Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

I MÆ ÚTON, TAVASZI NAPSÜTÉSBEN (3. oldal) CSABAI JEGYZETEK (4. oldal) • AZ EDÜ UTOLSÓ VERSENYNAPJA (5. oldal) Pártmiinka i és művelődés Milyen helyet kapnak a párt. rumkában a kulturális kérdé­sek? — tudakolták a közel­múltban számos ipari és keres­kedelmi vállalatnál a pártalap- szervezetek vezetőitől. S mint a válaszokból kitűnt, sok helyen kiesik a „látószögből” ez a te­rület. „Mi ehhez nem értünk” — fogalmazták meg egyik-má­sik helyen a magyarázatot. Má_ sutt úgy indokolták, hogy ezek­kel a kérdésekkel a művelődés területén működő pártszerveze­tek hivatottak törődni, az üze­mi, vállalati alapszervezeteknek a gazdasági kérdésekkel kell foglalatoskodniuk. A gazdaság és a kultúra effé­le merev elválasztása, elkülö­nítése azonban napjainkban már nem fogadható el. A mű­velődés mind elválaszthatatla- nabbul kapcsolódik az élet egyéb területeihez, s ugyanolyan, figyelmet igényel és érdemel. Ezért tekintjük a kulturális po­litikát a párt egész politikája szerves alkotórészének. S tevé­kenykedjék bármely területen, a párt művelődéspolitikájának megvalósításában minden alapú szervezetre bárul bizonyos te­endő. Gyakran megfogalmazódik mostanában az a gondolat, hogy a műszaki fejlődés, a termelés korszerűsödése a dolgozók tu­dásának. ismereteinek állandó gyarapodását igényli. S ha ez így van, akkor a termelőüze­mekben folyó pártmunka sem hagyhatja figyelmen kívül az ebből eredő követelménjreket. De a munkás nálunk nemcsak termelő, hanem a hatalmon Te­vő osztály tagja is. Márpedig a hatalom gyakorlásához ugyan­csak szükséges a megfelelő tá­jékozottság, látókör, világnézeti megalapozottság. S ebben az összefüggésben a kultúra elsa­játítása már közvetlen politi­kai kérdésként jelentkezik. Minden alapszervezeti vezető érzékelheti, hogy maguk a dolgozók is gyakran így tekin­tenek a kulturális élet folyama­taira. Évek óta gyakori vita tárgya a munkahelyi beszélge­tésekben a közoktatás: az isko­lai felvételek, elbírálások, a tananyag terjedelme és így to­vább. Vitatkoznak véleményt mondanak az emberek tv-játé- kokról, filmekről, olykor köny­vekről, vagy színdarabokról is. Élénk érdeklődést váltanak ki a tudományos fejlődés problémái. A kommunisták természetesen részesei ezeknek az eszmecse­réknek, s ezek során a párt kultúrpolitikájának szellemé­ben kell állást foglalniuk. De ezt csak akkor tudják követke­zetesen megtenni, ha ehhez pártszervezetüktől rendszeres támogatást, kellő felkészítést kapnak. Mindez elegendő mértékben indokolja, miért szükséges, hogy az ipari, kereskedelmi területen működő alapszervezetek is rendszeresen napirendre tűzze­nek taggyűléseiken, vezetőségi üléseiken és a pártélet egyéb fórumain kulturális jellegű té­mákat. Természetesen ezekkel a kérdésekkel is csak a pártira., nyitás korszerű elveiből kiin­dulva lehet hasznosan foglal­kozni. Más szóval : a pártalap- szervezet ne akarja elvenni az üzemi kulturális élettel köz­vetlenül foglalkozók kenyerét, vagy helyettük megoldani a feladatokat, hanem segítse eb­ben őket iránymutatással, ta­nácsadással, a politikai össze­függések kiemelésével, a meg­valósulás ellenőrzésével. Ne a részletekbe merüljön, hanem azon munkálkodjék, hogy hi­ánytalanul és érdemben érvé­nyesüljön saját területén a párt művelődési politikája. Sok jő kezdeményezés tapasz­talható már ilyen tekintetben. Több helyen a pártszervezet időről időre elemzi a szakszer­vezet és a KISZ kulturális te­vékenységét, annak politikai összefüggéseit. Másutt megkü­lönböztetett figyelmet fordíta­nak a szocialista brigádok ilyen irányú tevékenységére. Nem kevés az olyan üzemi pártszervezet, amely fontosnak tekinti és szorgalmazza a dol­gozók munka melletti iskolai tanulását, s tanév közben is figyelemmel kíséri és támogatja az erre vállalkozókat. Csak he­lyeselhető, ha a politikai okta­tás tervezésekor a vezetőség nem feledkezik meg a munka­helyi ismeretterjesztésről sem. Mint ahogy jó gondolatként említhető, hogy néhol rendsze­resen figyelemmel kísérik a dolgozók olvasási kedvét és igényeit, s azt fokozni, befolyá­solni is igyekszik az alapszerve­zet Mindebben nagy szerepet játszhat a kommunisták legki­sebb közössége, a pártcsoport is. Az egyes párttagra ez a kollektíva tud a legjobban hat. ni. S ez a ráhatás ugyancsak fontos a kommunista példamu­tatás szempontjából. A kulturális témákban való jártasság megszerzéséhez szá­mos eszköz áll a pártszerveze­tek rendelkezésére. A művelő­déspolitikával foglalkozó tag­gyűlésre, pártnapra kérhet az üzemi alapszervezet a témához mélyebben értő előadót. Tájé­koztatnak a folyóiratok cikkei, a politikai vitakör anyagai is. S nem utolsósorban lehet tá­maszkodni a pártoktatás e tárgyú tanfolyamának anyagára, amit az eddiginél szélesebb körben lenne érdemes az üze­mekben oktatni. Mindez elősegítheti, hogy a kulturális orientáló tevékenység a jövőben ne gyenge o'dala le­gyen az alapszervezeti pártmun­kának, hanem rangos és ered­ményt hozó részévé váljék. Gy. L. Elméleti konferencia Varsóban Nemzetközi elméleti konferenciát tartottak Varsóban „A munkásosztály és pártja a fejlett szo­cialista társadalomban'’ témáról. A képen a konferencia szünetében Konsztantyin Katnsev (balról). Középen Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, a magyar delegáció vezetője. (Telefotó—CAF—NTT—KS) ................. ....... .........................1----------------------------------------------------- ------1------­N yolc vállalat és a szakmunkásképző intézet szocialista szerződése Az ók tató-neveíömunka tár­gyi, eszmei, tartalmi feltételed­nek javítása érdekében a szak­munkásképző intézet és a ter­melőüzemek kapcsolatának fej­lesztése érdekében üzemek szo­cialista szerződést kötöttek a kö­zelmúltban a békéscsabai 611. sz. Szakmunkásképző Intézettel. A szocialista szerződés létrejöt­téről, s a várható eredményről kérdeztük meg Tóth Pált, ai in­tézet , igazgatóját, mint a szer­ződés előkészítőjét. Elmondta, hogy az 1972. júniu­si párthatározat és a békéscsa­bai pártbizottság intézkedési ter­ve nyomán foglalkoztak az ok- tató-ne vélőmunka hatékonysá­gának fokozását elősegítő leihez tőségekkel. Az intézet profiljá­hoz tartozó szakmunkásképzés­ben érdekelt vállalatokkal ed­digi kapcsolataik inkább spon­tán jellegűek voltak. Ez a szer­ződés rendszerezi: mit vállal az iskola és mit vállaljon az üzem. A nyolc -nagyvállalattal kötött szerződés a munkakapcsolatokon túlmenően kiterjed az oktatás A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége ebben az esztendőben is megszervezte a háztáji bizottságok elnökeinek, titkárainak módszertani tovább­képzését. Különböző előadáso­kon azokat a jól bevált gyakor­lati tapasztalatokat ismertetik a háztáji bizottságok képviselői­vel, melyek jól beváltaik a ház­táji üzemág szervezésénél az árutermelés fokozására. Az elő­adásokat gyakorlati tapasztalat- cserék egészítik ki. Szerdán a korszerűsítésére, kulturális és társadalmi kapcsolatok fejlesz­tésére is. — Abból az alapélvbol indul­tunk ki, hogy az iskola feladata korszerű műveltséggel rendelke­ző szakmunkásak nevelése. Nem mellékes azonban, hogy ifjú szakmunkásaink hogyan tudnak beilleszkedni a termelőmunká­ba és a társadalomiba. Az elhatá­rozás megszületésénél fő fela­datnak tekintettük azt, hogy ki miben tud segítséget nyújtani. Elképzeléseink nyolc nagyvál­lalatnál kedvező fogadtatásra ta­láltak. A beszélgetések során ki­alakult az a vélemény, hogy szá­mos lehetőség van, de ezeket össze kell hangolni. Felvetődött; hogy a vállalatoknak módjukban áll a legkorszerűbb technológi­ák bemutatására és a szaktaná­roknak lehetőségük adódik ezek hasznosítása az elméleti okta­tásban, s ezen keresztül olyan szélesen látó szakmunkásokat nevelni, akik megfelelő tovább­képzés után alkalmassá válnak közép irányító szerepek betöl­tésére. Ezért vállalta az intézet, tanfolyam résztvevői Újkígyós­ra látogattak, ahol az Aranyka­lász Tsz háztáji árutermelés szervezését tanulmányozták. Többen meglepődve hallgatták az ismertetőt, mely során nap­világot látott, hogy a termelő- szövetkezet segítségével Újkí­gyós szövetkezeti tagsága 1972- ben 17 millió forint értékű nö­vényi és állati terméket adott a megye és az ország ellátására. A tapasztalatcserére érkezett vendégek megtekintettek több háztáji gazdaságot is. hogy a megépülő új tanműhely­ben módot nyújt korszerű mun­kafolyamatok bemutatására, kí­sérletezésre. új technológiák fel­dolgozására. Miután a mi feladatunk első­sorban az, hogy a veiling kap­csolatban álló vállalatok száma­ra biztosítsuk a szakember- utánpótlást, komoly elhatározá­sunk a pályaválasztás előmoz­dítása. Eddig ezt a munkát job­bára csak az iskola végezte, míg a jövőben közös akciók kereté­ben jobban igénybe kívánjuk ■Venni a vállalatok adottságait. Közismert probléma, hogy a fiatal szakmunkások körében igen nagy a vándorlás. S ez ká­rosan hat a vállalatom termelési tevékenységére. Ezen úgy sze­retnénk segíteni, hogy a vállala­tok pártszervezetei, szakszerve­zetei, KISZ-szervezetei, a szoci­alista brigádok már az iskola időszakában vállalnának patro­náló szerepet tanulócsoportok fölött. Megismertetnék az üze­met, mint leendő munkahelyet. Ez jó alkalmat adna arra, hogy a kezdő szakmunkások gyorsan bele' tudnának illeszkedni az üzem légkörébe, a munkáskol- Iektívákiba. A szocialista szer­ződés kedvező fogadtatásra ta­lált. Elfogadta és áláírfa a For­gácsoló Szerszámgyár, a ME­ZŐGÉP Vállalat Központja, a MEZŐGÉP Vállalat Békéscsabai Gyáregysége, a Hajtómű- és Felvonógyár 5. sz. Gyáregysége, a DÉMASZ Békéscsabai’ Üzem­egysége. a Vasipari Szövetke­zet, az AFTT Békéscsabai Tele­pe és a HTV Békéscsabai Gyár­egysége. Ügy vélem — mondotta befe­jezésül Tóth Pál igazgató, hogy ha minden aláíró nagyon komo­lyan veszi a szocialista szerző­dést. jelentős mértékben javí­tani tudunk a szakmunkáskép­zés jelenleg helyzetén Békés­csabán. Háztáji bizottságok főzetőinek tapasztalatcseréje Újkígyóson \ Háló Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom