Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

Kardos! tantermek A riporter halála À szarvasi út mellett van Kar­dos község iskolájának központi 'épülete. Itt a felső tagozatosok tanulnak. Néhány száz méterrel odébb van az ebédlő és egy al­só tagozatos tanterem. A község központjában egy új épület két tantermében folyik az oktatás. Bizony alkalmazkodni kell az órarenddel is a négy tanterem közötti távolsághoz. A pedagó­gusok az óraközi szünetekben másfél.-két kilométert kerékpá­roznak. Az utóbbi években apadt Kardoson a felső tagozatos osztá­lyok létszáma, de tíznél keve­sebb tanuló egyik évfolyamban sincs. A négy tanterem kevés, ezért csak a felső tagozatban fo­lyik osztott tanítás. Az alsóban együtt van az első és a harma­dik. a második és a negyedik osztály. Az új óvodával együtt két tantermet építenek még, ez oldja meg majd a gondokat. Az ember azt gondolná, hogy ilyen nehéz körülmények között nehezen megy a tanulás és a tanítás. Nem így Kardoson! Három televízióval, film- és dia­vetítővel rendelkezik a„ iskola. Legutóbb nyolcán indultak Kar­dosról a járási tantárgyi verse­nyén, ahonnan ketten a megyei­re is eljutottak. Egyik alsó tago­zatos tanulójuk ott negyedik he­lyezést ért el. Az iskola tanulói a megyei vöröskeresztes versenyen elsők lettek! A nyolcadikosak közül min­denki továbbtanul. Négyen szak­munkásnak. a többiek szlovák és általános gimnáziumba jelent­keztek. Zahorecz János igazgató- helyettes elmondta, hogy a tan­év befejezésekor valamennyi osztály országjárásra indul, 30 felső tagozatos a csehszlovákiai Nvitrára készül, hiszen a kardo- si tantermekben szlovák nyelvet is tanítanak. ; ' Megyei békeaktivaülés Békéscsabán A nemzetközi békehónapra való készülődés jegyében a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága a társadalmi és tö­megszervek, együttes rende­zésében' május 7-én délelőtt 10 órai kezdettel megyei béke- aktívaülést tartanak. A békeaktívaülést Békés­csabán, a Fegyveres Erők Klubja színháztermében tart­ják. A békeaktivaülés meg­vitatja a nemzetközi békehó­nap rendezvényeinek prog­ramját a május 0—június 9. közötti időszakra. 1917. május 5-én jelent meg a Pravda első száma. Ez a dátum azóta a szov­jet sajtó napja. Ebből az alkalomból, az 56. évfor­dulón azokra a szovjet újságírókra emlékezünk, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket vesztették. Négy nappal a hitleri Német­ország teljes és feltétel nélkü­li kapitulációja előtt, 1945. má­jus 5-én maró füst- és porfel- leg kavargóit a romba dőlt Berlin felett. A Reichstag tö­vében újságírók gyülekeztek. A Pravda, az Izvesztyija, a Krasz- naja Zvezda és más szovjet la­pok haditudósítói. Mögöttük az épület kiégett kupoláján már ott lobogott a győzelem vörös zász­laja. A sajtó munkatársai így emlékeztek meg a szovjet saj­tó napjáról. De fájdalom, alig jutottak el ide olyanok, akik a fasiszta orv­támadás első napján, 1941. jú­nius 22-én aláírt megbízólevél­lel indultak el szerkesztősé­günkből a frontra... Csupán a szovjet hadsereg központi lap­jának munkatársai közül tizen­heten áldozták életüket a fa­siszták elleni küzdelemben. Ne­vüket a Krasznaja Zvezda moszkvai székhazának bejáratá­nál márványtáblára vésték. í Negyvenöt május ötödikén, ott, a Reichstag füstölgő falainál az életben maradottak felidéz­ték azt a napot, amikor a Krasznaja Zvezda harmincegy munkatársa megbízólevéllel a zsebében elindult a harcolók közé. Sokan említették Poljakov nevét, aki a szerkesztőség egyik legtehetségesebb, igen szerény és rendkívül ambiciózus mun­katársa volt Alekszander Poljakov már a háború első napjaiban eltűnt. Grodnóban látták utoljára az ott állomásozó szovjet csapatoknál. Ezt a várost azonban gyorsan lerohanták a fasiszták. Poljako- vot már-már az első hősi ha­lott újságírónak tekintették, amikor Szmolenszk közeléből sebesülten jelentkezett: „Sike­rült átverekednem magamat Galickij tábornok hadosztályá­hoz!” Sebesülésével nem törődve, éjt-napot átdolgozva megírta első frontélményeit. A lap ha­marosan közölte a riportsoroza­tot: „Az ellenség határában”. A sorozatot külön kiadásban is megjelentették. Ez volt az el­ső jelentősebb fronttudósítás, amely hírt adott arról, hogy a fasiszták megszállta területeken ég a föld az ellenség lába alatt, megkezdődött a népi ellenállás, kibontakozóban a partizánhábo­rú. A Fáklya A Fáklya új száma bemutatja:, hogyan lehet épületeket odébb | tolni jó néhány méterrel? — Er- j re, és még sok 'egyéb, a szovjet főváros múltjával és fejlődésével kapcsolatos kérdésre ad választ cikkében Promiszlov, a szovjet metropolis tanácselnöke. A csodálatos szovjet prémek, gyönyörű kelmék, a korszerű gé­pek és berendezések, a legújabb teakülönlegességek és még sok más kiváló termék kap helyet az idei Budapesti Nemzetközi Vásár szovjet pavilonjában. A lap ízelítőt ad az érdeklődőknek a szovjet árubemutatóból. , Harmincöt éves korára a vi­lághírű Leningrádi Filharmoni­kusokat vezényli Jurij Tyemir- kanov karmester, aki ez év má­A sorozat erkölcsi hatása igen nagy volt. Erőt, bizakodást köl­csönzött a harcolóknak éá a hátországbeli olvasóknak, erősí­tette a küzdők elszántságát. 1941 októberének egyik éj­szakáján Poljakov tanácsára Szergej Loszkutovot. a Krasz­naja Zvezda ismert fotóriporte­rét Sztaraja Russza közelében a frontvonal mögé küldték. Loszkutov megkereste a harcoló partizánokat, részt vett akcióik- ban és rendületlenül fényképe­zett. Egy hét múlva hevenyész­ve összetákolt rönktutajon, bra­vúrosan átevezett a szél korbá­csolta Szelinger-tavon, amely­nek keleti partjára érve vissza­jutott övéihez. A Krasznaja Zvezda ekkor közölt először fényképsorozatot és élménybe­számolót a partizánok harcairól. Mi történt eközben Poljakov- val? Nem várta meg felgyógyu­lását, Szverdlovszkba utazott, az óriási URALMAS hadikom­binátba. Itt gyártották a T—34 típusú harckocsikat, amelyek ekkor szinte mindennél fonto­sabbak voltak. Poljakov csat­lakozott egy frontra induló T— 34 szállítmány személyzetéhez. Élményei alapján megírta az „Uraitól a Sztaraja Russzáig” című több részből álló riport­beszámolóját. Mint nyughatatlan, vérbeli ri­porter, nem ismert pihenést. Bombázógép fedélzetén harci bevetésben vett részt, majd egy páncélvonat személyzetével in­dult ütközetbe. És amikor a harcok szünetében a katonák a fedezékekben pihenhettek né­hány órát, Poljakov pisla lám­pafénynél, térdére borított evő- csésze alján, vagy fegyvere tu­sán írta görnyedve újabb és újabb tudósításait lapjának. Az önhajszolás megbosszulta magát. Poljakov sebesülése ki­újult. ö azonban eltitkolta és fájdalommal, seblázzal küzdve, fogát összeszorítva, kemény aka­rattal dolgozott. Nem bírta sokáig. írás közben a félbehagyott kéziratra borul­va kihullott kezéből a toll. Ne­ve elsők között került a Krasz­naja Zvezda hősi halottainak listájára. Május 9-én, a fasiszta Németország felelt aratott győ­zelem évfordulóján a Krasznaja Zvezda munkatársai újra és újra felidézik Alekszander Pol­jakov haditudósító emlékét, aki egyike volt azoknak a milli­óknak, akik életüket áldozták a szovjet nép és a fasizmus igá­ja alól felszabadított számos más ország népeinek szabadsá­gáért Bertalan István új száma jusában Budapestre érkézig ven­dégszereplésre Hogyan ívelt az egykori hegyilakó pályája fel­felé — erről tudósít a lap képek­kel illusztrált írása. Ki ne ismerné az osztankínói TV-tornyot, legalábbis képről? A szovjet televíziózás jelenéről és jövőjéről a szovjet postaügyi miniszterhelyettes ad részletes beszámolót cikkében. A lap sporttudósítója a buda­pesti Honvéd Kupára készülő szovjet öttusázókhoz látogatott el. A lap folytatja orosz nyelv­lecke-sorozatát és újabb beszá­molót közöl Zsuzsika és Petya kalandos utazásáról, akik ezúttal a messzi északra, a tundrák vi­lágába látogattak el. (KS) (Ujj- hét (is alakult Ez év januárjában gyűltek ösz- sze először a megyei pedagó­gus női kórus tagjai, hogy két­hetenkénti alapos próbák után mihamarabb bemutatkozzanak a közönségnek. Az első fellépés rövid idő múlva meg is történt: a Munkácsy Mihály Múzeumban Sárhelyi Jenőné szakfelügyelő vezényletével az alföldi tárlat megnyitóján énekelt először a nyilvánosság előtt az új kórus. ■lllllllllllllHIHIHIIIHliminillllHlllllllllllinUIIIIHIIIUIIMIIHIIIIHI dalom között van egy időszak, amelyben a tőkés társadalom forradalmi úton kommunista társadalommá alakul át. Ennek megfelel egy politikai átmeneti időszak is, amelynek az állama nem lehet egyéb, mint a prole­tariátus forradalmi diktatúrá­ja...” Hogy miiképpen valósul meg a munkásosztály uralma, s mi­lyen lesz az elkövetkező szo­cialista-kommunista társadalmi rend, arról Marx csak nagy vo­násokban, néhány alaptanden- ciát megjelölve beszélt. Telje­sen idegen volt tőle a jövő spe­kulatív megkonstruálása; a konkrét tennivalók kijelölését és megoldását a munkásmozga­lom gyarkorlatától várta. Ezért üdvözölte lelkesedve a párizsi kommünben azt a „végre felfe­dezett politikai formát”, amely­ben a munkásosztály uralma megvalósul, s ezért hangsúlyoz­ta újra és újra, hogy a proleta­riátus politikájának mindig a valóság elemzéséből kell kiin­dulnia. A marxi gondolatok — a munkásosztály történelmi érde­kei iránti elkötelezettség, a konk­rét valóság elemzésének dialekti­kus módszere — vezettek e] a monopolkapitalizmus lenini elemzéséhez, s a történelem el­ső győzelmes szocialista forra­dalmához, 1917-ben. Lenin a marxi tanok betűihez ragasz­kodókkal szemben a változó történelmi körülmények vizsgá­latának szükségességét emelte ki, ss opportunista revizionis­ták elméletének (kritikájában pedig arra mutatott rá, hogy a munkásosztály csak forradalmi pártja vezetésével döntheti meg a kapitalizmus uralmát Immár több mint egy évszá­zad történelme igazolja, hogy a munkásosztály harca csak a marxizmus elméletének alkotó alkalmazásával lehet eredmé­nyes. Marx, akit a polgári tár­sadalomtudomány eleinte nem akart észrevenni, a gondolkodó, akit később romantikus ábrán- dozónak kiáltottak ikí ellenfelei, hogy újra és újra „megcáfol­ják” tanait — ma is hat, sőt hatása az idő múltával csak fokozódik. S, hogy Marx elmé­letét nem lehet agyonhallgatni, megkerülni, azt ma már a pol­gári ideológia is kénytelen tu­domásul venni. Korunk kérdéseit is csak a marxi gondolatok segítségével, a történelmi változások vizsgá­latának marxi módszerével le­het megoldani. A marxi eszmék maradandó hatása mindenek­előtt abból következik, hogy a munkásosztály alapvető törté­nelmi érdekeit fejezte ki. En­gels így beszélt barátja sírjá­nál: „Marx mindenekelőtt for­radalmár .volt. Igazi élethivatá­sa az volt, hogy valamilyen módon ... közreműködjék a modern proletariátus felszaba­dításán, amelyet elsőként ő ébresztett helyzetének és szük­ségleteinek tudatára, felszaba­dulása feltételeinek tudatára.” Józsa György (Fotó: Demény Gyula) Az együttes alapításával ket­tős célja volt a megyei tanács művelődésügyi osztályának: to­vábbképezni a kórus tagjait akik maguk is iskolájuk karve­zetői a megye valamelyik hely ségében; s olyan női kórust te­remteni, amely hozzájárul me­gyén^ zenekultúrájának fejlesz­téséhez. Az első cél megvalósulásához a próbákon kórus-hangképzéssel, zeneelmélettel, formatannal, kar- gyakorlatokkal foglalkoznak a résztvevők, a másodikéhoz a kó­rusmuzsika XVI. századi és mai alkotásaiból válogatott műveket tanulják. Azért éppen ebből a két időszakból alakul a kórus re pertoárja, mert a reneszánsz kó­ruskultúra darabjai nagyon szé­pek, s emellett ezek révén lehet leginkább megtanulni a karének lést; a mai magyar szerzőik mű vei pedig az élő zenét, reprezen­tálják. Nem kis gonddal, fáradsággal jár, hogy a kórus tagjai részt ve­hetnek a közög éneklésben : az iskolák biztosítják, hogy az ér­dekelteknek szabadnapjuk le­gyen. A programban szerepel, többek között a június végi mezőberényi felnőtt kórustalálkozó, néhány héten bélül egy békéscsabai kon­cert, amelynek bevételét a ta­nyai kollégium építésére fordít­ják majd, s egy novemberi fel­lépés Budapest VI. kerületében, amely újabb láncszem lesz Bé­késcsaba és a Terézváros kap­csolatainak erősödésében. 5 1973. MÁJUS 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom