Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

Növényvédelmi tanácsadó : Új hagymakártevő megyénkben A hagymaormányos évekig el­sősorban a Csongrád megyei hagymatermesztő területeken okozott gondot. Bár Békés me­gyében is előfordult, jelentősebb kártételt 1972_ben tapasztaltunk először Nagyszénáson. A hagyma levelein látható apró rágósnyo­mokat a bogarak okozzák. Álta­lában április végén, május ele­jén jönnek elő a talajból. A március végén, április elején tapasztalható szokatlanul meleg időjárás hatásának tudható be, hogy április elején már meg­találtuk Gádoroson az árva ke- lésű hagymán. Az időközben hűvö6-csapadékosra fordult idő­járás miatt a rajzás üteme las- j suit. Az időjárás felmelegedésé- ■ vei párhuzamosan gyors elsza- j porodásukkal kell számolnunk. ! A bogár 2,5 mm nagyságú, tojásdad alakú, fekete vagy bar­na színű, a háta közepén hosz- szanti fehér csík látható. A to­jásállapot 6—10 napig tart és a kikelő lárvák a hagymaleve­lekben hámozgatnak hosszanti lefutású ablakokat. A lárva 6,5—7 mm nagyságú, fehér vagy sárga színű, barna fejű, kifli alakú kukac. A védekezést az alábbi sze­rek egyikével végezhetjük: Ant_ hio 25 EC 0,2 %-os, Anthio 40 EC 0,15 %-os, Folithion 50 EC 0.2 %-os, Metation 50 EC 0,2 %-os, Sumithion 50 EC 0,2 %-os per- metlében kipermetezve. Tekint- j ve, hogy a hagyma levele erő- i sen viaszos, szükséges nedve- I sítőszert alkalmazni, hogy a szer tapadását segítsük. A mákperonoszpóra kártétele és védekezés ellene A jelenlegi szélsőségesen vál­tozékony időjárás kedvező a mákperonoszpóra fertőzésére. Tekintve, hogy a károkozó jár­ványszerű fellépése esetén 100 %-os kárt is okozhat, szüksé­ges a tünetek és a védekezési lehetőségek ismerete. Tünetek: a fiatal növények satnyán fejlődnek és előbb- utóbb elpusztulnak. Az idősebb növényeken a levél színén fakó foltok jelennek meg, a levél fonákán szürkéslila penészkivi- rágzás jelzi a betegséget. Elő­fordul, hogy a szártő is fertő­ződik, ilyenkor az egész tő el­pusztul. A nyári meleg időjárás a gomba fejlődését gátolja. Ekkor csak a földközeli levele­ket károsítja, mert itt még ele­gendő nedvességet talál a fer­tőzéshez. Barna, szögletes, egyre nagyobbodó foltok keletkeznek, amelyeken a penészkivirágzás nem jelenik meg, de levélszára­dáshoz vezet. A kórokozó a fer­tőzött magban telel és innen indul ki a korai fertőzés. Ezért fertőzésmentes vetőmagot hasz­náljunk. A későbbiek során a fertőzött növényekről terjed, te­hát a védekezéssel nemcsak a kártételt, hanem a továbbter­jedést is megakadályozzuk. Védekezés: a vegyszeres véde­kezésre bő szerválaszték áll ren­delkezésre. A réztartalmú sze­rek (pl. Rézoxiklorid 50 WP 0,25 %-os), a szerves hatóanya­gú rézpótló szerek (pl. Zineb 0,25%-os, Antracol WP 0,2%) és a kombinált hatóanyagú (pl. Cuprosan Super D 0,3%, Ditha- ne M-45 0,2%, Miltox Special 0,3%, Recin Super 0,3%, Man- cocar 0,2%) szerek egyaránt al­kalmazhatók, a szerek neve után feltüntetett töménységben. Kovács Lajos növényvédelmi mérnök Gyep a Országszerte mind többen vá-1 sárolnak hétvégi telket. Az új­donsült tulajdonosok jelentős ré­szének igen nagy gondot okoz, miként is rendezze be kertjét, amelynek elsődleges célja pihe­nés, a teljes kikapcsolódás. Ennék egyik módja a terület nagy részének befivesítése. Aránylag nem sok munkát igé­nyel a gyep kezelése, viszont kellemes zöld felületével kiváló hely a napozásra, olvasásra, le- heveredésre, gyermekeknek ját­szani. Először is tisztítsuk meg te­rületünket a gyomoktól, a kö­vektől, távolítsuk él az építke­zési törmeléket, kavicsot, s ha nagyon rossz a talaj, ne sajnál­juk a pénzt, hozassunk jó minő­ségű földet. Ássuk fél alaposan és egyúttal dolgozzunk bele érett szerves trágyát, komposztot, vagy négyzetméterenként 3—5 dkg pé­tisót. Akár kaszálni akarjuk a fü­vet, akár géppel nyírni, igyekez­zünk minél simább felületet ki­alakítani, nehogy egyenetlensé­gek akadályozzák a talajápolási munkákat. Gondos gereblyézés és henge- rezés után lássunk a vetéshez. Egy négyzetméterre legalább 3— 4 dkg fűmagot számítsunk, amit igyekezzünk egyenletesen kiszór­kertben ni. Ezután a magvakat gereb­lyézzük be a talajba, majd tö- mörítsük a földet és végül ön­tözzük meg alaposan. A kikelésig úgy öntözzünk, hogy a talaj sohase száradjon ki. A gyomokat még időben távo­lítsuk él, s ne hagyjuk, hogy ma­got érleljenek. A füvet akkor vágjuk le elő­ször, ha elérték a 10—15 cm-es magasságot. Ekkor csak kaszál­juk vagy sarlóval vágjuk le, s csak ha már megerősödött a gyep, akkor alkalmazzunk fű­nyírót. A kaszálás után mindig tö- . mörítsük. hengerezzük a talajt és öntözzünk. Ha legalább 3—4 hetenként nyírjuk a füvet, akkor szép tömör gyepet kapunk. Fő­leg szára, időben — ha van rá lehetőség — ne mulasszuk el az öntözést. Ne feledjük, a szép pá­zsit titka: a rendszeres öntözés és nyírás! Az üzletekben általában két fűmagkeveréket vásárolhatunk : a sport és a pázsit elnevezésűt. A sportkeveréket főként ott célszerű vetni, ahol nagyobb igénybevételnek, taposásnak lesz majd kitéve a gyep; a pázsitke­verék füve szebb, viszont érzé­kenyebb. Sz. M. F. Hungazin, Nikezin a kiskertben A négyévesnél idősebb szőlő­ben, almásban, körtéében — és csakis ezekben — a triazin-ha- tóanyagú, tartós hatású Hunga­zin DT, Hungazin PK. Nikezin DT és Nikezin PK vegyszerek­kel a gyom csak akkor irtható, ha a szőlő, illétve az almáster­mésű gyümölcsfák külön parcel­lában helyezkednek e1, és eze­ken a területeken köztest nem termesztenek. Az összes többi gyümölcsfajtát és minden más, kertben termesztett növényt ká­rosítanak a felsorolt szerek. Szőlőben és almástermésű par­cellákon is csak akkor használ­ható, ha az ültetvény négyéves­nél idősebb. Nyomatékosan felhívjuk to­vábbá a figyelmet arra is, hogy az egymást követő sok évi hasz­nálat következtében a ható­anyag felhalmozódik a talajban. Ha tül sok gyü'emlik fel, káro­sítja az idős szőlőtőkéket és az almástermésű gyümölcsfákat is. A károsodás megelőzése céljá­ból a MÉM Növényvédelmi Fő­osztálya újólag szabályozta a triazin-tartalmú szerek haszná­latát. Ezek. szerint a készítmé­nyekből.a talaj típusától és szer- vesanyag-tartalmától függően 100 négyzetméterenként 5—9 de­kagramm gyomirtó szert 5—9 li­ter víz felhasználásával — ta­vasszal a rügyfakadásig — egyenletesen permetezzünk ki a területre. A hatás akkor kedve, ző, ha a permetezés után 2—3 héten belül 10—20 milliméter csapadék hull. E gyomirtó szerek elsősorban a csírázó gyommagvakat pusz­títják, Az egész évre szóló kí­vánt hatas elérésének előfelté­tele, hogy a talajfelület a gyom­irtó permetezése idején gyomta_ lan legyen. Nyugalmi időben a fára került gyomirtó szer nem károsítja a fákat. A fák törzse körül található fű vagy tarack ellen a szer nem ad kielégítő eredményt. Ezekkel a tnazín-tartalmú sze_ rekkel szőlőben, almásban és körtésben a gyom 3 éven ke­resztül irtható. Utána a szerek adagolását 2 évig szüneteltes­sük. A triazin-hatóanyagú, por ala_ kú permetezőszereket előbb 1 li_ ter vízben alaposan keverjük el. és 15 percig áztasuk (pépesít- sük), majd szűrőn keresztül önt­sük a megadott (5—9 liter) víz- mennyiséghez. A kapott oldat az összeöntés után — az emlí­tett esetben — 5—9 liternél nem lehet több. Dr. Kaczián Viktor |Q békés Hierum 1973. MÁJUS 8. Szobanövények ifjítása A fényszegény fűtött szobák­ban, ahol az életkörülmények a károsan száraz levegő miatt sem kedvezőek a növények szá­mára, a virágbarátok nagy bá­natára, sok kedves, dédelgetett dísznövény lehüUatta a levelét és felkopaszodott a tél folyamán. Az ilyen növények elvesztették | díszítő értéküket, s bizony csú­nyán festenek a lakásban. Ne dobjuk ki azonban ezeket, mert „felújítással” aránylag rövid idő múlva ismét szép növényeidhez jutunk. A félkopaszodott idős fikuszo- kat, diffenbachiákat, monstérá- kat, aráliákat ilyenkor tavasszal sikeresen ifjíthatjuk meg a kö­vetkező módszerrel : Az alsó egészséges levelek alatt vágjunk ki a növény törzséből két centi- méteres szélességű gyűrűt, majd a törzs köré kössünk tölcsérsze- rűen műanyagfóliát. Ebbe önt­sünk jól megnedvesített tőzeget, majd a tölcsért felül is erősen kössük át. Körülbelül egy hónap múlva a seb felső szegélyén megjelennek az első gyökerek. Ha ezek kellően megerősödtek, vágjuk le ezt a felső részt az anyatőről, s ültessük cserépbe. A visszamaradt levéltelen tör­zset se dobjuk ki, hanem a tő­résznél az első vagy második le­hullott levél helye felett vágjuk le. Gondos öntözés mellett ez ki­hajt, s ebből is szép növényt nyerünk. A levél nélküli megmaradt szárrészt is felhasználhatjuk. Da­raboljuk fel úgy. hogy mind­egyik részen egy-két rügy ma­radjon és fektessük ezeket egy kis ládába, nyirkos homokba. De tehetjük őket külön-külön cse­répbe is. Ha fóliával vagy üveg­gel takarjuk, egy idő múlva meggyökeresednek és kihajtanak a szép fiatal növények. A Monstera deiieiosát (népies nevén filodendront), ha erősen felkopaszodott, vagy ha túl vé­kony alul a törzse és gyakran elsárgulnak az alsó levelei, úgy is megújíthatjuk, hogy ahol már vastagabb a törzs és legalább két erősen fejlett léggyökere van — elvágjuk. A levelekkel & a léggyökerekkel rendelkező részt kimosott cserépbe helyez­zük, a gyökereket gondosan el­igazítjuk és a cserepet feltölt­jük nedves földdel, amit óvato­san tömörítünk. A léggyökerék egy idő múlva átalakulnak ren­des gyökerekké. Ilyenkor a nö­vény több párát kíván, s hogy elkerüljük a levélsárgulást — a fő cél éppen a levelek átmenté- se volt! — borítsuk lemonstérán- kat fóliazacskóval és a talaj mérsékelt öntözése mellett, le­veleit több alkalommal perme­tezzük be állott, tiszta vízzel. A tövet hagyjuk az eredeti cserépben, vágjuk vissza, ez majd ismét kihajt. A megmara­dó törzsrész feldarabolásával, el­ültetésével pedig szintén újabb növényekhez jutunk majd, ha 6—8 hét múlva Iáhajtanak. A muskátli elszáradt leveleit szedjük le, a felnyurgult hajtá­sokat vágjuk vissza. Gyakori eset, hogy aszparáguszunk hosz- szú, levél nélküli hajtásokat fej­lesztett a télen, a meleg és a ke­vés fény miatt. Ne sajnál juk eze­ket a hajtásokat tőből visszavág­ni, mert már néhány hét múlva erőteljes és leveles hajtásokkal hálálja meg a gondoskodást. A felnyurgult Aglaonemát, Difi'enbachiát 2—3 szemre vág­juk vissza, a levágott szárrészbol pedig az elmondottak alapján szintén dugványokat készíthe­tünk. A felkopaszodott pletykák hajtásait vágjuk le és tegyük vízbe őket. Nemsokára kigyöke­resednek; és ekkor sűrűn ültes­sük el ezeket cserepekbe. Gondos munkánk eredménye­képpen így megcsúnyuit növé­nyeinkből ismét szép díszítő vi­rágokat kapunk. Szent-Miklóssy Ferenc Megyei házinyúlkiállítás 1973. május 12-én és 13-án Gyulán. Kiállítás helye: Béke sugárút 65» Kiállításra kerül: 150 db nyúl 7 fajtából 12-én délután fél három órakor tenyésztői ankét les® dr. Csikváry László vezetésével, Gyula, Árpád u. 2. sz. alatt. Minden kedves tenyésztőt és érdeklődőt vár a RENDEZŐSÉG ______ 1341 A zonnali felvételre keresünk épitő- és szakipari anyagokban jártas raktárost, építőipari technikust, villanyszerelésben jártas épületgépésztechnikust, valamint építőipari szak- és segédmunkásokat. Jelentkezés: Építőipari Szövetkezet Gyula, Nagyváradi út 74. 173677

Next

/
Oldalképek
Tartalom