Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-17 / 113. szám

I

Az eladó lány mosolya

Meg mielőtt bárki, bármilyen gondolattársítást fűzne e címhez, szeretném előrebocsátani, hogy nem arról az eladó lányról van szó. akire a nép a férjhezmenés előtt az eladó sorban levő szót ragasztja, nem az ő mosolyáról szeretnék beszámolni, hanem a kereskedő lányéról. Arról a mosolyról, amellyel valamelyik nap örvendeztetett meg a Csemege üzletben.

Kutatva fürkésztem az üzlet polcán levő tejtermékek között. Felfedeztem, hogy a sárréti tejtermelő t»z-ek közös vállalkozás sának termékei Békéscsaba belvárosában ismét megjelentek. Végre! Győzött a fogyasztói érdek!

Ebben az esztendőben rendsze^ résén irtunk arról, hogy a tejtermékválaszték bővítésére, a lakosság jobb ellátására a belvárosban is vegyék igénybe a sárréti tejtermékeket. Volt megyei operatív bizottsági ülés is. Ott határozat született: a sárréti tejnek helyet kell biztosítani az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat belvárosi üzleteiben is. Akkor azzal kötötték az ebet a karóhoz, hogy nekik, mármint az élelmiszer-kiskernek és a teji_ párnák szocialista szerződése, van. Ennek alapján csak a tejipar termékét forgalmazzák. Ezen a kijelentésen akkor, meg vallom, elmosolyodtam, mert mi. féle lehet az a szocialista szerződés, amely egy másik, ugyancsak szocialista talajon álló'vállalat, és a fogyasztó érdeke ellen irányul? Lehet, azóta már az élelmiszer-kiskereskedelmi vál_ lalat megyei központjában is rá. döbbentek a helytelen nézőpont.

ra. Mert egyáltalában nem lehet szocialista szerződésnek minősí teni azt, amely egy másik közös, ség és a vásárló érdeke ellen irányul. Az élelmiszer-kiskeres kedelem irányítóinak inkább a fogyasztóval kellett volna szerződést kötnie arra, hogy az ed digieknéi bővebb választékú tej. és tejtermékellátást biztosít a rendelkezésre álló készletekből. Tulajdonképpen ez is a feladata, Ennek megfelelően, kellett volna szerveznie munkáját, nem pedig úgy, ahogyan 1913. január elsejével elkezdte.

Az eladó lány mindezt a csatározást tudta, ismerte, hiszen olvasója lapunknak, s benne él az emberi közegben. Ezért mosolygott. Mosolyában olyan győzedelmes vonásféle bontakozott ki, egy bizonyos kicsinyesség fölött. Mert végül is az elmúlt öt hónap alatt a tej- «s tejtermékpiacon sok változás történt. A tejipar termékei mellett a sár réti tej termékei is megjelentek az üzletekben, s a fogyasztó választhat, válogathat, azt veheti, amelyiket jobban szereti. Ez így helyes. Csupán azt nem érti az ember, hogy az ésszerűség gyakorlati megvalósításához miért kellenek még mindig hónapok? Egyik napról a másikra is megszülethetett volna a fogyasztói érdekvédelmen alapuló döntés, mely szerint a sárréti tej és tejtermék ma helyet kap az üzletekben. V

Az eladó lány mosolya ezért volt győzedelmesen, kedves. Es még huncutkásan kérdezte: milyen Sárréti terméket parancsol: tejet, tejszint, tejfölt, túrót...?

(Dupsi Károly)

Rádiófelvétel Szarvason

Ma délután 3 órakor a szarvasi ( Vajda Péter Művelődési Központban rendezi meg a Magyar | Rádió Ifjúsági Osztálya, az Or-| szágos Filharmónia, a KÓTA j megyei szervezete és a művelő- í dési központ az Éneklő ifjúság című műsor rádiófelvételét. AI

nyilvános műsorban közreműködnek: a békéscsabai 2-es számú, a gyulai 2-es számú, a nagyszénás! „Czabán Samu”, a szarvasi 2-es és 1-es számú általános iskolák, a mezőberényi „Petőfi” és a békési „Szegedi Kis István” gimnázium kórusai.

Azután a szakemberek beszéltek Háusermannal. A jegyzőkönyvben elmondják, hogy a Skavatszkij orvos-alezredessel, a front legfőbb törvényszéki orvosszakértőjével folytatott megbeszélés folyamán, „amely 1945. május 11-én folyt le” Käthe Häuserman „részletesen leírta Hitler fogainak állapotát. Leírása megegyezik az általunk kiásott ismeretlen elégett férfi szájüregének anatómiai adataival”

Május. 10-én Häuserman elbeszélte nekünk: „1944 őszén részt vettem Hitler felső állkapcsában levő, bal oldali hatodik fogának eltávolításában. Ebből a célból Blaschke professzor elutazott Hitler főhadiszállására, Rastenburg város körzetébe. Hogy a fogat eltávolíthassa, Blaschke egy fogorvosi fúrógép segítségévei szétfűrészelte az aranyhidat a felső állkapocs bal oldali negyedik és ötödik foga között. A tükröt én tartottam Hitler szájában és tüzetesen megfigyeltem az egész műveletet”.

Ezt összehasonlíthattuk a május 8-1 orvosi jegyzőkönyvvel, amelyben a következő áll: „A felső állkapocs hídját bal oldalt, a második kis zápfog mögött (4) függőlegesen elfűrészelték”.

A legfontosabb, ami magukkal a fogakkal történt: Häuserman megtekintette őket és ráismert — ezek Hitler fogai.

Fritz Echtman fogtechnikus, aki Hitler számára a protézisekkel kapcsolatos munkát végezte, először szintén emlékezetből adta meg Hitler fogainak leírását ég csak azután tekintette meg őket

Ennél az esetnél jelen volt j Martin Merzsanöv, a Pravda tu- : dósítója. Még május 2-án, az el- ■ sők között érkezett a helyszínre, ï ahol Göbbels holttestét megta- : lálták és segített a jegyzőkönyv ; összeállításában.

Fritz Echtman alacsony tér- •

metű, sápadt, harmincegynéhány Î

éves ember volt. Sima, sötét ha- :

ja nedvesnek látszott és a sze- ;

mébe hullott. Kezével mindun-■

tálán félresimította, miközben ■

Hitler fogsorát nézte, amely élőt- :

te feküdt az asztalon. :

■

ö is. ráismert.

Egy német találkozott itt Hit- • 1er halálával. De Echtman is, : aki feleségével és kislányával ■ együtt mindvégig Berlinben tar- ; tózkodott, túl sok mindent élt : át ahhoz, hogy valamitől meg- : rendüljön. Íme azonban, meg- • pillantja Éva Braun fogait és iz- ; galomba jön. ]

„Ez a híd-konstrukció az én • saját találmányom — jegyeztem | akkor a szavait — Braunon ki- : vül másnak ilyen hidat nem ké- : szítettem és munkám során so- ■ hasem találkoztam a fogak fel- [ erősítésére szolgáló hasonló : konstrukcióval... Az első hida- ; mat Braun nem fogad- ; ta . el, mert amikor a j száját kinyitotta, látható- S vá' vált az arany. Készítettem : egy második hidat, amelynél kiküszöböltem ezt á fogyatékossá- • got. Eredeti módszert alkalmaz- ;

tam...” :

■

A nyomozás véget ért. Hitler ; fogait — halálának cáfolhatat- ! lan bizonyítékait — a nyomozás j többi dokumentumaival együtt ; elküldtük Moszkvába.

(Vége) ■

Felavatták az ország legnagyobb vízügy) beruházását, a kiskaréi vízlépcsőt

Fock Jenő vette át a jelentős művet

Az ország legszárazabb éghajlatú vidékén épült fel a kiskörei vízlépcső, amelynek ünnepélyes avatására szerdán került sor a társadalom úgyszólván valamennyi rétegét képviselő küldöttek, valamint a minisztériumok, főhatóságok, társadalmi szervek képviselőinek ■ jelenlétében. A Tisza-völgy gyorsabb ütemű ipari és mezőgazdasági fejlődését megalapozó új mű avatási ünnepségén megjelent Focit Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Bon- dor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Dégen Imre államtitkár, , az Országos Víz- ügyi Hivatal elnöke, dr. Papp hafos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára, a vízlépcső építését támogató minisztériumok, főhatóságok, társadalmi szervek vezetői, az új műnek különösen nagy hasznát látó megyék — Békés, Csongrád, Szabolcs-Szat- már, Szolnok, Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar —■ párt- és állami vezetői.

A kiskörei vízlépcső közvetlen területének, Heves és Szolnok megyének képviseletében Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, s a nagy mű alkotóit. Az építők nevében Jüresek Viktor, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat Tisza 2. létesítményi főmérnöke tett jelentést a kiskörei beruházás építéséről Fock Jenőnek, a kormány elnökének. Jelentette, hogy az építők széles körű ösz- szefogással «határidő előtt teljesítették előírt feladataikat: 1,8 kilométer hosszú új Tisza- medret építettek, 41 kilométer hosszú szakaszon erősítették meg a duzzasztással kialakuló tározó gátjait, összesen 36 kilométer hosszú főcsatornát építettek.

Mintegy ötezer dolgozó vett részt a munkálatokban, amely- lyei többek között 12,5 millió köbméter földet mozgattak meg, s 2900 tonnányi acélszerkezetet' építettek be a vízlépcsőbe.

Az ünnepségen Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke méltatta ünnepi beszédében a kiskörei vízlépcső ég öntözőrendszereinek, az ország legnagyobb vízügyi beruházásának munkálatait. Utalt arra hogy e nagy mű betetőzése és megvalósítása a reformkori szabályozási munkákat kezdeményező s tervező Széchenyi István és Vásárhelyi Pál elképzeléseinek, amely szerint az árvizek megfékezésén túl a folyó vizének „mindennémű” hasznosítását tervezték. Gondosan megalapozott távlati tervek szerint a kiskörei mű az első olyan létesítmény hazánkban, amely a vízgazdálkodás különböző feladatait: az öntözést, a vizierő- hasznosítást, a víziút-hálózat fejlesztését, az árvízvédelmet és a belvízrendezést e szakfeladatokkal és . az adott terület gazdasági, társadalmi fejlődésével összhangban, tervszerűen oldja még. Az Alföld felemelkedését hivatott szolgálni. Az életet adó vízzel jelentősen hozzájárul a fejlődés meggyorsításához azon a Tisza-völgyi területen, amelyen az ország nemzeti vagyonának 42 százaléka összpontosul, amely az ipari termelésnek egyhannadát, a mezőgazdasági termelésnek pedig több mint a felét adja.

Miután az igények rendkívül gyorsan növekednek, számítani kell arra. hogy 15 éven belül a jelenlegi évi kétmilliárd helyett

több mint négymilliárd köbméter vízre lesz szükség a Tisza- menti nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, az ipar és a lakosság ellátására. Ezért határozta el a kormány és az országgyűlés a kiskörei vízlépcső és a.hozzá tartozó öntözőrendszerek megépítését. Az első építési ütemben há- rommilliárd forint beruházással megépülő nagy mű legfontosabb rendeltetése, hogy kiegyenlítse a Tiszának szélsőségesen ingadozó vízjárását, tehát összegyűjtse a bő vizű időszakok vízfeleslegét, s azt szabályozottan, a szükséglethez igazodva bocsássa a lakosság, g a Tisza-menti ipari és mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére. A vízlépcső és a hozzá tartozó csatornarendszer lehetővé teszi, hogy nyáron kétszer annyi vizet adjon, mint a megépítés előtti években.- Dégen Imre kifejtette, hogy a vízgazdálkodás távlati terve szerint fontos feladat a Tisza csatornázása, vagyis újabb vízlépcső építése. A távlati tervekben öt vízlépcső létesítéséi irányozták elő. Ebből épült fel eddig kettő, a tiszalöki és a kiskörei, s a legközelebbi állomás lesz a csongrádi vízlépcső, amely Kisköréig duzzasztja meg a folyót, s mintegy 200 000 hektárnyi területre ad öntözővizet. Lejjebb, a jugoszláv Tisza-szakaszon No- vi-Becsejnél épül már a tiszai' vízlépcső-sorozat újabb fokozata, amelynek duzzasztó hatása majd Csongrádig érvényesül. Az al-dunai vaskapui duzzasztómű hatása pedig a Tisza alsó szakaszáig terjed majd. A csongrádi „lépcső” átadása után tehát az Al-Duna és a Záhony közötti szakaszon folyamatos és nagy forgalom lebonyolítására alkalmas víziét jön létre. Miután a Duna—Majna—Rajna csatorna

építése a befejező szakaszhoz közeledik, a nem is olyan nagyon távoli jövőben a Tisza parti falvak és városok mentén folyam- tengeri hajók közlekedhetnek, s így a Tiszántúl is bekapcsolódhat EÍurópa víziűt-rendszerénék vérkeringésébe.

A határidő előtt felépített kiskörei vízlépcső munkálataiban széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki. s a társadalmi erők mozgósításában — hangsúlyozta Dégen Imre — különösen kiemelkedő szerepe volt a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, a KISZ-védnökségnek.

Az ünnepségen Foe^ Jenő, a Minisztertanács elnöke, a kormány és a magyar nép nevében mondott köszönetét a kiskörei vfálépcső építőinek, kiváló mun- , kéjükért, s átvette e jelentős

művet. Az ország legnagyobb vízügyi létesítményét építők legjobbjai kitüntetéseket kaptak. Fock Jenő, a kormány elnöke 25 dolgozónak nyújtotta át a Mun- •kaérdemrend arany, ezüst ős bronz fokozatát, amelyet az Elnöki Tanács adományozott a kiemelkedő munkát végzett építőknek.

A Munkaérdemrend arany fokozatát kapta Budavári Kurt, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője, Dóra Tibor, a VÍZI TERV osztályvezetőié, Fábián József, a Vízügyi Építő Vállalat szocialista brigádvézetője és Szántó Miklós, az OVIBER műszaki igazgató-helyettese. Dégen Imre államtitkár tíz alkotónak nyújtotta át a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója jelvényt és Kisköre építésére alapított emlékérmet. Dr Horváth István, a KISZ KB első titkára pedig 10 fiatalnak nyújtott át magas KISZ-kitüntetést. 1

Az ünnepségen elhangzott élismerő, méltató szavak után Fock Jenő. a kormány elnöke a nemzeti szalag átvágásával ünnepélyesen felavatta, s átadta rendeltetésének népünk újabb jelentős alkotását, közös művét, a Tisza 2 vízlépcsőt.

Ugyancsak szerdán, a hivatalos avatás előtt Kisköre község művelődési házában IlliSz László, a KISZ K. B. titkára. Hadházi László, az OVH ifjúsági bizottságának elnöke és dr. Fosa- ras Lajos, a Tisza 2 védnökésg országos operatív bizottságának elnöke több mint 100 fiatalnak '‘nyújtott át különféle KlSZ-ki- tüntetést, emlékérmet, és okleve„ let, a kiskörei KISZ-védnökség -megyalósításábair, végzet). példa_ mutató munkájának elismeréseként.

Az 1968. óta „működő” kiskörei KISZ-védnökség keretében eddig mintegy 1110 KlSZ-alape szervezet és csaknem 800 úttörő^ csapat vett részt különféle társadalmi munkájával a vízlépcső énítésében. Az építő vállalatok KlSZ-szervezetei zöld utat nyitottak a kiskörei munkáknak. A védnökség nem fejeződik be a vízlépcső építésével, hiszen az öntözőrendszert és a tározót tovább bővítik, s mopt már sor kerül » kiskörei üdülőterület kialakítására is. Ennek megfelelően prélesítik a védnökséget, s a KISZ KB az OVH-val és a KPM-mei kialakított kapcsolataihoz hasonlóan szoros együttműködést éoít ki a Mezővazdar sági_ és Élelmezésügyi, valamint a Belkereskedelmi Miniszteri _ ummal is. (MTI)

Épül a metró-alagűt - Új köntösben a Lánchíd és az alagút

A budapesti tömegközlekedés helyzetének javítása az idén is az egyik legfontosabb feladat. Az elmúlt fél évben — a kelet— nyugati metró-vonal második- szakaszának megnyitása, a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése és a 2X3 sávos Rákóczi út megépítése óta — érezhetően csőiéként a zsúfoltság mind az utakon, mind a járműveken. A főváros nagyszabású munkálatait — a lakásprogram megvalósítása mellett — ezután is az újonnan épülő közlekedési létesítmények alkotják.

Ezek közül a legnagyobb az észak—déli metró építése. A föld alatt és a felszínen gyorsított ütemben dolgoznak a munkások. A fúrópajzsok teljesítményét is növelték A bal fúró- pajzs még az idén, várhatóan augusztusban, a jobb az év végén, 1974 elején érkezik a Ferenc körúti állomáshoz. Az állomást az ott dolgozóknak addig elő kell készíteni a pajzsok fogadására. Az összehangolt munka alapján valósnak látszik az ígéret: a tervet teljesíteni fogják.

Hasonlő összefogás jellemzi a Lánchíd és az alagút felújításában részt vevő vállalatok munkáját is. Itt nyújtott műszakban, sötétedésig dolgoznak az emberek. A Lánchídon egymást váltják a szakbrigádok.

A várhegyi alagút felújításán az Országa« Szakioari Vállalat munkásai jjplgoenak. A mennyezet új borítása: fehér és világoskék színű üvegmozaik csempe.

Most tifeztítják az alagút kapuzatát is. Az alagutat hamarosan az elektromosok és az útépítők veszik birtokukba : felszerelik a sárga fényű nátrium gőzlámpákat. « aszfaltszőnyeggel borítják az úttestet, a járdát. (MTI)