Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
Szocialista brigádvezetők tanácskozása a BBV Orosházi Gyárában (Tudósítónktól) A szocialista brigádmozgalom elmúlt évi eredményeiről az idei feladatokról tanácskozott február 23-án a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vá’laiat orosházi gyárának 32 brigádvezetó- je. Megbeszélésükön előadóként jelen volt dr. Csikány József, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének osztályvezetője. Ulbert István, az orosházi gyár igazgatója és Kanczos József né szb-titkár. Ulbert István igazgató rövlAmik"- a hatvanas évek végén kirajzó'ódott a Szeged kör-? nyéki szénhidrogén-mező képe, a geofizikai tapasztalatok arra mutattak, hogy a város alatt is tároló rétegeknek kell lenni. A feltéte’ezések igazolására a szegedi kőolajfeltáró üzem 1971. november 6-án a Schell töltőállomás mögött, a Vám téren megkezdte az 1. sz. kút fúrását. Mint annak idején a lapok is beszámoltak erről a munka sikerrel járt itt olajat és gázt találtak. A további kutatások — amelyekhez hasonlóra a magyar olajbányászat történetében még nem vo't példa —V éppen a különösen nehéz körülmények, a lakott terület közelsége miatt nagy körültekintést igényelnek. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem, a. Szegedi Városi Tanács, a tűzoltóság. az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium az Országos Bányaműszaki Felügyelőség szakvéleményét és engedélyét is megkérte. A további kutatásokra csak ezek alapján kerülhetett sor az újszegedi szabad strandon, a híd mellett, a Fonógyári út és a város közötti területen, Valamint a Bajai út szomszédságában A szegedi vágóhíd és a textilművek melletti fúrásokat már befe. jezték. Szabó Sándor, a szegedi kőolaj feltáró üzem vezetője elmondta. hogy a környezet biztonsága érdekében a legmegbíz, hatóbb, legkorszerűbb kitörésgátló és kútfej-szerelvényeket, acélcsöveket használnak, a környezet szennyeződését is megKét torony a város közepén. Az téglából, a híres Fogadalmidén ismertette az 1972-es év vállalati gazdálkodását. Elmondta, hogy az eredményes munkában kiemelkedő szerepük volt a szocialista brigádoknak, amelyek a gyár rekonstrukciója alatt is, az új üzem elkészül- ! téig számtalan nehézség ellenére helytálltak, sőt ilyen körü'mé- nyek között a termelést az el- j múlt évihez viszonyítva növelték. Az- idei feladatok sem kisebbek. s ezek teljesítéséhez a vállalat vezetősége ez évben is számít a szocialista brigádok akadályozzák. A fúrótornyoknál a legképzettebb olajbányászok do’goznak. Nagy Lajos. Kiss Ferenc és Vad János Állami-díjas főfúrómesterek irányításával; a vizsgálatokat Bíró Jenő és Pataki Ferenc brigádjai végzik. Figyelmet érdemel hogy a brigádok éjjel és nappal URH-rá- dióösszeköttetést tartanak fenn az üzem központi ügyeletével. Az esetleges műszaki balesetek elhárítására a műszaki mentőbrigádokat állandó készenlétben tartják. A Tűzrendészeti Országos Parancsnokság előírása percenként 15 köbméter víz utánpótlásáról gondoskodtak minden kút mellett, a rétegvizsgálatok során esetleg felszínre kerülő szénhidrogént zárt tartályokba gyűjtik és azonnal elszállítják. A ’egmerészebb és legérdekesebb kutatás az újszegedi parton történik, itt arra is felkészültek hogy áradás esetén rendkívül rövid idő alatt befe- i jezzék a fúrást és a berendezést j leszereljék. Szabó Sándor elmondta, hogy a szegedi kutatások során mindezeken túl a legnagyobb körültekintést tanúsítják, igyekeznek a körülményekhez képest a legkisebb gondot okozni a torony szomszédságában élőknek, a városnak. Éppen ezt a célt szolgálta, hogy a legkisebb zaj- \ jal dolgozó berendezéseket használják. Ezután is azon lesznek, hogy az olajkutatás érdekeit . összeegyeztethessék Szeged érdekeivel. M. L egyik acélból készült a májk templom. Szeged jelképe (Somogyi Károlyné felvétele) tevékenységére aktivitására Az igazgató felhívta a brigádok figyelmét. hogy ez évi váltásaikban nagy súllyal szerepeljen a társadalmi tulajdon védelme, az egyén és a kisebb közösségek felelőssége, az alap- és segédanyagokkal való takarékosság, az új munkamódszerek, újítások bevezetése, a termelés minőségi javítása. Az eredményeseb f gazdálkodás érdekében határozták el a 'vállalat vezetői az úgynevezett közvetett, adminisztratív létszám csökkentését. Ennek eredményes végrehajtásához is számítanak a brigádok megértésére, és támogatá- tására. Dr. Csikánv József a szocialista brigádversenyről, annak lehetőségeiről beszélt. Ismertette az egyes fokozatok elérésének követelményeit. Hangsúlyozta. hogy a vállalati gazdálkodás eredményessége nagymértékben függ a szocialista munkaverseny hatékonyságától. Az előadásokat hozzászólások követték, me'yekben a brigádvezetők a gyakorlatban tapasztalt problémákról. gondokról beszélgettek, illetve kérdéseket tettek fel, amelyekre az előadók válaszoltak. A tanácskozást Kanczos Józsefné szb-titkár egy felhívás ismertetésével , zárta, melyben a békéscsabai gyár József Attila brigádja „Balesetmentes és tisztasági hónap” versenyre hívta ki a vá'lalat valamennyi szocialista brigádját. A versenyhez ame'v márciusban lesz, a jelenlevők brigádjaik nevében csatlakoztak. Tóth Katalin Megjelent a Békési Élet 1973/1 száma A napokban jelent meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezetének közművelődési és tudományos szemléje, a Békési Élet. A sorozat 1973. évi első száma változatos, figyelemkeUő írásokat tartalmaz. A Tanulmányok-socozatban publikálja Elek 1, 'zló Petőfi Sándorról írott értekezését, Irányi István pedig Petőfi István- rój szóló, gazdagon illusztrált munkáját ad.ia közre. Érdekes Krupa András írása, melyben adalékokkal szolgál a Békés megyében élő szlovákok Petőfi- ísm ecetéhez, Sáfrán Györgyi pedl^ Kar ács Teréz Békésen címmel ír a hazad nőnevelés nevezetes alakjáról. A Közművelés rovatban Papp Jánog írja meg véleményét a Gyulai Várszínház tavalyi évadjáról, a Tények, dokumentumok, emlékek rovatban is értékes írásosat talál az olvasó. Több recenziót кого! a Békési Élet 1973/1-es száma. Farkas József a Békéscsabán kiadott Áchim L. András emlékkönyvről, Szabó Ferenc a Csönd és szó között című irodalmi antológiáról, Virágh Ferenc a bat- tonyai füzetek 16 számáról fejti ki gondolatait. Lipták Pál grafikád, Balogh Ferenc. Demény Gyula, Mi bálik József és Szabó Ferenc fényképié vételei egészítik ki a Békési Élet ez évi első számát. шшш/т 5 1973. MÁRCIUS L ** Olajkutatás Szegeden Jegyzetek a Moszkva- partról 5. Moszkva egyebek mellett a színházak városa is. És mégis nehéz jegyet kapni az előadások többségére. sok esetben csak hetekkel, hónapokkal későbbi időpontokra lehet. A pénztárablakokon gyakorlatilag mindig ott függ a vitát nem tűrő fogalmazású tábla: a mai — esetleg még a holnapi, hol- naoutáni s további néhány — előadásra minden jegy elkelt. Néhány hely azonban mégis mindig az ilyen ügyékben a legnagyobb hatalomnak számító adminisztrátor rendelkezésére áll. Aki igazolványokra osztogat belőlük, azoknak a „protekciósoknak”, akiknek például magas állami, vagy katonai kitüntetésük van jelenlegi vagy korábbi érdemeikért. Vagy, akik — ezt mutatja legalábbis a gyakorlat — például magvar újságíró-igazolvánnyal fordulnak „minden színházjegyek atyjához”. Ez utóbbi révén sikerült látni többek között Gogol remekét a Szatíra Színházban. A darab, a Revizor arról szól, hogy a kisváros urai. élükön a polgármesterrel magasrangú pétervári hivatalnoknak hisznek egv éhenkórász, szélhámosságoktól percig sem idegenkedő fiatalembert, akit — nehogy gyalázatosságaikról bárkinek is beszéljen a fővárosban — igyekeznek minden lehető módon megvesztegetni, mindenáron hallgatásra bírni... előbb sikerrel, végeredményben azonban kudarcot vallva, hiszen befejezésül mégis lelenleződik az egész díszes társaság. Az utóbbi évtizedekben sok színházban úgv játszották a darabot .hogy a főhős. Hleszta- kov afféle kedves svihák, majd- nemhogy operettbonviván, az igazságnak már-már bajnoka lett. akiért szurkoltunk, akivel egvütt éreztünk, akit szeretnünk kellett. A Szatíra Színházban ezzel szemben nem kegyelmez-1 tek Hlesztakovnak. Undorító féreg volt, szemérmetlen csaló, álattá részegült, asztalról leeső, kerevet alatt hentergő, önző gazember, akit csak mérhetetlenül gyűlölni lehetett. S vele a korrupt kompániát, akik még ennek a nyilvánvalóan alja-embernek is hajbókoltak, hízelegtek, félelemből és örömből eredő kéjes borzongással adták neki pénzüket-lányukat- íeleségüket... Gogol szellemében fogant, az író zsenijét tisztelő. gondolatát — cseppet sem időszerűtlen gondolatát — megvalósító előadást láthattak ebben a Revizorban a nem véletlenül népszerű színház nézői. Hasonlóan modem értelmezésben ment Bőiére Úrhatnám polgárja a Vahtangov Színházban. Nagy sikerrel. A fő magyarázat: a címszereplő Jourdain itt nem ügyefogyott kelekótya. akit könnyű minden drá- gán-fo“adott magántanárnak az orránál fogva vezetnie, hanem ravasz, energikus .saját erejéből meggazdagodni tudott törtető polgár, aki rászedettsé.gére döbbenvén egyetlen pillantásával, karmozdulatával megrettenti ingyenélő tanítóit, házanépét Ehhez a rendezői felfogáshoz kapcsolódik, hogy a tánc, az ének, a vívás, a gramatika mesterei sem gáncsnélküli lovagok, önzetlen barátok, hanem maguk is kapzsi polgárjelöltek. lehetséges új Jourdai- nék. akiktől s a hozzájuk hasonlóktól óvakodnia kell a ma emberének. Figyelemre méltó előadás Majakovszkij Gőzfürdőié. Szintén a Szatíra Színházban S nagyszerű a jelenet, amikor Velvederszkij, a tehetségtelen „arc-, csata- és tájképfestő” Diadalszkijt, a buta, fellengzős zsarnok-igazgatót lovon vágtató hadvezérként kezdi festeni. Érdekes — gondolkodtató — módon Diadalszkijt joviális külsejű, roppant behízelgő egvéni- niségú, őszülő hajú színész játssza, látszatra maga a jóság, valójában törtető szurok-lélék. Elégedett mosollyal terpeszkedik ló helyett az alacsony, támla nélküli széken, jobbjában hősiesen kivont karddal, baliában fontoskodva tartott telefonkagylóval. feje fölött a festő- segédek-emelte Csapájev-sapká- val, miközben valaki halkan horkant-nyihaházik, a kórus meg talpnyaló alázattal énekli: „Poljuska, Poljuska...” A nem könnven lelkesedő moszkvai közönség — ígv mondta a színház egy, a nézőtéren ülő nyugdíjas művésze —, minden előadáson fergeteges elismeréssé adózik Majakovszkij s a játszók tehetségének, pártos valóságlátásának. Rossz előadás is van persze a szövi et fővárosban. Rét tőén unalmas például a Tavasz Moszkvában című operett. Bemutató ide, bemutató oda. a nézőtéren nem egv üres hely akadt már az első 'előadáson is. s az ott levők sem tankolták vörösre a tenyerüket. Hasonló sors jutott a Csárdáski- rálvnőnek. Igaz. a darab nem teljesen az. amit az utolsó negyedszázadban nálunk játszanak. Az őseredeti szövegkönyvet felhasználó előad-sból hiányzik Miska főpincér, az első felvonásban nem jelenik meg Ceri’ia s hiába várni a Haimá- si Pétert is. a harmadik felvonásban pedig a sanzonettből lett hercegnő előző férjeit. Zenében és humorban is szegényebb ez az ősváltozat a mainál s nem bánhatjuk, hogy valamikor a negyvenes évek végén. ötvenes évek elején avatott kezek hozzányúltak a régi librettóhoz. Leningrádban már az Ú1 szöve°könvvet játsszák a ci- nikus-böles főpincérré!, s a Haimási Péterrel. Valószínű, hogv ez okból is nagyobb a Né va mellett a siker a Moszk- va-partinál. Ahol — a fővárosban tudniillik — nem ez az egvefien magvar mű a színházi renertoáron. 1972-ben csak az október 19— 25-e közötti héten kívüle ment még a Luxemburg grófja, a Montmar*rei ibolya. Molnár Ferenc Ördögje és a több mint egy esztendő óta volt siker Gyárfás Miklós F.gérút című komédiája. (Folytatjuk) Daniss Győző
