Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

Brezsnyev-nyilafkozat a nyugatnémst televíziónak A nyugatnémet televízió csü­törtök este közvetítette Leonyid Brezsnyev nyilatkozatát. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára kijelentette: nyugat-németországi látogatásá­nak és Willy Brandt kancellárral tartandó tárgyalásainak alapvető értelnie, hogy közös erővel foly­tassák az elkezdett ügyet, és új vágányokra helyezzék a két or­szág közötti kapcsolatokat. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban lehetséges-e olyan fordula t, amely -biztosítaná a valódi bizalmat es a szilárd együttműködést, a főtitkár a kö­vetkezőket válaszolta: „A kérdés jogos. Maga az élet veti fel. Szilárdan hiszem, hogy nemcsak lehetséges, hanem szük­séges is ilyen fordulatot elérni a valódi bizalom és a szilárd együttműködés érdekében. Ezt követelik országaink alapvető ér­dekei. ezt követeli az európai és a nemzetközi biztonság iránti gondoskodás. Ezt diktálja a je­lenlegi nemzetközi fejlődés logi­kája is. Alla maink lényegében már hozzákezdtek e történelmi feladat megoldásához, amikor megkötötték a szovjet—nyugat­német szerződést Ezzel kapcso­latban hangsúlyozni kívánom, hogy a továbbhaladás e téren nem irányul semmiféle más ál­lam ellen, hanem éppen ellen- j kezőieg, a szovjet—nyugatnémet j kölcsönös megértésen csupán j nyerhet az együttműködés és a béke ügye.” Leonyid Brezsnyevtöl megkér­dezték, hogy látogatása előesté­jén mit üzen a nyugatnémet tv- nézőknek Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a követ­kezőket válaszolta: ..Szeretném egyszerűen és világosan kijelen­teni országuk valamennyi állam­polgára — munkása, parasztja, értelmiségi dolgozója előtt —. j hogy a Szovjetuniónak az j NSZK-val kapcsolatos politikája éppúgy, mint más nyugati or- \ szaggal kapcsolatos politikája — becsületes politika, a béke és a népek barátságának politikája. Bizalomra bizalmat várunk. Amikor együttműködést java­solunk, ugyanolyan őszinte kész­séget várunk a másik féltől Is, Jó hangulatban és jó remények­kel tekintek Brandt úrral való találkozóim elé.” Az interjú végén Leonyid Brezsnyev jókívánságait tolmá­csolta az NSZK minden polgá­rának. (TASZSZ) Szovjet lapok a bonni látogatásról Moszkva A Pravda csütörtöki száma hang­súlyozza, hogy Leonyid Brezs­nyev nyugat-németországi lá­togatása olyan új fejezetet nyit a szovjet—nyugatnémet kíy- csola tok fejlődésében, amely j megfelel Európa és az egész világ békéje érdekeinek. Mint a Pravda bonni tudó­sítói írják: az NSZK-ban jó- [ formán mindenikit megelége- j déssel tölt el, hogy a helyzet a múlt terhes maradványai fel­számolásának irányában fejlő­dik és mint mondják, Leonyid Brezsnyev látogatása új sza­kaszt nyit a két ország kapcso- j lataiban. „Az NSZK lakosságá­nak legszélesebb rétegei — j meggyőződve a jó szomszéd- ! Sághoz és a békéhez vezető re- j ális út ésszerűségéről és elő­nyeiről — támogatják a bonni [ politika új realisztikus irány- ; zatát” — hangzik a tudósítás. í Heinz Vetter, a német szak- j szervezeti szövetség elnöke a j Pravda tudósítóival folytatott j beszélgetésé során hangot adott annak a véleményének, hogy a moszkvai szerződés jó alapot teremtett a szovjet—nyugatné­met kapcsolatok fejlesztése számára. Karl-Hermann Flach, a Szabad Demokrata Párt fő­titkára pedig megjegyezte, hogy az előző nyugatnémet korma­Le Duc Tho— Kissinger találkozó A Párizs melletti Saint-Nom- j La-Breteche-ben csütörtökön | több mint öt órán át tartott Le j Duc Tho és Henry Kissinger első j tanácskozása. A megbeszélésen i a VDK részéről Ngúyen Co Thac j külügyminiszter-helyettes é- más vezetők, amerikai részről pedig William Sullivan külügyi | államtitkár-helyettes és Grahaö, ; az Egyesült Államok új saigoni • nagykövete vettek részt. A tanácskozás után nyilatkozat I nem hangzott el. csupán azt kö- j zölték, hogy péntek délután há- | rom órakor Gif-Sur-Yvette elő­városában, a Francia Kommu­nista Part villájában folytatják a tanácskozást. I nyok merev, irreális politikája miatt sok időt vesztegettek el. Mint a tudósítók beszámolnak róla, sok egyszeiM nyugatné­met állampolgár véleményét is­merték meg. Őket is érdeklik a két ország kölcsönösen előnyös gyakorlati együttműködésének kilátásai. A legerőteljesebben azonban az az egyszerű, de mélyre ható emberi érzés jut kifejezésre, hogy elfáradtak a hosszú hidegháborútól, elgyö­törte őket a konfrontáció ter­méketlen politikája. A Szovjet­unióval és más szocialista or­szágokkal való jószomszédi vi­szony új perspektívája valóban örömmel tölti el az embere­ket. (MTI) + * * Walter Seheql nyugatnemet alkancellár és külügyminiszter Leoriyid Brezsnyev közelgő bonni látogatásáról nyilatkozott a Novoje Vremja szovjet kül­politikai hetilap tudósítójának. Hangoztatta: „a szövetségi kor­mány és a nyugatnémet köz­vélemény nagy jelentőséget tu­lajdonít Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára látogatásá­nak”. „Ügy vélem, hogy a tárgya­lásokon országaink kapcsolatai­nak egyetlen fontos vonatko­zását sem fogják mellőzni. E megbeszélések utat mutatnak kapcsolataink további fejlesz­tésére”. Scheel külügyminiszter hang­súlyozta : „Országaink árucsere­forgalma jelentős mértékben növekedett. Az NSZK jelenleg a KGST-tagországoik után a Szovjetunió legfőbb kereskedel­mi partnere. Ezenkívül számos vállalat kötött hosszú lejáratú megállapodást az együttműkö­désről és a műszaki-tudomá­nyos tapasztalatok cseréjéről. Erőteljesen megnövekedett gaz­dasági képviseleteink száma a kelet-éurópai országokban. Fej­lődik a turizmus js!” Az alkancellár és külügymi­niszter elmondta, hogy Leonyid Brezsnyev nyugat-németországi látogatása során több megálla­podást írnak alá. Már készen áll az aláírásra a kulturális együttműködési, a légi közleke­dési, a gazdasági, műszaiki és ipari együttműködési egyez­mény. (TASZSZ) Fogadás az osztrák parlamenti küldöttség tiszteletére Dr. Friedrich Frölichstahl, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete csütörtökön este fo­gadást adott a hivatalos látoga­táson Magyarországon tartózko­dó osztrák parlamenti küldött­ség tiszteletére. A fogadáson részt vett Apró Antal, az or­szággyűlés e’nöke, ott volt az országgyűlés tisztikarának szá­mos tagja, társadalmi és poli­tikai életünk több ismert sze­mélyisége. Hírek Indokínáből Az amerikai légierő csütörtö­kön folytatta Kambodzsa felsza­badított területeinek tömeges j bombázását. Phnom Penh-i ka- j tonai forrásból szerzett értesülés szerint vadászgépek a Mekong folyó mindkét partját bombáz­ták, a fővárostól mindössze 16 kilométerny ire délkeletre, hogy, megpróbálják biztosítani egy j nyolc hajóiból álló utánpótlást szállító konvoj Phnom Penh-be jutását. A kambodzsai hazafiak késő délután tüzérségi támadást indítottak a hajókaraván ellen. * * * Saigon a nemzetközi ellenőrző es felügyelő bizottság rendelke­zésére bocsátott dél-vietnami lé­gifolyosó vonatkozásában sem hajlandó eleget tenni a vietna­mi békemegállapodásnak. A lé­gifolyosót katonai célokra hasz­nálja fel, súlyosan megsértve ez­zel a tűzszünetet és veszélyez- j tetve a nemzetközi bizottság tag­jainak életét. A bizottság részére fenntartott, légifolyosó biztonsági követelmé­nyeivé! kapcsolatban a NEFB 1 albizottság! ülésén Esztergályos Ferenc, a magyar tagozat yeze- j tője komoly következményekkel terhes incidensről tájékoztatta a bizottságot. Beszámolt arról, hogy a NEFB egyik helikopteré­nek legénysége május 13-án. ! amikor Ben Het-be előre kitűzött j repülést végzett és J5.4?-kor j Kontumtöl 3,5 mérföldnyire északnyugatra volt, észrevette, hogy ugyanabban a légifolyosó­ban a bizottság helikopterével párhuzamosan repülve, négy va­dászbombázó és két UH—1 típu­sú helikopter földi célpontokat bombáz és géppuskáz. A magyar tagozat vezetője az eset részle­tes kivizsgálását, kérte. Új forduló Párizsban A CENTBOPRESS CSÜTÖRTÖK ESTI KOMMENTÁRJA. Csütörtökön Párizsban meg_ kezdődött a VDK—amerikai tár_ gyalások újabb fordulója. Az előreláthatólag több napon át, tartó megbeszéléseken az a két egymást jól ismerő tárgyalópart­ner folytat eszmecserét, aki a vietnami megállapodást tető alá hozta: Le Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a VDK kormá­nyának különmegbízottja és Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. A két fél tanácskozása min­denesetre örvendetes esemény­ként értékelhető, hiszen egy­részt a párbeszéd tovább tart, másrészt lehetőség nyílik a pá­rizsi megállapodás végrehajtá­sának áttekintésére. A szerződésben foglalták szi­gorú végrehajtásának biztosí­tása létfontosságú kérdés. De míg a VDK és a DTFK is szi­gorúan tartja magát ennek szelleméhez és rendelkezései­hez az amerikai fél folyamato­san és rendszeresen megsérti vállalt kötelességeit. Az amerikaiak a VDK (kikö­tőinek aknátalanítását és a há­borús jóvátételről folyó tárgya­lásokat abbahagyták: az utób­bi időben repülőgépeik bomba- támogatást is adnak Thieu-ék- nak a Dél-Vietnamban felsza­badított területek visszaszerzé­sére, Saigon mindettől termé­szetesen vérszemet kapott, s immár nyíltan hirdeti : nem veszi figyelembe, amit ők is. az amerikaiak is Párizsban alá,- írtak, nevezetesen a két kor­mány és két hadsereg, valamint a három politikai erő létét és működését Dél-Vietnamban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az amerikaiak Laoszban, de különösen Kambodzsában tel­jes erővel folytatják a légihá­borút — elég nyilvánvaló, mi lesz a tárgyalások témája. Az természetesen aligha vár­ható. hogy a mostani párizsi megbeszéléseken minden ren­deződik. g az amerikaiak az egyezmények megsértőiből egy­szerre azok pontos végrehajtói­vá válnak. De Washington erőlködése, hogy a mostani megbeszélést nyélbe üssék, va­lamint az amerikai szenátus, mi­napi lázadása a kambodzsai és laoszi bombázások költsége­inek megszavazása ellen mu­tatják. hogy Amerikában is erősödik a követelés a szégyen­letes vietnami agresszió végle­ges lezárására. (KS) Magyar-csehszlovák külügyminísztériumi megbeszélések Budapesten Púja Frigyesnek, a külügy­miniszter első helyettesének meghívására néhány napot Bu­dapesten töltött Frantisek Krai- cir, a csehszlovák külügymi­niszter első helyettese. A látogatás során Púja Fri­gyes és Frantisek Krajcir átte­kintették a magyar—csehszlo­vák kapcsolatok alakulását és megállapították, hogy azok a két ország minjszterelnökeinek ez év februári prágai tárgyalá­sainak szellemében minden té­ren eredményesen fejlődnek. Széles körű eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia előkészítésére, és a had­erő csökkentése tárgyában Becsben folyó konzultációkra. Megelégedéssel »’lapították meg, hogy valamennyi megtár­gyalt kérdésben teljes nézet- azonosság nyilvánult meg. A csehszlovák külügyminisz­ter első helyettesét fogadta Pé­ter János külügyminiszter és Gyenes András, az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője. A látogatás idején Púja Fri­gyes és Frantisek Krajcir a két kormány felhatalmazása alapján aláírta az új magyar— csehszlovák konzu’i egyez­ményt. Czoltner Sándor köszöntése Czottner Sándor nyugalmazott minisztert, a munkásmozgalpm régi harcosát 70. születésnapja alkalmából csütörtökön a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szöntötte Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Köz non ti Bizottság titkára. Jelen volt Sándor Jó­zsef, a KB tágja, a Központi Bizottság osztályvezetője. (MTI) Helyünk a világban II magyar gazdaság a nemzetközi ranglistán 1. Hazánk társadalmi berendez­kedését s ebből következően po­litikáját és uralkodó ideológiá­ját tekintve — a többi szocia­lista országgal együtt — a nem­zetközi élvonalban jár, példát mutat a világnak. A kizsákmá­nyolás, a társadalmi elnyomás alól felszabadult magyar nép immár negyedszázada kibonta­koztathatja tehetségét, alkotó energiát, s felszámolta a szin­te középkori gazdasági elmara­dottságot. Joggal erősítik nemze­ti önérzetünket a sikerek, a va­lamennyiünket gyarapító gaz­dasági eredmények. Ám az eredmények egyoldalú hangsú­lyozása könnyen eltúlozhatja az önbizalmat, elhomályosíthatja a tisztánlátást, a nemzeti önis­meretet. A felhangolt önbiza­lom pedig a realitással talál­kozva átcsaphat csüggedésbe, ahogyan a „nekünk minden si­kerül” hangulat sröli a megala­pozatlan anyagi követeléseket. A magyar gazdaság fejlettségi színvonalát tekintve, a megtett óriási út ellenére sem tarto­zik a világ élvonalába. Mert a leghaladóbb társadalmi beren­dezkedés előnye és fölénye, a termelési eszközök társadalmi tulajdona lehetővé teszi ugyan a tervszerű, harmonikus és vi­szonylag gyors fejlődést, de nem szavatolja automatikusan a gazdaságban is a csúcsot. Mivel sajátos módon többnyire éppen a világ elmaradott or­szágaiban kezdték meg első­ként a szocializmus építését, így a gazdaságilag fejlett tőkés or­szágok szintjét csak hosszabb időszak alatt képesek elérni. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy hol js áll jelenleg hazánk a nemzetközi gazdasági rang­listán. Csupán még annyit: Az összehasonlítást magyar köz­gazdászok végezték, különböző vásárlóértékű valutákban mért, gyakran eltérő rendszerű nem­zeti és nemzetközi kimutatá­sokat hoztak közös nevezőre. A nemzeti jövedelemnél tágabb fogalom az úgynevezett bruttó nemzeti termék egy lakosra ju­tó értékét hasonlították ösz- sze 1968-as adatok alapján. (A bruttó nemzeti termék a nemzeti jövedelmen felül tar­talmazza a nem anyagi jellegű — egészségügyi, kulturális, igazgatási, személyi — szolgál­tatások értékét is. valamint az állóeszközök értékcsökkenését.) A számítási módszer sok részkérdésében a szakemberek még most is élénken vitatkoz­nak, a végeredményt, a gaz­dasági fejlettség szintjét jelző fő arányokat azonban vala­mennyien elfogadják. Ezek az arányok az azóta eltelt négy esztendőben sem változtak meg számottevően. Az ENSZ kutatóintézetében végzett számítások hasonló kö­vetkeztetésre vezettek. Hely­zetünk érzékeltetésére íme né­hány ország gazdasági fejlettsé­gének arányát jellemző adat, ha Magyarország szintjét 100- nak vesszük. Az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék 1968-ban : 1. USA 350 2. Svédország 34« 3. Svájc 28« 4. NSZK 230 5. Dánia 230 6. Hollandia 220

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom