Békés Megyei Népújság, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
ák nevelésről: niacnatimefitfáíi Az egész napos iskolai oktatási rendszerről Család—OTTHON éifiSâïSBSïSEBÎSlïîïïïSÏISSSSSE BSSEEBSBBBESfiBBSSSBBSESSSSBSEHBSSSBEBBSEEStEEBEBHSBEfifiESSHSS* r Ahhoz. Ay ntínlsniK iskolából w(\l diiaianob kerülő lók, bármilyen formában tanulnak szakmát, állnak munkába, 30—40 év múlva js aktív dolgozók lesznek, ezért a jövő társadalmának olyan sokoldalúan képzett emberekre lesz szüksége, akik képesek aktív és alkotó módon alkalmazkodni a gyors technikai fejlődéshez. A társadalom természetszerűen azt várja az iskolától, hogy ebben az értelemben készítse fel — nevelje é«, képezze — az új generációt. Jelenlégi iskoláink — sok helyes és újra törekvő kezdeményezési ellenére — sok szempontból évszázados hagyományokkal küzdő régi szervezeti formája, oktatási és nevelési módszere a legjobb nevelői igyekezet mellett sem tud a jövő társadalmi igényének megfelelően eleget tenni. Az új embereszmény megvalósításában az új típusú iskolára háruló feladat a felnövekvő nemzedéket úgy készíteni fel a jövőre, hogy természetévé váljék az érdeklődés, tanuljon meg tanulni, éljen benne a felelősség- ég kötelességtudat. Olyan önállóan gondolkodni tudó embereket kell nevelni, akik képesek megérteni az újat, tudják követni a gazdasági, tudományos és technikai fejlődést, akik képesek szabad idejüket tervszerűen beosztani és helyesen eltölteni. hogy a napjainkban "» is jogos igényt minél eredményesebben tudja az iskola kielégíteni, nem elegendő már a hagyományosan ismert 5—6 órás iskolai tanítás. Különösen kevés ez akkor, amikor mindkét szülő munkába állása azt a társadalmi igényt veti fel, hogy a gyermekre intézményesen egész napon át felügyeljenek. Hazánkban mintegy 60 éves múltra tekint vissza a napközis forma. Ezek abban az időben valóban „szociális gyermekmegőrzők” voltak. Szocialista közoktatásunkban azonban a napközi olyan nevelési tényezővé vált, mely szerves része az általános iskolának. Ez a hagyományos napközi jó azért, mert a szülők nyugodtan dolgozhatnak abban a biztos tudatban, hogy gyermekeik jó helyen vannak, oktatásuk és nevelésük szakemberek kezében van. A hagyományosan ismert délelőtti tanítás, majd a délutáni napközis munka között azonban törés van. Nincs meg a folyamatos tanítá„ — tanulás — neveles egysége. Az új típusú oktatási rendszer ezen kíván Segíteni, melynek kísérleti formáját több mint tíz éve kezdték, s azóta a kísérletek eredményeit figyelembe véve mind több iskolában vezetik be az „egész napos” rendszerű oktatást. Az egész napos oktatás szervezetileg nem különül el „iskolára” és „napközire”, hanem szorosabbá kívánja tenni az iskolai élet munkáját, tanítás — tanulás — szabad idő egységesebbé ötvözésével a tanulmányi eredmények fokozását, a túlterhelés csökkentését. Az általános iskola alsó tagozatának 1—4. osztályában folyó ' munkáról kívánok ismertetést adni. Az egész napos le, hogy minden tanuló napközis legyen. Mint a hagyományos napközis osztályoknál, itt is két nevelő tartozik egy osztályhoz, de nincs külön tanító és külön napközis nevelő. A két pedagógus a tanítási órákat megosztva egyenlő óraszámban tanít és vezeti a különböző napközis tevékenységi formákat A nevelők nem tartózkodnak egész nap az iskolában, hanem heti váltással, egyszer csak délelőtt, máskor csak délután tanítanak. Mivel szombaton délután nincs tanítás, a nevelőnek minden második szombatja szabad. Mivel az osztály minden tanulója napközit igényel, így reggel 8-tól 17 óráig, szombaton 8-tóí 14-óráig tartózkodnak az iskolában. A tanulók hétfőn reggel elhozzák összes iskolai felszerelésüket az iskolába, az itt marad egész héten át, csak szombaton viszik haza. Mind a tanítási órák, mind a napközis foglalkozások célszerűen váltakoznak az egész rendelkezésre álló idő alatt. A napi- és hetirendet úgy kell összeállítani, hogy a különböző foglalkozások, tanítási órák úgy kövessék egymást, hogy a gyermek megterhelése egyenletes legyen. Tájékoztatásul bemutatok egy napirendet 8—17 óráig.. 1. és 2. óra tanítás, ezután uzsonnaszünet következik, 3. óra levegőzés, séta, 4. óra feladatkészítés, (önálló munka) 5. és 6. óra ebéd, pihenés, játék, (az első osztályban alvási lehetőség is van), 7. és 8. óra tanítás, hosszabb uzsonnaszünet (mozgással, levegőzéssel) a 9. óra fel_ adatkészítés. A tanítási órákon nem házi feladatot adnak a tanulóknak, hanem a tanítási anyagot gyakorló és készséget fejlesztő feladatokat kapnak, azokat az iskolában a tantárgyat tanító felügyelete alatt — önállóan — végzik el. Azzal, hogy a tanító a megtanított tantárgyhoz feladott munka elkészítésénél jelen van, nagyon sok mindenről tájékozódhat. Megismerheti tanulóit munka közben, láthatja, ki hogyan tanul, hogyan tud önállóan dolgozni; hogy menynyire értette meg az osztály minden tanulója a tananyagot, azt elkészüléskor azonnal ellenőrizheti. A következő tanítási órán nem kell értékes perceket felhasználni a házi feladat ellenőrzésére. ( A különböző tanítási órákon, tanulási időben, szabad foglalkozásokon, szabad és irányított játékoknál nagyon Sokoldalúan megismerheti a nevelő a gyermeket, hiszen állandóan velük van. Képességeiket, hajlamaikat. érdeklődési körüket megfigyelheti, és sok lehetőség nyílik ezek fejlesztésére, a tanulók személyiségének formálására. A lanfrrmel kalmasabbak volnának a kétszemélyes tanulóasztalok szikekkel, mert akkor a különböző foglalkozásokhoz gyorsan és célszerűen lehetne átalakítani. Rögzített csővázas padokból (majdnem minden iskola ilyenekkel rendelkezik) is lehet azonban az elhelyezést úgy kialakítani, hogy a tantermek sarkában szőnyeggel borított játszó-, ilL pihenősarok legyen. Az eddig leírtak azt bizonyítják, hogy a tanulóknak azért jó ez az oktatási forma, mert kényelmesen, egyenletesebb megterheléssel tudnak tanulni, megtanulják szabad idejüket tervszerűen beosztani és helyesen eltölteni. A nevelők felelősségteljesebb munkájuk mellett a tanulók sokoldalú megismerését hasznosíthatják tanítványaik minél II mMBSSl 1973. MÁJUS 13. eredményesebb oktatására, nevelésére. Nem volt még szó a szülőkről, akikről az ismertetett forma mintha megfeledkezett volna, mintha számításon kívül hagyta volna, mint nagyon fontos nevelési tényezőt. Erről egyáltia. Ián nem lehet szó, mert ugyan megváltozik az egész napos oktatási rendszerben tanuló gyermek helyzete a családban, de ez nem zárja ki a szülő nagyon is felelősségteljes feladatát. A gyermek az iskolából hazatérve tanulmányi kötelezettség nélkül, iskolai gondoktól mentesen vehet részt a család életében, munkájában, szórakozásában. Az egész napos iskola a családi nevelésnek sem a kötelezettségét, sem a felelősségét nem veszi át a szülőktől. Ez nem is célja. Nem a családi nevelés helyettesítője, hanem minél jobb kiegészítője kíván lenni az iskola azzal, hogy átveszi az oktatás- nevelés azon részét, melyet jellegiénél fogva sokkal magasabb színvonalon tud ellátni, mint a család. Mivel az oktatási munkáiból nem kell a családnak is kivennie a részét, így több idő marad a gyermekekkel való foglalkozásra , és talán kevesebb lesz a gyermek által sokszor elmondott jogos panasz, hogy sziL leik csak arra érnek rá, hogy a leckét kikérdezzék, de arra nem ju,| idejük, hogy beszélgessenek, játszanak velük. Üjgy gondolom,^4^ említett, iskolával szemben állított követelmény minél eredmé_ nyesebb megvalósítására törekedtek mindazok, akik az egésznapos rendszerű oktatást bevezették, és mindazok, akik e gya_ korlat által bizonyítottak alapján követni próbálják őket. ÁFRA GYULÁNK tanár, Békéscsaba Ruhák nadrággal — kismamáknak A vékonyabb termetű, alakú kismamáknak a terhesség idején is előnyös a csípőnél szabályozható, tágítható nadrág. 1. Mell alatt elvágott, rövid tunika, ugyanebből az anyagból nadrág, alatta köny_ nyen kezelhető anyagból blúz. 2. Divatvonalnak megfelelő együttes rövid Ujjal, hosszú ujjú pulóverrel. A bőséget a mell alatt elvágott rész adja. 3. Ruha kétféle anyagból, hátul gombos mg- rúha. nadrággal. A mintás ruha elején sima anyagból kedves betét, zseb. TAVASZI DIVAT Mintás jersey bői készült, tűzéssel díszített (betétrésszel, magasított nyakkal, njjapánttal, zseb pataival; fiatalos ruha. Nagyon csinos az azonos anyagból készült kombinált felsőrészű nadrágkosztüm is. dzseki-szerű kabátkával, ki- hajtás gallérral. Szolid vontain, tűzéssel, zsebbe# díszített, ovális nyakkivágású hosszú ujjú délutáni ruha. Hozzá, a ruha anyagával kombinált nagy tűzött zsebekkel, matróz-szerű nagygalléros, csíkos anyagból készült kabátot mutatott be a manöken. (A Fővárosi Kézműipari Vállalat madfcüjtü-) *
