Békés Megyei Népújság, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
„A varos és a haza célkitűzéseivel való azonosulás — ma történelmi feladata az ifjúságnak” Ifjú választók nagygyűlése Gyulán Megnyílt a XVI. Alföldi Tárlat Kétszázharminchat alkotás a kiállításon — Átadták a megyei tanács és az SZMT díjait Tegnap, április 2-án Gyulár a fiatalok százai igyekeztek a koradélutáni órákban a Petőfi filmszínházba, hol az első választók nagygyűlését rendezték meg. Csaknem 400-an ültek a széksorokban, amikor egy szavalat elhangzása után Banadios Márton, a HNF Városi Bizottságának elnöke üdvözölte az elnökségben he- \ lyet foglalt dr. Székely Feren- j cet. az MSZMP Városi Bízott-1 ságának osztályvezetőjét, Krisztof Andrásnét, a HNF megyei bizottságának munkatársát, Dér Lajost, a városi tanács elnökhelyettesét, Az üdvözlés után Szabó Miklós, a KISZ megyei Bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz: — Kedves Fiatal Barátaim! Kedves Lányok és Fiúk! Áp- ! rilis 15-én tanácsválasztásra ' kerül sor az országban. Eb- j ben, a népünk számára ’ je-1 lentős eseményben ti is most már mint felnőtt magyar ál- j lampolgárok vesztek részt, szavazatotokkal járultok hozzá a népünk elé tűzött célok mielőbbi megvalósításához.” Beszéde további részében emlékeztetett arra, hogy az ifjúságnak jelentős szerepe van a szocialista társadalom építésében és ebben a munkában a KISZ tagjai becsülettel helytállnak. Beszélt az ország javainak gyarapodásáról és arról, hogy ezen belül Gyula is évről évre szépül, fejlődik, gazdagodik. A j közeljövőben kezdik meg . a j húsipari vállalat rekonstrukcióját, ennek keretében új vágóhíd és feldolgozó üzem épül. Nemrégiben felépült az AFIT-szerviz, és az elmúlt két évben 60 állami, 201 OTP- és 258 magánerőből épült lakásba költözhettek be a lakók. „E nagyszerű tettekben az ifjúság kezem unkája és lelkesedése is benne volt és meggyőződésem, hogy a mai ifjú nemzedék folytatja a hagyományt Apái örökébe lépve újabb és újabb alkotással (Tudósítónktól) í A lezajlott jelölőgyűfésen Bé_ | késen az Újtelep lakói nagy ; számban vettek részt. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert a gyűlésen a cigánylakosság életkörülményednek megjavításáról és a további tennivalókról . vott szó. Nem elég ugyanis, hogy az új házakba beköltöztek a lakosok, rendbe kell hozni az utcákat és szükséges a közművesítés is Ennek teljesítésére sokat várnak a tanácstól. de elhangzott az is, hogy az itt élő lakosságnak is szintén hozzá kell járulni saját életük. körülményeik javításához. Sokan vállaltak társadalmi munkát. melynek egyik főszervezője Bodóczki Mihály, akit a gyűlésen tanácstagnak jelöltek. A bizalomra az újtelepiek jelöltje rászolgált. Bodóczki Mihály tőzsgyökeres békési. Szülei tepsikészítő, bádogos cigányok voltak, s a 10 gyermekes család nehéz körülmények között élt, így Bodóczki Mihály is már ifjú korában megismerte a hozzájuk hasonló családok nehéz sorsát. Tizenöt éves kora óta dolgozik, s 1962-ben került az Állami Építőipari Vállalathoz, ahol a Rácz nevű szocialista írja be nevét a város történelmébe. A város és a haza célkitűzéseivel való azonosulás ma történelmi feladata az ifjúságnak. Rólunk, mai fiatalokról a történelem aszerint fog véleményt alkotni, amilyen lelkesedéssel és lendülettel építjük a szocialista társadalmat. A tanácsválasztás során ennek az építésnek a megerősítéséről továbbviteléről kell dönteni, hiszen nem lehet formai kérdés egyetlen fiatal számára sem a város, a haza és a saját jövője. Ez szép és nemes feladat, amelynek megvalósításában kéz a kézben együtt kell haladni” — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét. Az endrődi községi könyvtárat ! 1966-ban átalakították. Az ócska bútorok helyett modern olvasóasztalokat és fotelokat vásároltak a 36 négyzetméterről 99 négyzetméterré növekedett helyiségbe. A rossz világítás he- ! lyére modern lámpák sokasága került. Akkor 800 olvasójuk volt, ! ma 1200-an járnak rendszeresen j ide. a kötetek száma 7500-ról 13 | ezer 144-re emelkedett. Az ízlésesen kialakított helyiséget nemcsak kölcsönzésre [ használják, hiszen a község tár- | sadalmi, kulturális és mozgalmi megmozdulásainak jó részét is a könyvtárban rendezik. Iró-ol- vasó találkozókat rendszeresen szerveznek. Legutóbb Kónya La-' ■jós, majd Zelk Zoltán látogatott j el Endrődre. A közelgő könyvhe- | tekre Szilvássy Lajost és Bér-j kési Andrást hívják meg. Papp Károly könyvtárvezető őszintén j megvallja, hogy a fiatalok többsége őket szereti itt. Az idősebbek — tsz tagok, munkásemberek, nyugdíjasok — szívesebben olvassák Jókai, Gárdonyi, és Mikszáth regényeit. Aki pedig már a könyvtárban mégtalálhatókat kiolvasta, élőiről kezdi műveiket. Szabó Pál, Veres Péter írábrigád tagia. Kubikos. Felesége szintén az építőipari vállalatnál j dolgozik. A család 1972-ben költözött új lakásba Békésen, melyet saját maguk építettek. A telket most hozzák rendbe, ültetik a fákat, vetik a virágmagokat, mintegy példát mutatva arra, hogy az újtelepieknek kivétel nélkül ezt kell tenniük, hogy szebbé váljék környezetük. Az újtelepiek jelöltje nemcsak saját és családja boldogu- j lását teremtette meg. hanem j társadalmi munkává1 azon fára- j dozik, hogy a többi hozzá ha- ; sonló társa is felemelkedjék, j Munkahelyén éveken át szák- 1 szervezeti bizalmi volt, ahol i felettesei megbecsültek. Jelen- j leg a Békési Dankó Klub ak- : tív tagja és a cigánylakosság : körében meghirdetett tisztasági j mozgalom lelkes szervezője. Nem csoda hát. ha a jelölő- gyffiés résztvevői egyhangúan öt jelölték, bíznak benne. s ígérték azt is, hogy megválasztása után mindenben támogat, ni fogják. Segítik abban hogy méltóan képviselje az újtelepi cigánylakosságot. László Imréné Ezután többen keitek szót. Szabó Ágnes, az Erkel Ferenc Gimnázium KlSZ-bizottságá- nak titkára a tanács és az iskola kapcsolatairól, Bereczka Balázs, a 613-as MŰM Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-titkára az ifjúsági törvény jelentősétgéről, majd Kozma Antal, a KISZ városi bizottságának titkára, mint tanácstagjelölt is arról beszélt, hogy a városi tanács munkájában részt vevő fiatal tanácstagok javaslatait, véleményeit mindig kikérik és figyelembe veszik azokat a várospolitikai munkában. Az ifjúsági gyűlés Banadics Márton zárszavával ért vénet. B. O sai is nagyon kedveltek, hiszen erről a vidékről, meg a paraszti életről szólnak. Amikor a televízió bemutat egy-egy sorozatot, percenként nyílik a könyvtár ajtaja: keresik a „Fekete várost”, vagy — éppen most — a Hosszú forró nyár című regényt. Sokan naponta eljárnak a könyvtárba és végigolvassák az újságokat, a folyóiratokat Nemrégen az öregszőlőben új művelődési otthont nyitottak. Helyet kapott itt egy fiókkönyvtár is. Társadalmi munkával készült A cipész ktsz, a termelő- szövetkezetek dolgozói segítettek úgy, mint minden más esetben. Az endrődi könyvtárnak valamennyi helyi szövetkezettel és intézménnyel jó kapcsolata van. Rendszeres támogatást kapnak az ÁFÉSZ-től, és a tanácstól is. Gyoma és Endrőd 15 éves távlati tervében egy új, közös központi könyvtár megépítése is szerepel, jelenleg mindkét községben gond a könyvek elhelyezése. Újabb polcok már nem férnek a könyvtárakba, a gyermekeknek nincs önálló helyiségük. A fiókkönyvtárakkal együtt most összesen 270 négyzetméter könyvtár-területük van. A központi könyvtárral 1020 négyzet- méter lehetne. Amíg a terv megvalósul, az endrődi könyvtár munkatársai addig is arra törekednek, hogy mind több olvasóhoz juttassák el a klasszikus és a szocialista esz- meiségű mai irodalom legjobb alkotásait. R. I. Kilencvenkilenc művész két- ] százharminchat alkotása várta * április elsején a Munkácsy Mihály Múzeumban a képzőművé-1 szét iránt érdeklődő csabaiakat, amikor Dér László múzeumigazgató szavaival megnyílt a XVI. Alföldi Tárlat. Az idén alakult, s ezúttal bemutatkozó Békés megyei pedagógus női kar Fri- derici, egy ismeretlen olasz szerző és Karai József dalait énekelte, szép nyitányaként a gazdag anyagú kiállításnak. Dr. Haraszti János, a városi j tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket a másfél évtized alatt nemes hagyománnyá érett tárlaton. Szólt a megye Munká- csy-fémjelezte képzőművészeti hagyományairól, arról az egyre számottevőbb szerepről, amelyet a Körös menti tájon élő mai alkotók játszanak az ország művészeti életében, s a dinamikus fejlődésről, amelyre a következő időszakokban is — a mai művekkel megalapozott — remény van. Rendszeresen keresztmetszeteit ad ez a kiállítás — mondotta — Magyarország Szegedtől— Debrecenig, Budapesttől—Vásárhelyig terjedő részének, s természetesen Békésnek a folyton változó arcáról, az „ábrázoló” es „önkifejező” alkotói módszer eredményeiről, mindenkori együttlétezéséről. Befejezésül méltatta a kiállító grafikusok, festők, szobrászok, iparművészek — köztük Koszta Rozália, Liptóié Pál, Gaburek Károly — alkotásait. Ezt követően dr. Haraszti Janos átadta a megyei tanács Munkácsy-emlékérmét Tóth Sándor szobrászművésznek, a városi tanács különdíját pedig Gaburek Károly festőművésznek. Csohány Kálmán grafikusművész Bocskai Mihálynétól, az SZMT titkárától vette át a Szakszervezetek Megyei Tanácsa különdíját. A megnyitó hivatalos eseményei után ismét megindult a múzeumi tárlatokra mindinkább jellemző zsongás, a jelenlevők érdeklődéssel szemlélték a bemutatott olajképeket, temperával és vegyes technikával készült müveket, grafikákat, érmeket, szobrokat, batikmunká- kat, tűzzománc- és fajansztárgyakat. Dr. Haraszti János (képünkön balról) adta át a városi tanács különdíját Gaburek Károlynak Egy jellegzetes pillanat a tárlatról (Fotó: Deinen> Gyula) Maguk hősül válasstanak Békés Újtelep lakói Amíg a terv megvalósul Néhány szó az endrődi könyvtár munkájáról
