Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-20 / 92. szám
sesnK!»!ï!:s!ssflis:2!î>ui!aiSI TÁVIRAT Békés Város Ót kérdés — őt felelet a vállalati adatszolgáltatásról Besxélgetés Porkoláb Károllyal, a KSH Békés mogyei Igazgatóságának vezetőjével Tanácselnökének Békés nagyközség várossá alakulása alkalmából őszinte, baráti szívnél köszöntjük Önöket. Kívánjuk, hogy régi mozgalmi múltjukhoz híven eredményesen valósítsák meg a városi tanács előtt álló feladatokat. A szocializmus további 1építéséhez Békéscsaba városi tanácsa nevében sok sikert és jó egészséget kívánok: Dr. HARASZTI JÁNOS Békéscsaba város tanácsának elnöke Hajdú megye bihari részén működő tsz-szövetség és tsz-ek tudomására jutott, hogy a dévaványai MEZŐGÉP gyáregység milyen ötletes szerkezetet konstruált a nedves, vizes termények szárítására. Ezeket a berendezéseket megyénk több közös gazdaságában, a szomszédos Szolnok megye néhány szövetkezetében és állami gazdaságában igen eredményesen kipróbálták. Az új dévaványai termék csupán egv esztendő alatt a sok hasznot hozó, a nagy értékeket mentő berendezések közé került. A Bihari Tsz-Szövetség területén kiterjedt naprdforgő-ter- mesztéssel foglalkoznak. A múlt évi csapadékos ősz igen sok kárt tett a termelésben. Fülledés, do- hosodás következtében a napraforgó egy része tönkrement, árbevételi kiesést okozott. Hogy a jövőben ne ismétlődjön meg az 1972. évihez hasonló helyzet, a tsz-szövetség április 19-én Csárdaszállásra hozta apparátuGazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő március 28-i számában érdekes adatokat közölt az adatgyűjtésről. Ezek szerint a KSH évente 800—850 statisztikai. felmérést hajt végre, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a megyei tanácsok pedig együttesen majdnem ugyanennyit. Ez együtt 1600—1700 legális adatgyűjtés. A felsoroltakon kívül azonban legalább 800-ra tehető évente a jogtalanul lebonyolított adatfelvételek száma is. Ezek az úgynevezett „vad-statisztikák” aránytalanul és indokolatlanul nagy terhet rónak a vállalatokra, és szövetkezetekre, ráadásul akadályozzák annak az egységes ) népgazdasági információs rendszernek a kialakítását, amelynek a KSH Békés megyei Igazgatósága is része. Hogyan tesz eleget az ebből fakadó feladatoknak a megyei igazgatóság? Kérdéseinkre az igazgatóság vezetője, Porkoláb Károly válaszol. — Megyénkben hány önálló felmérést hajtottak végre az sát, a tag-tsz-ek elnökeit, vezető szakembereit, hogy működés közben ismerjék meg a TSZP-berendezést. Boross Mihály, a MEZŐGÉP Dévaványai Gyáregységének igazgatója kérdésünkre elmondd ta, hogy 1972-ben 40 TSZP-berendezést gyártottak, bocsátottak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Ebben az esztendőben huszonkettőt már átadtak a rendelőknek, jelenleg 30 berendezés összeállításán, gyártásán dolgoznak. A dévaványaiak terméke eljutott külföldre is. A csehszlovákjai Kolarovóban csöves kukoricát szárítottak segítségével, jó eredménnyel. Most az újvidéki vásárra készítenek elő egy működő modellt A köröstarcsai Petőfi Tsz-ben TSZP segítségével „borjú-szénát” készítenek ebben az esztendőben. A vendégek elismerően nyilatkoztak a látottakról. D. K. elmúlt évben a vállalatoknál, s mennyit terveznek lebonyolítani az idén? — Az iparvállalatoknál 1972- ben két önálló adatgyűjtést végeztünk. A jelentősebb export- tevékenységet folytató Békés megyei székhelyű iparvállalatoktól, illetve a más megyei székhelyű iparvállalatok megyénkben levő telepeitől kértünk be adatokat a külkereskedelemnek átadott termékekről. A más megyei székhelyű ipar- vállalatok megyei ipartelepeitől ugyanakkor begyűjtöttük az 1972. évi szeptemberi munkaügyi adatokat is. 1973-ban pedig ugyanezeket az adatokat kérjük majd be az iparvállalatoktól. Ezenkívül köz_ ponti kezdeményezésre áprilisban egyszeri adatgyűjtést hajtunk végre az ipari és építőipari vállalatoknál: az 1973 február és március havi létszám, és munkabéradatokat gyűjtjük össze. — Egy-egy vállalat egy év alatt hány adatot szolgáltat a KSH-nak és miről számolnak be általában ezek az adatok? — A vállalatoktól, illetve szövetkezetektől ágazatonként eltérő mennyiségben igénylünk adatokat: áz iparban 12—13 ezer, a kiskereskedelemben 41— 42 ezer, a kommunális szolgáltatás területén 9 ezer, átlagosan pedig 16—17 ezer az egy egységtől bekért adatok száma. Természetesen az adatszolgáltatók a tőlük kért jelentéseken nem mindenre válaszolnak, attól függően, hogy a vizsgált jelenség náluk előfordult-e vagy sem. Ez azt jelenti, hogy az egy évben szolgáltatott adatok száma az adatigénynek legfeljebb 70— 75 százalékát teszi ki. A begyűjtött számok egyébként a gazdasági és társadalmi jelenségek túlnyomó többségéről résa’etesen számolnak be. A nyersanyagtermeléstől a feldolgozáson át a késztermékek előállításáig, illetve a megtermelt anyagi javak elfogyasztásáig mindenről tájékoztatnak. A Bihari Tsz-Szövetség Csárdaszálláson Terménysssárítási bemutató u Petőfi Ttix-ben értéket —% s mindinkább előtérbe kerül a népgazdasági termelés szakosítása és a termelés kooperációja. E kapcsolatok „operatív szervezője”, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési vegyesbizottság utójára 1973 januárjában ülésezett, és fogadott el munkaprog- 1‘amot. Főbb előirányzatai: előkészületek az 1976—80. évi tervkoordinációra, gépipari egyezménytervezet az elektronikai gyártmányfejlesztésre, együttműködés a járműiparban, a már meglevő szerszámgépgyártási kooperáció kiterjesztése, megállapodás 1980-ig a szintetikus szálak gyártásának szakosításában és kölcsönös szállításában. A megállapodások az egész népgazdaságot átfogják. A részletek közt például olyan fi- gye'emre méltó _ elgondolások vannak, hogy a magyar fél kooperál a „Fiat—126—P” típusú lengyel népautó előállításában vagy például a lengyel vegyipar a poliészter, a magyar pedig a poliakrilnitril és a polipropilén gyártását fejleszti, s egymás szükségleteiiiúk kielégítéséhez kölcsönös szállításokkal j&ru- ■ lünk hozzá. Ilyen példákat oldalakon át ■ lehetne sorolni. Helyette egy • másik igen fontos „csereterüle- ! tét” említünk: a szellemi ener_ s giák összekapcsolását. Mind ; gyakoribb, hogy a két ország « tudományos életének kiválósá- j gai közvetlen eszmecseréken adják át egymásnak kutatásaik " eredményeit. Legutóbb például március elején hatvan lengyel tudós, akadémikus, a felsőoktatás, az ipar, a kutatóintézetek képviselői érkeztek hazánkba, valamennyien a villamosgépgyártás, az energiaelosztás, az elektrotechnika magasan kvalifikált szakértői. Etz alkalommal Budapesten és Miskolcon 26 elő- , adás és konzultáció keretében ■ cserélték ki magyar kollégáik- j kai legújabb kutatásaik tapasz- { talatait, eredményeit. : E sorok kezdetén a nyugati . kommentátorok két évvel ez- : előtti baljós elemzéseit idéztük Ï a lengyel gazdaságról. A len- £ gyei da1 gazók azonban példásan ; helytállnak és alkotó munkájuk £ nyomán népgazdaságuk gyors • fejlődést ér el. ; C Tóth Brta ! — Mi történik ezzel a rengeteg kötelezően szolgáltatott adattal, illetve, másfelől: tudnak-e a vállalatok minden általuk közölt adatot közvetlenül is hasznosítani? — A kérdés első felére válaszolva, el kell mondani, hogy mivel a KSH az adatokat ágazatonként gyűjti, azok feldolgozásra is ágazati statisztikai csoportokhoz kerülnek. A csoportok a begyűjtés után meggyőződnék arról, hogy az adatszolgáltatók a valóság és a KSH által előírt szabályoknak megfelelően állították-e össze jelentéseiket? Az esetleges helyesbítések után kerül sor a megyei szintű adatokból igazgatóságunk szágos összesítésre küldünk meg a központunknak. A megyei szintű adtokból igazgatóságunk különféle kiadványokkal és elemzésekkel tájékoztatja a párt- és gazdasági vezetőket a társadalmi, gazdaság, helyzet alakulásáról Ami a kérdés második felét illeti: a KSH 1972-ben felmérést végzett az adatszolgáltatók körében, melynek során azt kutatta, hogy a hivatal által kért adatokat az adatszolgáltatók mennyire tudják közvetlenül hasznosítani. Általánosnak mondható .a vállalatoknak azon szakvéleménye, mely szerint a szolgáltatott adatokat akkor is ki kellene gyűjteniük, ha art a statisztikai adatszolgáltatás nem tenné kötóezővé. Ezeket ugyanis saját üzemi tájékoztatásra is felhasználják, a vállalatvezetés igényétől, színvonalától függően jelenleg körülbelül ennek a fel- használásnak az aránya 60—70 százalékos. A teljesség és a tisztánlátás kedvéért ehhez még azt kell hozzátennünk, hogy a statisztikai információs rendszer célját, működését kormányhatározat szabályozza, melynek értelmében a hivatal Békés megyei igazgatósága a megyei, járási, városi párt- és tanácsi vezetők informálására hivatott. Rajtuk kívül kiadványait eljuttatja a szakszervezetek megyei szervének, a pénzügyi intézmények vezetőinek, a szövetkezeti szervek megyei központjának, területi szövetségeinek, az ország- gyűlési képviselő csoport vezetőjének is. 1972-ben például 60 kiadványban több mint 1200 oldalnyi szöveges elemzést és táblázatot juttattunk el az illetékesek számára. — Mégis meg kell állapítanunk, hogy a vállalati statisztikusok nem érnek rá unatkozni. Foglalkoztatásukról a „vad-statisztikák” is gondoskodnak. Ismerik-e ezek számát, „szülőit”, illetve a jogtalan adatfelvételek megelőzésének módját? — Sajnos a vad-statisztikák számát még csak hozzávetőlege_ sen sem ismerjük. Ezeket csak részben sikerült feltárnunk, mert az adatszolgáltatók általában nem szívesen nyilatkoznak ebben a kérdésben, az utóbbi időben pedig divatossá vált telefonon kérni az adatokat, így írásos nyoma sem marad a jogtalan adatfelvételnek Annyit, tudunk mindössze, hogy a legkülönbözőbb szervek — tanácsok, PM, NEB, szakszervezetek — kémek jogszerű elrendelés nélkül adatokat a vállalatoktól. Az adatszolgáltatók a „békesség kedvéért” az engedély nélküli adatgyűjtéseket is hiánytalanul elvégzik, pedig a KSH elnökének rendelkezése értelmében módjuk van ezek megtagadására. Ebben sajnos változást nemigen várhatunk mindaddig, amíg az úgynevezett „egyszeri feljegyzés” elvének érvényesítéséhez nincsenek meg a feltételek. — Hol tart a megyei igazgatóság a korszerű számítástechnikai eszközök alkalmazásában? — E kérdés megítélésénél art kell figyelembe vennünk, hogy a népgazdaság fejlődése megköveteli az adatok sokoldalú fel_ dolgozását. Ezt viszont egyre inkább csak elektronikus feldolgozó gépekké, lehet, megoldani. Az elektronikus gépek elterjedését pedig csak az segítheti elő, ha a számítástechnikai ismeretek helyet kapnak a terme_ lőember átfagos műveltségét alkotó ismeretanyagban. A statisztikai hivatal Békés, megyei igazgatóságánál egyébként a modem elektronikus számítógépek alkalmazásának folyamata 1970-ben kezdődött. Egy olasz elektronikus számítógépet vásároltunk. Erről a számítógépről legalább annyit kell tudni, hogy tulajdonképpen, önmagában is egy egész számítás- technikai rendszer, mégpedig olyan rendszer, amelybe adatokat juttatunk be, azokat meghatározott szabály szerint tároljuk, feldolgozzuk, majd az így nyert információkat közöljük. A. KSH Békés megyei Igazgatósába, mint területi adatfeldolgozó bázis mindazonáltal mégis főként csak a központi feladatokat tudja jelenleg ellátni, a helyi igényeket kielégíteni pedig már kevésbé képes. Az adatfeldolgozási igények növekedése következtében- szükségessé válik a területi adatfo’dolgozó bázis további , korszerűsítése. Ahhoz azonban, hogy ki tudjuk elégíteni. a helyi igényeket is, maguknak a vállalatoknak is fel kell készülniük — éppen a korszerű számítástechnikai eszközök alkalmazásával — korszerű adatszolgáltatásra — fejezte be tájékoztatóját Porkoláb elvtárs. Kőváry E. Péter 3 mms&s “ 1973 ÁPRILIS Vk. Az ÁFÉSZ levele után sem értjük Lapunk március 27-i számában jegyzetet jelentettünk meg Ki érti ezt? címmel arról, hog^ a Békéscsabai ÁFÉSZ baromfikeltető szakcsoportjának keltetőgépei miért állnak kihasználatlanul. Közleményünkre a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Áruforgalmi Főosztálya nem hivatalos levélben válaszolt (a levélen sem iktatószám, sem aláírás nem található). Ebben szeretnék megmagyarázni azt, hogy a havi 45—50 ezer naposcsibe kibocsátására alkalmas keltetőberendezést miért nem helyezték üzembe. Art írják, hogy 1972. novemberében naposcsibe elhelyezésre piackutatást végeztek. „Ez a kutatás negatív eredménnyel zárult, ugyanis nem látszott lehetősége annak, hogy a naposcsibék vevőkre találnak, így azután piackereslet hiányában az ÁFÉSZ nem köthetett megállapodást naposcsibék átvételére...” A szakcsoport vezetőitől április első napjaiban megtudtuk, hogy tavaly sok csibeelhelyezési gonddal küszködtek, ennek ellenére mégis 200 ezer forint jövedelemmel zárták az évet. Ha a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ vállalta volna a velük való együttműködést, a naposcsibék értékesítését, akkor a tenyészto- jást nem szállítanák el a megyei keltető vállalatnak, hanem saját gépeikkel kikeltették volna. A szakcsoport vezetői art is elmondták, hogy a Békéscsaba és Vidéke AFÉSZ-tól az utóbbi években semmiféle támogatást nem kapnak. Már foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy teljesítik az újkígyósiak kérését és a szakcsoport tenyészállományát, technikai berendezéseit az újkí- gyósi ÁFÉSZ segítségével hasznosítják. Ettől a lépéstől egyelőre csak az tartotta vissza őket, hogy a szakcsoport tagjai békéscsabaiak, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ tagjai, nem pedig Újkígyóshoz tartoznak, ök valamennyien itt helyben szerették volna és szeretnék rendezni saját szövetkezetük és szakcsoportjuk kapcsolatát. Ezt az ügyet saját problémájuknak, gondjuknak tekintik, s bíznak abban, hogy eljön az ideje annak, hogy ez végtére is rendeződjön. Néhány héttél ezelőtt tudomást szereztünk arról, hogy a naposcsibe iránti keresletet a BARTÖV (a mezőkovácsházi járás tsz-einek közös vállalkozása) úgy igyekszik kielégíteni, hogy hitelből kapacitásbővítést valósít meg. Megvásárolta a kihasználatlanul álló nagyéri keltetőt, ugyanakkor árajánlatot kért bérkeltetésre a békéscsabaiaktól. A BARTÖV-nek ezek szerint nincs tenyésztojás gondjai Sőt, üzleti tevékenységét a népgazdasági igények kielégítésére bővíti. Meggyőződésünk: ha a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ és a szakcsoport a keltelőgépek kihasználásában a jó együttműködésre kifejezetten törekszik, akkor ma nem állnának üresen a szakcsoport gépei, hanem naposcsibét adnának Békéscsaba és vidékén élő tenyésztőknek, az ÁFÉSZ tagságának, akik ez évben kü> lönösen várták és várják szövetkezetüktől munkájuk, boldogulásuk ilyen értelmű támogatását. Dupsi Károly A DÉGÁZ Békéscsabai Kirendeltsége felvételre keres kubikosokat vagy több főből álló kubikosbrigádot. váltó munkahelyre. Jelentkezés: DÉGÁZ, Békéscsaba, Kétegyházi u. 1919, 167003
