Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-31 / 76. szám
150 ezer idei nemesponty-ivadék a szarvasi előnevelő tóban A Szarvasi Hal tenyésztési Kísérleti Állomáson évek óta foglalkoznak téli pontykeltetéssel. A kísérlet célja: tudományosan megfigyelni a korai kishalak táplálkozását, fejlődését. Köztudomású ugyanis, hogy a vizekben áprilisban és májusban a leggazdagabb a planktonállo- mány. Természetes körülmények között viszont májusban, júniusban ívnak a pontyok, s gyérebb táplálékot talál a zsengehal a vizekben. Ráadásul a Biharugra« Halgazdaságban és másutt melegvizes hal tenyésztésre rendezkednek be. Ha a korai keltetésből sikerült ivadékot adni, akkor a szokásos három év helyett két év alatt nevelnek piaci halat, ami a népgazdaság számára igen gazdaságos. Nos, Szarvason már 1972-ben j is értek el jó eredményeiket a korai halkeltetéssel, az idén j azonban továbbléptek. Jelenleg mintegy 100—150 ezer előnevelt nemesponty-ivadéikot találni a geotermikus előnevelő tóban. Dr. Tamás Gizella tudományos kutató kísérlete alapján olyan új kutatási eredményt alkalmaznak a táplálék szervezetek irányított kialakításával, amely kedvező megmaradást biztosított a téli ivadékoknak. Nemzetközi viszonylatban is érdekes módon, vegyszerezéssel készítik elő a tavat, s tudományosan irányítják a természetes táplálék ösz- szetételet. A halak ugyanis a fejlődés különböző szaluiban más-más faji« planktonnal táplálkoznak. Az irányított tavakban egyszerre egy fajta plankton él, meghozza a fejlődési kornak legmegfelelőbb. így biztosított a bőséges táplálék, a gyors I fejlődés Az új kísérlet üzemi méretekben folyik Szarvason. А К Fóliaházak a qyakorlókerlben Apró, de mégis fontos ügyek Rendhagyó beszélgetés Végegyházán Már a delelő körül járt a ! nap. amikor négyen-öten beültünk a végegyházi Szabadság Tsz gépműhelyének melegedőjébe. Nem is tudom, hogy miért eppen ide, amikor kinn ragyogó idő volt. ahogy mondani szokták száz ágra sütött a nap. A melegedőben nem égett tűz, de tüzelt az, amiről beszéltünk, beszélgettünk. Apró ügyek, nagyon fontos dolgok kerültek az asztalra a táskában hozott ebéd mellé, A szövetkezet gazdái: Szemén Pál, Kocsány András, Molnár János, Nagy László, Sár. közi József és Bállá Lajos jóízűen falatoztak. Szalonnát, koL f bászt ettek, s közben elmondtak egy és mást, gondjaikról. Császár András brigád vezető később csatlakozott közénk, ö egymaga 00 ember munkáját szervezi és irányítja. Valameny. 1 nyien növénytermesztők, de a növénytermesztésben lassan : nem lesz munkájuk a gyalogo- ! soknak. Végegyházán is gépes!- tik a búza és a kukorica ter-- I rnesztését A kender és a cirok ] termesztésében is mindjobban ; gépekkel végzik el a munka ne | hezét. Jóformán csak a cukor ré- j Pa marad, amit a tagság kézzel ; művel. Ezt szívesen csinálja j mindenki, mert jól lehet benne keresni. A brigád, melyben idősek és fiatalok egyaránt talál- ! hatók, belső majori munkával foglalkozik. Apró-cseprő felada. tokát lát el. Majorrendezés, söp_ r ögetés, a villamosításhoz szükséges oszlopok gödreit ássák és morzsolnak. Nagyot változott a mezőgazda, sági munka Végegyházán is. Azt a sok-sok feladatot, amit korábban ezek a szorgalmas emberek tavasztól őszig és még télen is folytattak, néhányan ma már könnyedén oldanak meg. A gépek mindenben segítenek. Ez nagyon jó, de hát azért az embereknek is kellene valamilyen hasznos elfoglaltságot, jó kereseti lehetőséget biztosítani. Ha lehelne, akkor ez folyamatosan nagyon sokat érne a községbelieknek. Hegedűs István tsz-elnök említette, hogy a gépesítés növelésével, a terméseredmények gyarapításával Végegyházán jól állnak. Há ehhez még azt is hozzátesszük: a férfi munkaerőt még egyetlen napon sem kellett hazak üld en j 3 ШШШ 1973. MÁRCIUS 31, azzal, hogy ma nincs munka, ak_ kor ez nagyon jónak könyvelhető el. Csakhogy nem mindegy az, hogy az életerős embe- lek napi elfoglaltságából menynyi jut az új érték előállítására és mennyi az inproduktiv munkára! Üj ágazatokat lehetne és kellene is teremteni, hogy a közös tovább gyarapodhasson Ez azonban Végegyházán nehezen megy. Évekkel ezelőtt próbálkoztak a vöröshagyma termesztésével. Két év eredménytelensége után abbahagyták Az új növényeket Végegyházán nehezen fogadja be a tagság Cirkot i6 csak azóta termesztenek, ahogyan megalakult a tsz Korábban búzát, kukoricát. lucernát, cukorrépát ee kendert adott nagy mennyiség-, ben ez a terület. A tagság ezek munkáját szokta meg, ezekkel jól megvan. A többi, az új nem köti le a figyelmet, Pedig milyen jő lenne, ha a Szabadság: Tsz tagsag» a mából jobban lát. ná a jövőt. R község asszonyai. lányai a mezőgazdaságban idénymunkákat vállalnak. Akad -olyan család, amelyik egy hold, sőt ennél is több cukorrépa gondját viseli a sarabolástól egészen a szedésig Ezt nem tartják nehéz munkának, pedig ide azután a nőktől is férfias helytállás szükséges. A női munkaerőt meg a férfiakat is olyan üzem- ágakbftn lehetne foglalkoztatni, mint máshol, de ezek itt még nem jöttek napvilágra. Sárközi j József említette, hogy forróviz bugyog a tsz-határában. Milyen jó lenne, ha erre ugyanúgy. mint a tótkomlósiak, ők is csinálnának egy hajtatóházat. Végegyházán is érdemes lenne kertészkedni, az ország zöldségellátásából részt vállalni. Itt csak ötholdas konyhakertészet van. Ezt a tsz tartja fenn azért, hogy nyári időszakban legyen a község lakosságának friss zöldsége. A szövetkezet tagjai a házkörül egyáltalán nem kertészkednek A háztáji földben e® a házikertben kukoricát ter- j mesztenék. Sertést és marhát | hizlalnak. Szemén Pál is a ser- | téshizlal ók közé tartozik. ön etetőből etet. Az újat, a jó tech. nológiát, tehát alkalmazza. Mégis panaszkodik. — Nem tudom mi az oka ars- i nak ,hogy egynémelyik hízóm j olyan mint a versenyló. Nyurga, vékony dongájú. semmi hasa nincs. Csak eszi к-eszik és nem gyarapszik. — Miért nem kérte Id a tsz állattenyésztőjének a véleményét az elhelyezésre és a takarmány összeállításra? — — Éne nem is gondoltam — válaszolta —, de ami késik az nem múlik. Erről jutott eszébe Molnár Jánosnak: — Amikor a járvány idején karanténba hordták a sertéseket. akkor megkértek, hogy én és hat társam vállaljuk el ezek gondozását. Éjjel-nappal ott voltunk, félhónapi munkabelünket még nem számolták el. Már reklamáltam az- állatorvosnál. Azt mondta, hogy ő beküldte a papírt Csabára. Majdcsak megjön a pénz. Azóta sem jött sem. mi. Szeretném tudni hogyan is gondolják ezt mások. Mi itt éjt nappallá téve dolgoztunk. Akkor mindent megígértek, hogy így segítenek, meg amúgy segítenek és még a fizetést sem küldik ki. Nincsen ez így rend_ jén. Nem szerelnék haragom kát szerezni a végegyháziak közül. E rendhagyó beszélgetésből valami olyat lehetett érezni, hogy minden úgy jó, ahogyan van, többre, jobbra nem nagyon kell itt törekedni. Az emberek, már akik odahaza maradtak. s nem járnak el a városba, vagy vidékre dolgozni, megtalálják számításukat. Nyugodt körülmények között, az őket kielégítő környezetben élnek, úgy, olyan formán, mint 10—15 évvel ezelőtt. Az óramutatóját azonban ezek a nyugodt körülmények nem tudják lefogni. Az előre megy, s mutat, ja az időt, történetesen azt, hogy a mai rohamosan fejlődő világban mennyi történt itt és mennyi máshol. A gazdaságfejlesztés művét a gépesítéssel, az állattenyésztés iparosításává! — ami itt szintén megvalósult — nem lehet késznek mondant. A végegyházi adottságok, lehetőségek új termelési ágazatok kifejlesztésére csábítanak De csak csábítanak, mert a szövetkezetiek igénye eddig még nem nőtt fel. Pedig az új munkaalkalmak iránt nincs itt olyan közömbösség, mint ami négy-öt ember szavából érezhető volt. Mégis akkor, hol lehet a hiba? Talán ott, hogy a helybeli új munkaalkalmak ízét ,a folyamatos foglalkoztatás családi örömét, még nem éreztették meg a különben végtelenül szorgalmas és a nagy erőt igénylő munkát is elvállaló végegyháziakkal. Dupsi Károly A szeghalmi Kossuth téri iskola gyakorlókéit,jelien két nagy fóliaházat létesítettek Az általános iskola felsötagozalos tanulói a fóliaházakban gyakorlati foglalkozás keretében palánta-előneveléssel foglalkoznak, Hódosi József és Szalai József tanárok irányítása mellett. (Fotó: Oemény) Mennyibe kerül egy gyermek? A Figyelő írja Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő e heti számában három hasábot szentel annak a vizsgálatnak az ismertetésére, amelyben tiUU szakember fél éven át vett részt, hogy megállapítsa, mik okozzák a gyermek- ellátás költségeinek növekedését. Erre a vizsgálatra azért volt szükség, mert az évente több mint 3 milliard forintnyi közvetlen kifizetett állami támogatás mellett js csökken a gyermeknevelésre, különösen a több gyermek ellátására vállalkozó családok száma. A termelői árak elemzésénél 130 cikket vizsgáltak meg, megállapítva, hogy az ár négy év alatt csak 45 terméknél maradt változatlan, 75 esetben az áremelkedés 1—40 százalékig terjedt, 10 terméknél pedig még enné) is nagyobb volt az áremelkedés. Ennek okait részletesebben elemezve kiderült, hogy ы vállalatok nyereségük növelésére az elmúlt időszakban gyakran fordultak az „új termék—új ár” megoldáshoz. Ez azt jelenti, hogy az „új” termék a felhasználás célját és a használati értéket tekintve csaknem azonos volt a korábbival, az árat viszont a réginél magasabban állapították meg. A kisebb vállalatok és szövetkezetek pedig jól bevált gyakorlat szerint úgy szabadultak meg az alacsony nyereséget hozó termékeiktől, hogy helyettük szabad árforma* divatcikkek gyártását kezdték ei. E folyamat megfékezésére hozta a Belkereskedelmi Minisztérium es a Könnyűipari Minisztérium azt a rendeletet, amelyben az árai< és a minőség stabilizálásával köteleztek az illetékes vállalatokat és a kijelölt üzleteket a gyermekeiültási termékek rendszeres gyártására, illetve árusítására. Megnyílt a Békéscsabai Patyolat Vállalat vegytisztító szalonja a Kuliclt lakótelepen szolgáltatásaink-; Vegy tisztítás: — megvárható, gyors — 1—2 napos express — 3 napra alapáron Mosás, festés: — 1 hét alatt Vegye igénybe szolgáltatásainkat!
