Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-08 / 56. szám
Színházi jegyzet Osztro vszkij : A szép férfi A kortáns írók dicséretével elég fukar Goncsarov elragadta, tással írja Oszttovszkijrél: Mi, oroszok, csak az On alkotásai alapján állíthatjuk büszkén, van saját orosz nemzeti színházunk”. E mondat a nagy oroez drámaíró egész életművének értéke, lése is. Folytatója Gogol és Gri- bojedov hagyományteremtő művészetének, s színpadra termett művek sorozatában leplezte le kora társadalmának jellegzetes alakjait, tipikus jelenségeit, amelyek olykor még a nagy kortársak regényeiből js kimaradtak. Azt végzi el ax orosz drámaíród»’ ómban, amit nálunk valamivel később Csiky Gergely: behatol a hanyatló dzsentri világba s vérbő realizmussal mutatja be a színpadon e társadalmi réteg züllöttségét. pant. Zita voltát. A Jókai Színház bemutatója azért is érdekes, mert színházi életünkben ismét olyanra vállal— kozott, amely nem a járt út biztonsága. hanem a felfedezés és felfedeztetés izgalma. Osztrovsz. kij e drámája is érték noha nem a legismertebbek közül való. Magvaroszágon eddig még be sem mutatták. Mi igazolja a színházat e darab műsorra tűzésével? Mindenekelőtt az a hasonlóság. ami a bomló feudálkapita- íizmus orosz és magyar valósága között van. A XIX. század utolsó harmadában egyre tisztábban láthatók azok a beteges kórtünetek, amelyek jelzik, hogy a földbirtokosok ura’m* válságba jutott s .az idők szele” egyelőre még sejtelmesen alig láthatóan. de könyörtelenül tereli a megújhodás viharfelhőit A látszatra mozdulatlan felszín alatt az úri világban dekadens szenvedélyek izzanak.-A szép férfi” című darab nem harsogó vígjáték, hanem sajátosan fanyar, orosz komé. dia, amely hangnemében is egészen más, mint a korabeli divatos francia vígjátékok. Osztrovszkij e művének tenden- ciáia nem a kacagtató szórakoztatás. hanem a feltárás a megmutatás: milyenné torzíthatja el az egyéniséget a pénz. a minden áron felszínen maradni akarás tenyészetében. S ebben van a hasonlóság az orosz és a ínagyar dzsentrivilág közt Apollon, a szép férfi gátlástalanul képes mindenre, ami pénzt hozhat számára. Hozományvadász úri svihák, aki vagyonos nova1 köt házasságot, hogy korábbi adósságait rendezze, s a felszaporodott újabbakat egy másik, még több pénzt hozó házassággal szeretné kiegyenlíteni. Ezért még arra is képes, hogy feleségét, aki mániákus rajongással szereti, rábírja egy előre megtervezett kompromit- tálás eljátszására, hogy válása a kiszemelt gazdag nő előtt is igazolva legyen. Ebben a hazug világban Gumik Попа és Gálfy László az előadás egyik jelenetében. igyekszik menteni a menthetőt a családi vagyonból szintén önző érdekből Lot oh in, a nagybácsi. Egye’őre még eredménynyel, mert Szoszipatrának. a másik oldal lellegzetes tantijának csele sikerül, léprecsalják a pénzéhes A pollent a kitalált milliomosnő alakjával, s a szép férfi lelepleződik. Am az orosz dzsentri sem tanul a kudarcból akár a magyar. A fanyar komédiát Osztrovszkij még csak fokozza azzal, hogy éppen A pollennal mondatja kl a mű végén az igazságot: az úri világ könyörtelenül pusztulásra van ítél_ ve. Szűcs János rendezéséből kitűnik a vállalkozás felelőssége, hiszen e darabnak nincs hagyománya a hazai színpadon, s valamiképp igazolnia kellett, hogy Srdemes volt bemutatni a korunk emberéhez már csak igen áttételesen szóló darabot A magyar néző elidegenedett már ettől a világtól, a fiatalabb nemzedékek számára pedig nehezen érthető a mű társadalmi miliője. A rendező Osztrovszkij dramaturgiájához alkalmazkodva, a jellemek alaptulajdonságaiból bontja W a dzsentrik könnyelmű életfelfogását, léha erkölcsét. Jól kihasználja a színpad hátterét, a célnak megfelelően ökonomikusán játszatja a főszin. tér mögött is a szereplőket s így, mintegy kommentáló jelleggel elmélyíteni igyekszik az egyes karakterekről kialakítandó véleményünket. Az egy szál harmonikára szűkített zenei aláfestésnek viszont nincs meg- . oko’ható funkciója, nyugodtan ! elmaradhatna, hiszen az egyes helyzetekből fakadó rezonálások j világosan érthetők magából a 5 darabból, a színészi játékból. A { didaktikus hangsúlyozottság jól : érvényesül a befejező jelenet- E ben. a pusztulás előérzetét kife_ j jező haláltáncban, a deklasszá- • ’.ódók fénymá^as forgatagában. ■ Rendezői koncepciójának értéke ! még. hogy szakmailag megbir- ■ kózott a legnehezebb feladattal: • a darab műfajának értelmezésé- j vei. E műben nem kacagást ki- ; váltó poének csattannak hanem ■ a figura válik groteszkül nevet- : eégessé. A darab ezzel szólna : némiképp a mához azonban a : közönség reagálása igen mértéktartó. Ez pedig mégis arra figyelmeztet: vajon érdemes volt-e ezt az Osztrovszkij-darabot bemutatni? A színészi teljesítményekből érezni lehetett, hogy megfejelő műgonddal készültek a bemutatóra. ezzel is adózva az író születésének 150. évfordulójára. Gálfy László Apollon szerepében sikeresen formálta meg a gátlástalan svihákot. A zenés vígjátékokból ismert könnyedséggel oldotta meg feladatát. Gumik Гопа elsősorban Zója érzelemgazdag lelkivilágát hangsúlyozta igen sokszínű árnyalattal. A léha férjébe szerelmes asszony naív ragaszkodásának éles kontrasztjával hitelessé tette a figura korlátoltságát: az érthetetlen, mániákus rajongást. Szentirmay Éva Susanne-ként élt a darab egyetlen jelentős helyzetkomikum adta lehetőségével, vígjátéki fordulatot teremtett az azonos szituációból adódó kettős szerepével. A színpadi játékban egymást jól kiegészítő pár volt Cseresnyés Rózsa (Szoszipatra) és Bángyörgyi Károly (Lotohin). Az orosz dzsentri első nemzedékének életszemléletéből sajátos karaktervonásokat hangsúlyoztak. Értékes teíjesítmény volt Kovács Lajos Olesunyinja. Sután, félszegen viselkedő balek-figurája az előadás egyik érdekes színfoltja. Említésre méltó még Lengyel János alakítása a „kevésbé’’ szélhámos Lupacsev szerepében. Langmár András atmoszférát teremtő díszletei külsőségekben is segítették a rendezői koncepció megvalósítását. A nyitott háttérnek és az élénk, impresszionista színeknek sajátos funkciója volt. Hasonlóképpen szo'gálják ezt a céltudatosságot Vágvölgyi Ilona jelmezei is Tóth Lajos ÁFÍSZ-kozgyűlés Békésszentandráson , I tervezettnél 425 ezer forinttal nagyobb forgalom % (Tudósítónktól) A békésszemtandrásí ÁFÉSZ a napokban tartotta meg közgyűlését, amelyen a vezetők beszámoltak a múlt év munkájáról és eredményeiről, az idei tervekről. Mindenekelőtt megállapító*, ták, hogy az ÁFÉSZ jelentősen fejlődött az utóbbi esztendőkben A forgalom 1972-re 1968- hoz képest 15 millió forinttal emelkedett Tavaly a tervezett 46 millió 800 ezer forint forgalmat 47 millió 225 ezer forintra teljesítették. így több, mint másfél millió forintot osztottak ki szövetkezeti nyereség címén Az erről hozott határozatot a tagság egyhangúlag elfogadta. Biztató, hogy 100 ezer forinttal járulnak hozzá a községfejlesztéshez. A közgyűlésen ismertették sa idei üzletpolitikai célkitűzéseket is. Elhatározták, hogy ezévben a tavalyihoz képest 1 millió forinttal nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le. Екав, ben törekednek a különböző napi fogyasztási cikkekből, zöldségből, húsból és húskészítményekből ruházati ée műszaki árukból a bőségesebb és folyamatosabb ellátásra. Végül pedig nagy gondot fordítanak a kereskedelmi árpolitika 1972. évi szinten tartásának megszilárdítására. Ambras György ■авааавввввввввавававвваввааааавааввввввааааавввававаа«вва«вавававваавввааввав«вав«авв«ававм«в»««вя«в*вв1 Eladó töltőképes, 200 literei felújított cxbroncsos vashordó minden mennyiségben a Ceorvásj ÁFÉSZ vasboltjában. Ar: megegyezés szerint Aztán folytatta: — Nem ismerem igazán. Nagyon eltávolodtunk egymástól. Tudja ötvenegyben kitelepítettek minket Pestről. A férjemet és engem. Semmi okuk nem volt rá: a férjem egyetemi tanár volt, vagyontalan. Igaz, egy ideig ál- lamtitkárkodott. De bűne nem volt állítom. A gyerek persze nem volt a ki telepítési listán. A nővéremnél hagytam, aki gyorsan a névéire íratta. Nagyon hiányzott nekem. Nehéz volt elszakadni... Sohse felejthetem el: mintha megérezte volna, hogy nagyon messze megyünk, kiterjesztette a kis karját, amikor vittek minket és azt mondta utoljára: „Mindenkit 8zeretek!” Megőrjített az első napokban a tudat, hogy nincs mellettem— De aztán valahogy igyekeztünk megbékélni a sorsunkkal. Mert a férjem soha úgy nem szeretett, mint akkor, ott, a parasztok között. Dolgozni kellett ugyan, méghozzá az ősad földeken, latyakban, sárban, de nem követelték .komolyan tőlünk. Sokat nevettünk, játszottunk, akárcsak gyerekkorunkban. Tudja, a férjemmel együtt voltunk gyerekek. Sajnos, hamar kiderült, hogy a tériem nagyon beteg. S két év múlva, amikor feloldották a kitelepítést, már mentővel hoztuk haza .a Jánosba. Vesezsugorodás, menthetetlen volt. Hogy meghalt, megint n«n vehettem vissza Ilont, mert miből tartottam volna el? Nem volt semmiféle kereső foglalkozásom, csak a nyelvórákból tengtem. Festeni, rajzolni viszont kislánykoromtól szépen tudtam, elhatároztam hát, hogy kihozok magamból mindent, amit lehet. Amikor már a linóimat el tudtam adni az Alapnak, és megszaporodtak fordítási feladataim is, magamhoz vehettem Ilont De mostmár nem azt az édes kislányt kaptam vissza, aki széttárt karokkai bizonygatta, hogy mindenkit szeDér Endre: Szeplőteíjni izereLent 20. rét... Hanem egy tizennégy éves nőt, aki ellenségesen méricskélt, aki örökké sértett arccal járt- kelt előttem, aki meg sem akart csókolni, amikor hazajött, valahonnan... Ellenségem volt— Mondja, nem unja a fecsegésemet? — Ellenkezőleg! — szabadkozott-Miidós. — Na garnis érdekéi, ami Ilonkával kapcsolatos! — Engem is; sőt. újabban azt hiszem, az aeyamra ment a lányom.., Ügy érzem: vadidegen ember nem viselkedik olyan durván velem, mint 6. Ha megkértem valamire, ellenszegült. Mindenben! A fordítottját tette. De- hát miért? Mi bűnöm van nekem, hogy így büntet? Magának fogalma sincs, mit érezhet egy anya, amikor egy leánygyerek, egy tinédzser kicsúszik a kezéből... Hosszú, vörös körmökkel járt haza már tizenhat éves korában, festette a haját. Éjszaka állított be sokszor, sohse tudtam meg, merre jár... Éjszakánként a7 ablaknál lestem, ki kíséri haza. Mindig egyedül jött. De egy szót se szólt. Társaságban a legbűbájosabb csevegő, számomra a legkiismerhetetlenebb ember, akivel valaha is dolgom volt. Поп a megtestesült magasfeszültség. Nem gondolja? — Lehet, hogy az ellentétek embere — válaszolta Miklós. — De én szerelmes vagyok belé, asszonyom. S inkább úgy mondanám, hogy magasfeszültséget vált ki belőlem. Én csak köszönettel tartozom neki. Iparkodom, hogy hasonlóan inspirálhassam, ahogy ő engem... — Szerintem Поп nem tud szeretni. Hideg és merev. Ezt nem tapasztalta? — Szerintem az ellenkezője, asszonyom. Csupa melegség, csupa érzés. És szeretette vágyik. — Téved- Antit maga szeretet- éheégnek érez, az játék. Mindennel és mindenkivel játszik. — Ne haragudjék, asszonyom, de úgy beszél Ilonkáról, mintha nem is a saját gyereke lenne— Ekkor jöhettem vissza a boltból a kávéval Amíg a feketét daráltam és főztem odakint, anyám suttogva folytatta a félbehagyott beszélgetést: — A saját édes gyerekem Поп. Ezért fáj az, hogy olyan talány ő nekem. Hogy állandóan láthatatlan elektromos réteggel vonja magát körül. A nyakában a ha- lálfejeg táblát is látom szinte: „Közelébe férni lehetetlen és életveszélyes!” — Rémeket lát, asszonyom! Ekkor már megint bent voltam, a csészékkel. — Kóstold meg, anya: jó erős-e? — Remek, kislányom! — lelkendezett, finomkodott. Ettől én megint ingerült lettem. A nagy- néném felől érdeklődtem, aki tulajdonképpen felneveli Anyám arca elmerevedett. — Nem tudok többet róla, mint te! Mióta olyan jól keres a klinikán, eszébe se jutunk! Ha mi őt nem érdekeljük, minek érdekeljen ő minket?! Én a nagynéném védelmére keltem. Anyám összeszorított szájjá) hallgatott. Kisvártatva otthagyott bennünket. Kiment a konyhába, ott szipogott. Amikor elköszöntünk, mereven és kisírt szemmel ült egy hokkedlin. Mintha a köszönésünket se hallotta volna. Nem válaszolt. (Folytatjuk)
