Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-02 / 51. szám
WMf proletárján, egyesüljetek ! SVA NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ,ÉS A MEGYEI T i973. MÁRCIUS 2.. PÉNTEK Ara: 8® Hülfe XXVIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS а FÖLKÉSZÜLT A BÜNTETŐJOGI TÖRVÉNY TERVEZETE (5. ®MaS!) A béremelés forrásai1 Március l-t® ш utóbbi évek legnagyobb arányú béremelését hajtják végre az állami iparban és az építőiparban. Az intézkedés részletei ismertek, ám beszélgetve az üzemek, vállalatok munkásaival, hamar kiderül, hogy a végrehajtással kapcsolatban sok a bizonytalankodás, a kérdőjel. A napokban a Szepszámgépipari Műveknél jártam, ahol az egyik szocialista brigád tagjai között szenvedélyes vita alakult ki arról, hogy vajon mi a fedezete a központi béremelésnek, s a „központi” jelző azt jelenti-e, hogy a vállalatok pénztárcáját egy fillérrel sem terheli a március elsejétől esedékes béremelés? „Mert ha így lenne — jegyezte meg a brigád vezetője —, akkor félő, hogy a vállalat a könnyen jött pénzzel könnyen is bánik, s megintcsak hiányozni fog a bérfejlesztéseknél és általában a vállalati bérpolitikánál oly régóta nélkülözött ésszerűség; araiak messzemenő átgondolása, hogy a 'béremelés gyakorlati végrehajtása mennyiben szolgálhatja a vállalat termelési, gazdasági céljait." Az efféle töprengés arra is bizonyíték, hogy a munkások között akadnak olyanok, nem is kevesen, akik összefüggésekben gondolkoznak és nemcsak saját fizetési borítékjuk vastagodása foglalkoztatja őket. Tény, hogy a központi döntés alapján béremelésre kifizetett összeget a vállalatok nem nemzeti ajándékként kapják. A béremelést 60 százalékban az állami költség- vetés, 40 százalékban pedig a vállalatok fedezik. Ezt a 40 százalékot a vállalatoknak a termelékenység és a jövedelmezőség emelésével kell előteremteni, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a mostani béremelés lényegében előleg az idei és a jövő évi gazdasági eredményekből. Az a vállalat, amely képtelen eredményesen, jövedelmezően dolgozni, s ezért képtelen „behozni” az előlegként adott 40 százalékot, bizony bajba kerül. Mert ez esetben a vállalati forrásokból történő további bérfejlesztés nagyságát fenyegeti veszély, s ez köny- nyen további munkaerő- és egyéb gondokat okozhat. A következtetés— bizony«» fokig — érvényes az állam- háztartásra is, amely a bérfejlesztés nagyobb, 80 százalékos hányadát biztosítja. Az államháztartás azonban csak úgy vállalhatja az ezzel járó milliárdos terheket, ha az eddiginél is takarékosabb, megfontoltabb gazdálkodás jellemzi nemcsak a vállalatokat, hanem a költségvetési intézményeket is. Látható tehát, hogy a rövidesen végrehajtandó bérintézkedések — a közeljövőben — nem kis kötelezettséget jelentenek a vállalatok, s általában minden gazdálkodó egység számára. Sokszor hangoztatott igazság — de nem árt újra és újra ismételni —, hogy elosztani csak annyit lehet, amennyit megtermelünk. Mindenki előtt nyilvánvaló az is, hogy az állami költségvetés rendelkezésére álló források — amelyből most a béremelés nagy részét fedezik — a vállalatok, a gazdálkodó egységek által megtermeli lávákból származik. Az általános béremelést nem kötötték össze külön befizetési kötelezettségekkel, a vállalatoknál ez az intézkedés nem jelent további progresz- szív adóterheket. De jelentenie kell azt, hogy az eddigieknél még szervezettebben, még racionálisabban, következésképpen még termelékenyebben dolgozzanak. S ez a követelmény már szoros kapcsolatban áll a béremelés gyakorlati végrehajtásával. A kapott pénzt úgy kell felhasználni, hogy az valóban a gazdaságosabb , nyereségesebb munkára ösztönözzön. A párt és a kormány által elhatározott bérintézkedés jó alkalom arra is, hogy a vállalatok felülvizsgálják eddigi — jórészt mechanikus — bérpolitikájukat és ne csak azt nézzék: kinek mennyi adható, hanem elsősorban azt, hogy a béremelés gyakorlati végrehajtásával hogyan és milyen mértékben tudják ösztönözni a termelés növekedését és gazdaságosságát. Vagyis: hosz- szabb távra kell gondolniuk és ez nemcsak azért létérdeke a vállalatoknak, mert a központilag elhatározott béremelésnek azt a bizonyos 40. százalékát saját forrásainkból kell biztosítani, hanem azért is, mert az államháztartás teherbíró képessége jelentős mértékben attól is függ, hogy mindaz«*, akik most jelentős béremelést kapnak, hogyan dolgoznak. Vértes Csatom Й e$apa№ze*ánYSé§ „геКопГЧуёвеп 1$ 41 millió forintos nyereséggel zárt íz a Mezőhegyes! Állami Gazdaság Sok-sóik izgalommal vészelték át a csapad úkszegénység „re_ kord” évét 1972-ben hazánk leg. első állami gazdaságában, Mezőhegyesen. Mintha csak láthatatlan kezek húzták volna meg a határt s ha másutt esett is némi csapadék, a gazdaság 23 ezer holdas területének zömét az messze elkerülte. A pontos mérések arról „vallanak”, hogy 1972 január egytől augusztus 25- ig például mindössze 254 milliméter csapadék hullt a földekre, csakhogy 64 alkalommal, szinte harmatszerűen elaprózva érkezett a várva várt eső. A rendkívüli időjárás miatt természetesen a terméshozamban az előző érvhez viszonyítva visszaesés volt Mezőhegyesen. De az évek óta kiválóan alkalmazott agrotechnikái eljárások, a kitűnő vetőmagvak, a talaj tápanyagutánpótlása és a növényvédelem meghozta a gyű. mölcsét. Búzából például a hol- dankinti termés kevesebb volt mint 1971-ben, de a minőség oly jó volt. hogy vetőmagfelárból pótolták a hiányt, sőt terven felül hozott ez a növény. Kukoricából négyezer holdon mintegy 50 ezer mázsával termett kevesebb az előző évinél, cukorrépáiból viszont a területnöveléssel, a jól kialakított zártrendszerű termesztéssel tíz millióval tetézték az előző évi bevételt. Az állattenyésztés 6 millió forint tiszta nyereséggel zárt, amiből legtöbbet a tehenészet adta. Mezőhegyesen 1 700 fejőstehén átlagában 3 600 liter felett volt a tejtermelés. A száj- és körömfájás ellenére sikerült jövedelemmel zárni az állattenyésztési ágazatot, a melléküzemá tevékenység szintén terven felül hozott. Menetközben természetesen rendkívüli takarékosságot vezettek be minden területen s az ezernél több törzsgárdatag példás helytállása, munkafegyelme szintén hozzájárult a sikerekhez. A rendkívüli év ellenére 41 millió forint tisztanyereséggel zárta az évet Mezőhegyes, ami mindössze 7 millióval maradt alatta az 1971. évi rekorderedménynek. Az ossz nyereségből az állami költségvetéshez 16,8 február utolsó napján Gyu_ | Ián rendezték meg az * AFIT-Tröszt igazgatóinak tanácsülését. Ezen részt vett és felszóla’t Kiss Dezső, a közlekedési és postaügyi miniszter helyettese. Ezt az alkalmat használták fel arra is. hogy a résztvevőknek bemutassák a most elkészült AFIT-Tröszt gyulai üdülő és oktatási létesítményét. Kovács Béla vezérigazgató kalauzolta a vendégeket: Frank Ferencet, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát, Klaukó Mátyást, a Békés megyei tanács elnökét. Csűri Istvánt. a MERKUR Vá’lalat vezérigazgatóját valamint Gyula város párt- és állami vezetőit. miUdó forintot aid Mezőhegyes, a tagok részesedésére 8,1 milliót, fejlesztésre 12,8 milliót szánnak s marad pár millió tartalékban is. A nyereségrészesedést differenciáltan adják, áld többéit produkált, az többet ia kap. Egyébként a dolgozók szociális, kulturális életének javítására agy év alatt Mezőhegyes 5,3 millió forintot szánt. Mivel új szolgálati lakások építésére nem volt lehetőség, a meglévők korszerűsítésére fordítottak nagy gondot. Ary A 8 mttüő forintos költség-, gél elkészült üdülőben kilencvennyolc férőhely áll az AFIT Tröszt 14 ezer dolgozójának rendelkezésére. A tervek szerint az első turnus március 3_án kezdődik, amikor a tröszt egyhetes jutalomüdülést biztosít kiemelkedő munkát végzett nyugdíjasainak. Szoros kapcsolat alakult ki a tröszt, valamint a csehszlovák . az NDK, a szovjet és a lengyel testvérvállalatok között és ennek továbbfejlesztésére megállapodás született csereüdüítetésre. Az üdülőt oktatási központként a téli hónapokban veszik igénybe. Itt rendeznek műszaki továbbképzést s itt kerül sor a fiatal szakmunkások képzésére. AFIT~üdüloi awmiimh Gyufám Új színfolt Újkígyós határában Megvalósították m Űfkígyósü Aranykalász Tsz-Ьем is ш iparszerű sertéstoústermeléet. ösb- eszesem 466 kocának ég ezek utódainak építettek aaakoehotíi telepet аЬииш évente 5 едеее- laéji fe több toíaésortéat m©w<atas& értékesítésre, ___ Bcmémpf)
