Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

A vállalati bérgazdálkodásról tárgyalt a SZOT elnöksége À SZOT elnöksége hétfői ülé­sén arra hívta fel a szakszer­vezeteket, hogy fokozottan szorgalmazzák és segítsék: a bé­rek differenciálását. A dolgozók keresete jobban fejezze ki a tel­jesítményt, a szakképzettséget, a szakmai gyakorlatot, s jobban igazodjék a munkakörülmé­nyekhez, a munka nehézségi fo­kához. Egész sor központi intézkedés jelent meg, amely a bérek dif­ferenciálására ösztönöz, s az ötödik ötéves terv kidolgozása során további intézkedések vár­hatók. A vállalatok azonban még nem használják ki a na­gyobb önállósággal járó lehető­ségeket. A vállalatok jelentős része nem dolgozott ki több év­re szóló bérpolitikai koncepciót, laza a kollektív szerződések és a vállalati középtávú tervek kapcsolata. A várható részese­dési alapot gyakran nem mérik fel kellőképpen, s vagy túl ki­csi a bérfejlesztés vagy éppen bérverseny alakul ki újabb munkaerő megszerzéséért, ami ugyancsak csorbítia a munka szerinti elosztás elvét. A válla­latok jelentős része nem tartja be azt -'a rendelkezést, amely szerint az új dolgozók egy évig nem kaphatnak magasabb alap­bért, mint az azonos szakmájú törzsgárdatagok. (MTI) Műanyagból homokozó Az árhusi dán pedagógiai fő­iskola diákjai találták ki a „go­lyóshomokozót”, amelynek ren­deltetése, hogy a gyermekek egyik kedvenc játékát, a homo_ kozást egészségessé tegyék. A homok ugyanis nem tisztítható, így a benne játszó gyermekek könnyen fertőzhetik egymást, vagy kaphatnák betegségeket a szennyezett homoktól. A mű­anyaghomok aoró golyókból áll, amelyek kb. asztalitenisz-labda nagyságúak, hogy a gyerekek ne nyelhessék le. . Berkenrungen közelében. Éjsza­ka tankok Herzfeldnél” (már­cius 30.). „Orosz páncélosok Wiener-Ne­ustadt alatt” (április 1.). „A bol­sevisták Bécs közelében. Az an­golok és amerikaiak Thüringi- ában”. Április közepén pedig három napon is ugyanaz a mondat csattan Borman naplójában: „Nagy harcok az Oderánál !” „Nagy harcok az Oderánál!”, „Nagy harcok az Oderánál!” Az Oderánál levő hatalmas erődítményeket áttörhetetlenngk tartották. A német legfelső pa­rancsnokság véleménye szerint éppen az Oderánál fogjálk meg­állítani a Vörös Hadsereg előre­törését. Ismeretes, hogy a betonozott óvóhelyen, ahol Hitler az ese­mények elkövetkező fordulatát várva tartózkodott, Göbbels ér­zelmes oldalakat olvasott fel ne­ki Nagy Frigyes életrajzából. Hitler sokat fáradozott azért, hogy honfitársainak azt a gon­dolatot sugallmazza: ő a szeren­csés a porosz király szellemi ro­kona. Rattenhuber, Hitler test- őrségének főnöke a Szovjetuni­óban, hadifogságban írt kézira­tában elbeszéli, hogy miután 1933-ban hatalomra jutott, azon­nal Potsdamba ment és az új­ságok számára lefényképeztetbe magát II. Frigyes sírjánál, a helyőrségi templom mellett, ün­nepélyesen, fekete frakkba öl­tözve, amit azelőtt soha nem le­hetett látni rajta. Hitler bunke­rének falán II. Frigyes fényké­pe függött. Most eljöttek a ka­tonai balsikerek, amilyeneket a Miért kiválóak a kiváló tsz-ck? Nyilatkoznak a tsz-szövetségek titkárai ! SZÉLJEGYZET Együtt = a békeévekért Lapunk április 25-i számában beszámoltunk arról, hogy a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa előterjesz_ tése alapján az 1972. évi szocia­lista munkaversenyben elért ki­magasló eredményeikért Kiváló címmel és oklevéllel tüntette ki a DéL-Békés megyei Tsz Szövet, ség területén gazdálkodó mező­kovácsházi Üj Alkotmány Tsz-t, a nagyszénási Lenin Tsz-t, az újkígyósi Aranykalász Tsz-t, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-t és az orosházi Új Élet Tsz-t. Ugyanezt a kitüntetést kapta a Körösök: Vidéke Tsz-ek Szövetsége területén működő ka. muiti Béke Tsz, a békéscsabai Május 1. Tsz, a békéscsabai Le­nin Tsz, a kondorosi Dolgozók Tsz, a körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz és a me- zőmegyeri Béke Tsz Miért kiválóak a kiváló tsz- ek? Erre a kérdésre kértünk vá­laszt Horváth Páltól, a Dél-Bé- kéfc megyei és Nagy Mihálytól, a Körösök Vidéke Tsz-ek Szö­vetsége titkárától. Horváth Pál : Termelőszövet­kezeteink túlnyomó többsége 1972-ben töretlen munkakedvvel dolgozott a jó gazdasági eredmé, nyékért, a tisztessége® üzemi és személyi jövedelmek eléréséért. A gazdasági aktivitás élénk volt. A földeket rendben megművel, ték, a munkákat szervezetten és optimális időben elvégezték. A viszonylag kedvező időjárás mellett, főként ennek köszönhe­tő, hogy a szövetség egész terü­letén javuló eredményekről szá­molhatunk be. Különösen örü­lünk annak, hogy a mezőgazdaság gi és élelmezésügyi miniszter a TOT előterjesztése alapján Ki­váló Tsz címmel tüntette ki a mezőkovácsházi Oj Alkotmány Tsz-t, a nagyszénási Lenin Tsz-t, az újkígyósi Aranykalász Tsz-t, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-t és az orosházi Új Elet Tsz-t — Mi a fő jellemzője a kivár király iB elszenvedett. A könyv­nek azon a helyén, ahol a vere­séget szenvedett Frigyes elhatá­rozza, hogy megválik • az élet­től, a szerző így könyörög hoz­zá: „Várj egy kissé és el fog­nak múlni a szenvedéseid. Bol­dogságod napja már ott jár a felhők mögött és hamarosan rád sugározza fényét”. Az idejében érkezett hír arról, hogy ellen­sége, Erzsébet orosz cárnő meg­halt, lehetővé tette a királynak, hogy megmeneküljön a mega­lázó vereségtől. Hitler elérzékenyült és azt kí­vánta, hogy mutassák meg neki a horoszkópokat. amelyeket Himmlernél, a Gestapo „tudo­mányos” osztályán elzárva őriz­tek. A jóslatokat, amelyek remé­nyeket ébresztettek — mellékes volt, hogy mennyi az értékük — a párthierarchia lépcsőfokain keresztül a birodalmi propa­gandaminiszter feleségéhez jut­tatták el. Most már a horoszkó­pokban is hittek. Göbbels ber­lini lakásában a felderítők meg­találtak fiának Helmuthnak ho_ roszkópját és elhozták nekem. Most azonban két fő-fő ho­roszkópot — a führer és a har­madik birodalom horoszkópját — hozták el követelésére az óvóhelyre. Hitler a birodalmi propagandaminiszter segítségé­vel meggyőződött arról, hogy a horoszkópok — az április elején szenvedett szörnyű vereségek után — április második felére soha nem látott katonai győzel­meket ígérnek. z (Folytatjuk) lóan gazdálkodó szövetkezetek. nek? Nagy Mihály: A gazdálkodás eredményessége sokat javult. A Körösök térségében, Kondoro­son és a két békéscsabai tsz-ben újabb tartalékokat tártak fel a növénytermesztés hozamainak növelésére, az árbevételek foko­zására. összességében az állatte­nyésztés is kielégítőnek mondha­tó annak ellenére, hogy a fertő­ző állatbetegségekből igen jelen­tős károk voltak 1972-ben. Jó hatással voltak a gazdálkodásra a kormány által meghirdetett különböző programok is. Ezek­ből a kitüntetett gazdaságok je­lentős részt vállaltak és teljesí­tettek. A kondorosi Dolgozók Tsz részt; vesz a sertéshús-ter­melési programban, 350 hektáron a zöldségtermesztési program­ban és 185 hektáron a cukorrépa, termesztésben. A kamutiak a sertéstenyésztésben, a zöldség- termesztésben és a cukorrépa­termesztésben tevékenykedtek kimagasló eredménnyel. A két békéscsabai tsz-ben is igen jól hasznosították e programokból származó előnyöket és sikeresen fordították a közösség gyarapítá­sára. A mezőmegyeri Béke Tsz összességében a dinamikusan fejlődő közös gazdaság képét adta a múlt esztendőiben. A kö- rösladányiak a 48,7 millió forint halmozatlan termelési értékkel voiiták magukra a figyelmet az 1971. évi 31,4 millióval szemben. Horváth Pál : A gazdálkodás eredményességé) közgazdasági csoportunk megvizsgálta és ele­mezte. Évek óta követjük ezt à gyakorlatot, mert így figyelem­mel kísérhetjük az összes tsz termelésében beállt fejlődést, belőle jó példának kiválaszthat­juk azokat az üzemeket, ahol ez a legdinamikusabb. A mezőkovácsházi Új Alkot­mány Tsz-ben az egy hektárra jutó bruttó jövedelem elérte a 7481 forintot 1972-ben. Az előző három év átlaga 6926 fo­rint volt. Ugyanebben a tsz-ben az egy hektárról értékesített áru bevétele 24 ezer 21 forint. Az előző három évben átlagosan ugyanez az érték 17 366 forint volt. Figyelemre méltó, hogy az állóeszköz érték — ugyancsak egy hektárra vetítve, majdnem i eléri a 18 ezer forintot. S ez j csaknem 5500 forinttal több, | mint az utóbbi három év átla- j ga. A nagyszénási Lenin Tsz- | ben a halmozott termelési ér- | ték 12 997 forintról 23 746 fo- j rintra növekedett egy hektárra | vonatkoztatva. Az árbevételt az j előző három évhez képest — i egy hektárról — megkétszerezi- I ték. Az újkígyósiak törekvését, a j közös gazdaság tovább erósíté- j sót jól kifejezi az állóeszközök- | ben beállott változás. 1972-ben j 7 és fél ezer forinttal több ál­lóeszközzel rendelkeznek egy | hektárra vetítve, min.) a koráb- | bi három esztendőben. Az árbe- 1 vételt 16 085 forintról 28 195 fo­rintra növelték egy-egy hektár- j ról. A nagy bánhegy esiek árbevé. ' telben rekordot értek el, hiszen az előző három esztendőben egy i hektárra számolva 22 598 fo- | rint helyett 47 571 forintot köny_ ! vélhettek el. Az orosházi Új j Elet Tsz-ben is igen jó ered- , ménnyel tovább folytatták a ] gazdálkodás korszerűsítését. Az ! egy hektárra számolt bruttó jö- j vedelem majdnem eléri a 9 és j fél ezer forintot. — A szövetkezeti bruttó jőve. ■ delemből milyen összegeket for- ! dítottak a fejlesztési és b’ztonsá- * gi alapra a Körösök vidékén? j Nagy Mihály: A Kiváló cím- ; mel kitüntetett szövetkezetek ; példája jól tanúsítja, hogy a i bruttó jövedelmet; hogyan kell j felosztani ahhoz, hogy a tagság j is jól járjon, meg a közös is erő. ! södjön. A kondorosi Dolgozók ; Tsz-ben a csaknem 40 milliós { bruttó jövedelemből 18 millió « forintot fordítottak fejlesztésre > és a közöw gazdaság biztonsága- : ra. A békéscsabai Lenin Tsz-ben s a 31 és fél milliós bruttó jöve­delemből ugyanerre a címre 15 millió forintot tettek félre. A Má jus 1 Tsz-ben a 19 millió fo­rint bruttó jövedelemből 4,6 mil­lió forint jutott a fejlesztési alapra. 1971-ben mindössze 1,8 millió forintot tartalékoltak er­re a célra. Kamuion a fejlesz­tési alapot az előző évihez ké­pest 55 százalékkal növelték, s ezzel a termőhelyi adottságok még jobb kihasználására jó le­hetőséget teremtettek. D. K. Rendszeres már, hogy külföl- di csoportokat fogad, megyénk. Egyik jön, másik elutazik. Ezekben a hetekben különösen megnövekedik az idegenforga­lom. mert május a békehónap. Az elmúlt héten 34 komszo- molista fiatal ismerkedett me­gyénkkel. Moszkvából, a Kuj- bisev kerületbő' érkeztek. Or­vosok és mérnökök, akik elő­ször jártak hazánkban. Elláto­gattak a csabai kórházba, ahol érdeklődéssel figyelték a kor­szerűen felszerelt intenzív osz­tály munkáját, a laboratóriumi tevékenységet, elismeréssel nyi­latkoztak a magyar orvosok ke­resetéről. Gyulai látogatásukon elragadtatással mondták: Gyula e vidék oázisa! Szarvason már nehezen találtak jelzőket az Arborétum dicséretére. A kuta­tóintézetekben, a ruházati ksz- ben rendezett találkozókon kér- désáradatta! látták el kísérő­jüket. És kitünően érezték ma­gukat a kondorosi csárdában. Az itt töltött hat nap egy nem mindennapi eseményt is adott. A moszkvai fiatalok tu­domást szereztek arról, hogy Békéscsabán tartózkodik egy nyugatnémet diákcsoport. Gyors üzenetváltás következett és az ifjúsági ház klubhelyiségeiben létrejött az esti találkozó. Az asztalok körül kíváncsi tekin­tettel foglalták el helyüket a szovjetek és a nyugatnémetek. Egymást figyelték. Nem volt különbség, ugyanolyan modem öltözet, ugyanolyan fiatalos fesztelenség jellemezte mindkét csoport tagjait. A német csoport vezetője Brandt kancellár békepolitikájá­ról szólva kezdte az üdvözlést. A moszkvaiak képviselője vá­laszában a kölcsönös gazdasági kapcsolatot értékelte: — Brezs- nyev nyugat-németországi láto­gatása előtt csak vajat szállítot­tunk Önöknek. Azóta már a kőolajunk után is érdeklődnek, de a legfontosabb, hogy az em­beri kapcsolatainkban is ilyen kölcsönös eredmények szülesse­nek! Legfontosabb a békés egymás mellett élés gyakorlata. Ezért sokat tehetünk mi, a kü­lönböző országok fiataljai. Az üdvözlő szavak után koc­cantak a poharak és megkezdő­dött a tánc. Időnként elénekel­tek egy német, aztán egy orosz dalt. A „druzsha” végén együtt, saját nyelveiken harsogták a DlVSZ-indulót. A békehónapok találkozásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a világon ezentúl már csak bé­keévekről beszéljünk. Réthy István Egymillíárd dolláros forgalom A japán Ataka kereskedelmi cég moszkvai irodájának veze­tője — Acuo Macumura — a közelmúltban kijelentette, hogy a japán üzleti körök nagy re­ményeket fűznek a Szovjetunió­val folytatott kereskedelem bő­vüléséhez. A múlt évben a köl­csönös szállítások értéke elérte az 1 milliárd dollárt. Macumu­ra hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió ipari nyersanyagot szál­lít Japánnak, de egyre nagyobb mértékben importál gépeket és berendezéseket is. A japán kereskedelmi cég képviselője méltatta a szovjet kohászat hallatlan mértékű fejlődését. A szovjet tapaszta­latokat széles körben alkalmaz­zák Japánban ; szovjet liceneek alapján létesítettek hengersoro­kat és oldották meg a nagy- olvasztók hűtését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom