Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
Kié less a 147 bold fold? À békési kosárfonók kálváriája Olykor emberek bánata érint meg. Levelek érkeznek címünkre, emberek látogatnak meg; egyik, másik tele van keserűséggel, olykor-olykor a nemtörődömség már-már üszkös kele- vényét tárják elénk mint ez esetben is. Olvassuk együtt a 147 held fOld megszerzésének kálváriáját, melyet Nagy György, a békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet elnöke küldött, gondolkodjunk el felette. A terjedelmes levélből csupán az ügyre vonatkozó leglényegesebb sorokat emelem ki: „Tény az, hogy Kéretnénk Bucsin egy Ifi kataszteri hold földön fűzvesszö-telepet létesíteni — írja az elnök. Ez megoldaná a bucsai, а кете pi, a sárrétudvari, a Zsáka, a furtai részlegünk anyagellátását és még Békésnek te jutna belőle. így a jelenleg meglévő 70 hold fűztelepünkkel együtt biztosítaná a szövetkezet 50 százalékos anyagellátását A fuvarköltség-megtakarítás — tni- vet jelenleg 100 vágom vesszőt Dunántúlról hozunk — 250 ezer forint lenne. Ez a terület a feloszlott bucsei tszcs földtulajdona volt. Három évig szinte gazdátlan volt, senkinek sem kellett, a helybeli Űj Barázda Tsz-nek sem. A bucsai tanács vezetői azt javasolták: igényeljük meg a szeghalmi járási hivatal élelmiszergazdálkodási osztályától. Megtettük. A többit már a járási földhivatal intézte. A két hivatal az egyszerűség kedvéért a bucsai tanács vb-nek adta hasznosításra, mint állami tartalékba vett földterületet. Ezek után a községi tanács velünk, mint első jelentkezővel megállapodást kötött a föld hasznosítására és 236 ezer forintért nekünk adta örök használatra. A betelepítéshez és a volt földtulajdonosok kártalanításához szükséges összeget kikilincseltük, megkaptuk (egymillió 500 ezer forintot a szövetkezeti fejlesztési alapból). Egy ilyen kicsiny szövetkezet ilyen összeget még soha sem kapott. Ezek után annak rendje szerint a földet felszántottuk (bár már december volt) és a szükséges kilencmillió dugványhoz 30 vagon olyan vesszőt vásároltunk. amit másra, mint telepítéshez feldolgozni nem lehet. Ez a kiadás 365 ezer forintot tesz kL De mit tesz isten! Mikor már szépen elrendeződött minden, a megyei földhivataltól bejelentették: a bucsai tanács vb-vel kötött megállapodásunk semmisnek tekintendő?! A szeghalmi járási hivatal, valamint a szeghalmi földhivatal a , 147 hold föld ügyében törvényellenesen járt el. A telekkönyvi bejegyzést nem engedélyezik. Mint mondották: ránk a földtörvény nem vonatkozik. Én hivatkoztam, hogy az új szövetkezeti törvény nem tesz rangsorolást. ts semmi rendelet nem tiltja a háziipari szövetkezeteknek, hogy saját maguk termeljék meg a nyersanyagot. Mi is hasznosítunk a körőstarcsai tanácstól is 3S hold földet. Most pedig a három éve gazdátlan földet akarjuk л népgazdaság vérkeringésébe bekapcsolni, hasznosítani. Erre a válasz egy értekezlet összehívása lett, 1972. december h&uapban, Szeghalmon. Itt Szabó Mihály, a megyei földhivatal osztályvezetője, Szőlősi Gábor tsz-elnökkel beszélt, aki aztán egy nyilatkozatot tett. Ezt az ottani jegyzőkönyvből szó szerint idézem: „Bucsai Űj Barázda MgTsz részéről Szőlősi Gábor elnök: A bucsai Üj Barázda Tsz korábbi nyilatkozata ellenére — melyszerint a földterület megváltásáról lemondunk — újabb és előző módosító nyilatkozatot, teszek, miszerint állami területként e területet átvesszük és ilyen címen az érvényben lévő rendelkezések által meg- Kabott kötelezettséget vállalunk.” Milyen megható ez a gondolkodás a bucsai Űj Barázda Tsz elnökétől. A kikapart gesztenyét sütögeti, mert soha sem lett volna állami tartalékterület, ha nem ez lenne a törvényes útja annak, hogy a háziipari szövetkezetnél legyen a föld. Nagyon érdekes, mert mos* az Űj Barázda Tsz-nek nem kell a 236 ezer forintot, csak 16 ezret lefizetni — a többit adja majd az állam. Mindehhez hozzásegít a paragrafusrágás, a megyei földhivatal vezetője szerinti 1957-es rangsorolás? ! — holott már van 1971-es szövetkezeti törvény is. Túl visszataszító az államot mindig fejőstehénnek nézni. Az ő álláspontja ez. Viszont Kovács György, a járási hivatal osztályvezetője ezt írja szószerint: „Véleményem szerint a községi tanács vb és a háziipari szövetkezet között létrejött megállapodást a tsz utólag benyújtott igénye nem változtathatja meg, mivel az állami tartalékföldek hasznosításáról szóló rendelet értelmében ez az igény-sorrendiség csak abban az esetben érvényesül, ha többen, egyszerre jelentik be igényüket. A háziivari szövetkezet igénye időben jóval megelőzi a bucsai MgTsz ajánlatát, hiszen az előbbivel már megállapodás is létrejött. Ezt a megállapodást megváltoztatni csak a felek egyetértésével lehet, melyben kizárólag a bucsai községi tanács és a háziipari szövetkezet az érdekelt fél ” További fejlemények? hótás-futás fühöz-fához, mindenkihez, akinek csak egy kis köze lehet az ügy tisztázásához. Igyekeznénk szót érteni, de nemcsak általánosságban, de a teljes valóságban! Mindenki igazat ad, de senki sem dönt az ügyben se így, se úgy. Jelenleg az összes iratok az Élelmezésügyi és Földművelésügyi Minisztériumban vannak. A minisztériumnak kellene döntenie a művelési ág változásában is, de két hónapja már és még senki sem döntött, noha december 28-án ígéretet kaptunk, hogy rövid úton értesítenek a határozathozatalról. Ügy látom nagyon hosszú út ez. Pedig ha nem döntenek mindkét kérdésben március hónapban, úgy a fűztelepítés egy évvel elmarad. még abban az esetben is, ha a szövetkezet javára döntenek március után. Az egy éves késés mellett elvész a 365 ezer forint kiadás, mely nagyon megrendíti az ilyen kis szövetkezet anyagi létét.” • • , Ügy vélem ennyi közlés éppen elég ebből a kálváriából. A levél tanúsága szerint már az utolsó 24 órájában van a döntés szükségessége. De az emberi megbecsülés is követeli, hogy valamiféle határozat szülessék. Az idő sürget, s mindennapi késlekedés közelebb hozza a békési háziipari szövetkezet tragédiáját; a semmibe vesző 365 ezer forint kiadást, a kosáralapanyag hiányát, s egyáltalán a szövetkezet rentabilitását. Mi nem a szakma jogi oldalával foglalkoztunk. Sokkal inkább az emberi gondolkodás, magatartás, cselekvés oldalárói vitatjuk az ügy dintéaetieoségét. És még egy: csak olyan szövetkezet vállalhat újabb terheket, amely ki is tudja azt gazdálkodni. De vajon a bucsai Űj Barázda Tsz a jelenlegi más anyagi gondjai miatt vállalhatja ezt? Mellébeszélés nélkül kell erre is az illetékeseknek válaszolni. A raffinált paragrafus csa- vargatásokkal semmivel sem megyünk előbbre, mert a paragrafus ilyen, olyan értelmezése sokakat szakított el az emberséges gondolkodástól. Remélhetőleg ez esetben nem így Jesz. De különben is, mit tehetnék hozzá még ehhez a levélhez? SL JL Ssínek, vonalak, álmok,,. Tavasz van már, legalábbis egy-két órára. Az ablakon besüt a nap, lányokat fiúkat melegít tavaszi hangulatban. A falakon szénrajzok, vízfestményeik, tanulmányok. Szemben fiatal lány, ma délután 6 a modell. Huszonkét éves az a szakkör, ez a békéscsabai, amelyet húsz évig vezetett Mokoe Józsi bácsi, a rajztanár, a kitömő pedagógus, az értő-tehetséges művész. Akik tanítványai voltak ma már festők, tanárok, és egyre többet hallatnak magúkról. Itt kezdte Fajó András, Ezüst György, Gaburek Károly, Lukovicdty Bkidre, Várko- nyl János és Romvári Etelka is, aki a szeretett Józsi bácsi örök elköltözése óta a kört vezeti. Otthonuk az Ifjúsági Ház, termük kicsi, sokkal többen lennének, de tíznél többen egyszerűen nem fémek be. Tavasszal, nyáron, kora ősszel már jobb, ilyenkor a szabadba járnak.— A fényes hagyományokat ápolni kell. Akik ide jönnek, akarnak valamit Elmondani valamit a világról a színek, vonalak nyelvén, és — hogy praktikusabban le fogalmazzunk: felvételi vizsgákra is jó Studium ide járni. Képzőművészetire, iparművészetire, dekorációs iskolára készülnek a legtöbben. Régen ügy mondtuk: lelkes kis kollektíva. Most úgy, hogy egyszerűbb legyen és magunkhoz közelibb: remek lányok, fiúk ezek a köri tagok! Berecz- ki Kati például harmadik gimnazista, és iparművész szeretne lenni, Franyó Ica kirakat- rendező, Hugyecz Katalin rajztanár..Hetenkét két napjuk van, hétfő és kedd. Két óra délután, a szinek, vonalak és az álmok birodalmában. S. E, Az örmény tudomány távlatai Több mint száz intézet és laboratórium tartozik az örmény Tudományos Akadémiához. A Kaukázuson túli szov- 5 jet köztársaságban nagy fejlődésnek indult az asztro-fizika, a magfizika, a mechanika, a vegyészet, a biokémia Az örmény tudomány a szovjethatalom évei alatt világhírnévre tett szert. Erről tanúskodnak töbtpek közt azok a kapcsolatok, amelyeket az örmény ku- i tatóiritézetekkel az amerikai, a : francia, az NDK-beli, az olasz, § a lengyel és más országbeli tu- I dományos központok tartanak ; fenn. Sok örmény tudóst vá- ! lasztottak a külföldi akadémi- | ák tiszteletbeli tagjává. 9 BÉKÉS HíCmsSz та НАШ1» U. Szemben я modellel Elmélyült figyelem Bereczki Kati éti a kör vexe tó: Romvári Etelka (Petrovszky Pál lelv.
