Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

1973. MÁJUS 6., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM. Olcsóbb lett a gyermekruha A tanácstagi pótválasztások eredménye Megfelelő árukészlet ált a vásárlók rendelkezésére 1973. május 2-től megválto­zott egyes ruházati és faipari termékek fogyasztói ára. A ruházati árleszállítás mér­téke átlagban 22 százalék. így ennyivel olcsóbbak a gyermek, a kamasz és a bakfis szinteti­kus, kötött, alsóruházati termé­kek, az orkán és műbőr felső ruházati termékek és a pelen­ka. Sor került még a fésűsgyapjú, a műselyem és a szintetikus kö­tött-hurkolt kelméből konfek­cionált felnőtt és kamasz, bak­fis kabátok, öltönyök, zakók, nadrágok, ruháik, iskola- és munkaköpenyek 15—22 százalé­kos árleszállítására. Természetesen az élteit né­hány nap alatt még nem lehet elég tapasztalatot leszűrni a be­vezetett árintézkedések hatásá­ról. Annyi azonban már bizo­nyos, hogy különösen a sok- gyermekes szülők gondjain se­gített az árintézkedés, akik így olcsóbban vásárolhatnak gyer­mekruházati cikkeket. Megyénk­ben a nagykereskedelmi és kis­kereskedelmi vállalatok között kialakult jó kapcsolatok révén megfelelő árualap áll a fogyasz­tók rendelkezésére. Annyi már megállapítható, hogy az olcsób­ban árusított nylprint szinteti­kus alapanyagból készült női konfekcionált termékek iránt nyilvánult meg eddig a legna­gyobb kereslet, amelyből az el­Békés megyei kis- filmek bemutatója a megyeszékhelyen Békéscsabán, a TIT Értelmi­ségi Klubjában május 7-én. hét_ főn este 7 órakor kezdődik a Békés megyei kisfilmek bemuta_ tója. A művészeti szakosztály által rendezett előadást Ambrus Zoltán vezeti. Bemutatásra ke­rülnek a Koszta Róza, az In me­móriám (Ady-falva). A néprajz szerelmese, a Darázs című kis­filmek. ső napokban már több ezer fo' gyott eL Május 2-től megváltoztak egyes fatermékek termelői,! illet­ve fogyasztói árai is. Ez azon­ban — bár drágultak az import­ból származó faanyagok árai — aránylag szűk körben érezteti hatását a fogyasztói árakban, mert a termelői áremelkedés nagyobb terhét az állam ma­gára vállalta. Így nem lettek drágábbak a fából készült isko­laszerek és fajátékok, valamint a fa nyílászáró szerkezetek fo­gyasztói árszínvonala. Sőt a gyermekbútorok árának többsé­ge csökkent, ugyanúgy a kár­pitozott lakásbútorok ára is, amelyek 2 százalékkal alacso­nyabbak. Növekszik 7—20 szá­zalékkal a fenyőállványfa és cölöpfa, a fenyő fűrészáru, a tölgyfűrészáru, a vegyes-lombos parketta, a faredőnyök, vala­mint a fából készült tömegcik­kek ára. összességében az árrendezés­sel a ruházati áruknál 400 mil­lió forintot takaríthat meg a la­kosság, ezzel szemben a faanya­gok árának rendezése 90 millió forint lakossági többletkiadást jelent Az április 15-én tartott ta­nácstagi választások alkalmával a jelöltek a 27 tanácsi választó- kerületben nem kapták meg a választási törvényben előírt sza­vazattöbbséget Ezért ezekben a választókerületekben pótválasz- tást kellett tartani. A pótválasz­tásokat az illetékes helyi válasz­tási elnökségek április 18—ápri­lis 29. közötti időpontokra tűzték ki. A pótválasztások a választási törvény előírásai szerint törvé­nyesen és rendben lefolytak. A pótválasztással érintett vá­lasztókerületekben a névjegv, zékbe felvett 3106 választópol­gár közül 2979 személy (95,9 szá­zalék) járult ismét az urnákhoz. Az érvényes szavazatok 97,5 százalékát a jelöltek kapták. A pótválasztások során meg­választottak 23 községi, 2 városi és 2 fővárosi kerületi — összes sen 27 tanácstagot. Ennek alap­ján valamennyi helyi tanácstagi helyet betöltötték. (MTI) Befejezték a vetést megyénk mezőgazdasági üzemei Megkeadödott a legeltetem, a pillangósok betakarítása Saarvason Sokrétű tavaszi munkának le*- hetnek szemtanúi ezekben a na­pokban a járókelők megyénkben. A szeszélyes időjárás rendkívü­li feladatok ele állította a mező- gazdasági üzemek vezetőit és RÉPAEGYELÖK deágozóít, de dicséretükre le­gyen mondva, mindenütt dere­kasan „állják a sarat”. Befejez­ték a kukoricavetést a mezőgaz­dasági üzemek. Csupán a ter­mel őszövetkezefek 113 ezer hek­táron vetettek e fontos abrak- takarmányból, csaknem 10 ezer hektárral többet, mint az előző esztendőben. A cukorrépa egy részét má­sodszorra is újra vetették, ahol megmaradt az első vetés, ott gé­pi és kézi erővel egyaránt irtják a gyomot, s megkezdődött a ro­varkártevők elleni vegyszerezés is. Teljes a nagyüzem a kertésze­tekben. A kondorosi Dolgozok T§_z-ben például, egyebek között hat palánta zó gép reggeltől nap­estig mintegy 20 holdon rakja földbe a palántát. A Szarvasi Állami Gazdaság nemcsak a ku­korica, napraforgó és egyéb ta­vaszi növény vetési gondját tet­te le, de földbe került náluk 4000 holdon a rizs vetőmagja is. Hétvégén megkezdődött a pií langóstakarmány vágása és si­lózása, ugyanakkor az öntözött műréten és a felújított ősgyepen megkezdődött a legeltetés. A gazdaság 2 ezer szarvasmarhát hajtott ki a legelőre. A. India népművészete Gyulán és Békéscsabán A TIT néprajzi szakosztálya nájus 9-én, szerdán délután fél 8-kor Gyulán és este 7 órakor Békéscsabán tartja India nép­művészete című reprezentatív előadását. melynek előadója mindkét helyen Katona Imre, a budapesti ELTE néprajzi tanszé­kének docense. A kamuti Beke Tsz hatarában családi művelésben termesztik a cukorrépát. A növények szépen fejlődtek, máris hozzáláttak az egy eléshez. Képünkön: Pl kő Gábor és felesége egyelés kozben (Fotó: Demény) Megajándékozták az anyákat A Forgacsoloszerszámipari Vállalat Békéscsabai Forgácso­ló Szerszámgyárban pénteken a KISZ- és szakszervezeti aktí­vák munkahelyükön keresték fel az itt» dolgozó anyákat és nyújtották át az ajándékot. A gyár vezetősége délután ün­nepséget rendezett a gyermek- gondozási segélyen levő kisma­máknak. akiket szintén mega- I jándékoztak, majd megvendégel­I ték őket. ! Egyetlen, drága Anyaföid — mondja csodála­tos tömörséggel nyelvünk. A szóban a bizakodás, a hála, a biztonság sóvárgása és reménye, hogy lesz kenyér, lesz élet, lesz folytatása tavaszoknak, nyarak­nak. Földanya, — az emberiség egyetemes kultúrájában a leg­szebb szimbólumokban, megsze­mélyesítésekben jelenik meg az anya. az anyaság fogalma. A művészi alkotások egész sora áb­rázolja; szobrokban, képeken je­lenik meg a gyermeknek örülő, diadalmas, boldogságos Madon­na és a megtört, fájdalmas Pi­eta. A lét legnagyobb, legfonto­sabb, máig legtitkosabb jelensé­gével néz szembe az életadó anya alakjában az ember, as emberiség. Hajdan misztikus kultuszok övezték, istennővé emelve a gyermeket szülő anyát Vallások szertartásaiban veze­kelte le az ember az élet ellen elkövetett bűnöket, a gyilkos háborúk okozta lelkiismeretfur- dalást, iszonyatot. Korunk, amely talán a főid emberségesebb és vçgre boldog korszakának nyitánya, másként áldoz a régi oltár előtt Egyre több jele van annak — mi, Magyarországon különösen büszkék lehetünk rá—, hogy kultusz nélkül, de annál való­ságosabban megikapják végre az anyák azt az elismerést, azokat a jogokat, amelyek méltán meg­illetik őket Erről tanúskodik az is, hogy május első vasárnapja az anyák napja nálunk ma már nem csu­pán családi ünnep. Életünk jó változásainak árama egyre több ember, egyre inkább az egész kö­zösség ügyévé teszi. A naptár ■ nem jelzi ugyan — miért i* nem? —. ám országszerte soka­sodnak az üzemek, intézmények, amelyek ezen a napon ajándék­kal, jutalommal, segéllyel feje­zik ki a társadalmi megbecsü­lést, elismerést a gyermekes, dolgozó anyák iránt. Az óvodák, iskolák jó előre figyelmeztetik, fölkészítik a gyerekeket: kö­szöntsék ezen a napon édesany­jukat Számtalan jel, intézkedés bizonyítja: az anyák ügye köz­ügy, sorsuk, gondjaik a közös­ségre is tartozik. így van ez rendjén, így ter­mészetes. És van is még. lesz is nagyon sofc további tennivalója a társadalomnak. De azért egy pillanatra se feledjük el, hogy bármit nyújtson a közösség, ezt az ünnepet, az anyák napját el­sődlegesen mégis a gyerekeknek kell megtartaniok. A kicsi és a felnőtt gyerekeknek. Hiszen az anyák anyák maradnak akkor is, ha felnőnek a gyerekek. Az anyaságot az egész életre vállal­ták, el sem feledkezhetnek róla. Kapjanak bármilyen segítséget, elismerést, jogot, gyermekeik szeretetére nélkülözhetetlenül szükség van. Ezen a májusi va­sárnapon az anyák a gyerme­küktől várják a kedves szót, egy szál virágot. És leginkább talán azok, akiír magányosan élnek, . akik már útra bocsátották övéi­ket, akikhez esetenként nem tér haza senki, A költő a halálra készülve, szorongva, kétségbeesve halott anyjához szólt: „Édesanyám, egyetlen, drága...” Vigyázzunk, legyen időnk, hogy addig mond­juk a senki másnak nem mond­ható szavakat, amíg van kinek. Cs. H

Next

/
Oldalképek
Tartalom