág megrendeléseinek tesznek eleget. A iszovjethatalom évei alatt ez a köztársaság jelentős gazdasági körzetté fejlődött, ipara kilencven ágazattal rendelkezik. Angol, fran­cia, egyiptomi, indiai, szíriaj cé­gek számára fémmegmunkáló szerszámgépeket, mezőgazdasági gépekei elektromos műszereket szállítanak. Sok megrendelés i érkezett a kirgiz antimonra, I amelyet a világpiacon mint a legtisztább antimont ismerik. Ezt az értékes fémet optikai üveg és félvezetők előállításá­nál használják fel. SmÆSSrnijj 1973. MÁJUü 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom