Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-19 / 91. szám
Az új jogszabályokról indít előadássorozatot as MJSZ ttékés megyei szervezete À múlt évben módosította az országgyűlés az alkotmányt, s megszületett az új BTK-novella, az ügyészségről és bíróságról szóló törvény. Ebben az évben módosították a polgári eljárást, jövőre pedig az új büntető eljárási törvény szerint járnak el a bíróságok. A jogszabály-alkotás egyre több feladatot ró azokra a szervekre, amelyek jogi ismeretterjdsztéssei foglal-' koznak. A 280 tagat számláló Magyar Jogász Szövetség Békés megyei szervezete évek óta nagy gondot fordít arra, hogy a legújabb jogszabályokat a jogalkalmazó szervek, s az állampolgárok minél szélesebb tömegei ismerjék meg. Március 2-i ülésén az MJSZ Békés megyei szervezete olyan határozatot hozott, hogy a megyei tanács és a TIT megyei szervezetével karöltve az új jogszabályokról előadássorozatot. indít Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Békésen, Szarvason és Szeghalmon. Az előadások tartására felkérték dr. Jakucs Tamást, a me. gyei bíróság elnökét, dr. Oiáh j László megyei főügyészt, dr. • Kertész Márton, megyei tanács : titkárt, dr Takács Lőrinc SZMT. j titkárt, és dr. Bakó Józsefet, a : megyei bíróság elnök helyette- ; sét. Az előadássorozat megnyi- : tójára április 20-án, pénteken ; délután 3 órakor Orosházán a ! városi tanács tanácstermében : kerül sor. Majd dr. Nyíri Béla, : az MJSZ megyei szervezetének : titkára az „Alkotmány módosí- : tásának hatása az államélet to- : vá bbfejlesztésére’ ’ és dr. Berki : Ambrus főügyészségi ügyész - pedig „A fontosabb jogviták fó- ; rumrendszerének alakulása a ! polgári perrendtartás módosí- • tása után’* címmel tart előadást ; A jogász szövetség orosházi ■ csoportja az ismeretterjesztő * előadásra meghívta a járás ál- ; lami, társadalmi, gazdasági, » szövetkezeti szerveinek vezető- S it és dolgozóit, valamint a tar I nácstagokat, a népi ülnököket, ! a munkaügyi döntőbizottságok i é® a társadalmi bíróságok tag- : jait. Tárgyalóteremből : Barátja pénzén italozott Josaenka József Mezőhegyes, 39-es majori lakos bűnügyét a Békéscsabai Városi Bíróság tár. gyalta. A vádlott lopás és sikkasztás miatt már többször volt büntetve. Valamennyi bűntettét ittasan követte el. Az orvosszak. értő szerint alkoholista. Leg. utolsó büntetésének letöltése után nem vállalt munkát. A múlt óv december 14-én Békéscsabára utazott. A MÁV-tállo- másan találkozott régi barátjával, T. Péterrel. Este 11 óráig együtt italoztak az UTASELLÁTÓ éttermében. Szórakozás közben T. Péter átadott a vádlottnak 500 forintot, hogy fizesse ki a számlát, majd ezután a Fészek vendéglőbe indultak. T. Péter annyira leittasodott, | hogy a* állomás közelében levő lezárt kerékpárját nem tudita kinyitni. Átadta Jeszenkának j pénztárcáját, hogy vegye ki aj lakat kulcsát. Miután a vádlott kinyitotta a kerékpár zárját, a pénztárcát zsebébe tette. Később megegyeztek, hogy a pénztárcában levő 420 forintot T. Péter kölcsön adja Jeszenkának. A Fészek étteremben éjfélig szórakoztak, eközben‘ T. Péter elővet, I te levéltárcáját, kivett belőle | 500 forintot, s átadta a zenészeknek. Jeszenka azonban visz- szakérte a pénzt, s a sértett levéltárcájával együtt a saját zsebébe csúsztatta azzal az ígérettel, hogy a levéltárcát és a pénzt megőrzi, amíg T. Pétét- kijózanodik A vádlott azonban nem tartotta be a szavát, hoppon hagyta a barátját, s elment a Kishajó bárba. A rábízott pénzt elitta A pénztárcát pedig, amelyben benne volt T. Péter személyazonossági. és katonai igazolványa, másnap az Orosházi úti Jobb mint otthon vendéglő egyik székén hagyta, ahonnan később nyomtalanul eltűnt. A városi bíróság Jeszenka Jó. zsefet sikkasztás vétsége és köz. okirattal való visszaélés bűntette miatt 6 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, ezenkívül kényszerelvonó kezelésre köte lezte. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság, hogy a vádlottnak egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. A szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. Meglopta munkatársait Adamik József Bucsa, Kanizsai út 12 szám alatti lakos 20 éves kora ellenére már több ízben. állt bíróság előtt. A múlt év júniusában a szeghalmi járásbíróság lopás miatt nyolc hó. nap szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását a vádlott korára való tekintettel pró. baidőre felfüggesztette. Adanük azonban nem változtatott korábbi italozó életmódján. 1972 novemberében Békéscsabán dolgozott. Az egyik esté F. Oszkárné lakására ment „ ellopott egy műbőr kabátot, másnap pedig eladta. Ez év januárjában Budapesten vállalt munkát. A XIX. kerületi munkásszálláson lakott. Költekező életmódja miatt gyakran támadt pénzzavara. A gordiuszi csomót huszáros vágással megoldatta. A., vele egy szobában - lakó munkatársait meglopta. Hasonló módon jutót* pénzhez a szolnoki munkásszálláson is, ahol egyik munkatársa zsebéből 500 forintot csent el. A békéscsabai városi bíróság Adamik Józsefet a közös mun- t kahelyen dolgozók sérelmére elkövetett lopás bűntette és öt rendbeli lopás vétsége miatt egy év és/négy hónap szabadság- vesztésre ítélte. Ezenkívül elrendelte a próbaidőre felfüggesztett nyolc hónap szabadság- vesztés végrehajtását is. Súlyos, bitó körülményként értékelte a bíróság, hogy a vádlott cselekményét visszaesőként követte él- A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie. Az ítélet jogerős! S. J. 1 Mária megnyugszik Pedig akkor már a szomszédok is ösz- szesúgtak a háta mögött. Mikor máj kitavaszodott, mindig nagyon nehezen várta az utolsó óra végét jélző csengőszót. Nem mintha népi szeretett volna taooloi- Nagyon is szeretett. A három lány közül ő — nem is a legkisebb, nem is a legnagyobb —, a középső szeretett legjobban iskolába járni. Csahát, ilyenkor tavasszal, közel a 1 házukhoz, a városszéli gyep harsogó zöldje, a futásnak induló bogarak, a susogó fák ritkás árnya, a mögéjük rejtőző fény zenéje, a búgó galambok szertelen kergetőzése csalta, csábította, csodálatba ejtette. Minden, ami él. • Ült a kissámlin. Amit édesapja, az asztmával küszködő, szederjes arcú. hajlott hátú, halk szavú, simögató tenyerű vasutas faragott ráérő idejében. Ült csendesen, elmélázva, hátát egy hatalmas akácnak vetve. Nézte a pici rögöket cipelő apró fekete hangyákat. Hallgatta édesanyja libáinak méltatlankodó gágogását. Nézte hogy fodrozza tollaikat a langyos áprilisi szél. Sok-sok tavasz égjryár telt el így egymás után. Nem számolta őket. * * * \ A gimnáziumban a „nagyfejek” közé tartozott. Végig kitűnő tanuló volt. A KlSZ-szerve- zet önképzőkörében előadásokat iS tartott. Micsurinról, a bánkúti búzáról, a jarovizálásról. Tes- sedik Sámuelről is. Róla mindig a nagy akácfa jutott eszébe. Ki tudja miért emlékszik még most is élesen arra a napra, amikor először találkozott a bánattal. Hazafelé menet egy részeg kocsist látott, aki karikás ostorának nyelével véresre verte a kocsi terhével eredménytelenül küszködő lova orrát. Egész nap sírt akkor. Senki nem tudta megvigasztalni. Még az édesanyja sem. Hiába mondta, hogy egy ilyen nagy lánynak erősebbnek kellene már lennie, hiszen ennél nagyobb bajok is érhetik még. Nem hitt neki. Nem hitte el, hogy van annál nagyobb bűn is az életben, mint egy védekezni nem tudó állatot kínozni. Boldogságát egyelőre más nem zavarta. * * * Kitűnő érettségivel ment dolgozni a város mezőgazdasági gépjavító üzemébe. Adminisztrátorként. A nővére is az volt, a húgát is annak szánták. Egy fizetésből. a vasutasi fizetésből ennyit bírt el a család. Meg azután a nővérek se nagyon kardoskodtak a továbbtanulás mellett. Máriát, a középső lányt kivéve. * » * Mária, aki a testvérei' szerint „ette a könyveket”, nem tudott belenyugodni abba, hogy ami felhalmozódott benne, az most már örökre csak az összeadás, kivonás és szorzás műveletében öltsön testet. Kevesellte, amit tesz, kevesellte, amit tud. Jelentkezett az egyetemre. » * » Eleinte nagyon nehéz volt megszokni a távollétet. Fel-fel- rémlett előtte édesanyja köny- nyes arca. Fülébe csengtek szavai : ' — Jobb szeretném kislányom, ha mellettem maradnál. Ismerlek. Olyan vagy, szakasztott, akárcsak én. Könnyen megbántanak. Nehezen teszed túl magad rajta. De nem bántotta senki. A kollégiumban. az egyetemen mindenki nagyon kedves volt. Ezek az évek — ha rájuk gondol — a napfény évei. Rengeteget tanult. Becsületből is. Meg az ösztöndíj miatt is. Ne érezze a család tehernek. Vőlegény is került. Kicsit nehéz természetű, ideges fiú — állapította meg magában mosolyogva Mária, — Á szép szó, a türelem, a csöndes szeretet kell, hogy a gyógyszere legyen. És eltelt a harmadik év is. Túl volt a vizsgákon. A nyár várta ismét. Hazafelé, a vonaton már eljátszhatott azzal a gondolattal, hogyha szeptemberben nekirugaszkodik az utolsó menetnek, jó másfél év múlva már agrármérnökként járhatja valamelyik tsz földjeit. Arcát a szélbe tartva, akárcsak kislány korában. * * * Hogy mégsem így történt, az nem Márián múlott. Még azon a nyáron megbetegedett. Ettől kezdve minden megváltozott körülötte. Akikben legjobban bízott, akiket legjobban szeretett, sorra elfordultak tőle. Az ismerősök, a barátok magára hagyták, amikor .legnagyobb szüksége lett volna rájuk. Helyrebillenteni lelkének egyensúlyát, kikapaszkodni a betegség sötét mocsarából, amely egyre lejjebb húzza, amely mindjobban elsötétíti a bénaságban vergődő belső világot, mindehhez kevés egy ember ereje. , ... és akkor a vőlegénye is elhagyta. ...és akkor édesanyját is elvitte az alattomos kór. ötvenéves volt. A halálos ágyán azt mondta Máriának: — Mindig jusson eszedbe kislányom, hogy én bíztam benned. ... és akkor már csak a kezelések segítettek... Meg a rendszeres munka. Az emberek között. * * * Dolgozni sehova nem vették fel. Járta a tsz-eket. a vállalatokat. Ilyen-olyan ürüggyel, de mindenhonnan elutasították. Volt KISZ-titkára tehetetlenül tárta szét karjait, amikor hozzá fordult. Mária nyugtalansága nőttön-nőtt. Milyenek hát tulajdonképpen az emberek? Ilyenek hát tulajdonképpen az emberek? * * * Nem hagyta abba az egyre inkább meddőnek tűnő próbálkozást. A város egyik nagy- vállalatánál végül is alkalmazták. Segédmunkásként. Nem számított.' Dolgozni akart. Bizonyítani, hogy teljes értékű ember. Hogy egész em- her. Egy teljes évig küzdött. Hihető vagy sem, megszerette a munkáját. Az embereket is, akikkel együtt dolgozott. Szerződését nem újították meg. Azt mondták az ő érdekében : nehogy újból megbetegedjen. Szemébe nevettek. Ügy érezte, nem sok maradt hátra ... Ügy érezte, hogy most már minden mindegy. így keveredett el a város fiataljainak egyik rendezvényére is, ahol váratlanul keserű szavakba törve ki, mesélte el az ámulő lányoknak és fiúknak történetét. Kiégve, üres szívvel tért haza. Azután szinte egy szemvilla- nat alatt fordult egyet a világ. * * « Segítő kezek nyúltak felé. Ismeretlenek bátorították, ösztönözték. Emberek, akiket azelőtt soha sem látott. Böngészni kezdte áz apróhirdetéseket. Egy cég adminisztrátort keresett. Az igazgató kedvesen fogadta. Ahhoz is hozzájárult, hogy munkája mellett befejezze tanulmányait. * * * Mária ma már újra dolgozik. Mária ma még bátortalanul fo- galmazgatja magában a/ egyetemre írandó levél mondatait. De azt már tudja hogy ezt a levelet feltétlenül megírja. Még ezen a nyáron. Mária most megint azon gondolkodik, milyenek is tulajdonképpen az emberék? És Mária szép lassan újból megnyugszik... Kőváry E. Péter I A Jelenkor Gazdag, változatos tartalom- ’ mai, értékes szépirodalmi és tanulmány-anyaggal jelentkezik a pécsi folyóirat áprilisi száma. Az új szám élén a folyóirat hagyományos sorozatának keretében ezúttal egy Ladányi Mi- hály-összeállítás kapott helyet. Az összeállításban Ladányi Mihály hat versét. Bertha Bu'csú interjúját és Illés Lászlónak a költő újabb verseit elemző tanulmányát olvashatjuk. Az ösz_ szeállítást Móser Zoltán fotó- portréi kísérik. A lírai rovatban többek között Csorba Győző, Eörsi István. Héra Zoltán, Orbán Ottó és Pécsi Gabriella költeményeit találjuk. Weöres Sándor ezúttal drámává! jelentkezik: „A kétfejű fenevad, avagy Pécs 1686-ban” című történelmi panoptikumának első részét közli a folyóirat. 5 ÊÊÆÛl 1973. ÁPRILIS 19. ú) száma 1 A képzőművészeti rovat élén Varga Haidú István írását olvashatjuk Nagy István művészetéről. Ehhez kapcsolódnak a szám illusztrációi: Nagy István festményeinek reprodukciói a pécsi Modern Magyar Képtár anyagából. Az irodalmi tanulmányok közül külön is figyelmet érdemel Szávai János: Az önéletrajz struktúrája című írása. A számot budapesti és pécsi színliázi beszámoló és gazdag kritikai rovat zárja. I Víztároló egy határ menti folyón Ebben az évben a Szovjetunió és Románia közti határmenti folyón, a Pruton, a két ország közös erőfeszítésével hatalmas víztároló építése kezdődik. A folyón 43 méter magas ési 695 méter hosszú földgát épül. A gát fölött így kilencszázmil'ió köbméter űrtartalmú víztároló jön létre. Hatalmas földterületek öntözése oldódik meg ezzel mindkét ország területén. OROSHÁZA VÁROSI TANÁCS V. B. MŰSZAKI OSZTÁLYA felvételt hirdet 1973. május 1-től építészmérnök munkakör betöltésére Jelentkezés: az osztályvezetőnél, személyesen, vagy írásban; Szabadság tér 4—6., II. em, 11. 88512
