Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-06 / 80. szám
HAT NYELVEN — EGY SZÍ V I lii, Úttörők dalától volt hangos. | táncától színes április 3-án és | 4-én a békéscsabai Ifjúsági és Üttöröház. Ekkor zajlottak az V. Nemzetiségi Úttörő Kulturális Találkozó bemutatói és gálaestje. Szlovák, román, szerb tanítási nyelvű általános iskolák pajtásai, jugoszláv, orosz és német vendégek mutatták be táncaikat, énekeltek anyanyel- j vükön és közülük többen magyarul is. Körösszegapáti, Szarvas, Babtonya, Elek, Békéscsaba, Tótkomlós, Méhkerék, Dunaegyháza fiataljai versengtek a vándordíjért. Román táncukért aZ elekieké lett a serleg, míg a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének különdíjast a békéscsabai és a szarvasi kórusok, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének küiöndijait a körösszegapáti táncosok és a méhkeréki pajtások kaptáik. A szovjet vendégek az artyeki pionírtábor egyik kedvelt dalát énekelték. Velük tapsolt, dobogott a gálaest egész közönsége. Szlovák népdalokat, Mozart Alkonyóráját és Karai József Égi vasút című szerzeményét mutatta be a békéscsabai szlovák tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium kórusa. A legmagasabbra az elekiek román táncát értékelte a bíráló- bizottság. Egy évig ők őrzik a vándorserleget. (Fotó: Demény Gyula) Történelmi dokumentum 57ABAD M E P E8ESZ NIAAVARORSZÁB FELSZABADULT A Szabad Nép 1945. április 5-i számának címlapja. Huszonnyolc éve annal«, hogy a Magyar Kommunista Párt központi lapja, a Szabad Nép 1945. április 5-i számában, a háború végét jelentó örömhír jelent meg: EGÉSZ MAGYAR- ORSZÁG FEíLSZABArULT! De hadd beszéljen erről a ..Szabad ország” cím alatt megjelent írás: „Magyarország földjét nem ta. possa többé, egyetlen terrorle- giény csizmája sem. Bukarest, Szófia, Belgrad, Varsó és Budapest diadalmas megvívása után a Vörös Hadsereg Bécs és Berlin kapuit döngeti. Most már Magyarország, a német imperializmus utolsó csatlósa is végképp kihullt Hitler vazallusai sorából. Ha négy keserű évszázad nem volt elég, hogy megtanuljuk gyűlölni a német elnyomást, az utolsó esztendőben minden magyar megtanulta, hogy mi a német iga, a fasiszta rabság. Az elmúlt esztendőben, főleg pedig az utolsó hónapok alatt az egész nemzet újra megtanulta e szavak értékét: szabad Magyarország, magyar szabadság. Szertefoszlottak a rágalmak és a hazugságok. Nemzetünk sa. .iát véres tapasztalatai és nyomorúsága árán tanulta megismerni az igazi ellenséget és a* igazi barátot. Nem volt törteiem és szenny, melyet a magyar reakció 25 esztendőn keresztül ne fröcskölt volna a Szovjetunióra és ma, a háború dúlásaitól szenvedett né. pünk a Szovjetunióban és a Vörös Hadseregben üdvözli a felszabadítót és megváltót. A Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat katonailag a német elnyomás alól. Most, amikor Hitler vert hadainak utolsó ma. radvényai menekülnek az osztrák határon át a magyar földről. köszöntjük a Vörös Hadseregben azt a páratlan katonai erőt, amelynek segítsége nélkül népünk nem lett volna képes lerázni nyakáról az idegen hódító igáját. ...Az ország teljes felszabadulásának dátuma jelenti a német imperializmussal és a belső fasizmussal való végleges szakítást. A fölszabadult és a háború tanulságán okult népünk soha sem fogja megengedni többé, hogy országunkat még egyszer láncára fűzze a német hódító akarat”. A Szabad Nép 1945. április 5-i száma ma már nemcsak sajtó- történeti érdekesség, hanem történelmi dokumentum is. Megyénk kisüzemei elsősorban paprikát termelnek A Figyelő írja Kitüntetésük Április 3-ám, felszabadulásunk előestjén ünnepséget rendeztek Békéscsabán, az MHSZ-székházában, amelyen részt vett Szakái József, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Ekkor került sor a kitüntetések átadására is. Az MHSZ-ben több. éven át kiemelkedő munkát vég zők közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát ketten, Ifjúsági Érdemérmet ketten. a Testnevelés és Sport Érdeme* Dolgozója kitüntetést ketten kapták meg. A Honvédelmi Érdemérem különböző fokozatait heten, az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany, ezüst és bronz fokozatát húszán, míg az MHSZ főtitkáré, nak T icséró Oklevelét heten vették át Hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából vasutas dolgozókat tüntettek ki szakmai munkájukért, társadalmi ée közéleti tevékenységükért. Április 2-an, Budapesten kapta meg a Közlekedés Kiváló Dolgozója kitüntetést Borbíró László, a békéscsabai MÁV-állomás tolatásvezetője és Virág László, a Mezőhegyes! Vontatási Főnökség reszortvezetője. Megyénk vasutas dolgozói közül ketten kapták meg szintén a fővárosban & Közlekedés- és Postaügyi .Miniszteri Dicséretet. A kitüntetettek: Rajki Mihály, az orosházi vasútállomás vezető váltóőre és Nagy Lajos, a mezőhegyesi vasútállomás vezető váltóőre. TIT-előadások Békéscsabán és Gyulán ! A meev «székhelyen és Gyulán pénteken délelőtt rendezi megyei előadói konferenciáit a Tudományos Ismeretter jesztő Társulat. A békéscsabai Értelmiségi Klubban 9 órától a tevékenységnek a képességek fejlesztésében és a tehetség kibontakoztatásában játszott szerepéről, a gyermek és a kudarc témájáról, valamint a fiatalkorúak bűnözésének okairól, a megelőzésről hangzanak el előadások. A gyulai program, ugyancsak 9 órától a természettudományi előadóteremben: a konyha kémiája, kemizálás a mezőgazdaságban és reakció-kinetikai kísérletek. Kohán-tanulmány az Élet és Tudományban Kohán György Anyám című alkotásának reprodukciója szerepel az Élet és Tudomány április 6-i számának első oldalán. Belül nyolc oldalon további reprodukciók és Dömötör Jánosnak, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum igazgatójának tanulmánya idézi a Vásárhelyhez és Gyulához kötődő művész életét, munkásságának legfontosabb jellemzőit, olajképeii és grafikáját. R ÊÊÆSSg. 1913, ÁPRILIS í Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő e heti számában a kisüzemi termelés alakulását elemezve megállapítja: Az utóbbi években a tanácsi szervek é6 a tsz-ek eltérően a korábban tapasztalható gyakorlattól, megértve és felismerve a háztáji termelés fokozásának a jelentőségét, maguk is szorgalmazzák, hogy a kisüzemek termelési kölcsönökhöz jussanak. A hitel igénybevétele különösen az elmúlt három évben emelkedett számottevően. Az OTP 1969-ben 40 ezer. 1970-ben 45 ezer, 1971-ben 55 ezer, 1972-ben pedig 49 ezer esetben folyósított a lakosság részére mezőgazdasági termelési hitelt. Az elmúlt évben jelentkező visszaesésben feltehetően az országosan fellépő állatmegbetegedések játszottak közre. A hitelfelvételek leggyakoribb célja ugyanis a hústermelés. Békés megyében azonban többnyire a paprikatermeléshez szükséges melegház-építésre vettek fel hiteleket. 1972-ben egyébként a kölcsönök 50 százalékát Bács- Kiskun, Békés, Borsod és Háj.- dú-Bihar megyében folyósították. Érdekes még — írja a Figyelő —, hogy a reprezentatív felmérés szerint a hitelt igénybe vevők foglalkozás szerinti megoszlására jellemző, hogy a bérből és fizetésből élők veszik fel az összes hitelnek mintegy felét, a termelőszövetkezeti . tagok pedig mindössze csak egy harmadát.
