Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-18 / 114. szám
Díszítőművészek kiállítása A mezőkovácsházi járási művelődési központ megyénkben a népi díszítőművészeti munka központja. Szakköreik (a díszítőművész, a honismereti és a barkács) május 19—26 között közös kiállításon mutatják be a téli időszakban készített munkájukat. A kovácsházi járás ma már országszerte ismert díszítőművész asszonyai legutóbb a nyíregyháza amatőr „Aranyalma” pályázaton mutatták be szép szőtteseiket, a népi hímzéseket. A Mezőkovácsházán rendezett kiállítást szombaton délelőtt 11 órakor a művelődési központban Bertók Ferenc tanácstitkár nyitja meg. r írások a regi Nezőbcrényről — Mezőberény és Petőfi Régen túljutott már a „Bibliotheca Bekesiensis” bibliofil sorozata azon a kísérletező, úttörő állapoton, amikor még — bevezetésképpen — a kezdeményezés nagyszerűségét illendő méltatnia a recenzensnek. Most, amikor már a 8. kötet is meg_ jelent, dicsérvén a Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközép- iskola tanmühe'yében s a Kner Nyomdában folyó nyomdászképzés változatlanul magas mű. vészi színvonalát, nem is a kezdeményezésnek magának, hanem a kezdetekkor vállalt cél töretlen megvalósításának szól az évenként újra és újra kinyilvánított elismerés után — az újabb elismerés. A következetességet dicsérjük tehát, hiszen a sorozat-szerCharpentier: Varázshegedű Gyermekelőadás a Jókai Színházban Martin apó, a cipész (Szerencsi Hugó) és Pierre, Julien barátja (Kovács Lajos). (Fotó: Demény) „Álmodtam egy szépet, gyönyörűt és kaptam egy varózshe. gedűt” — mondja az öregember, aztán elkezdődik a mese és a gyermekkor, a régi történet megelevenedik. Juliennek, a cipész fiának mesterséget kellene választani. Apja azt akarja, ma. radjon a kaptafánál, de a fiúnak sehogyan sem megy a cápőszö- gelés, a csizmatalpalás. Ügyetlenkedik, a szög pattog, mint a bolha, a nézőtéren ülő öt—tízévesek nevetnek. Közben megérkezik Pierre, Julien barátja, aki munka nélkül akar meggazdagodni. Örökségről álmodozik, amikor hirtelen lódobogást hallani. Egy hatalmas láda érkezett, az öreg cipész címére Dél-Ame- rükából. Örökség! Nagy, díszesen faragott szekrény. Csakhogy a kulcsa elveszett. A cipész munkára akarja fogni fia barát, ját, ezért megkéri, csináljon a hét zárba kulcsokat. Közben — amíg a kulcsok készülnek — Julien azt álmodja, hogy a szekrényből kilép egy gyönyörű sárén, és megkérdezi tőle, akar-e lantos lenni? A fiú igennel vála. szol, a szirén táncol és énekel. A cipész fia ettől kezdve csakis lantos akar lenni. Eltelik egykét nap, Pierre elkészítette a rézkulcsokat, melyek a skála hangjaira nyitják a szekrény aj. táját. Az ajtó mögül előkerül a megálmodott lant helyett egy hegedű, így lett „lantos” a cipész fia, és így tanult meg dolgozni a barátja. 5 ÎSÏ5, MÁJUS IS. Ennyi a mese es a tanulság, így, röviden leírva talán mese is, a színpadon azonban egy tűn. dérjelenettel élénkített unalmas tanmese. Kinek a tubája? Elsősorban az író Charpentieré, aki megfeledkezett azokról, akiknek ír, a gyerekekről : szürke dialógusai untatják a mesét váró nézősereget Csak akkor oldódik a hangulat, amikor a színpadon beesteledik, megszólal a muzsika, nyílik a szekrény ajtaja és táncolni kezd a szirén. Itt kezdődik, de itt is fejeződik be a darab mesevilága. A szövegben csak az a mesestilus, amikor az öreg cipész kicsit ittasan, kedvesen kezd mondókájába: az éjszaka, mikor a gyümölcsös mellett mentem el, dalt hallottam... Egyébkor többnyire ilyeneket mond: megisszuk azt a kis pálinkát; minek iszik, aki nem bír. ja; hát nekem ki hoz forralt bort?; a nagyapám olyan tia- rangjátókot húzott, mint egy an. gyaL ha először jól leitta már magát... A színészek játékát is darabossá teszi a cselekménytelenség, és az olykor zavaros szöveg. Jő let) volna például, lia a cipész fia nemcsak szegecsel, hanem kellemes zenére énekelgeti mondjuk a suszterek dalát. A díszlet sem elégítheti a gyermekek kíváncsiságát az oldalra zsúfolt íróasztallal (!). székekkel, es stelázsival. Sajnos kevés élményt kaptak a zenét, a táncot, az éneket, a vidám fickók nagy bolondozása. it, a varázslatos dolgokat kedvelő tíz éven aluliak. A Varázs, hegedűt Balogh Géza rendezte. EL L kesztő, dr. Papp János ismét szerencsésen választotta ki a maga kialakította elveknek leg_ inkább megfelelő „témát”, mely — jó értelemben — napi aktua. litású is, a megye történetének kevéssé közismert részleteibe is bepillantást enged, csakúgy, mint a sorozat korábbi kötetei. Ezúttal az újjátelepedésének 250. évfordulóját ünneplő Me- zőberényröl szóló régi leírások, levéltári iratok, valamint — a Petöfi-évfordulóhoz kapcsou lódva — a költőnek Mezóbe- rényhez fűződő kapcsolatát dokumentáló források néhány je1, lemző darabját válogatta össze dr. Szabó Ferenc és dr. Irányi István. Mi az a „néhány jellemző darab”, melyet a szerkesztők ki- emelendőnek tartanak? Első helyen a Mezőberényben letelepedni készülő szlovákok kérései s az uradalom válaszai 1722- bői, majd a község határleírása 1768-ból — mindkettő a XVI11. század történetének fontos dokumentuma. A XIX. század el- 6Ő évtizedére je'lemző állapotokat Skolka András községleírása summázza, a ..régi gimnázi- umról” pedig Petz Gyula történeti összefoglalását olvashatjuk. Három, önmagában is ta-' nulságos, de az összefüggésekből kiragadottan talán több magyarázó jogvzetet igénylő levéltári dokumentum az 1848-as forradalom helyi forrongásainak légkörét idézi fel. Hogy a Petőfi és Mezőberény kapcsolatáról szóló dokumentum-összeállítás mi mindent tartalmaz, tematikusán nehéz lenne felsorol, ni. hiszen mind a mezőberényi rokonságra, ifi ind a költőnek a községben töltött napjaira kiterjedt a válogatást végző Irányi István figyelme, akinek sokrétű ismeretanyagában megbízhatunk: valóban a legfontosabbat emelte ki. A sorozat jellegével persze ellenkezne, ha elsődleges forráspublikációnak tekintenénk a kis kötetet. A bibliofil külső a maga ünnepélyességével inkább a másutt is hozzáférhető források hangsúlyosabb bemutatására hivatott, mintsem Ismeretlen adatok „felfedezésére”. Ebből következik: amit nyújtani tud a kötet, korántsem elegendő a több vonatkozásban tanulságos történeti sorsú Mezőberény megismerésére. De: a hangsúlyos kiemelés nyilván felkelti az érdeklődést, az olvasó igyekszik megismerni a „kismezőváros” történetének további részleteit is. Ha ezt is sikerült elérnie a ..Bibliotheca Bekesiensis” legújabb kötetének — hisszük, hogy sikerült elérnie — az elsődlegesen könyv- művészeti értékű sorozat ismét fontos mondandót vállaló munkával gazdagodott. Szilágyi Miklós yy Kortársunk, Lenin ff Cogniot újabb — Kortársunk, Lenin című — könyve Marx életrajzára emlékeztet : ezúttal is a forradalmi mozgatom egyik legnagyobb egyéniségének életét és munkásságát dolgozza fel, hangsúlyozva nem múló időszerűségét. A kötet első része áttekinti Lenin ifjúságát, tanulmányait, megismerkedését a marxi gondolatokkal. széles körű politikai szervező és felvilágositó tevékenységét, alkotó munkáját, melynek lényege a marxizmus továbbfejlesztése és alkalmazása az oroszországi viszonyokra: a proletariátus pártjának megszervezése, harcának irányítása, a forradalmi elmélet fejlesztése, a hatalom megragadásának körültekintő előkés szítése és megvalósítása, a szocialista állam kiépítése. A szerző különösen nagy figyelmet szentel Lenin politikai és filozófiai munkássága egységének, következetes kétfrontos harcának, utalva az akkori viták mai tanulságaira is. A könyv második része a !e- ninizmust elemzi, illetőleg annak szovjetunióbeli megvalósulását tárgyalja. Foatos fejezetek foglalkoznak az új típusú munkáspárttal. egyebek között a szervezeti kérdésekkel, a vezetők szerepével, a pártdemokráciával, valamint a filozófia- történet lenini szakaszával. Statisztikai könyvszemle TANULMÁNYOK a modern GAZDASAGSTATISZTIKA KÜKÉBŐL Az elmúlt évtized társadalmi és gazdasági fejlődésének megfelelően tovább fejlődött a gazdaságstatisztika módszertana is. Mind gyakrabban merül fel az igény, hogy az általánosan ismert gazdaságstatisztikai tananyagon túlmenő ismereteket szerezzenek a statisztikával és közgazdasági elemzéssel makroszinten foglalkozó szakemberek. Ezeket az igényeket kívánja kielégíteni a most megje’enő tanulmánykötet. A kiadvány ismerteti az új magyar népgazdasági mérleg- rendszer lényeges vonásait, az ökonometria alaptételeit és fogalmait, valamint közli az ágazati kapcsolati mérlegek tartalmát, összeállításának legfontosabb problémáit és felhasználási területeit. Fogla’kozik az életszínvonal, az árak és a foglalkoztatottság statisztikai és közgazdasági kérdések tudati tükröződésével. NŐK A KÖZÉLETBEN : Segítenek a többiek is Délután az üzemben keres- t tem e'-őször Kátai Jánosnét. Gyulán, a szabók ipari szövetkezetében. — Délelőttös volt, már hazament — mondja a portás, aztán már kifelé indultam, amikor hallom, hogy félhangosan megjegyzi a közel állóknak —, de sokan keresik mostanában l ezt a Kátatnét! Az üzemtől nem lakik mesz- sze. A Városház utca 22 szám alatt. Az udvaron serénykedett frissen mosott ruhákat akasz- , tott ki a kötélre szárítani. Be_ í tessékelt a szobába. — Ne tessék körülnézni — j szólt pironkodva —, nemrég jöttem haza az üzemből, nem volt még időm rendbe tenni a I szobát. Amikor megmondom jövetelem célját még zavartabb lesz. ^ — Mit lehet írni eay munkásasszonyról? Nincs semmi érdekes az én életemben. Két műszákban dolgozom a szövetkezetben. utána kezdem az itthoni munkát. Van egy négy és fél éves kislányunk. Szerencse, hogy anyósommal együtt lakunk,- igv aztán van kire hagyAz Üvegipari Művek Orosházi Üveggyára meó-vezetái és üzemmérnöki állás betöltésére pályázatot hirdet A pályázat feltételei egyetemi vagy felsőfokú iskolai végzettség, 4—5 eves szakmai gyakorlat. Fizetés magállapodás szerint. A pályázatot kérjük május 25-ig az orosházi üveggyár (Orosháza, Csorvási út 60.), személyzeti osztályához eljuttatni 886 78 ni a kicsit, ha el akarunk menni a férjemmel valahová sétálni vagy egy filmet megnézni. Aztán visszatérünk az időben egy évtizedet. — Békéscsabán, a íérfife- hémemügyárban dolgoztam 1959-től. majd egy évtizedig. Ja, igen, közben 1964-ben mentem férjhez. 1967 végén átköHöz- tünk Gyulára és 1968. január 1-től dolgozóm a szabóknál. A szakmám: női szabó. A férjem fődiszpécser az AKÖV-nél. Váratlanul ért a megtiszteltetés, amikor az 5-ös kerületben tanácstagnak jelöltek. Aztán az alakuló tanácsülésen még nagyobb lett a meglepetésem, amikor megtudtam, hogy engem is delegáltak a megye legrangosabb á'lami testületébe. Lesz időm ahhoz — és úgy érzem erőm is —, hogy ellássam azt amivel megbíztak. A férjem is azt mondta, ha elvállaltad, akkor csináld úgy, hogy ne legyen a munkádra panasz. Csak annyit ígérhetek: minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megfeleljek választóim bizalmának. Ehhez — ígéretet is kaptam rá — a régi tanácstagok is minden segítséget megadnak.
