Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-15 / 88. szám
MA ŐKET VÄLASSZDK.. I (5, oldal) TŰI. AZ ELSŐ PRÓBATÉTELEM,.. (5. oldal) • MIM MAGAZIN (6. oldal) Bizalom és blzonyítványosztás a szavazás Három év, háromezer lakás — Ötezer személygépkocsi — Harmincnégymillió forint új városi utak építésére Ma, április 15-én ismét urnák élé lépnek az ország — benne megyénk — választópolgárai, hogy felelősségteljes szavazataikkal megerősítsék azt a következetes politikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt folytat. Megyénkben is a heteken át lezajlott több mint háromezer jelölőgyűlés, a választójogé, polgárok csaknem egyharmadának megjelenése, az elhangzott 13 és fél ezer hozzászólás azt igazolja, hogy a módosított Alkotmány és választójogi törvény milyen széles alapokat jelentett a demokratikus jogok gyakorlásához. A két évvel ezelőtti választások is jól példázták, hogy az egyre szélesedő demokrácia milyen lendületet ad a választók aktivitásának. Két évvel ezelőtt valóban minőségi változások történtek a tanácsok összetételében. A képviseleteknek és a társadalmi fontosságuknak megfelelően választottak a tanácsba fiatalokat, nőket, fizikai dolgozókat. Megyénkben százak és százak kezdték meg teljesen új feladatként a tanácsi testületekben közéleti tevékenységüket. Az, hogy a jelölőgyűléseken a tanácstagok nagy többségét újra jelölték és döntően a Hazafias Népfront javaslatát fogadták el, azt mutatja; jól megálltak helyüket a két éve, vagy korábban választott tanácstagok és megfeleltek a választók bizalmának. Felemelt fejjel, jó lelkiismerettel léphettek választóik elé tanácstagjaink a kétéves mérlegkészítés és beszámoló idején. Jól dolgoztak, a többségük megtette, amit vártak tőle. Az egyenletesen fejlődő népgazdaság egyre több lehetőséget biztosított és biztosit arra, hogy jelentős eredmények szülessenek a város- és községfejlesztésben, a lakosság ellátásának javításában. A bizonyítványt természetesen nem a tanácsok és tanácstagok állítják ki magukról, hanem a közvélemény, a választópolgárok. A közvélemény hangját tükrözte a jelölőgyűléseken elhangzott 12 ezer 465 közérdekű bejelentés. Az igények többsége a reális lehetőségekből indult ki. Változatlanul nagy számban jelentkezett igény út-, járdaépítésre, vízellátásra, csatornázásra, villanyhálózat bővítésére, közvilágítás korszerűsítésére. Jelentősen emelkedett a kereskedelmi hálózatra, áruellátásra, közlekedésre, kulturális intézmények működésére, valamint az egészségügyi és szociális ellátásra vonatkozó bejelentések és javaslatok száma. E témákban 1971-ben 2326 javaslat hangzott él, míg 1973-ban 3502. A jelölőgyűléseken az állampolgárok javaslatukkal együtt igen sokan felajánlásokat tettek társadalmi munka vállalására. Most, április 15-én szavazatainkkal állampolgári jogainkkal élve döntünk arról, ki képviselje ügyeinket a tanácsban, ki élvezze bizalmunkat az élkövetkezendő négy esztendőben. Minden választókerület lakosa ismeri a jelölteket, hiszen az ő akaratuk alapján került nevük a szavazócédulára. Közösségi emberek ők, akik napi nehéz munkájuk mellett fáradoznak majd a község, városrészek fejlődéséért. Ök lesznek azok, akik összegezik a helyi teendőket és a lehetőségekhez mérten megvalósítják azokat, azokkal együtt, akik bizalmukkal megtisztelték őket. Hogy erre a felelősségteljes posztra a legmegfelelőbbet keresték. kutatták, ékes bizonyítékai voltak a jelölőgyülések vitái, ahol nem ritkán forrpontig hevült hangulatban kettő, vagy három jelöltet is állítottak. Az egy-egy jelölt személye körül kialakult érvelés teljes egészében a jelölt alkalmassági vizsgája lett. Ezek éppen azt bizonyítják, hogy a választópolgárok ma már nagyon is komolyan veszik jogaikat és élni is akarnak vele. Nem mindegy nekik, hogy a népképviselel nevében ki szól majd ügyes-bajos dolgaikban ■— hiszen az országos és a helyi politika egymással szorosan összefügg. Ebből önként kínálkozik a kérdés: milyen politikát akar, milyenre hajlandó szavazni ma « választópolgár hazánkban, megyénkben? Ez is egyértelműen, erőteljesen kiderült a jelölőgyűléseken, a vőXasztóayüléseken: arra ami jelenleg van, s annak folytatására; a szocializmus teljes felépítésére. Arra kíván szavazni, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa 1970-ben elhatározott. Arra kíván szavazni, amit a Központi Bizottság tavaly novemberben felülvizsgált és újra csak helyesnek ítélt meg. Az általunk kiválasztott jelöltjeinkre szavazunk, a párt politikáját ismerő, azt alkalmazni is tudó emberekre szavazunk, az ügyre is szavazunk, amit ők képviselnek. A kérdés másik oldala, melyet Kádár János így fogalmazott meg: „A mi fejlődésünknek olyan nagy és erős motorjai vannak, mint a párt. a munkásosztály, a dolgozó nép! Erezze mindenki megtiszteltetésnek, ha a dolgozók képviselőjeként tevékenykedhet, a társadalmi élet bármely területén.” E gondolatok jegyében, ilyen emberekre szavazunk ma, április 15-én. Szavazunk arra a töretlen pártpolitikára, amely most már a szocializmus teljes felépítésére hív bennünket, amely minden igyekezetével a termelő ember megbecsülését kívánja szolgálni. Rocskár János Á tanácsválasztások előkészítő munkája során a jelölőgyűléseken számvetést készítettek a tanácsok. A megye dolgozói a negyedik ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítésén, jól munkálkodtak. Azonban a társadalmi. gazdasági haladás felgyorsulásával az életszínvonal növekedésével, az igények is jobban nőnek. A jelölőgyűléseken elhangzott bejelentések A Miníszfertanacg legutóbbi ülésén az Országos Vízügyi Hivatal elnöke jelentésben számolt be a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszere első építési ütemének helyzetéről és a második építési ütem beruházási javasig tairóL A jelente» megállapítja, hogy a beruházás első ütemének megvalósítása tervszerűen ha_ lad, s a duzzasztás még ez év második negyedévében megkezdődik. A duzzasztással kialakuló hatalmas tároló töltésrendszerének, a nagykunsági főcsatorna és a jászsági főcsatorna első szakaszának építése már nem., csak lehetővé, hanem szükségessé is teszi e nagy beruházás második ütemében tervezett munkálatok megkezdését A második ütemben kerül sor a vízlépcső hullámtéri duzzasztóművének és egyéb kis létesítmények építésének befejezésére, a tervezett teljes hosszúságban kialakítják a nagykunsági főcsatornát,' s a kőtelki fürtcsa- toma elágazásáig kiépítik a jászsági főcsatorna 1. számú ágát is. A második ütem,építése 9 évig tart, s így 1981-ben fejeződik be. Több mint kétmilliárd forintba kerül ez a, nagy munka, amely lehetővé teszi többek között, hogy Szolnok, Hevesi, Rcrsod-Abauj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyébe,, megoldja a települések és a mező- gazdaság- vízellátását egyaránt A számítások szerint ugyanis az ipari vízigény 1985-re — a leninvárosi hőerőmű szükségletével együtt — a jelenlegieknek több mint ötszörösére emelkedik. A mezőgazdaság pedig távlatban — a Tisza völgyében tervezett 570 000 hektár öntözés alapján ■— 1985-re már másodpercenként 176 köbméter öntözővizet igényel. A nagykunsági csatorna építése már a negyedik ötéves terv időszakában lehetőséget nyújt az öntözésre legjobban felkészült üzemek — Mezőhék, Kungyalu, Tisza földvár — öntözővíz-ellátására. A Tiszának Kisköre feletti szakaszán megerősített árvízvédelmi művek között kialakuló hullámtéri tározó lehetővé teszi, hogy fokozatosan, szabá- lyozottabban engedjék majd az utak, lakások építésének meggyorsítását is szóvá tették. A megyei tanács terve is hasonlóan ezekre irányul többek között. így az eredeti terv ütemének megfelelően épül fel a következő három évben 848 tanácsi célcsopoitos. s mintegy 2200 OTP-lakás. Ezzel együtt folytatják a települések kommunális beruházásait, a megyeszékhelyet tovább a folyón az árhullámokat, így lényegesen csökkentsék az árvízveszélyt Az első építési ütemben megvalósuló létesítmény még csali 24 millió köbméter víz tárolását teszi lehetővé, a második ütem végén viszont; a tárolótér 96 millió köbméterre, s végül a harmadik ütemben 300 millió köbméterre növekszik. Az Alföld közepéin kialakuló mesterséges tó a természeti környezetet i<, megváltoztatja, majd főként új üdülési és sportolási le_ hetes égek megteremtésével. (MTI) ellátó vízhálózat, az orosházi víztorony befejezését. Az életszínvonal növekedésének egyik mércéje, hogy megnőtt az igény a személygépkocsik iránt. A következő három évben a személygépkocsik száma ötezerrel növekszik megyénkben. így 1975- le a lakosság személygépkocsi állománya megkétszerezi az 1970-es esztendőét. Ehhez nyilvánvalóan utak is kellenek. A terv szerint a városok 34 millió forintot fordítanak űj utak építésére. A már meglevő tanácsi utak fejlesztésére pedig 157 millió forint felhasználásáról gondoskodik a terv. Vannak még tartalékok megyénkben a lakosság áldozat- készsége és a társadalmi munka területén is. A helyi tanácsok tervei évről évre növekvő feladatokat tartalmaznak, céljuk a lakosság által szóvá tett és soron következő igények megfelelő színvonalon való kielégítése, az anyagi erők figyelembevételével. Ennek részeként tervezik és szervezik a lakosság társadalmi munkáját is. Ez a terv tartalmazza a helyi lakosság által tett javaslatok megvalósítását is. BiSiEKisssflsessGSsesaasagaaisassBBSsasssassaaESMaasassssisessssaBBasBBsassassssoasaeacesefisae« Fiatalok a zöldségkertészetben Ax újkígyősi Aranykalász Tsz zöldsrgke tészetében =ok fiatal dolgozik. Vd 'man, jókedvűen gyomlálnak, a hollandi ágyban a paradicsom-palántát gondozzák. (Fotó; Gál) Megkezdődött a kiskörei vízlépcső beruházás második ütemének építése
