Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-17 / 89. szám

1 Méhek a gyümölcsösben A gyümölcstermelés egyik fon­tos tényezője a jó megterméke­nyítés. Korán tavasszal viszont nincs mindig, elegendő számban rovar a megporzashoz, mert fej­lődésükre kihathat a szeszélyes tavasza időjárás. A tavasz első fe­lében kevés viráglátogató hasz­nos rovart találunk a gyümöl­csösben és azok is csak lassan szaporodnak. A növényvédelem is állandóan gyéríti a hasznos rovarokat Helyettesítésükről gondoskodni kell. Erre a célra a mézelő méhek féléinek meg a legjobban, mert korán tavasszal egyedszámuk nagy. Egy kitelelt méhcsaládban a méhek száma 25—30 ezer. Szükség szerint a megporzásra váró növények kö­zelébe telepíthetők. Egy kísérletben megvizsgálták, hogy az almavirágokat látogató rovarok között hány mézelő méh és egyéb rovar van. Két nap alatt öt alkalommal szám­lálták a virágokra szálló rova­rokat. Az egyes megfigyelési időpontokban mézelő méhből 42, 91, 78, 85, 78 darabot, egyéb ro­varból pedig csupán 8, 9, 22, 15, 22 darabot számoltak össze. Ezt az arányt még javítja is az, hogy a méhek ugyanahhoz a fajhoz tartozó, tehát egymástól termékenyülő növények virágait látogatják. A méheknek gyümölcsösbe tele­pítése olyankor szükséges, ha a gyümölcsös a községtől, város­tól távol van. A méhek repü­lésének távolsága a gyümölcsfák korai virágzása idején 500—1000 méter. A méhészek többsége a belső településeken tartja mé- heit. A külföldi eredmények és ha­zai tapasztalatok alapján a méh­család-szükséglet a bepor­záshoz a következő: kajszi-, őszi­barack, szilva, alma és körte ese­tében 3,5 méhcsalád hektáron­ként (két család holdanként) cseresznye meggy, ribiszke és köszméte esetében 4—4,5 család hektáronként (2,5. család holdan­ként). A méhcsaládok számának megállapításánál figyelembe kell venni az egyidőben virágzó fajok' területét és külön-külön kell a méhcsaládok számát megállapí­tani. A méhcsaládok elhelyezése is fontos mert az összezsúfolt mé­hek csak a közeli fák virágait látogatják. A megoldás az, hogy a gyümölcsösben 4—5 kaptáros csoportokat alakítunk ki, egy­mástól 150 méteres távolságban nagyobb méhészetek megosztá­sával, vagy több kisebb méhé­szet telepítésével. A méhészek olykor ellenszol­gáltatás nélkül is felkeresik a gyümölcsösöket, de ezek száma kevés, mert többségének lakóhe­lyén is van elegendő gyümölcsfa ahhoz, hogy méheinek a jó fej­lődés biztosítva legyen. Sok eset­ben a méhészet vándoroltatásá­nak költségét a termelő viseli. Egyes helyeken gyümölccsel fi­zetnek a méhész munkájáért. Virágzás alatt permetezni, po­rozni tilos, de ha vajamilyen kártevő virágzáskor tömegesen jelenik meg, és az ellene való vé­dekezést elrendelik, akkor a mé­hészeket idejében értesíteni kell, hogy méheiket zárják be, szállít­sák el. Ha virágzás előtt rovar­ölőszerrel permetezünk, gondol­junk arra, hogy a permetezőszer várakozási ideje lejárjon á vi­Jó tudni a moniliáról A házikertekben a moníl iás fer­tőzés mindig az ápolási és véde­kezési munkák elhanyagolását jelzi. A fán maradó, elhalt, fer­tőzött részeken a kórokozó tö­megesen telel át, így évről évre nagyobb lesz a megbetegedés ve­szélye. Az egyéb kórokozók és kártevők által okozott sérülés és sebzés pedig utat nyit e gom­ba behatolásának. Ennek követ­keztében a megbetegedés meg­előzése sokkal fontosabb, mint a közvetlen vegyszeres védeke­zés. A fertőzésre kedvező felté­teleket kell tehát elsősorban megszüntetnünk. Az alma. körte, birs moníliás megbetegedését a Monilinia íruc- tigena okozza. Csak sérüléseken, rovarrágta nyílásokon keresztül fertőz. A behatolás helyén a gyümölcs barnára színeződik, ezt követően a rothadás hama­rosan kiterjed az egész gyü­mölcsre. Rövidesen megjelennek a felületen a sárgás színű, gyű­rű alakban élhelyezkedő jellegze­tes penészpárnák. A rothadt gyümölcs a fán marad, vagy le­hullik, s száraz időben hamaro- ?.n múmiává aszolódik, felüle- 1 tavasszal szaporító szervek 1973. ÁPRILIS 17. alakulnak kl, s újra megindul a fertőzés. A csonthéjasok (őszibarack, meggy, kajszi) megbetegedését a Monilinia laxa okozza. Elsősor­ban a meggyfákat veszélyezteti a virágzó hajtások tönkretételé­vel. À virágpusztulás tünetei na­gyon hasonlítanak a fagyhatás­hoz, azzal összetéveszthetők. Az elpusztult részek télen is fán maradnak, jól láthatóan hívják fel a figyelmet az egyre növekvő fertőzés veszélyére. A nyár folyamán éz a kóroko­zó is fertőzi a gyümölcsöket, amelyek hasonlóan mumifiká- lódnak, s a fán maradnak vagy lehullanak. Mindkét betegség esetében a folyamatos megelőzés a fontos. Tavasztól őszig a szükséges per­metezésekkel minden olyan kár­tevő kórokozó elszaporodását gá­toljuk meg. amelyek sérülése­ket okoznak a gyümölcsökön. Távolítsunk el a koronából minden elhalt részt, mert erő­sebb széljáráskor sebet ejtenek. Erős növekedésű fák hajtásait nyáron is ritkítsuk, mert a sűrű lombozat párateltsége szintén kedvez a betegség gyors kiala­kulásának. Már a megbetegedés első lát­ható jeleit észlelve, távolítsuk el azonnal és égessük el a fer­tőző részeket. Ne várjuk meg sohasem, hogy a rothadó gyü­mölcsök mumifikálódjanak és le­hullva áttelelhessenek. békés mais, MHJJSACí rágzás megindulása előtt. Arra is vigyázzunk, hogy gyümölcsös­ben rovarölőszerrel akkor se per­metezzünk; ha ott olyan gyo­mok (például keresztesvirágúak) virágzanak, amelyeket a méhek előszeretettel látogatnak. Előbb a gyomokat irtsuk, aztán per­metezzünk. Sajermann Géza Kisállattenyésztő Kutató Intézet Ékoltás — új szőlőfajták Számtalan panasz hangzik el amiatt, hogy néhány szőlőfajtát — különösen az újakat — alig lehet beszerezni. Ha rendelkezésre áll a nemes vessző, nekifoghatunk az oltás­nak. A kijelölt tőkéket körülbe­lül io—15 centiméternyire bont­suk ki és a földet gondosan tö- rölgessük le a tőkenyakról. Vá­lasszunk ki a tőkefej alatt köz­vetlenül egy olyan darabot, amelynek a kérge ép, sima felü­letű. Ezután a hossztengelyre merőlegesen, vigyázva vágjuk le a tőkefejet. Majd a metszés alatt a tőkenyakat 5—8 centi­méterre kössük át vastagabb, széles fonallal. így elkerülhet­jük a mélyebb berepedést a ha­síték készítésekor. Ezt követően vastagabb késsel vagy bárddal 3—4 centiméternyire hasítsuk be a tőgyökeret. Az oltóvesszőí metsszük kétrügyesre és alsó ré­szén vágjunk 2—3 centi hosszú­ságú kétoldalú éket. A tőke ha­sítékát késsel óvatosan tágítsuk ld és az oltócsapot vigyázva úgy nyomjuk be a nyílásba, hogy a tőke és a csap kambiumgyűrűi, azaz a háncs és a farész határ­vonalai egybeessenek, Ha az alany sokkal vastagabb a nemesvesszőnél, az oltócsapot úgy vágjuk meg, hogy egyik ré­sze vékonyabb, a másik vasta­gabb maradjon, s úgy il­lesszük a tőkeigyökér ha­sítékába, hogy a vékonyabbra vágott rész essen befelé, a vas­tagabb rész kambiuma pedig az alanyéval egyezzen meg. Minél körültekintőbben hajt­juk végre munkánkat, annál jobb és biztosabb az eredés. Köz­ben gondosan vigyázzunk arra, hogy a friss vágási felületekre föld ne kerüljön, mert az gátolja az eredést A hasítéknál az oltás helyét is kössük át erősen, s oltóvi­asszal zárjuk el a levegőtől. Vé­gül a kis gödröt alapos beöntö- zés után töltsük fel földdel, az oltócsapot csirkézzük fel és kis karóval jelöljük meg a he­lyét. Munkácsy Mg Tsz, Gyula felvételre keres lakatos, hegesztő, mezőgazdasági gépszerelő és ács szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: a tsz gépműhelyében, Gyula, Pejrét 1. sz. 173589 Köziiletek munkaerőigénye A Volán 8. Sí. Vállalat Szarvasi Főnöksége szerelőket vesz tel szarvasi munkahelyre. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezni lehet: Varga Gyula műszaki vezetőnél, a főnökség telepén. Szarvas, Ipartelep. • • • A nEMASZ Vállalat Békés­csaba, Tanácsköztársaság ütja 4«., takarítónőt keres felvétel­re. 136915 • • • Az Autóközlekedési Taninté­zet gépjárművezető gyakorlati oktatói, illetve segédoktatoi tanfolyamét indít. Az érdekel­tek részér« 1973. IV. 24-én 17 órakor részletes tájékoztatást adunk. Békéscsaba* Tessedik ti, S&. alatti helyiségünkben* • • ® A Lőrinci Fonó felvételt hir­det 15 éven felüli lányok ré„ szére. A betanulási idő 1 hó­nap, kereset: 1700—2100 Ft a betanulás után. Vidéki lányok részére szállást biztosítunk. Címe PIV. Lőrinci Gyár, Bn dapest, XV in., Gyomról át 85-91. 5868 ® «•« Azonnali belépéssel felve­szünk : műszerész, villanysze­relő, csőszerelő, targoncasze­relő szakmunkásokat, valamint betanított és segédmunkára 18 éven felüli férfiakat. Három műszak, 44 órás munkahét. Szálló biztosítva. Jelentkezés: Könnyűbeton- és Szigetelő- anyagipari V. Fedéllemezgyár. Budapest, XX. Dózsa György üt 63. 3100 • •• A MEZOGËP Vállalat Köz­ponti Gyáregysége, Békéscsa­ba, Szarvasi üt, felvételre ke­res gépíro-adminisztrátort. Je­lentkezés a gyáregység sze­mélyzeti előadójánál. 1B6937 • • • Férfi segédmunkásokat fel­vesz a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat, Békéscsaba, Luther u. 5/b, 136934 ® ® ® Orosházi Közmű- és Kommu­nális Üzem felvételre keres 2 fő vízvezetékszerelőt. Munka­idő 44 oras. Bérezés megegye­zés szerint. Jelentkezés: Várusi Tanács Közmű- és Kommuná­lis Üzem. Orosháza, Szabadság tér 4—6. Greczi Ferencnél. Simagépeg varrodai dolgo­zókat és vasalónőket felvesz a Férfi Fehememűgyár Békés­csabai Gyára. x • • • A Felsőnyomási Állami Gaz­daság, Telekgerendás ; állandó munkakörbe szobafestő szak­munkásokat vesz fel. fizetés kollektív szerint. Jelentkezés a gazdaság központjába^ Karsai Pál építésvezetőnél. % OROSHÁZA VÁROSI TANÁCS V. B. MŰSZAKI OSZTÁLYA felvételt hirdet 1973. május 1-től építészmérnök munkakör betöltésére Jelentkezés: az osztályvezetőnél, személyesen, vagy írásban; Szabadság tér 4—6., II. em, IL 88J12 A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat azonnali belépésre felvételre kéreg építőipait gépkezelő jogosítvánnyal rendelkező gépkezelőket elektromos üzemű gépeikre. Jelentkezés: Gyulán, Hennyel M. tit (líizep mögött) a Főépítésvezetőségen. 173595 NAGYON EGÉSZSÉGES KENYÉRRÉ KITŰNŐ I fess Rama

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom