Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-04 / 79. szám
Köztársasági mozgalom Békés megyében hatvan évvel ezelőtt Békés megye két éve és a negyedik ötéves terv célkitűzései TanácsválaüztáBTia készülünk. Egy csonka, mindössze két évig tartott ciklue végén járunk. Ez a két esztendő, bármilyen rövid is volt, nem múlt el eredménytelenül. Sikereink örömteliek, terveink biztatóak. A negyedik (Héve& terv első két évére kitűzött feladatokat elvégeztük: gazdagodott megyénk, emelkedett az ellátottság színvonala, gyarapodtunk tudásban, kultúráltságban. A tanácstagok ezrei teljesítették fáradhatatlanul megtisztelő megbízatásukat, Tették ezt együtt azokkal, akik őket bizalmukkal megtisztelve, közéleti tisztségre emelték. Munkájuk együttes eredménye ott van városaink, községeink, falvaink fejlődésében. E gondoláitok jegyében adunk szemelvényeket megyénk kétéves fejlődéséről és a negyedik ötéves terv további célkitűzéseiről. Mezőgazdaság Jayult a nagyüzemek gazdálkodása Hat évtizeddel ezelőtt, 1913. tavaszán a tömegek elégedetlensége az űri államhatalom ellen magas fokot ért el. A haladó erők táborában foglaltak helyet mindazok, akik változást akartak „ a Magyar Ugaron”. Ezen belül érdekes színfoltot képezett egy csoport. Az Országos Köz- társasági Párt volt ez. Már 1912. őszén megkezdődött Békés megyében a köztársasági szervezkedés. Különösen Békéscsabán, Gyomén és Szeghalmon volt erős a mozgalom. Vezetői — akárcsak más vidékeken —• az értelmiség köréből kerülték ki ; tanítók, ügyvédek, lelkészek álltak a szervezetek élén. Tömegei azonban a földművesek és a városi nincstelenek közül kerültek ki. A republikánus eszme gyors terjedése ezen a vidéken nemcsak a „Viharsarok” forradalmi hagyományainak köszönhető, hanem annak is, hogy a Párt országos központja éppen a szomszédban: Hódmezővásárhelyen volt. A köztársasági gondolatok gyors terjedése komoly aggodalmakat keltett a Habsburgokhoz közel álló körökben. (Ferenc Ferdinánd trónörökös többizben követelte a magyar kormánytól, hogy a republikánus pártot tiltsa be.) 1913 első hónapjában a békési köztársasági mozgalom elérte csúcspontját Növelte erejét, hogy a megye egyik (eredetileg függetlenségi párti listán megválasztott) képviselője: Kovács Gyula szintén csatlakozott hozzá. Neve igen népszerű volt a tömegek körében, mivel az előző évben a reakció vezére: Tisza István ellen merényletet követett el. Ugyancsak nagy segítséget jelentett a mozgalomnak a szocialista munkásság segítsége. A Békés megyei szociáldemokrata pártszervezetek erkölcsi támogatásban részesítették a köz- társasági agitációt, (1913-ban több helyen a republikánusok a munkásággal közösen rendezték a március 15-í megemlékezéseket.) A köztársasági agitáciő nyomán általában megélénkült a haladó erők tevékenysége a megyében. Itt külön ki kell emelnünk a baloldali pedagógusok mozgalmát. Ennék élén Czabán Samu nagyszénási tanító állt. A hatalmon levők márciusban fegyelmi eljárást indítottak ellene „izgatást címén. Czabánt azonban néni, tudták megfélemlíteni. Az Orosházán megjelenő BÉ- KESVÁRMEGYEI ELLENZÉK március 30-án közölte a kiváló pedagógus levelét Elveinek kifejtése után büszke öntudattal állapította meg: „mi, radikális tanítók... propagandát csinálunk, szervezzük a falvak lakosságát, műveljük, felvilágosítjuk őket, hogy ha majd eljön a nagy leszámolás ideje, — ne találjon készületlenül.” Békés megye haladó közvéleménye elítélte a Czabán Samu elleni hajszát. A BÉKÉSVÁR- . MEGYEI ELLENZÉK megállapította róla:, „azok közé az emberek közé tartozik, akiknek önálló meggyőződésük van és akik ennek a meggyőződésüknek még akkor is kifejezést adnak, ha ez fájuk nézve kellemetlen, következményekkel jár.” Április ló-én Orosházán gyűlést tartott a tanítók egyesülete. Egyhangúlag választották meg Czabán Samut elnöküknek. Fényes elégtétel volt ez a sok meghur- colás után a nagy pedagógus számára. Békés megyében a kormányzat említett lépéseit jogos felhá-1 borodással fogadták. „Az elkeseredésnek viharáról” írt a Békéscsabán megjelenő BÉKÉSMEGYEI FÜGGETLENSÉG. A kormányzat „brutális eljárását” ítélte el a BÉKÉSVÁRMEGYEI ELLENZÉK is. A haladó tábor gyűlések sorozatával válaszolt a hatalmon levők népellenes intézkedéseire. Ezekre a megmozdulásokra Kovács Gyula képviselő előadói körútja adta meg az átkaimat. Kovács Gyula (kit előző évben élég sok meghurcolás ért Tisza elleni merényletéért) 1913. áprilisában elhatározta, hogy lemond képviselői mandátumáról. Indokul a magyar parlamentarizmust ért sérelmeket hozta fel. „Van valami imponáló ennek a férfiúnak egyéniségében” — jegyezte meg Kovács önérzetes lépéséről a békésvarmegyei ellen. 2 ÉK', A köztársasági képviselő elhatározta, hogy lemondása előtt körutat tesz kerületében és elbúcsúzik választóitól, Április 20-án Szeghalmon, Fü- zesgvarmaton és Vésztőn volt népgyűlés Kovács Gyula tiszteletére. A képviselő az eddigiekhez hasonló beszédet mondott. A tömeg szeretete kísérte ezekben a községekben is. Április 25-én pedig Gyomán került sor újabb megmozdulásra. Ezen a szocialisták és a függetlenségi párt is képviseltette magát. Makai Márton szeghalmi ügyvéd (a köztársaságiak egyik fő szervezője a megyében) üdvözölte Kovács Gyulát. Lelkes hangú beszédében fejezte ki a mozgalom híveinek kitartását a zászló mellett Hevesen támadta az uralkodó rendet. „Közállapotaink az egész vonalon poshadtak, bűzösek, s olyan gazságok folynak, melyek a tisztességes elemeket az elvi alapon álló politikai küzdelemtől elriasztják” — állapította meg. (Ezért a megjelent Konkoly főszolgabíró rendreutasította a szónokot.) Másnap Doboz és Kondoros községekben akart Kovács Gyula beszámolót tartani. A hatósági nyomás azonban ezt lehetetlenné tette. Mindezek után — a főispán bizalmas jelentése szerint — „arra sem tett többé kísérletet, hogy Békéscsabán gyűlést tartson.” Kovács Gyula lemondása nyomán esedékessé vált a pótválasztás ebben a kerületben. Május elején a főispán újabb jelentésben ijedt hangon számolt be arról, hogy Kovács Gyula az elmúlt napokban megváltoztatta elhatározását és kijelentette: nyíltan köztársasági programmal „újból fellépni szándékozik”. A megyei hatóság Pestről kért utasítást: mit tegyen, ha az itteni pótválasztásokon a republikánusok is jelöltetik magukat? Május közepén megjött a miniszterelnökségi államtitkár válasza: „Egyelőre intézkedés nem szükséges.,, A pótválasztások időpontját elhalasztották, s kézben a hatósági nyomás egyre fokozódott a köztársaságiakra, így Békés megyében is el kellett következnie annak, hogy a republikánus mozgalom lassan megszűnt. A hanyatlást persze bizonyos belső hibák is elősegítették. A köztársaságiak agitá- ciójában sok helyen több volt a demagógia, mint a komoly szándék. Programjuk haladó volt, de számos kérdésben (így a nagybirtokrendszer megszüntetésében) következetlenül foglaltak állást. Minden hibája ellenére azonban az 1912/13. évi köztársasági mozgalom, s annak Békés megyei tevékenysége megérdemli az utókor tiszteletét. Hat évtized telt el azóta. Az egykor elnyomott Magyarország ma független népköztársaság, mely békés külpolitikát folytat és minden jogot megad a dolgozó embereknek. Napjainkban választójoggal rendelkeznek a széles néptömegek. A tanácsok újraválasztásakor a lakosság jelöltjeinek nem kell hatósági nyomással megküzdeniük, mint egykor Kovács Gyuláéknak. Dr. Merényi László a történettudományok kandidátusa Megyénk mezőgaadiasséigx jelle. généi fogva jelentős szerepet tölt be népgazdaságunk ellátáséiban. A kialakult nagyüzemi mezőgazdasági ferma az elmúlt években tovább erősödött, a művelési ágakban és az egyes fontosabb növények vetésterületi aranyában lényeges változás nem volt. A vetésterület nagyobb részén változatlanul búzát kukoricát lucernát napraforgót, cukorrépát termelnek. A mezőgazdasági terület mintegy 80 százalékán termelt fontosabb növények együttes termelési értéke (1968. évi változatlan áron, mintegy 28 százalékkal haladta meg 1972. évben, az 1966—70. évek átlagát) Az 1970. évi kedvezőtlen időjárást és a belvízkárt követően a mezőgazdaság növelte termés, eredményeit Az utóbbi két évben átlagosan búzából 32 mázsa, kukoricából 46,1 mázsa, cukorrá pából 349,2 mázsa, napraforgóból 13 mázsa termett hektáronként Ezek meghaladják a korábbi évek eredményeit Békés megye területi terve a búza termés,, átlagáit 1971—75. évekre 32,8 q/ha-ban, a kukoricáét 45—49 q/ha-ban irányozta elő. Búzából már 1972-ben ?2,4 q/ha termeltek, kukoricából pedig az utóbbi két évbein, elérték a tervezett szintet. Nagyüzemi gazdaságokban év. ről évre nőtt a szerves trágyázott terület de annál jobban nőtt a felhasznált trágyamennyi, ség. Hasonlóan kedvező a helyzet a műtrágyázás területén is. Az évi műtrágya-mennyiség hatóanyagban számítva meghalad ja _az évi 70 ezer tonnát. Â felhasznált műtrágya mennyisége 1971-ben az előző évihez viszonyítva 20 százalékkal volt több. Ennek hatása a termés- eredmények jelentős növekedésében tükröződött. A szarvasmarha-állomány az utóbbi éveikben csökkenő tendenciáit mutat s csak tavaly sí. került ezt megállítani. Kedvezőtlen hatással volt a megye mezőgazdaságára a múlt év végén előállott ragadós Svájca körömfájás. Ennek következményei a jövő évben is éreztetni fogják hatásukat. Az állat- megbetegedések miatt 1972-ben keletkezett kár 250—300 millió forintra tehető. Jelentősebb mezőgazdasági beruházásként az utóbbi két év ben megvalósult Orosházád és Békéscsabán (egyenként) a 2x1000 vagűoos gabonasiló, állami gazdaságoknál és tsz-ekneL 29 sertés és 16 szarvasmarha szakosított telep. A gabona aratása 100 sízázalé- kcsan gépesítve van. Az állami gazdaságok a cukorrépa kiszedő, sét 90 százalékban géppel végzik, a tsz-ek 85 százalékban. A termelőszövetkezetek a burgo_ nya kiszedését pedig 60 százalékig géppel oldják meg. Eredményt ért el a mezőgazdaság a zöldségtermelés gépesítésének területén is. A borsó vetésterületének 98 százalékán, a zöldbab, nak 27 százalékán, a vöröshagy. mának 34 százalékán teljesen gépesítve volt a munka. A mezőgazdasági nagyüzemekben jelenleg 67 ezer ember dolgozik. Ebből hatezer családtagként. » * • A mezőgazdasági termelést évente két százalékkal kell növelni, figyelembe kell venni, hogy az őszi betakarítási munkák elhúzódása és az állatbetegségek következményei miatt egyes nagyüzemi gazdaság gokban 1973. évben további erőfeszítéseket kell tenni az eddigi eredmények megtartására. A kenyérgabona & az abrak- takarmány területén jelentkező igényeket termés-eredmények további javításával szükséges el. érni. Emellett a szarvasmarha- fejl esetéssel párhuzamosan a lu. oematermelés, a rét-, legelőgazdálkodás fejlesztésére kell különös gondot fordítani. Az eredeti tervnek megfelelően növelni kell a kémiai anyagok felhasználását és a beütemezett meliorációs munkák elvégzésére is gondot kell fordítani. A kiskörei öntözőrend. szer által teremtett kedvezőbb öntözési feltételeket is ki kell használni. Továbbra is szorgalmazni kell a zöldség, cukorrépa, kukorica, «értés, szarvasmarha-programok megvalósítását. A jövőben is élő kell segíteni minden olyan kezdeményezést, mely a bázisüzemek kialakítására, a zöldség, cukorrépa, kuikcricatermelés nö. velősére, a termelés folyamatos korszerűsítésére, gépesítésére, irányulnak. A szakosított állattenyésztési telepeknél gondoskodni kell aa átmeneti nehézségek megszüntetéséről, a tárgyi, személyi feltételek biztosításáról a folyamatos éB eredményes termelés, a kapacitások kihasználása érdekében. A sertéstenyésztésben alapvető feladat az állomány sziníen- tartása, a vágósertés-termelés kisméretű növelése mellett a minőség javítása. Ennek érdekében történt a felvásárlási árak differenciálása és a súlykategó riák módosítása. A szarvasmarharprogram meg.; valósítását a negyedik ötéves terv hátralevő éveiben el kell kezdeni. Az elkövetkező 2—4 évbep a meglevő termelőeszközök és az állomány termelőképességének jobb kihasználására kell törekedni, ezzel egyidejűleg meg kell teremteni az állomány nagyobb mérvű növelésének éfj termelékeinységénék feltételeit. A baromfitenyésztésben a ko-' rabbi évek dinamikus fejlődése várhatóan mérséklődik, ezen belül azonban a nagytestű barom fiá 11 omány és termelés erőteljesebb növekedése várható. A mezőgazdasági beruházás«, kon beiül növelni kell az anyagi, műszaki ellátottság javítását jelentő gépek aránvát, különös tékán‘ette! a szárítók, tárolók, takarmánykeve’’ők létesítésére (Folytatjuk)
