Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

TARä-A hasábok ■ ■>■■■■■■ ■■■■■bbhb■■■■•■■■) tttummti' ■■■■rsiii aiiBKaifisiBBRiBiiBEHiKKSiv »■■■■■■■■■■■■■■■i"5riS5S3«■■■■■■' SSSSSSSS í*"■»■■■däSSSSSS•■■■■■"■"*ÎV ■■■■■■■■•■■■■0*1 ■■■■"■■■!■■■■>■■■■■■■SnS■*■■■”!£jfsSaW Nagy szerencse Furdancs kartársat kivételes szerencse erte: egyidőben és egy helyre utalták be üdülni a főnö­kével. És amikor a főnök azt is közölte vele, hogy lesz egy ftely számára a kocsijában, minden kollégája esküdött rá, hogy meg­fogta az isten lábát. Persze a fokozatokat mindenütt be kell tartani, és ezért az induláskor egyelőre csak a főnök kisfiát. a hároméves Tomikát foghatta meg. — Mindenki mondja, hogy na­gyon szereti a gyerekeket és örü­lök, hogy örömet okozhatok ma­gának már az úton. A hátsó ülés a maguké, míg leérünk a Bala­tonra elszórakozhat a gyerekkel. Tomika szereti, ha foglalkoznak vele — mondotta nyájasan a fő­nök. Beültek. A motor felbőgött, a gyerek még jobban. Furdancs kö­zelebb hajolt hozzá és gügyögni kezdett, mire Tomika válaszul úgy belecsapott a jotjb szemébe, hogy rögtön meglátta a Fiastyú- kot. Mindenesetre siker volt, mert amikor Tomika látta, hogy az egyik szemével sír a bácsi, szinte visítva kacagott. A fönök- né meg is jegyeztet hogy nagyon tud hatni a gyerekre, milyen ha­mar felvidította. Az elismerés arra késztette Furdancsot, hogy az ölébe vegye Tomikát és mutogatni kezdte ne­ki az elsuhanó táj szépségeit. A gyerek ebbe hamar beleunt és a változatosság kedvéért az ölébe állt, természtesen a füleibe ka­paszkodva. Közben kiszámítha­tatlan időközökben jól irányzott rúgásokkal több esetben gyomor­szájon találta Furdancs kartár­sat, aki lényegében most értette meg. hogy miért görbül össze az ökölvívó, ha bekap egy jó gyom- ros ütést. Ráadásul a főnök pont akkor igyekezett leereszkedni: — Jól utazik, Furdancs kar- társ? — kérdezte majdnem ba­rátságosan. — ...óóöl ...óóól — nyögött keservesen meggörbülve, miköz­ben Tomika a haját cibálta. Végül azért csak odaértek a kies Balatoncsuhajra és Fur­dancs kartárs boldogan mene­kült a szobájába. Természtesen egy asztalnál is étkeztek. A va­csoránál Tomika igazán rendes volt, csupán egy tányér paradi­csomszószt öntött Furdancs kar­társ ölébe. A fönökné viszont rögtön és igen kedvesen megvi­gasztalta azzal, hogy a Bio-To- mi mindenre jó. Elragadó asz- szony — gondolta Furdancs —, de Tomiból elegem van. MBBBBflBIBBBBIIHMBBIIIIIIHIMHI Az élet roppant bo­nyolult. Naponta ezer problémát vet fel, amit bosszús fejcsóválással igyekszünk megoldani. Az efféle megoldások tekintetében én mindig körültekintő vagyok. Mielőtt döntenék, előbb tüzetesen mérlegelem a lehetőségeket. Elvem: az óvatosság! Lakásomat nemrég ta­tarozták. Befejezés előtt az a fogas /probléma tamadt : merre nyíljon' az ablak? Kifelé vagy befelé? — Hát nem mindegy? — kérdezte a mester, aki a tatarozást vezette. — Persze, hogy nem — váiaszoltam. — Mert ha kifelé nyílik, a szó1 könnyen bevágja. — Akkor nyíljon be­felé — javasolta a mes­ter. r — Na igen, de ha befelé nyílik, sokkal ki­sebbnek tűnik a szo­bám! — Akkor nyíljon ki­felé — hangzott a ta_ pács. A Reggel Furdancs kartars ross sejtelmekkel ébredt. Érzésű csaltak, mert a reggelinél a fő nők szinte ünnepélyesen fogad ta: — Kedves kartársam! Ügy ha tároztunk nejemmel, hogy mi után nekünk a napozás nem tes jót, inkább autós túrákat te szünk. Viszont a gyereknek na gyón kell a víz és a napfém és magára bízzuk szemünk fé nyét, Tomikát. Maga megérdem li ezt a bizalmat és itt van, ne tiltakozzon, megajándékozom kétheti strandbérlettel — fejez te be mondókáját, miközben saját jóságától meghatódva csak nem elérzékenyült. Reggeli után a főnökné egy gumimatracot is a hóna alá nyo mott a kinevezett szárazdadának azzal, hogy a gyerek legjobban akkor marad, ha ezen úsztatja Ez időtől kezdve csak az étke zésnél és az esti átadáskor talál koztak. Kétségtelen tény, hogy Furdancs kartárs nem unatko zott. Az is beigazolódott, hogy főnökné igen jól ismeri gyerme két, mert az állandóan a matra con úsztatta magát, különben úgy ordított, mintha ölték volna Szegény Furdancs kartárs úgy kiázott o vízben, hogy amikor partra szabadult, a lábujjai rán- sosak voltak, mint az aszalt szil­va. Esténként lefekvéskor már odáig vetemedett, hogy imádko­zott is egy jó kiadós másnap esőért. Fohászai azonban siket fülekre találhattak, mert még csak egy árva bárányfelhőt sem látott a két hét alatt. A turnus lejárta előtt egy nappal szomorú arccal közölte főnökkel, hogy sajnos nem tudja igénybe venni hazafelé a ven­dégszeretetüket, mert üzenete kapott, hogy fel kell mennie Pestre a régen látott keresztany­jához, akinek a térdkalácsává van valami baj és hát kötelessé­ge segíteni. A főnökék igazán kedvesek voltak, lekísérték üdülő ajtajáig és érzékeny bú­csút vettek tőle, főleg Tomika aki még utoljára jól sípcsonton rúgta. Mondani sem kell, hogy vonat zsúfolt volt és csak egyik lábát tudta megvetni, de hát másik úgyis fájt, viszont min­denért kárpótolta, hogy nem volt ott Tomika. Hazaértekor a kollégák rög­tön körülfogták és irigy kíván- csiskodással kérdezték: hogy volt, mint volt, hogy sikerült. — Barátaim, higgyétek el, én még életemben ilyen jól nem pi­hentem... OKI ■■■■■■•■«•■■■■•■■■«■■••■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■a Szilánkok A televízióban is közvetített • Videoton—Salgótarján (1:1) mér- ! kőzésen a hazai szurkolók elé- : gedefclenek voltak a játékvezető : közreműködésével. A mérkőzés • szünetében a fehérvári sportte- ; lep hangosbemondója közölte, S hogy valaki elvesztette a szemű- : vegét s gazdája átvetheti. Valaki ■ a nézőtérről, nyilván nem'kevés ; célzatossággal, a tv-ben is jól \ hallhatóan, öblös hangon kiáltott : oe: — Biztosan a* bíróé valtttt \ ■ 0 ■ Ismeretes, hogy néhány évvel : ezelőtt belvizek okoztak súlyos • károkat a Tiszántúl egyes vidé- • kein. Ez idő tájt olvastam egy ; jó humorú károsult apró hirdető- Î sét: „Tízezer hektoliter vadvizemet ; elcserélném egy fél liter kadar- * kára.” o ! ■ Szombat délután. ..Nagyüzem” : a totózóban. Két középkorú férfi • beszélgetésére lettem figyelme^; ; — Ezek biztos alaptippek! A ’ fiam tippelte... — Igen? & hány éves a kis- ; fiad, hogy ilyen szakértő? — Tizenhárom plusz egy... 0 I Az „úrvezető” fél kézzel a vo- i lant fogja, jobbjával a mellette \ ülő „szőkeséget" karolja. A ren- • dór ráripakodik: — Két kézzel fogni! — Mire : az autós csodálkozva: — De hiszen mindkét kezem- ! mel nem engedhetem el a vo- S lánt!? ; 0 I ■ Figyelmet érdemlő véleményt • hallottam: „Bátor ember az, aki ■ véleményét meg meri mondani : a főnökének. Vakmerő az, aki ■ ezt megelőzően még nem gondos- ■ kodott magának másik állás- ! róL.” : o I « — Rémes vagy! — korholja • borostás arcú férjét az elegáns ! fiatal asszonyka. — Színházba : megyünk és meg sem borotvál- ; koztál ! — Édesem. — válaszol rézig- S náltan a férj —, amikor te öl- : tö7,ködni kezdtél, én megborot- • válkoztam... ■—kazár— : ■■■■•■■•■■•Mai M. Lipsxherov: DILEMMA — Kényelmetlen lesz tisztítani... — Akkor nyíljon be­felé. — De ha befelé nyí­lik, lemosáskor a padló­ra csurog a koszos víz. — Hadd nyíljon ak­kor kifelé. — Lehetetlen, hisz, ha kinyitom, nekimen- nek a járókelők! — A tizénkettedlk emeleten? — meresz­tette rám a szemét a mester. — Nos, akkor a ma­darak — helyesbítet­tem. — Akkor hadd nyíl­jon befelé. — Jó, de akkor vé­letlenül én megyek ne­ki. — Akkor nyíljon ki­felé — vélekedett nagy elhamarkodottan a mes­ter. — Igen ám, de ha berúgok és friss leve­gőt óhajtok szippantani, könnyen az utcára cseppenhetek. — Akkor nyíljon be­felé. — Jó, de így egy ré­szeg alak behajolhat az utcáról, s a szobámban köt ki — érveltem. — A tizenkettedik eme'eten behajol vala­ki ? — ámult a mes­ter. ï — A részegnek a tenger is térdig ér, a tizenkettedik emelet pe­dig övig! — Hát akkor nyíljon kifelé. — Robbanás esetén könnyen kitörhet — ér­veltem. — Miféle robbanás­tól? — Bármilyen robba­nástól! — Hát akkor nyíljon befelé — hagyta rám könnyelmű hangon a mester. — De akkor ... — Nyíljon kifelé. —' Igen ám, csak­hogy ... — Akkor... — Akkor. — De... — Rendben van — mondta a mester, — én megcsinálom, úgy, ahogy tetszik. Mindennel készen lett, amikor észrevet­tem, hogy szobámnak nincs ablaka. A mester befalazta. Megkönnyeb­bülten félsóhajtottam. A szobában mély csönd, teljes sötétség honolt, ám ettől eltekintve nem voltam nyugodt. Ugyan­is hátra volt még egy életbevágóan fontos probléma megoldása: merre nyíljon az ajtó? Mert, ha kifelé nyí­lik, akkor... Ha vi­szont befelé nyílik ... Szóval, az élet roppant- roppant bonyolult. Fordította: Baraté Rozália Az IBUSZ milliók útitársa, legyen az Öné is! A gyulai IBUSZ nyári ajánlata: Üdülés Szász-Svájcban (NDK) augusztus 2—10-dg. Szállodai elhelyezés, teljes ellátás. Utazás repülővel. Részvételi díj kib. 2.750—, Ft-|-költöpénz Üdülés Porecsben (Jugoszlávia). augusztus 19—25-ig. Szállodai elhelyezés, teljes ellátás. f Utazás különjáratú autóbusszal. (a programban 2 belföldi és 5 külföldi nap van) Részvételi díj kb. 2 250—, Ft+költőpénz Készséggel állunk tisztelt utasaink rendelkezé­sére más utak megszervezésében és lebonyolítá­sában is! Díjtalan tanácsadás, programösszeállítás! Jelentkezés a fenti utakra: IBUSZ Utazási Iroda 5700 Gyula / Hétvezér utca 5., T. : 263. Autótulajdonosok! figyelem! . 4 • A szarvasi Autószerviz a lakosság szolgálatában Október 1-ig állandó szolgálat. Szombaton 7—^7 óráig, vasárnap és ünnepnap 7—13 óráig tart ügyeletet. Ezen idő alatt végzünk kisebb javításokat, műszeres vizsgálatokat és szakmai tanácsokkal állunk kedves ügyfeleink rendelkezésére. A Körösvidéki Cipész Szövetkezet békéscsabai telepére betanítót* munkakörbe segédmunkásnőket felvesz Jelentkezni lehet: Békéscsaba, II. Kinizsi u. 5. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom