Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-10 / 107. szám

Csak a tisztességes munkának legyen becsülete! Tanácskoztak a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Yállalat szocialista brigádjainak vezetői Üzem­és munkaszervezés Igazgatói megbeszélés az 1973. évi feladatokról Hortobágy: Nemzeti Park A Hortobágy!! Nemzeti Park kialakításával kapcsolatos idő­szerű tennivalókat beszélték meg szerdán Debrecenben az Országos Természetvédelmi Hivatal veze­tői a Hajdú-Bihar és a Szolnok megyei vezetőkkel, a Hortobágy peremén gazdálkodó állami és szövetkezeti gazdaságok igazga­tóival, illetve elnökeivel. Mint Rakonczái Zoltán, az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal elnöke elmondotta, az illetékes főhatóságok és szervek között létrejött megállapodás alapján már készül a 63 000 hektáros Nemzeti Park átfogó fejlesztési terve. Az irányelvei lényegében máris tisztázottak. Eszerint a múlt század végi állapotot igye- keznefc visszaállítani, ez az el­gondolás a táj rekonstruálására vonatkozik. Ilyen célból a jövő­ben csakás a táj jellegének meg­felelő épületeket engednek tető alá hozni, az úgynevezett Kun­halmokra pedig nem is lehet majd építkezni. A terv végrehajtása, mint ez máris biztosra vehető, változá­sokat hoz majd a táj látogató­inak összetételében is. Előreláthatóan nagymértékben megnövekszik majd az odaláto­gató szakértők, kutatók, tudó­sok száma is. A horoszkóp áldozata A neves olasz matematikus, filozófus és orvos, Girolamo Car_ dano (született 1501-ben) aszt­rológiával is foglalkozott. Szen­vedélye voit a különböző ho­roszkópok felállítása, így saját horoszkópját is elkészítette. A csillagok állásából arra követ­keztetett, hogy pontosan három nappal 75. születésnapja előtt fog meghalni. Amikor a sorsdöntő nap elérkezett, Cardano kitűnő­en érezte magát. Semmi jel nem mutatott arra, hogy a horoszkóp beigazolódik. Mégis így történt: ezen a napon a tudós öngyilkos lett Állítólag csak azért, hogy az aszinüilógia igazát alá!támasz-> sza. ismert határt és mértéket, leg­kevésbé akkor, ha a tekintély­ről volt szó. Nem törődött a dol­gok állásával és a célszerűséggel, parancsot adott Greinnek. hogy jelenjen meg nála a körülzárt Berlinben, a bunkerben. Grein negyven vadászgéptől fedezve szállt fel Reichlinből és valahogyan elvergődött a gatovi repülőtérig, miközben az egyiket a másik után lőtték le az őt kísérő gépek közül. Egy másik repülőgépre szállt és úgy indult tovább a repülőtérről, de né­hány perc múlvaj a Branden­burgi kapu fölött gépe találatot kapott. Grein megsebesült a lá­bán. Pilótája, Hanna Reitsch, aki a kíséretében volt, átvette tőle a kormányt és leszállt a vá­ros kelet-nyugati főútvonalán. Reitsch néhány hónappal ké­sőbb részletes vallomást tett az amerikai katonai hatóságoknak arról, hogy mit láttak Hitler bunkerében. Vallomása annál meggyőzőbb, mert közismert, hogy Reitsch pilótanő fanatikus náci, Hitler odaadó híve volt. Reitsch a sebesült Grein ágyá­nál maradt és három napon ke­resztül megfigyelte a birodalom vezetőinek magatartását. Leírja Hitlert, amint a bunkerben jár­kál „egy útitérképet lóbálva, amely már majdnem szétmállott kezének verejtékétől és minden­kinek, aki véletlenül éppen oda­hallgatott, Wenck hadmozdula­tainak tervét fejtegette”. „Viselkedése és fizikai állapo­ta egyre aggasztóbbnak látszott”. A szoba, amelyben Reitsch tartózkodott, Göbbels irodájá­nak szomszédságában volt, aki Május b'-án tanácskozást tartottak a Békés megyei Tég­la- és Cserépipari Vállalat szo­cialista brigádjainak vezetői, j Bevezetőben Szigeti Lajos, a vállalati szakszervezeti ' bizott­ság elnöke ismertette a szocia- | lista brigádmozgalom helyze­tét. Elmondta, hogy az 1972. évi eredménye alapján négy gyár nyerte el az Élüzem, két brigád pedig a Vállalat Kiváló Brigád- j ja címet. A brigádok közül 20 az arany-, 28 az ezüst-, 24 a bronzkoszorús jelvényt, 37 a j Szocialista címet kapta meg. i Közöttük szerepel a Csongrád j megyei téglagyárak 11 szocia- j lista brigádja is. Berki László igazgató üdvö­zölte ezután a tanácskozás j résztvevőit. Tájékoztatójában elmondta többek között, hogy j Békés megye téglagyáraiban a 1 szocialista munkaverseny 14 éves múltra tekint vissza. A brigádok versenye különösen elősegítette, hogy a vállalat év- j ről évre kimagasló eredményt érjen el. Ez év január 1-től 10 Csongrád megyei téglagyárat csatoltak a vállalathoz, mely­nek most már 28 önálló elszámolási egysége van. A megnövekedett felada­tok következtében még fonto­sabb szerep hárul a szocialista brigádokra. Februárban elkészült a válla­lati munkaversenyszabályzat. Ennek alapján csaknem va- [ lamennyi Csongrád megyei tég- j lagyár is bejelentette a szocia­lista brigádmozgalomhoz való ! csatlakozását. A továbbiakban a vállalat j idei feladatait ismertette Berki elvtárs. Égetett téglából 306 mil-1 liót kell gyártani, ami 29 millió­val több az 1972. évinél. Nyers' téglából 333 millió a terv, ami 36 millióval múlja felül a ta- i valyit. Az égetett és a nyers cserép gyártásának az üteme jó és várhatóan egymillióval több ké- szül majd, mint 1972-ben. A vállalati nyereségterv 93 millió forint, ami 20 millióval idegesen fel és alá bicegett ben- ; ne, átkokat szórt Göringre, öt • vádolta egész mostani nyomo- ; rúságukért, a négy falnak adta : elő bőbeszédű tirádáit. Irodájának ajtaját nyitva tar- ! tóttá. Hanna Reitsch kénytelen ; volt mindezt nézni és hallgatni ■ s úgy tűnt előtte „mintha min- i dig úgy viselkedne, mint egy : olyan ember, aki történészek ; légiói előtt beszél és azok mo- • hón figyelnék minden egyes sza- : vát” Véleményét, amelyet már ; korábban kialakított „Göbbels ; mesterkéltségéről, felületességé- ! ről. betanult szónoki fogásairól, : ezek a mutatványok teljesen : alátámasztották”. ö és Grein feltették maguk- : nak a kétségbeesett kérdést: „Ez ■ hát az az ember, aki országun- ; kát irányította?” • Már az első estén, amelyen ! megérkeztek, Hitler kihívta Re- jj itscht és átnyújtott neki két : ampullát méreggel — az egyiket ; az ő számára, a másikat Grien- j nek — arra az esetre ha ve- : szély közeledne. Ebből az alka- : lomból Hitler azt mondta neki • „mindenki felelős azért, hogy ) megsemmisítse saját testét, ne, : hogy bármi maradjon utána, : amiről felismerhetnék”. Április 27-e éjszakáján a bi- : rodalmi kancelláriára erős ágyú_ ■ tüzet zúdítottak. „A nehéz ágyú- 5 lövedékek robbanása és az ősz- j szeomló épületek robaja közvet. : lenül az óvóhely fölött, minden- ■ kiből olyan idegességet váltott ; ki, hogy néhol az ajtókon ke- S resztül zokogást lehetett halla- : ni.” • (Folytatjuk) • kevesebb annál, mint ameny- i nyit a Békés megyei téglagyá- j rak tavaly elértek. Ennek oka j az. hogy az új szentesi III-as számú téglagyár az idén még veszteséges lesz. A gyárak dolgozóit termelési tanácskozásokon már tájékoz­tatták a munkahelyi feladatok­ról, az elérendő célokról. A termelési tervek teljesítése és túlteljesítése mellett nagy gondot kell fordítani a minőségre és a selejt csökkentésére. Törekszik a vállalat az új bé­késcsabai cserépgyár határidő előtt való üzembe helyezésére és arra, hogy a szegedi I-es és a szentesi III-as számú tégla­gyárak termelése — megfelelő műszaki intézkedéssel — mi­előbb gazdaságossá váljék. Mindezeknek a megvalósításá­hoz nagy segítséget nyújthatnak a szocialista brigádok a mun­kájukkal és azzal is, hogy a helyi vezetőket támogatják a feladatok végrehajtásában. A gyárak gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetőinek pedig tud­niuk kell, hogy csak ott fej­lődik a szocialista brigádmoz­galom és ott vannak számotte­vő eredmények, ahol törődnek a brigádokkal, tájékoztatják őket a feladatokról, figyelembe veszik a véleményüket, javas­latukat. Zelenyánszlci András, az szb termelési felelőse ismertette ez­után a vállalati munkaverseny­szabályzatot, majd hozzászólá­sok következtek. Elsőként Ho- vorka Sándor a békéscsabai II- es számú téglagyár égető bri­gádvezetője kapott szót. El­mondta, hogy a brigádja 6 év után elnyerte az aranykoszorús jelvényt, amiért sokat kellett dolgozni. „Valamikor — emlé­kezett vissza — repült a tégla és figyelmeztettek egyeseket: vagy dolgozol rendesen, vagy eltűnsz! Ma már nincs ilyen.” Elhatározták, hogy az idén meg­pályázzák a Vállalat Kiváló Brigádja cím elnyerését. Sipicz- ki Pál, a békéscsabai I. számú gyár művezetője a Vállalat Ki­váló Brigádja címmel kitünte­tett brigádja megbízásából be­jelentette: „Mennyiségben és minőségben is teljesítjük a fel­adatunkat.” Paulik Mihály, a békéscsabai I-es számú tégla- | gyár égető brigádjának a veze- j tője felajánlotta, hogy egv sza­badnapján tapasztalatátadást vállal valamelyik Csongrád me­gyei téglagyárban. Németh János, a derekegyhá- zi téglagyár brigádvezetője be­jelentette, hogy egyelőre nem tud olyan eredményekről be­számolni. mint az előtte fel­szólalóik, de a jövőben majd igyekeznek eredményesebben dolgozni. Fodor Ferencné, az apátfal­va! téglagyár művezétője mun­kaerőhiányról panaszkodott és műszaki segítséget kért. Buka Jánosné, a békéscsabai Il-es számú téglagyár brigádvezetője elismeréssel szólt a nők hely­zetének a javítására tett válla­lati intézkedésekről. Fazekas Ferenc, az új1 szentesi III-as számú téglagyár karbantartó lakatosa megköszönte a Csong­rád megyeiek szívélyés fogad­tatását és kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy el kell érniük azt a szintet, amit a Bé­kés megyei szocialista brigádok már elértek. D. Szabó Lajos, a szentesi III- as számú téglagyár üzemi bizottságának titkára a fegyel­mezetlenség és az italozás ellen emelt szót. Teljes támogatásá­ról biztosította a vállalat veze­tőit törekvéseik megvalósításá­ban. Perei Mihály, a mezőbe- rényi Il-es számú téglagyár karbantartó villanyszerelője el­ismeréssel nyilatkozott a gyár vezetőiről, akik meghallgatják a munkások véleményét, javas­latát. Ennek az eredménye meg is van. Hankó János, a békés­csabai Il-es számú téglagyár nyersgyártó brigádjának a ve­zetője brigádja nevében oeje- lentette az éves terv mennyi­ségi és minőségi túlteljesítését. Biácsi Péter, a szentesi Il-es számú téglagyár karbantartó lakatosa javasolta, hogy a dol­gozóknak tartsanak munkakö­rüknek megfelelő tanfolyamot, Bargel Tiborné. a vállalat szb-titkára a Csongrád megyei szocialista brigádvezetőket elő­ször arra kérte, hogy igyekez­zenek mielőbb a Békés megye­iekhez felzárkózni. Követelje­nek rendet, fegyelmet. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak a végzett munkáért jár bér. A nyereségrészesedésnél az a meghatározó, hogy egy-egy gyár hogyan teljesíti a felada­tát. A továbbiakban az indoko­latlan túlórázás ellen emelt szót. Végül tájékoztatást adott arról, hogy a vállalat — kihe­lyezett tagozatok létrehozásával — lehetővé teszi az általános iskola 5—-6. és 7—8. osztályá­nak elvégzését. Zárszavában Berki László igazgató elmondta még, hogy a vállalat a minőségre és a ter­melékenység növelésére pré­miumot biztosít. Még egyszer kérte, hogy a szocialista brigá­dok hallassák a szavukat és teremtsenek olyan légkört a gyárakban, hogy csak a tisztes­séges munkának legyen becsü­lete. Végül a dolgozókról való gondoskodásra hívta fel a fi­gyelmet. Pásztor Béla A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei Szerve, zete, a KGM Beruházási Iro­dája. az Agrártudományi Egye­tem gépészmérnöki kara, a Mezőgazdasági Gépkísérleti In­tézet, továbbá a. GTE debreceni és nyíregyházi szervezeteinek közreműködésével tegnap, má­jus 9-én délelőtt megnyitották Békéscsabán a I. Tiszántúli Üzemfenntartási és Karbantar­tási Konferenciát. Róta Ernő, a GTE Békés megyei szerveze­tének alelnöke köszöntötte a konferenciára érkezett tiszántú­li üzemi szakembereket, s azo­kat, akik a gazdaságirányítás magasabb egységeiből érkeztek Békéscsabára előadás tartására. Bevezetőt mondott Szabó Ben­degúz okleveles gépészmérnök, nyugdíjas, aki mérnöki műkö­désének teljes egészét az üzem- fenntartási és a karbantartási munkáknak szentelte. Felszóla­lásában hangsúlyozta: — Örülök annak, hogy a GTE Békés megyei szervezete az or­szágban elsőnek vállalkozott ar­ra, hogy megszervezze a tiszán­túli konferenciát. Az üzemfenn­tartáshoz, a karbantartáshoz a gépet, a termelést fanatikusan szerető emberekre van szükség azért, hogy a technikában ke­letkező hibákat a keletkezésük első időszakában szüntethessék meg. A terme'őmunka haté­konyságát, a gépek kihasználá­sának növelését ezzel jól szol­gálhatják. Az országban évente mintegy 20 milliárd forintot költünk a gépi berendezések karbantartá­A tanácsi építőipari, vízgaz­dálkodási és kommunális válla­latok vezetői részére tegnap, május 9-én tanácskozást tartot­ták Békéscsabán. Dr Takács János, a megye} tanács építési, vízügy} és közlekedési osztályá­nak vezetője összegezte az 1972. évi gazdálkodásban elért ered­ményeket. A mérlegbeszámolóik­ból nyert adatok azt mutatják, hogy az előbb említett vállala­tok 41 millió forint nyereséget értek el 1972-ben. Ez 21 száza­lékkal több, mint a korábbi esztendőben volt. Ebből 24 mil­lió forintot fizettek be a megyei tanács költségvetésébe. Ezzel minden eddiginél nagyobb ösz- szeggel járultak hozzá a megyei beruházási program megvalósí­tásához. Másfél évvel ezelőtt vala­mennyi tanácsi építőipari, víz­gazdálkodási és kommunális vállalat elkészítette a munka korszerűsítésére irányuló tervét, melyet a múlt esztendőben a termelés gazdaságosságára ösz- szeállított programmal is ki­egészítettek. Jó úton halad ezek megvalósítása. Az 1973. évi feladatúik tárgya­lásánál ezeket elemezte dr. Ta­kács János, amikor szólt az üzem- és munkaszervezés to­vábbfejlesztéséről, a vállalati vezetés helyzetének szilárdítá­sáról, a döntési hatáskörök de­centralizálásáról, s arról az együttműködésről, amely válla­laton belül a politikai és tár­sadalmi szervek, valamint a gazdasági feladatot ellátók kö­zött elérendő. Az igazgatói megbeszélésen jelen volt Csepregi Pál, a me­gyei tanács elnökhelyettese is. sára. Ennek ellenére ezt a munkát több üzemben lebecsü­lik, a karbantartó szervezete, két felszámolták, létszámukat csökkentették, a munkájukhoz szükséges anyagokat, eszközöket nem biztosítják. A világban most kezd kibontakozni egy olyan karbantartási mozgalom, amely az NDK-ban úgy jut kifejezésre, hogy minden ne­gyedik do'gozó gépkarbantar­tással, felújítással foglalkozik. E nagyon fontos üzemi fel­adat ellátására hazánkban is elkezdődött egy folyamat. Egye­lőre csak társadalmi szervekben törekszenek a gépi berendezé­sek karbantartásának szervezé­sére. A GTE_en be'ül megala­kult a központi karbantartási bizottság, amely kezdeményezte, hogy a II. Nemzetközi Karban­tartási Konferenciát. ez év őszén Budapesten rendezzék meg. Akkorra elkészül a kar­bantartási kézikönyv is, amely sok-sok ábrával és tanáccsal se­gít. Különben a GTE Békés megyei szervezete az I. Tiszán­túli Üzemfenntartási és Kar­bantartási Konferencián el­hangzó előadásokat könyv alak­tan is megjelenteti, melyet a zárónapon valamennyi résztve­vő kézhez kap. A konferencia első napján tudományos előadások hang­zottak el, majd megnyitották a karbantartással kapcsolatos könyvkiállítást. A résztvevők délután a MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyáregységében és a kondoros! Dolgozók Tsz-ben gyakorlati bemutatón vettek részt. D, K, Hz ipari és mezőgazdasági gépek karbantartása a hatékonyság kulcsa Megnyitották a Tiszántúli Üzemfenntartási és Karbantartási Konferenciát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom