Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

Geológiai kutatás az Antarktlszon Harminc japán, új-zélandi és amerikai tudás vesz részt az Antarktiszon abban a geológiai kutató munkában, amelynek cél. -$Á hogy a sárid kontinens régi klímaviszonyaira és geológiai történetére fényt derítsenek A kutatófúrásokra 1973 januárjá­ban és februárjában került sor a Ross-szágeten. A következő hárotn esztendőben. 10 továbbá fúrást végeznek a Ross-szigeten és -az Antarktis« különböző pontjain, általában azokban a zónákban, amelyek a sarki nya_ rak idején jégmentesek Egyes fúrásokat a tengerfenék talajá­ban végeznek. A kutatófúrások! mélysége különböző, az egyik fúrás során 1000 méterre kívánnak behatol­ni. A minták analízisével arra igyekeznek fényt deríteni, hogy az elmúlt 200 millió év folya­mán, hogyan alakult ki mai formájában az Antarktisz. Indiai—francia űrkooperáció 1872 őszén indiai űrkutatási delegáció járt Ftan ciaország- ban, ahol meglátogatták a Toulouse-i űrkutatási Kfözpon­lábával az űrhajózásban Ss a mesterséges holdaknál, vala­mint- a hordozó rakéták gyártás sával és a Symphonie típusé UDOMÁNY ECHNIKA Öt tenger kikötője tot, a Zodiac meteorológiai bal­lon-gyárat, valamint az ÓNÉ­RA szélcsatornáját és más űr­kutató intézményeket Az in­diai delegációt különösen az ©szimulátorok gyártása és a szimulátoros kísérletek érde­kelték, de foglalkoztak a me­teorológiai ballonok gyártásá­val és alkalmazásával, nags teljesítményű fémek felhasznál­európai távközlési holddal. 1973-ban. közös indiai—fran­cia bizottság ül össze és ezután kétoldalú szakértő-csoportok dolgozzák majd ki a hetvenes évtizedre a Közös indiai—fran­cia űrkutatási programot. 1971- ben és 1972-ben már végeztek néhány közös rakéta szondás kísérletet az indiai Thumba bázisról « Vasalás — géppel A vasalógépek & a vasalási műveletekhez szolgáló berende­zésék nem nagy múltú termé­kei az iparnak. A formavasa lás műveletének gépesítésével igen sokáig eredménytelenül kísérleteztek a szakemberek De még ma sem jelenthetjük ki, hogy a kézi vasalót telje­sen mellőzhetjük, habár ma már a félautomatikus ég csak­nem teljesen automatizált gé­pek sora áll a konfekcióipar, a mosodák stb. rendelkezésére. A képen latható pneumatikus vasalódén a hazai ipar termé­ke. A majdnem hagyományos­nak számító elektromechanikus gépek mellett újdonság ez a sűrített levegővel működő géptípus. Nyomóereje 3000 kp, ami a vasaláson kívül a ra­gasztásra és dresszírozásra is alkalmassá tesä. Különböző formapámák segítségével, a teljesen automatikus vezérlésű vasalógép a legmodernebb tech_ nológiai követelményeknek is megfelel Földgázkitermelés — talajsüllyedés Á földgáz kiaknázása Euró­pában néhány helyen kellemet­len következményeket vonhat maga után. 1930 óta a Fô-sficsâ. gon például több olyan balese­tet tartanak nyilván, amely a talajréteg stóllyedéséb® eredt. Több tanulmány asst bíaonyítja, íiogy a földalatti gázmezők ki­termelésénél az üledékes rétegek vízháztartásának mesterséges snegváltoztatásáraal megváltozik a réteg szerkezete & Ez pedig * felszíni talaj süllyedésé* vonhatja maga után. Hollandiában fe aggödrtáfc a szakemberek «saei a veszéllyel kapcsolatban. A groningeni gáz mezők Hollandiában jelentőé területet foglalnak el itt koor- centralódnak a Közös Piac or­szágainak legnagyobb földgáz- tartalékai. A groningeni gázme­zők eddigi kiaknázása még nem járt kellemetlen következmé­nyekkel, a szakkörök azonban attól tartanak, hogf A további erős ütemű kitermelés megvál­toztatja a gázmezőket érintő altalaj fizikai viszonyait Hol­landia eaeteben egy nagy kiter­jedésű talajsüllyedés katasztro­fális kdvettezméinyekkel jár­hat hiszen se ország területé­nek jelentős része a tenger szintnél alacsonyabban fekszik. Ásványszivárvány Kéntrolit — ezt a nevet kap­ta a Közép-Kazahsztánban nemrég talált vöröses-barna ásvány. Eddig csak Svájcban és Szardínia szigetén fordult elő ez az ólom. és mangántartalmú szilikát. Kazahsztán Centi kör­zetében ezen kívül még öt más ritka ásványt is találtak. A Kazahsztán területén. nyilván­tartott ásványok Mengyelev periódusos rendszerének vala­mennyi elemét tartalmazzák. 6 BCKCSHlCm?, L9U áFKlUS M. Kevesen tudják, hogy Moszk­vát joggal nevezik öt tenger kikötőjének, annale ellenére, hogy a legközelebbi tenger 600 kilométerre van. Folyó- és csa­tornarendszereken, többek kö­zött a 35 éves Volga-Moszkva csatornán, keresztül, a szovjet főváros közvetlen víziösszeköt­tetésben van az Sszaki-Jeges- tengerrei, a Balti-tengerrel, * Fekete-teíigernel, az Azovi-ten- gerrel és a Kaszpi-rtengerréL A három moszkvai kikötő — az északi, a nyugati és a dé­li — naponta több millió tonna átírt fogad. Vízi úton. érkezik a fővárosba sok építőanyag, :6a, papír, kőszén, gabona, gyü­mölcs. A hajók gépipari be­rendezéseket, vasbetonelemeket, közszükségleti cikkeket és ezer­nyi más terméke* visznek in­nen a világ minden tájára. Na­ponta több száz utat tesznek meg a személyszállító hajóparii egységei, beleértve a gyorsjára­tú szárnyashajókat is. A szovjet főváros nem ter­mészeti adottságai révén, ha­nem céltudatos fejlesztés ered­ményeként váj* öt tenger ki­kötőjévé. A tengerkutat és a halászat Amerikai előrejelzések sze­rint a hetvenes évek az óceán­kutatás évtizede Az ember fi­gyelme fokozottabb mértékben fordul az óceánok mélye félé Űj járműveken indulnak az óce. ánkutatók expedíciókra, új mű­szerekkel es mérési eljárásokkal igyekeznek segíteni az óceánok mélyének felderítését és kiak­názását Az amerikaiak „Sea. Grant? óoeánkutatási programja — a hatvanas; évtizedhez viszonyít­va — jelentősen bővül Ebben az évtizedben nagy figyelmet for­dítanak a tengert hal tenyésztés problémáinak. Érdekes kísérle­teket végeznek a Szűz-szigetek mellett a „Lament Doherty Ge­ological Observatory” társaság irányításával. Kb. 3000 méter tengermélységből hatalmas víz­tömeget szávaityúznak fel, ame­lyet a tengeri. haltenyésztós szempontjából vizsgálnak. Ez a hideg mélyvxzj rétég ugyanis rendkívül gazdag tápanyagok, ban. A hideg tengervíz emellett arra is alkalmas, hogy kond'en- záíással édesvízzé alakítsák át. lényegében ugyanezt a célt szolgája a Hawai-ssrgetek kör­nyékén, végzendő kutatás. A Hawai-szigetek Öceánográfiai Intézetének irányításával a sä­get környéki vizeken hasznosít­ják az új „FEIP” típusú kutató­hajót. Ez egy 90 fokban billent­hető óceánkutató hajó, amely a helyszínen függőleges helyzet­be hozható, tehát mint lehorgo­nyozható torony működik, és ki­induló bázisa a 150—300 méter mélységiek között végzett víz- alatti kutatásoknak. Havai kör. nyékem es a mélység szintért gazdag tápanyagokban. E hideg­vizű rétegeiket is a mesterséges haltenyésztő^, szempontjából vizsgálják. A Szovjetunió a hatvanas év­tizedben annyira kifejlesztette víz feletti kutatóhajó-parkját, hogy e téren, világelső. Most óceánkutató tengeralattjáró parkjait erősíti. Üzembehelyez- ték ennek a mini-flottának leg­újabb egységét, a „Mahner'-t. A kétszemélyes zsebtengeralatt- járó maximum 40 méter mély­ségig merülhet é>g halászhajó fedélzetén szállítják a kutatási (Æan.hely közelébe. A kis tenger­alattjárót kizárólag a halászati kutatás szolgálatába állítják. Halrajok vándorlásának megfi­gyelésére és alga-koncentráció víz alatti mérésére használják. A franciák tovább végzik azt a kisérletsorozatot, amelynek célja az emberi szervezet felké­szítése a huzamosabb víz alatti tartózkodásra és munkavégzés­re. 1972 nyarán fejezték be a „PHYSALTE VI.” srirnulációs mélymerülési gyakorlatsorozatot Marseille-ben. A kísérlet során két búvárt a keszonban =>3 bar nyomásnak vetettek alá. Eta a „merülési” kísérlet 610 méteres tengermélységnek felel meg. A keszonos kísérteiét május 16-án kezdték. A búvárok május 18- án „érték el” a 350 méteres, má­jus 21-én az 535, és május 24- én a 610 méteres mélységet. A három tengerkutató nagy­hatalom mellett ebben az évti­zedben élénkül a japánok, az olaszok, az angolok és a nyugat­németek tengerkutatási tevé­kenysége Is. H. ÏW,

Next

/
Oldalképek
Tartalom