Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / 100. szám

II tavaszi életrendről TAVASZ idején gyakran pa-1 naszkodunk fáradtságról. Csök­ken a munkabírás, a figyelem- üs&zpontosílás», fejfájás, sápadt, sag, étvágytalanság szinte na­ponként jelentkezik. Miben ke­ressük az okát? Elsősorban ab­ban, hogy szervezetünk a téli hónapokban elfárad, s ez a fá­radtság méff tovább fokozódik és tavasszal manifesztálódik. A szervezetet regenerálni kell, a hiányzó anyagokat pótolni. Rész, ben a táplálkozás elégtelensége a téli, majd a tavaszi fáradtság oka. A táplálékbevitelnek mind mennyiségileg, mind minőségi­leg kielégítőnek kell lenni. Bár az emberi szervezet tápanyag- szükséglete télen és nyáron nagyjából egyforma, az őszi, té_ li táplálkozás mégis lényegesen eltér a nyáritól. Ebben a fonto­sabb élelmiszerek idényjellege szerepet játszik. A kellő mennyiségű és minősé, gi fehérjékre, szénhidrátokra, zsírokra, ásványi anyagokra és vitaminokra van szükség, hogy az életműködések zavartalanok legyenek. Az energiát elsősorban a zsírok és szénhidrátok bizto­sítják. A fehérjék és az ásványi anyagok főleg szervezetünk fel­építésében vesznek részit. AZ EGÉSZSÉG fenntartásár sához, megőrzéséhez, fokozásá­hoz vitaminokra is szükség van, amelyek az anyagcsere folyama, tokát segítik elő. Ha valamelyik fontos tápanyagaink közül ke­vesebbet, vagy többet fogyasz­tunk, g szervezet működésében zavar keletkezik. Télen sok zsí. ros ételt, szénhidrátokban gaz­dag táplálékot fogyasztunk, az azonos jellegű tápanyagok gyak. ran szerepelnek az. étrend össze, állításában. A téli hónapok ide­jén nagyon sok fehérjét jutta­tunk be szervezetünkbe. Hajla­mosak vagyunk a főzelékek mel. lözésére. A tészta, a rizs, száraz, bab, borsó, hús szinte minden­napos téli étrendünkben. Csök­kenteni kell a fehérjebevitelt, tavasszal tanácsos átváltani a bö zöldség-, gyümölcsfogyasztás­ra. Hangsúlyozni kell a konzer- vek mirelitkészítmények jelen­tőségét, hiszen a zsíros étel fo­gyasztása, a nagymennyiségű fehérjebevitel mellett a relatív vitaminhiánnyal magyarázzuk a tavaszi fáradtságot. A C vita­min pótlása nagyon fontos. A tavaszi bágyadtság, végtag, fájdalmak oka gyakran a C hy- povitaminosis, gyermeken, fel­nőttön eeyaránt. Szerepe van a csont- és porcképződésben is. Mivel a C vitamin nem raktá­rozódik a szervezetben, a téli és a kora tavaszi hónapokban kell különösen nagy condot fordítani Hiába varratná meg valaki a di­vatbemutatón látott legszebb ruhát is, ha az nem illik az alakjához. Es valljuk be, sokszor Járunk így, men úgy képzeljük, hogy minden ruha, amit a manekenek hordanak, illik mindenkinek. Még a legújabb divatot is követ, heti minden molettebb alakú nő, ha az „aranyszabályokat” betartja. Egyik ilyen szabály, hogy a sötét szín és az apró nvinta a legelőnyö­sebb, arra keli tehát törekedni, hogy ahol leginkább karcsúsítani akarunk, oda kerüljön a sötét szín. Ha valaki csípőben erő«, sötét, egye­nes szoknyákat viseljen, világos blúzzal, pulóverrel. Nyilván, aki mellben erős, az íorditott színössze­állítást viseljen: a pulóver, ami ter­mészetesen sötét, soha ne legyen teljesen az alakra simuló. a szervezet C vitamin ellátásá­ra. C vitamin hiányéban a szer­vezet ellenállóképességé csök­ken ezért gyakoribbak tavasszal a felső légúti megbetegedések. A táplálék C vitamin tartalma függ az elkészítés módjától, a tárolás időtartamától. Pl. a bur­gonya C vitamin tartalma a tá­rolás közben l/4-re csökken. Mé­gis jelentős a burgonya fogyasz. tása, mert nagy mennyiségben használjuk. A tej mellett, hiszen pasztőrözés, felforralás mellett csökken a fontos C vitamin tar. talcm, szükséges gyümölcsöket, mirelit^ konzervféleségeket be­juttatni a szervezetbe. Ezért tartjuk fontosnak a fent em­lített árukat. A savanyú káposz­ta, csalamádé, citrom, cékla, zöldfőzelék, paprika, paradi­csomsűrítmények, C vitaminnal dúsított szörpök és sajtok a leg­fontosabb C vitamin források. SZÜKSÉGES a D vitamin je­lentőségéről is szólni. Szerveze­tünkben is képződik D vitamin a bőrben levő elővitaminoKból a napfény ill. az ultraibolya su­gárzás hatására. ősztől tava­szig amikor kevés napsugár éri a testünket, a D vitamin kép­zése zavart szenved, kimarad. Szükség van pótlására. Kvarc- fénykezelés hatására D3 vita­min képződik a provitaminból, fokozza az anyagcserét, a Vér­képzést és a szervezet ellenál­lóképességét. Helyes táplálko­zással, tojássárgája, vaj, tej stb. adásával eredményt érhetünk el. Az étkezési rend is elég rend- szertelenül alakul napjainkban. Sajnos még mindig az ebéd és a vacsora jelenti a főétkezést. Reggelire viszont keveset, vagy semmit sem fogyasztunk. A ro­hanó élettempó miatt egvre ke­vesebb idő jut a megfelelően összeállított és elfogyasztott reggelire. Rossz időbeosztás, kapkodás mellett legfeljebb 1 csésze teát, vagy kávét gyorsan bekapunk, s már futás a mun­kahelyre. „Étvágykeltés'’ céljából a ci- garettázás — 1—1 féldeci nem ritka jelenség. A nyugodt körül, menyek között fogyasztott he­lyesen összeállított reggelinek az egész rap; teljesítméinyre és közérzetre jó hatása van. A fejlődésben levő szervezetnek, tanulóinknak még inkább szűk. ségük van a rendszeres táplá­lékbevitelre. Gyakori, hogy a tanuló reggeli nélkül megy isr kólába, pénzt kap, hogy vásárol, jón valamit a boltból, általában kiflit, de az is lehet, hogy másra költi pén­zét, s inkább délig éhezik. Nem kell csodálkozni, hogy a tavaszra elfáradt szervezet gyár A moletteknek a hosszílott derekú ruha és általában a hosszanti sza­básvonal tűzés-díszítés előnyös. Jó például a rakott, de csípőben le- ; varrt rakású szoknya, s harangsza­bású szoknyát is hordhat az, aki­nek hosszú és csinos lába van. A mostani divat egyik még mindig ké. nyes kérdése a szoknya hossza. Mi­tévők legyenek azok, akiknek amugyis gondot okoz a különleges szabás? A szabály az, hogy akinek formás a lába, lu* molett is, nyu­godtan hordhat térd fölött egy-két centivel végződő szoknyát. Térdig érőnél hosszabbat azok viseljenek, akiknek alakjuknál, koruknál ez már előnyösebb és illendőbb. Rö­vid lábú, molett hölgyeknek nem előnyös a feltűnő, igen dekorált ci­pőfazon. kéri fejfájásban, gyengeségben, j szédülésben jut kifejezésre. Állati fehérjékben gazdag, tejtermékkel és mézzel, jam mai, gyümölccsel kell kiegészíteni a reggelit. A táplálkozás mellett a jó, friss levegő hiánya, még fokoz­za a szervezet fáradékonyságát. Közismert, hogy szabad, friss levegőn keveset vagy alig tar­tózkodunk. Reggel rohanás a munkahelyre, talán ebédszünet­ben kimegyünk a levegőre, dé­lután. futás haza ismételten a zárt falak közé. Pedig a hőmér. sékletkülönb égésalevegő mez. gása, mélyebb lélegzefvéle ve ser­kent. Fokozódik a tüdő munká­ja, s ez nagymennyiségű hőt von el a szervezettől, s ez serkenti az anyagcserét. Ha fokozódik az anyagcsere, meggyorsul az energiát szolgáltató anyagok le­bontása, javul az étvágy. A ;ó, friss levegő maszirozé Itatásával növeli, edzi a bőr vérellátoitsá- gát. Ajánlatos, hogy minél jobban használjuk ki a szabad időnket, tartózkodjunk gyakran friss leve­gőn. Legegyszerűbb módja, a gyakori szellőztetés, így a szó- bók, tantermek levegője gyor­san kicserélődök. Az óraközii szünetekben feltétlenül nyissuk ki az ablakokat. Jobban tudunk ügyelni,, koncentrálni. Délután a tanítási órák befejeztével ne a könyv mellé üljünk le, és fá­radtan hajoljunk a sorok fölé, mert a délelőtti hosszú ülés után izmaink elfáradnak, fejünk nehézzé válik, képtelenek va­gyunk a leírt szövegre figyelni. Ajánlatos a séta mellett, á tol- iaslabdajáték; külön őse rrt-a btí- tonépületben lakók számára, cél. utáni kis edzések igénybevéte­le, pingpongozás. A TAVASZI fáradtság idején még fokozottabban kell a test­mozgásra ügyelni! Hasznos, tanulószobai foglal­kozás előtt is a szabad levegőn tartózkodni ! Er edmény eseób, tartalmasabb lesz így az időki­használás. Ha energiánkkal nem gazdálkodunk helyesén, időbeosztásunkra kévé, gondot fordítunk, alvásidőt nem bizto­sítunk, á legyengült szervezet el­veszti ellenállóképességét. A pedagógusok mellett a szü. löknek kell figyelemmel kísérni a tanuló egészségi állapotát, s megfelelően irányítani. A táp­lálkozás elhanyagolása gyengíti a szervezet védekezését, esö'Ucen a tanuló teherbíróképessége. Ha gyakran jelentkezik fá­radtság, sápadtság, fejfájás ajánlatos szakorvoshoz fordulni! A felnőtt 8—9 órát dolgozik na­ponta, a tanulók, különösen szakiközépiskolásaink 12—13 órát Mi felnőttek fáradtan jö­vünk haza, másjellegű munká­hoz látunk. A diákoknak még tanulni kell. Rajtunk a sor, hogy irányítsuk, ellenőrizzük napi­rendjüket, figyeljük étkezésü­ket Nagyfokú levertség, fára­dékonyság eredménye a gyakori elégtelenek hozása, ami figyel­meztető jel lehet A SZERVEZET felfrissülését csak úgy érhetjük el, ha este idejében lepihenünk. Különösen a késő esti órákban semmi szükség nincs tanulásra. Igé­nyeljük is a megfelelő alvásidőt! Törődjünk sokkal többet egészségünkkel, fordítsunk több gondot táplálékaink össze; álo_ gatására, napirendünk helyes felhasználására. Termesze, tesen, ha túl gyakran pa­naszkodik a tanuló fejfájásról, fáradtságról, sápadt, azonnal forduljunk orvoshoz! Sülé Istvánná a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola tanára Nemcsak manekeneknek Korszerű és célszerű Ifjúsági bútorok Az ifjúsági bútor egyik variációja: Az egyszemélyes fekhely és a fotelok huzata narancsszínű, a szekrények ajtaja zöld. A KISZ kongresszusa tiszte- ! letére, a Tisza bútorgyár ifjú- ! sági tervező- és üzemmérnöki kollektívája variálható szobabú­tort tervezett fiatal házasok ré­szére. Alapvető követelmény ■ volt a korszerűség, a kényelem ! és természetesen az olcsóság. A 1 bútorok négy változatban elké­szültek és «sikert arattak a leg- iiletékesebbek, — a fiatalok kö­rében. A bútoriparban pedig szakmai szenzációnak számítot­tak, mert alapvetően szakítot­tak a hagyományokkal, új lak- berendezési stílust teremtették. Mi volt ebben a bútorban a „különleges”? Elsősorban az, hogy korszerű, színes felülete­ket alkalmazták., és szakítottak a hagyományos fa-mintákkal. Míg a bútoripar még csak kiál­lítási darabokon mutatta be* a színésbútórt, — ami egyébként világdivat — addig a Tisza már előkészítette a nagyszériás gyártást. A szekrénysort lapokból le­het összeállítani ruha, fehérne- műs, illetve könyvszekrényekké. A fekhelyeket is variálták, — a szekrénysorba építhető, illetve a berendezésre váró szobák nagy­ságától függően, — külön fek­helyekkel váltakozva készítették el. A szobák képe derűs és vi­dám. Például igen szép a pi­ros ajtós szekrénysor, aminek belseje fehér A fekhelyeken sötétkék a kárpit-huzat és sö­tétkék—fehér a széles és ké­nyelmes fotelok huzata is. A narancs—fehér színű szekrény­sorhoz kék nagyvirágos, míg a zöld—fehér szekrénysorhoz na­rancsszínű virágos a kárpito­zott bútorok huzata. Ezek a merész színtársítások szokatla­nok, de igen dekoratívek, sok­kal hangulatosabbak, mint álta­lában a lakások szokvány bútor­színei. Természetes, hogy a legtöbb érdeklődőt leginkább az árak foglalkoztatnak. Nemcsak a színek* a minták, de az árak is „ifjúságiak”: Általában a gar­nitúrák 12—15 000 forintig ter­jedő áron kerülnek forgalomba. Az egyes berendezések ára a megvásárolt szekrények, illetve a bútorvariációktól függ. Ennek alapján „módosították” a szekrényeket. A fiatalok ké­résére „írólanot” készítettek két szekrény közé. Így a diákok, il­letve a szellemi munkával ott­hon foglalkozók részére is szük­séges „bútorral”, egészítették ki a jelenlegi szekrénysort. Mivel az érdeklődés a fiatalok köré­ben igen nagy, 1973-ban már nagyszériában gyártják az „if­júsági bútort” és kapható lesz a bútoráruházakban és boltok­ban. Értesítés! A Békés megyei Viz_ és Csatornamű Vállalat üzemvezetősége értesíti kedves vendégeit, hogy az Árpád*fürdő ni/ifoti részlege május 1-én 9 órakor nyit Nyitvatartási május 1-től június 15-ig és augusztus 16-tól szep­tember 30-ig 9 órától 17.30_ig, június 16-tól au­gusztus 15-ig hétköznap 9-től 19 óráig, szombat és vasárnap 8_tó! 19 óráig. Üzemvezetőség x

Next

/
Oldalképek
Tartalom