Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-16 / 112. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA 1973. MA.JUS 16., SZERDA Ara: 80 fillér XXVUE ÉVFOLYAM, 112. SZÁM flz emberhez szólva írta: Dr. Jenei György, az MSZMP KB munkatársa Mit kell tudni a BNV-röl ? Gyakran szóba kerül a mun­kahelyi partszervezetekben, mi­ként segítheti a politikai munka a leghatékonyabban a vállalati tervek teljesítését. ‘Úgy véljük, azok válaszolják meg helyesen e kérdést akik e tevékenység tudatformáló szerepéből indul­nak ki. Vagyis abból, hogy az agitáció, a propaganda a szem­léletet az emberek gondolat- es / érzés világát kell. hogy alakítsa. Ez az igazi rendeltetése, ennél többre sem, de kevesebbre sem vállalkozhat. Nem egyszerűen „mozgósít” tehát a feladatok megvalósítására, hanem jóval többet tesz: a termelés ugyneve_ zett emberi tényezőit alakítja, formálja. Azokat az erkölcsi, szemléleti pszichológiai ténye­zőket, amelyektől mind na­gyobb mértékben függ a terme­lési feladatok megoldása. Lehet ugyanis egy terv köz- gazdasági vagy műszaki szem­pontból a lehető legésszerűbb, végrehajtása mégis akadozni fog, ha a dolgozókat a vezetés csupán e tervek puszta végre­hajtóinak tekinti. Ezért közvet­len ..termelési érdek” a munka­helyi demokrácia kibontakozása. A pártpolitikai munkának ebben a tekintetben is megvannak a maga — nagyon jelentős — tennivalói. Mégpedig mindenek­előtt az, hogy ösztönözze az em­bereket a véleménynyilvánítás­ra, felkeltse és erősítse bennük azt az érzést, hogy felelős gaz­dái üzemüknek. Az ösztönzés persze önmagá­ban még nem elegendő. Nem so­kat ér, ha a pártszervezet ugyan buzdít az együttes gondolkodás­ra, de nem fordít figyelmet az ehhez szükséges feltételek ki­alakítására. Ez utóbbi természe­tesen elsősorban a gazdasági ve­zetés. illetve a szakszervezet dolga. De a pártszervezet is raj­ta kell, hogy tartsa a szemét, sőt közvetlenül is közre kell működnie ebben. Politikai mun­kával is. hiszen enélkül nem bontakozhat ki az eleven mun­kahelyi demokrácia légköre. S e légkör megléte vagy hiá­nya távolról sem mellékes. Ezért hem lehet egyetérteni az­zal, ha a munkahelyi demokrá­cia fejlettségi szintjét csupán a szervezeti kereteken, • formákon mérik. Nem elég tehát, ha csak azt vizsgálják, hány tanácsko­zást, gvülést tartottak, mennyi résztvevővel és felszólalóval, hogyan tartották meg a formai előírásokat és így tovább. Félreértés ne essék: távol áll tőlünk a szervezeti kérdések le­becsülésének szándéka. Hiszen az eredmény gyakran éppen az előkészítés alaposságán múlik. Például azon. hogy egy terme­lési tanácskozáson milyen szé­lesre tágítják a résztvevők köi- rét. Ha ugyanis túlzottan nagy számú és szerteágazó a megje­lentek tábora, az emberek szo­katlannak es idegennek érzik a körülményeket, s inkább csak maguk között, szűkebb körben nyilvánítanak véleményt. Az ef­féle „kuckó-közvélemény’’ pedig nem elegendő a széles körű munkahelyi demokrácia kibon­takozásához. De folytathatnánk a sort olyan tényezők megemlítésével, mint például a munkahelyi tanácsko­zások" témáinak megválasztása. Hányszor hallani munkások ki- fakadását amiatt, hogy az el­hangzó előadások, tájékoztatók nehezen érthetők, számokkal és műszaki részkérdésékkel, agyon_ zsúfoltak. Vagy ugyanazokról a dolgokról esik szó unos untaian, s nap mint nap találkoznak ve­lük különböző fórumokon, il­letve az üzemi sajtóban. Látszó­lag kisebb jelentőségű dolgok ezek, de az üzemi demokrácia légköre nem kis részben éppen az ilyesmiktől függ. A különböző tanácskozások alapos, körültekintő előkészítése tehát nem lebecsülhető. Mégis hiba lenne a munkahelyi de­mokrácia problémakörét a szer­vezeti kérdésekre egyszerűsíteni, pusztán vagy elsősorban szerve­zeti oldalról megközelíteni. Azt kell elérnünk, hogy az üzemi demokrácia az egyes munkahe­lyek mindennapos életének ál­landó és természtes elemévé váljék. S ennek megva* * 1 ósí fásá­ban a mi körülményeink kö­zött a pártszervezet mindenütt kulcsszerepet tölt be: mindenek­előtt rajta múlik. egy ilyen szemlélet és gyakorlat meggyö­kereztetése. Természetesen a pártszerve­zetnek arra is fel kell hívnia a figyelmet, hogy a munkahelyi demokráciának a. termelőmun­ka mindennapjaiban történő érvényesítése nem öncélú folya­mat, hanem a termelés előbb­re mozdításának, fejlesztésének eszköze. Ezért érdemel bátorí­tást például az olyan művezető, aki megbeszéli a dolgozókkal a döntések végrehajtásának mód­ját. A munka menetének ilyen kollektív megtervezése esetén is megtörténhet, hogy nem a leg­jobb megoldást választják. Ilyen esetben azonban könnyebben tudják a hibát kijavítani, mert a‘ dolgozók felelősséget éreznek az eredményes végrehajtásért. Ez a tapasztalat is megerősíti, hogy nem mindig az utasítás az egyszerűbb és célravezetőbb el­járás. A végrehajtás eredmé­nyessége attól is függ, mennyire érzik a dolgozók sajátjuknak azt a tevékenységet, amelyet végez­nek. mennyire érzik magukat „beavatva” saját munkájuk elő­készítésébe és eredményebe. S ez olyan tényezője a termelő- munkának, amelyet a pártpoli­tikai tevékenység soha nem hagyhat figyelmen kívül A Városligetben és az új kő­bányai vásárvárosban május 18- tól 28-ig nyitva tartó Budapesti Nemzetközi Vásárra egységesen 15 forintos belépőjegyet árusí­tanak. s ez magában foglalja a két kiállítási terület közötti kü- lönautóbusz viteldíját is. A diá­kok, az ipari tanulók, a főiskolá­sok, a sorköteles katonák csopor­tos látogatás esetén 5 forintos belépővel tekinthetik meg mind­két vásárterületet és szintén jo­gosultak a külön autóbuszjárat igénybevételére. Csoportos belé­pésről legalább tíz személy ese­tén lehet szó, a középiskolások­nál és ipari tanulóknál tanári 'kíséret is szükséges. A vidéki látogatók a kedvez­ményes vasúti utazásra is jogo­sító 20 forintos vásárigazolvány- nyal nézhetik meg a BNV-t. A május 21-től 25-ig tartó szak­mai napokon délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szakkö­zönség tekintheti meg a vásárt, a vállalatától, munkahelyétől ka­pott 60 forintos szakmai belépő­jeggyel. Ezeken a napokon a nagykö­zönség előtt csak délután 2 óra­kor nvitják meg a BNV kapuit. A szakmai napoknak ugyanis fontos célia, hogy a szakemberek j nvugodtabban, alaposabban ta­nulmányozhassák a kiállítások anyagát és tárgyalhassanak ke­reskedelmi partnereikkel az üz­letkötésekről és különféle ( eavüttműkődési kérdésekről. A j félreértések elkerülése érdeké­ben közli a vásárigazgatóság, hogy a szakmai jegyek bárme­lyik szakmai napra, s természe­tesen a vásár nv'tvatartása ide­jén bármikor érvényesek. A vidéki vásárlátogatók az IBUSZ- és a MÁV-kirendeltsé­geken juthatlak hozzá a 20 fo­rintos vásárigazolványhoz, amely 33 százalékos kedvezmé­nyes menettérti jegy megválté- , sara, s természetesen a két vá­sárváros megtekintésére jogosít. Minden belénőiegven két szel­vény, a városligeti és a kőbá-1 nyai belépésre jogosito szelvény található. Lehetőség nyílik tehát arra is. hogy a látogató ne ugyanazon a napon tekintse meg a városligeti és a kőbányai vá­sárvárost. A szakemberek és az üzletem­berek tájékozódását segíti a vá­sárkatalógus. Zakatolnak a gépek a hűvös | teremben. Az ablak felőli gép ! tisztára i mossa az üvegeket, majd innen a töltőgépre kerül­nek, amely tele tölti, zárósap­kával látja el, és címkézi. A szalag végén fürge kezű nő rakja a műanyag rekeszbe az egyik legkedveltebb italt tartalmazó zöld palackot, a Kőbányai vilá­gost. A szomszédos helyiségben van a raktár. Az ember azt hinné, hogy ilyenkor, a délelőt­ti órákban még jó néhány száz láda sört lehet itt találni, hi- j szén a gépek egész éjjel dolgoz­tak. a szállítás pedig szüne- ,telt. — A gépkocsik már korán reggel megkezdik a szállítást, és ilyenkor, tíz óra tájban van a csúcsidő — magyarázza Rut- kai Jenő, a békéscsabai söriera- kat vezetője — és bizony bár­mennyit palackozunk, a délelőtt folyamán szinte teljesen ki­ürül a raktár. — Tehát megint sörellátási gondoknak nézünk elé? — Szó sincs róla! — nyug­tat meg. — Mindössze az tör­ténik, hogy ilyenkor indulnak a gépkocsik a megye minden MA (JJ ZÖLDÖVEZET — KELETI KERTEK BÉKÉSCSABÁN (3. oldal) PILLÉREK (4. oldal) • A DÉVAVANYAI FIATALOK MOZGALMAS ÉLETE (5. oldal) • A MEGYEI n. O. LABDARUGÓ BAJNOKSÁG eredményei (6. oldal) részébe, később aztán újra meg­telik a raktár. Különben nyu­godtan kijelenthetem — ilyen se igen volt még a sor szak­mában —, az idén megnyugatató a helyzet, már ami a Kőbá­nyai világos sör ellátását ille­ti. Köztudott, hogy tavaly, a negyedik negyedévben megkezd­te termeléséj; a bocsi sörgyár. Hogy ez mit jelent gyakorlat­ban? Erre mondhatok egy jel­lemző adat: az új gyár üzem­be lépéséig az egész ország sörtermelése 5,2 millió hekto­liter volt. ez az egy gyár most 1 millió hektolitert gyárt. Eh­hez hozzá keil még számítani 1 millió hektoliter import =*rt is. — Mit jelent ez Békés me­gyében? \ — Tavaly 70 ezer hektoliter sört, vagyis 15 millió üveggel palackoztunk és értékesítettünk. Az idén ez a szám mintegy 3 millió palackkal nőtt. Ez kö­rülbelül megfelel a jelenlegi igényeknek. " — Ez tehat a Köbanyai vi­lágosra vonatkozik. Egyéb, úgynevezett minőségi sörökre már kevesebb az igény, de ion­tos à választék szempontjából, hogy ebből is legyen mindig raktáron? — A megyei tanacs kereske­delmi osztályának vezetőivel a közelmúltban jártunk Buda­pesten. ahol tárgyalásokat foly­tattunk éppen ebben az ügy­. ben. A központunk nem zár­kózik el attól; hogy a válasz­ték bővítése érdekében egy úgynevezett keverő raktár épül 1 Békéscsabán. Ez, ha megváló- sül, garancia lesz arra, hogy I mindenféle sörből tudunk ele­gendő mennyiségben raktározni. — Mi a helyzet a hűsítő ita­lokkal? — Mi egyedül a Pepsi Colát árusítjuk. Az elmúlt évben eb­ből a közkedvelt hűsítő italból öteáer hektolitert adtunk el. őszintén meg kell mondanom, ez kevésnek bizonyult. Ennek a mennyiségnek legalább há­romszorosára lenne szükségünk a nyári hónapokban. A Pepsi Colát eddig a pécsj sörgyárból kaptuk. Legutóbb azt a tájé­I koztatást adták, hogy a Pepsi ; Colát most már gyártják Bő- csön is. ahonnan az első na­gyobb szállítmányt a napokban várjuk. Remélhetően ebben sem lesz nagyobb fennakadás már az idén, legalábbis sokat javul a helvzet. Az elmondottakhoz mindösz- sze annyit, űgv legyen! Béla Ottó Épül a% \i7-es autópálya A Betonútépítő Vállalat jelentős gépi erők bevonásával építi az M7es autópálya 31—56 kilométer közötti szakaszát. A ter­vek szerint az autópálya második pályatesét az 56. kilométe­rig még a nyári csúcsforgalom megindulása előtt átadják. Ké­pünkön: Aszfaltot terítenek a betontest alá a 31. kilométer kö. ■setében, (MTI totó—Jászai Csaba—KS> Jön a nyár — lesz-e sör? Tavaly 15, az idén 18 millió üveggel palackoznak Békéscsabán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom