Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-31 / 125. szám
A milliméter ezredrésze A jó vezetési tapasztalatok* A mezőgazdasági gépek több alkatrészeit felújítják a Hidasháti Állami Gazdaságban. A főtengelyeket a milliméter ezredrészének pontosságává* köszörülik érzékeny gépükön, melyet Csapó László kezel, (Fotó: Demény) Szocialista brigádvezetök klubja alakul Mezőkovácsházán A mezŐKöváesIházi járási művelődési központban 1973. június 1-én este fél 7 óraikor tartja alakuló összejövetelét a szó» ■Dialista brigádvezetök klubja. Az öszejövetel bevezetőjeként megnyitják a BEKÖT kiállítását. majd megválasztják az új (klub vezetőségét. Ezután előadás ‘hangzik el ,,A szocialista brigádmozgalom eredményei és tapasztalatai Mezőko vácshá zán” címmel, melyet baráti eszmecsere követ. Már az első összejövetelen kidolgozzák a klub őszi programját is. Ünnepség Korösladányban A Termelőszövetkezete^ Országos Tanácsának ajánlására éi körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz-nek az 1972. évi gazdálkodásért a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet. Négy ke H mozi a Megyébe* Békés megye négy helységében nyílik kertmozi a következő napokban, hetekben. Békéscsabán május 31-től minden csütörtökön. pénteken, vasárnap és hétfőn este 8 órakor a ligeti szabadtéri színpadon lesz vetítés — első alkalommal a Lila akácot láthatják a nézők; június elején nyílik Gyula. Körösla- dány szabadtéri mozija s ettől kezdve jó idő esetén a vésztőiek is a szabad ég alatt tekinthetik meg a műsoron levő filmeket. adományozta a mezőgazdasagi és élelmezésügyi miniszter. A szövetkezet gazdálkodására az erőteljesen belterjes irányú fejlődés jellemző. A viszonylag kis területű gazdaságban 48,7 millió forint halmpzatlan termelési értéket állították élő, 55,1 százalékkal többet, mint 1971- ben! A 10 órás munkanapra jutó keresetet az 1971. évi 96,78 forintról 103,71 forintra növelték. A miniszteri kitüntetést dr. Dajka Balázs, a MÉM Szövetkezeti Politikai Főosztályának vezetője adta át Dorogi József tsz- élnöknek. Ott volt az ünnepségen Baukó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaság- politikai osztályának vezetője, Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Nagy Mihály a Körösök Vidéke Tsz-ek Szövetségének titkára, továbbá a járás és a község több vezetője. Megnyílt Békésen a Fáy ût M. szám alatt a minden igényt kielégítő OM1XIA PRESSZÓ KERTHELYISÉG — GÉPZENE — TÁNC KÜLÖNLEGES ITALOK — CUKRÁSZIPARI TERMÉKEK PARKÍROZÓ LEHETŐSÉG — AUTÓBUSZMEGÁLLÓ — Előzékeny kiszolgálás — kellemes szórakozás. x Alkalmazkodunk a technika fejlődéséhez A létavértesi S Termelőszövetkezetben jelenleg 4 731 hektár földön — ebből 3 424 hektár a szántó, 808 hektár a legelő, 281 hektár az erdő, a többi szőlő, gyümölcsös, nádas, stb. — 1 392 tag gazdálkodik. Közülük 512 nyugdíjas, illetve járadékos. A földterület és a létszám ilyen aránya a mi szövetkezetünkben állandó gondot jelent. A megfeleld színvonalú személyes jövedelem biztosítása szorosan összefügg a foglalkoztatottsággal. A termelőszövetkezetnek mindenekelőtt a vezetés szervezetét akarjuk bemutatni fejlődésében úgy, hogy a 13 éves működése során bekövetkezett változásokat érzékeltessük. Meggyőződésünk, hogy a vezetésszervezet nem lelhet; önkényesen megválasztott rendszer. hanem a mindenkori feladatoknak, műszaki, technikai állapotnak megfelelő forma. Megítélésünk sze- J rint nincs egyedüli jó rendszer, I •illetve helyes szervezet, Ezt olyan tényezők, mint a gazdaság tagoltsága, útviszonya, talajtípusa, termelés- és vetés- szerkezete. technikai fejlettsége és nem utolsósorban a rendelkezésre álló szakembergárda, annak képzettsége, gyakorlata, (mind-mind erősen befolyásolják. Ha visszatekintünk a kezdeti 1960-as esztendőre, azt mondhatjuk, hogy a létavértesi Aranykalász Tsz vezetésszervezete nem tért el a „hagyományos^-tói. Törvényes rendelkezések írták elő a különböző formákat, fie a tapasztalatok hiányában nem is igen lehetett volna mást csinálni. Az alakulás évében a fő cél az volt; minden föld be legyen vetve, megmunkálva és teremjen. Ebből adódóan 15—20 féle növényt is termeltünk, aszerint, hogy milyen vetőmagot lehetett kapni. Később a következő új problémák jelentkeztek: < 1 A növénytermesztő egv■■ ségék száma csökkent, de megjelent az üzemágon belül a gépműhely és a saját traktorosbrigád. O Üzemággá lépett e-’ő az “■ állattenyésztés, vezetője azonos státuszba került a íőag- ronómussal. 3 Jelentősen bővült a íer- ■ ményraktározás, de egyidejűleg létre kellett hozni a gépalkatrész- és az építőanyagra k tárt. 4 A lőagronómus. fCáDatte■ nyésztő, főkönyvelő éq az üzemgazdász a saját munkaterületén belül elnökhelyettesi jogkört kapott. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése, a bővülő technikai bázis, a még fokozottabb építési beruházás, a kémiai anyagok általános alkalmazása és a bizonyos fokú szakosodás új vezetési forma megteremtését követelte. Indokolta az átszervezést az is, hogy a közgazdasági tisztánlátás pontosabb, naprakész adminisztrációt követelt és ezzel együtt a munkahelyeken is nagyobb vezetői felelősséget, pontosságot kívánt. A szövetkezet vezetésszervezete ezért nagyjából két részre tagolódott. Az egyik a termelési I rész, a másik a közgazdasági. Talán harmadikként lehet meg- 1 említeni együttesen az olyan beosztásokat, mélvek törvénv szerint közvetlenül az elnöknek * A Termetőszövetkezetefc Ors*i- gos Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat pályázatán negyedig df- • jat nyert pályamű. i vannak alárendelve, mint péi- j dául személyügyi előadó, tűzvé- j delmi, egészségügyi, biztonság- j technikai előadó, belső ellenőr, j A két fő munkaterület között | nehéz a világos elhatárolás, és j nehéz a jó kapcsolattartás is. A j tervszerű kapcsolat megteremte- j seben jelentős szerepe van az j üzemgazdásznak, illetve az egész üzemgazdasági csoportnak. A munkaszervezetünkre a következő a jellemző, A növény- termesztés munkaszervezete két nagy egységre bomlik: a belső és külső kerületre. Amint az elnevezésből is ‘kitűnik ez a meg- csrtás földrajzi helyzet, mivel a belső kerület a lakóhelyhez közelebbi, a külső kerület a lakóhelytől távolabbi területekből áll. Szövetkezetünk területe hosszúkás alakú, majdnem esik- ' szerű. A község viszont a terület közepén van. A távolabbi területek megművelése így a korábbi időben sok problémát jelentett. A távolabb dolgozók az utazással több időt vesztettek, mint a közelebb dolgozók. A { jelenlegi szervezés mellett a I belső kerületben kaptat helyet I a munkaigényes növények, a j dohány, burgonya, váltónövény- j ként a ‘búza egy része, és a háztáji földek. így azok a növények, melyek most még sok kézi munkát igényelnek. mind a lakóhely közelében vannak. Ez nagy előny mind a tagnak, mind az üzemnek. A tag nem tölti úton a munkaideje nagy részét és a I „töredék”-napokat is jól ki tud- I ja használni, stb. Ebből a szó- j vetkezetnek még több az előnye. ‘ Például nem kell nagy távolság- ‘ ra szállítani személyeket, töm- bösíteni lehet az egyes növények vetésterületét, nem okoz nagy gondot a zölddohány, burgonya, háztáji kukorica szállítása stb. A belső körön *1 vények vetésterülete három növénytermesztő brigád között a taglétszám arányában van felosztva. A gépi munkákat együttesen, míg a kézi munkákat brigádok szerint végzik. A növénytermesztés másik nagy területe a külső terület, mely erősen koncentrált és specializált egység. Ennek fő terméke a kukorica és kevés búza. 3 000 kát. holdon 1 kerületvezető és 1 üzemeltető technikus irányítja 20 ember magasfokú- an gépesített munkáját. Elsősorban a talaj- és betakarítási munkák elvégzése a feladatuk. A tömeges szállítást a központi szállítobrigád végzi gépkocsikkal. Az állattenyésztés munkaszervezete általában a fajost szerint tagozódik és alkot egy-egy állandó dolgozókkal működő munkaszervezeti egységet. Az egyes állatfajok koncentráltan egy-egy majorban helyezkednek el. A szarvasmarhák elhelyezése a hasznosítás szerint is tagozódik. A tehenészeti telepen csak tehenek és borjak, míg a másik telepen a növendékek és a hízók vannak. Mintegy összekötő kapocsként tevékenykedik a növénytermesztés és állattenyésztés között a takarmányos üzem. A növény- termesztéstől átveszi az alapanyagokat és feldolgozás, átalakítás, keverés után kiszolgálja vele az állattenyésztést. Ennek az üzemnek is állandó munkás- gárdája van. Természetesen ma a szövetkezetünk már nem az, mint amilyen a megalakulás utáni években volt. A tsz nem egyszerűen munkát adó szántó-vető üzeme a falunak, hanem jól összeforrott társadalmi közösség is. Kialakult a nagyüzemnek megfelelő állandó vezetés, az emberek, a tagok egyre inkább magukénak vallják a szövetkezetét, Az ilyen szellem ban nagy szerepe van a jövedelemelosztás rendszerének. A jó jövedelemelosztási rendszer eredményesebb munkára serkent. Szövetkezetünk kezdettől fogva törekedett egy olyan termelési és jövedelemelosztási terv' kidolgozására, mely a személyes jövedelemben meglevő bizonytalanságot minimálisra csökkenti. 1967 tavaszán vezetőségünk kidolgozta — a családi művelés meghagyása mellett —. a végtermék utáni jövedelemelosztás rendszerét. Ennek lényege az, hogy a családi művelésre elvállalt kézikapás növények után * betakarított végtermék mennyisége és minősége, végső soron a tsz-tag által megtermelt érték után történik a munkaegységjóváírás. Év közben az írásban rögzített ..jövedelemelosztási terv” alapján — a megművelt terület után — munkaegység-előleget írunk jóvá. A jövedelemelosztás és elszámolás rendszere valamennyi kézikapás művelésű növényi kultúránál — burgonya, dohány, torma — azonos. A munkateljesítmények; e® termelési eredmények alapján jóváírt munkaegységek után a tagoknak jóváírjuk az alapműn- kaegység-értéket, mely a tervezett munkaegység-érték 80 százaléka. Az ennek alapján járó előleg kifizetése rendszeresen, havonta történik. Zárszámadáskor fizetjük ki egy összegben a munkaegy ségért ék-kiegészítést, a tervezett munkaegység 20 százaléka után járó összeget. Jogosultak a tagok bizonyos feltételek mellett a nyugdíjarányos korpótlékira is. A jövedelemrészesedés e harmadik elemét 1970-ben vezettük be szövetkezetünkben. E módszer kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy a jövedelemelosztási rendszerünk minden esetben a közvetlen munkavégzést, termelői tevékenységet honorálta ég általunk lényegesnek ítélt szempontokra nem volt tekintettel. így például nem vette figyelembe, hogy az illető termelőszövetkezeti tag hány éve dolgozik a szövetkezeiben. Ez pedig igien lényeges. Ugyanis a termelőszövetkezeti tagok a ledolgozott évek arányában járultak hozzá munkájukkal a közös vagyon létrehozásához. Hiányosságnak éreztük azt is, hogy a korábbi elosztási redsze- rünk nem számolt azzal, hogy a fizikai munkát végző dolgozók munkateljesítménye bizonyos kor elérése után áltálában csökken. Ezért közgyűlésünk úgy döntött, hogy minden nyugdíj- esztendő után a munkaegységérték kiegészítésének annyiszor 2 százalék® illeti meg a termelőszövetkezeti tagot, ahány nyugdíjévé van. Néhány jellemző mélőszövettoezeti tagok életét és a korszerű gazdálkodást mindenképpen nagymértékben befolyásoló — nálunk alkalmazott módszerekkel kapcsolatos tapasztalatról szóltunk. Vezetési, szervezési rendszerünket nem tekintjük véglegesnek és örökérvényűnek. Módszereinknek szüntelenül igazodniok kell a változó élethez. JUHASZ ISTVÁN elnök JSNEI SÁNDOR elnökhelyettes
