Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

I termelőszövetkezet tagsága büszke lehet munkájára, a közös gazdaságra A megye 11 kitüntetett ter­melőszövetkezete között az új­kígyós í Aranykalász Tsz előke­lő helyet foglal el. A tagság sok nehézséget küzdött, le az el­múlt 25 esztendő alatt, hallat­lan szorgalommal, nagy-nagy kitartással dolgozott, s így 1072-ben joggal érdemelte ki á mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől a Kiváló Szövetke­zet címet. Az avató ünnepséget tegnap, május 18-án délelőtt 11 órakor tartották a párt közsé­gi bizottságának épületében, melyen Csik Péter tsz-elnök vázlatosan ismertette az 1972. év legfontosabb gazdasági ered­ményeit, melyekkel rászolgál­tak a kitüntető címre. Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz Szövetség titkára hozzászólásában azt mondta.- hogy ez a szövetkezet évek óta az új kezdeményezések élvona­lában halad. A növénytermesz­tés és az állattenyésztés szako­sodásának, az iparszerű munka- szervezésnek a megye déli kör­zetében Újkígyós az egyik bölcsője. Gajdács György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője felszólalásában nagyra értékelte az újkígyósiak érzé­kenységét az új termelési mód felismerésére, alkalmazására. Azt mondta, hogy ebben látja az újkígyóslak eredményének egyik kulcsát. A másik pedig Hugyecz Józsefnek, a TOT el­nökségének tagja fejtegetéséből következett, amikor azt mond­ta: ebben a tsz-ben immár egy évtizedénél is hosszabb ideje, állandó jelleggel működik a versenybizottság, jól kibontako­zott a szocialista brigádmozga­lom. a tsz vezetősége, pártszer­vezete nagv területet biztosít a tsz-demokrácia kiteljesedésének, a szocialista gondolkodású szö­vetkezeti parasztság formálásé ban, majd átadta a Kiváló Szö­vetkezet címet tartalmazó ok­levelet. Lelkesítő szavak voltak ezek, melyek elhangzottak a Kiválói Szövetkezet avató' ünnepségén. Ezen a tsz vezetősége, a poLi- tifkai és a társadalmi szervek képviselői szinte kivétel nélkül jelen voltak. Vállalatok, in­tézmények, a megyei tanács já­rási hivatala, a párt megyei és járási bizottsága nevében sok­sok gratuláció hangzott el úgy rs, hogy a szövetkezet büszke lehet munkájára, a közös gaz­daságra, meg úgy is, hogy a megye méltán büszke az újkí- gyósi emberek szorgalmának eredményeire. Az ünnepség keretében Se­ress Mihályné főkönyvelőnek, Ruck János növénytermesztési ágazatvezetőnek. Hegedűs Jó­zsef ácsnak Kiváló Szövetkeze­ti Tag kitüntetést nyújtottak át. ifjú Kurucsai Péter takar- mányosnak pedig elismerő ok­levelet és pénzjutalmat adtak. D. K. A költségszint prémiumfeltétel A Hidas háti Állami Gazdaság- i ról azt tartják, hogy Békés me- I gyében egyike azoknak, melyek a legkedvezőbb költségszinttel gazdálkodnak. Zsibők András te­rületi igazgató véleménye szerint a Békés—Csongrád megyei álla­mi gazdaságok között az öt leg­jobb helyen állnak. Hogyan is gazdálkodnak, miként szervezik a munkát, miként tesznek szert nagyabbnál nagyobb jövedelem­re? Erre a kérdésre kerestünk választ a napokban Boer Géza főkönyvelőnél és Nagy János üzemgazdásznál. — Lényegében 1957-től a leg­szigorúbb költségszemlélet alap­Naponta 16 ezer pecsenyekacsa A Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat telepére egymás után gördülnek be a pecsenye- kacsával, illetve pecsenyelibá­val megrakott teherautók. A korszerű víziszámyas-vonalon naponta több mint 16 ezer zsengekacsa, illetve liba kerül feldolgozásra. A konyhakész csomagokból az ország minden tájára és külföldre szállítanak. Érdeklődésünkre elmondot­ták a vállalat vezetői, hogy 1973-ban csupán sovány— pe­csenye- és kövér vízi szárnya­sokból 680 vagonnal kerül fel­dolgozásra. A legtöbb alapanya­got a Biharugrai Halgazdaság, a Szarvasi Haítenyésztési Kísér_ leti Állomás, az orosházi Új Élet Tsz és a kevermesi Lenin Tsz adja. A Baromfifeldolgozó Vá’lalat saját telepeiről 80 ezer libát és 144 ezer kacsát ad konyhakész állapotban fogyasz­tásra. Rendkívül fontos a feldolgozó ipar, a termelő partnerek jó együttműködése. Évekkel ez­előtt ugyanis — amikor a pe­csenyekacsa-feldolgozás meg­kezdődött megyénkben — 56 napos korban vették át a zsen­gekacsát. Azóta javítottak a fajtán, változott a tartási mód, a takarmánytáp összetétele, s most 48—49 napos korra vá­gásra érik a vízi szárnyas. Ha csak egy-két napot késnek az átadással, betokosodik a kacsa, s csak osztályon aluli áru lesz belőle rendkívül költséges elő­állítással. Egyébként a vállalat békés­csabai és orosházi gyárában az idén 2 432 vagon baromfi, 43 vagon nyúl. 12 vagon galamb és 74 millió darab tojás kerül feldolgozásra. Az orosházi kon­zervgyárban gazdag választékot kínálnak a hazai és külföldi vevőknek. A. k Hazánk egyik, legkorszerűbb és legnagyobb mesterséges fá­cántelepét a remetei erdészet­ben alakították ki. A kör alakú volierekben hat fácánfajtából gondoznak kiváló törzseket. Csupán tojóból 1300 él a te­lepen. közöttük mongol, formó- zai (fehér) és a tenebrósus (fe­kete) fácán. Az idén rekord to­■>*«am»mas«ssiaaHBiiisnK8 i ságllag fejlett Magyarországot aligha tudjuk elképzelni a szo- cialita országok magas fokú in­tegrációja nélkül. A legkorsze­rűbb technika kifejlesztésében és alkalmazásában, a nagy soro­zatú, gazdaságos gyártásban s a hazai fogyasztásban, szinte úgy építünk a szocialista orszá­gok közösségének eredményei­re, potenciáljára, nagy piacára, mint sajátunkéra. Valameny- nyi KGST-országban. így ha­zánkban is. most készül az el­ső, nagyszabású 15 évre szóló távlati terv. S ezek a tervek már eleve összehangolják az át­fogó fejlesztési programokat, egyeztetik a hosszútávú gazda­ságpolitikai stratégiát, a kibon­takozó integrációs folyamatokat, A fejlődés fontos hajtóereje korunkban a gazdaság szerke­zetének korszerűsítése. Sok-sok milliárd forintos tiszta haszon­nal jár például, ha nő a szén- hidrogének (kőolaj, földgáz) felhasználása a szén rovására.'" Az ipari termelésnek kb. az Negyharmada — ahogyan a Gaz­daságkutató Intézetben kimu­tatták — az olaj- és gáziparhoz hasonlóan, igen jövedelmező és ezért gyors fejlesztésre érde­mes. Az ipari termelés második harmadának, például a textil­iparnak, a szerényebb haszna rekonstrukcióval fokozható. Vé­gül â harmadik állami támoga­tások formájában feléli a má­sik két harmadban termelt tisz­ta jövedelém számottevő .részét ; s így ez a harmad visszafej- ! Jesztésre, illetve a termelés tel_ £ jes átállításra szorul. ■ A nemzet; jövedelmet gyára- ; píthatjuk tehát, ha a nagy ál- ! lami támogatást igénylő trak- £ torok, teherautók, tengeri áru- » szállító hajók. motorvonatok • stb. ’ helyett más korszerű és • gazdaságos terméket készítenek. * És akkor is, ha az egyébként £ jövedelmező cikkeket időről ; időre korszerűsítik, megújítják, ; kicserélik. A hatékony és kon- • centrait beruházásoknál persze : még inkább szükséges az ezred- £ forduló követelményeire figyel- £ ni. De a világért se rangsorol- • juk a munkákat: mindig az le- ! gyen a fontos, amit éppen el ? kell végezni. A sok kicsj sokra : megy — hosszú távon igaz ez • amúgy istenigazából. Mert : percből és órából lesz a törté- ; nelem. A nép írja a történelmet — £ ez szinte már közhely. De gon- ; dőljük csak végig: a szocialista ■ világ munkáshétköznapjain egy ; kicsit az emberiség jövőléről is : újból és újbó1 döntünk. Messzi- ; ről indultunk « nagy utat kell ; még megtennünk: hogy félre- ! érthetetlenül mindenki számára £ bizonyítsuk a szocializmus fő- £ lényét a munkában, a gazda- ! Ságban, a gazdagabb, emberibb : életben. : Kovács József ! (Folyt, köv.) : jáshozamról adhatnak számot a gondozók, s így összesen 32 ezer kisfácán keltetésére ren­dezkedtek be. A tervek szerint 17 ezer kisfácánt Remetén fel­nevelnek s 8 hetes korban szét­eresztenek az erdőbe. A többit vérfrissítés céljára hazánk más tájaira szállítják. A fácáncsirke-keltetée meg­kezdődött. Egymás után szedik ki a gépekből az apró szár- nyasvadakat. A kisfácánokat az első napokban hósugárzó alatt tartják, s táppal etetik. A mes­terséges fácánkeltetés sokat se­gít abban, hogy ezen a tájon igen gazdag a vadállomány. jan szervezzük a termelést — mondotta Nagy János. — A ko­rábbá évek adataiból összeállí­tottunk — szinte növényenként — egy olyan adatsort, melyből ki­következtettük: az I-, II. és III. üzemegységben mibe kerül 1 mázsa búza megtermelése. Ebben csak a közvetlen költségeket vet­tük számításba. Ehhez cséplés után, év végén az általános költ­séget is felszámoljuk. Az adatok birtokában azután hozzáfogtunk az elemző munkához. Az íróasztal egyik fiókjából egy nagy dosszié kerül elő. Az 1973. évi növénytermesztés a da­tait tartalmazza bontásban. Ve­gyük az első rubrikát, az őszi bú­za termesztését. Az egye» üzemegységekben 315 hektáron 14 ezer 20 mázsa össz­termésre számítanak. Hektáron­ként 44,3 mázsa átlagtermést szeretnének betakarítani. A köz­vetlen költség hektáronként 5783 forint. Négyszázhuszonkét forint mellékterméket számolnak el, így a termelés nettó költsége 5361 forint. A 315 hektárról ter­vezett búzaértékesítés mázsán­ként! önköltsége 120,43 forint. A kukoricát, a lucernát, a cu­korrépát és valamennyi növényt mind-míncj ilyen alapos elemfő munkával dolgozták fel mind a három üzemegység esetében. A számtenger olyan, mint egy ördögbiblia. Csak azok tudnak belőle olvasni, akik már évek óta benne élnek a költségszint szemléletében. Azoknak mond sokat, akik évről évre, ha csak néhány fillérrel is, de faragtak a költségekből különböző éssze­rűsítésekkel, jobb munkaszer­vezéssel, több ráfordítással, még nagyobb hozammal. A főkönyvelő említette, hogy az üzemegységek vásárolhatnak drága gépeket, eszközöket, há ezek a korábbinál hatékonyab­bak és a jövedelmezőséget növe­lik. Nem sajnálnak semmit a ter­meléstől, de a termelés se saj­nálja és ne szerényen gyarapít­sa a vállalati eredményt. Valamennyi üzemegységnek rendelkezésére bocsátották a gazdaság központjában kimun­kált költséggazdálkodási irány­mutatót. Ebből azután következ­tetéseket vonhatnak le. Milyen munkákat lehetne elvégezni egy menetben? Hogyan lehetne az eszközöket még eredményesebben használni ? Érdekes következte­tésre jutottak többek között a műtrágya felhasználásinál. Az Az anyagmozgatás üzemen belül túl drága. Ezért, ha a felhaszná­lásig kétszer-háromszor át kell rakni á műtrágyát, akkor az sokba kerül, szinte elviszi az ágazat jövedelmét. Hogyan le­het ezt megelőzni? Kis ésszerű­sítéssel. A belső anyagmozgatást ' Hidasháton. — a feleslegeset — szinte teljesen megszüntették, A, anyag ahogyan jön vagonban • vagy tengelyen, rögvest a fel­használási helyre kerül. Koráb­ban a műtrágyát négyszer-ötször is átlapátolták, amíg nem volt központi műtrágyaraktár. Kel­lett a hely ennek, araiak. Most pedig a vagonból kirakják, a központi tárolóba szállítják s onnan markológép rakja a mű­trágya-szóró IF A-gépkocsira, ez viszi a szántóföldre, szórja el. Mindezt két ember, a hajdani öt-hat lapátos helyett! Ezzel a módszerrel termelékeny lett a munka, mert az emberi eró igénybevételét a lehető legszük­ségesebbre csökkentették. Tu­lajdonképpen ezért is kerül 120.43 forintba egy mázsa búza az I. üzemegységben. A költségszint-szemlélet szi­lárdítását annyira fontosnak tartják Hidasháton, hogy az az üzemegység-vezetők egyik pré­mium-feltétele. És ez a másik ol­dal. A gazdaság veze­tősége . ugyanis nemcsak megszabja, hogy ebben vagy abbah az üzemegy­ségben hány forintért állítsanak elő egy mázsa terményt, hanem figyelemmel kíséri a munkákat, a költségfelhasználást, amely szinte táblánként kimunkált és beszámoltat, elszámoltat. A köz­vetlen termelésirányítóknak oly­kor bizony meg kell magyaráz­niuk. még menet közben, hogy erre vagy arra az ágazatra mi­ért fordítottak kevesebbet vagy éppen többet. Mérlegelik, hogy irídokolt-e a túllépés vagy a megtakarítás? Rovására megy-e a termelékenység alakulásának vagy sem? Ezzel a módszerrel szinte nap­rakész állapotban tartják a ter­melésre fordított költségedet. Egy-egy munka befejeztével nyomban tudják, hogy túllépték- e a tervezettet vagy pedig nem. üzemegységen belül hová kell egy kicsit jobban odafigyelni, hol lehetnek kicsit „elnézőbbek”. A költségszint-szemlélet alap­ján szervezett gazdálkodás bi­zonyos tekintetben új. Bár Hi- dasháton 1957-től következetesen, ebben a szemléletben dolgoz­nak .megyénk más gazdaságai­ban, különösen a termelőszövet­kezetek többségében in ég nem jutottak el eddig. A jövedelem tömegének fokozására a hidashátiakénál _ jobb mód­szer aligha dolgozható ki, honosítható meg a gyakorlatban. Éppen ezért ér­demes lenne átvenni ezt a szö­vetkezeti gazdaságoknak is. Dupsl Károly aaaaaaaaBeaaaseaaeaeaB ?Bsa:aBsc8ssBasaBSBaaaaaaaaa> Lucerna-betakarítás géppel A Hidasháti Állami Gazdaságban gépek segítségével takarítják be ütemben halad, a termes kiváló minőségű. a zöldlucernát. A munka jó l oto; Demény Harminckétezer kísíácánt kelletnek az idén Remetén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom