Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

M Ä AZ ISKOLAI DEMOKRATIZMUSRÓL (3. oldal) • MEGYÉNK SZAKSZERVEZETT» MOZGALMÁRÓL (4. oldal) Az osztrák kancellár Budapesten Útmutató — tanácstagoknak A választási nagygyűlései! időszakába érkeztünk. A ta­nácstagi jelölőgyűlések befejezé. sétől a választás napjáig, április 15-if, ezek a gyűlések képezik belpolitikai életünk legfonto­sabb eseményeit. Az ország szá_ mos városában, megyéjében a nagygyűlések szónokai — a párt, a kormány vezetői, a társadalmi szervezetek képviselői — adnak majd tájékoztatóit bel_ és kül­politikánkról, vázolják fel a to­vábbi célokat és mondanak vé­leményt jelenlegi munkánkról A nagygyűlések jb alkalmat kí­nálnak arra, hogy az MSZMP X. kongresszusa határozatainak tükrében megvizsgáljuk, hol tar. tunk azok megvalósításában, milyen megoldandó feladatok várnak még ránk, a Központi Bizottság múlt év novemberi állásfoglalásából A nagygyűlések fontos szere­pe, hogy világossá tegyék, tu­datosítsák: a helyi politika — járások, városrészék, községek, utcák lakóinak törekvései, igé­nyei és javaslatai — hogyan illenek bele az országos politi­kába. Sok szó esik majd a nagy_ gyűléseken olyan témákról is, mint a szocialista demokrácia kibontakozása, a tanácsok ön_ kormányzati jellegének erősödé" se. A jelölőgyűlések által fel. pezsdfflt közéleti légkörben mind' több ember eljuthat arra a felismerésre, hogy előrehaladá­sunk elsősorban a nagyobb állampolgári 1 fegyelemtől, a szorgalmas munkától, a min­dennapi tennivalók becsü­letes ellátásától függ. A jelölő- gyűléseken is szó esett már ar­ról; nem az a jó állampolgár — s tegyük hozzá, nem is az a népszerű —-, aki csak igénye­ket tud felvetni, kívánsá álistá­kat összeállítani, hanem, aki ön zetlenül kész a közösségért munkát vállalni, a lakosság jó kezdeményezéseit felkarolni. A jelölőgyűléseken mindenütt beszámoltak arról is. hogy a két évvel ezelőtt felvetett javasla­tokból — számuk országosan elérte a 172 ezret, — mi való­sult meg eddig és mire van szükség a továbbiakban, hogy realizálódjanak. A megyei fel­mérések szerint a javaslatok mintegy 57—60 százalékát való­sították meg két év alatt Ez szép, biztató eredmény. Az el­intézett ügyek között általában az.ok a javaslatok és igények vannak túlsúlyban, amelyek az érintett terület lakosságának legégetőbb gondját képezték és azok, amelyek megvalósítása nem kívánt különösebb erőfeszí. test Számos nagy és bonyolult feladat a következő esztendőkre maradt, ezek csak a lakosság eddiginél még nagyobb összefo­gásával -— nem egy esetben nagyobb anyagi áldozatával — valósíthatók meg Ezekhez jön­nek még a mostani jelölőgyűlé­sen elhangzott javaslatok ée, igények, amelyek elbírálása és a tervek közé való felvétele majd a megalakuló új tanács feladata lesz. A nagygyűlések jó útmutató­ul szolgálnak, nemcsak a lakos­sá*, hanem a leendő tanácsta­gok számára. », felhívják a fi« gyéimüket, mire ügyeljenek el­sősorban közéleti tevékenysé­gükben. Továbbra is igény, hogy a tanácstagi beszámolók még jobban váljanak a lakosság vi­tafórumaivá, a legfontosabb közérdekű döntések előtt a ta­nácsok végezzenek széles körű közvélem ényku.atástl egyszóval a népfrontbizottságok segítségé vei valósítsák meg mindenütt a nyílt város-, illetve község­politikát. Sok tanácstagnak fel kell majd hívni a figyelmét arra is, hogy a tanácsokra mi_ lyen fontos feladat hárul az irá­nyításuk alatt lévő vállalatok, intézmények munkájának, haté. konyábbá tételében. A lakosság egészségügyi, szociális és kultu. rális ellátását szolgáló intézmé­nyek, a kommunális és keres­kedelmi feladatokat végző vál­lalatok zömmel felügyeletük alá tartoznak. A kórházi ágyak 76 százaléka az óvodai férőhelyek 90 százaléka félett például a tanácsok rendelkeznek és hoz­zájuk tartozik az általános, a középiskolák nagy része is. A tanácsi kiskereskedelmi vállala­tok a népgazdaság eeész kiske­reskedelmi bevéfe’éből 40 szá­zalékkal részesednek. A tanácsok önálló gazdálkodó, sa nagy előny — gyorsabban, rugalmasabban lehet kielégíteni a lakosság jogos és változó iEré­nyeit — de nagyobb felelősség­gel is jár. A tanácsoknak saját döntéseik gazdasági következ­ményeiért vállalniuk keli az anyagi felelősséget A tanácsta­goknak az új ciklusban sem szabad szem elől téveszteniük: annak a tanácsnak, illetve vég­rehajtó bizottságnak, amely terveinek kimunkálásában, gaz­dálkodásában nem jár el kö­rültekintően, megalapozatlan célokat tűz maga elé ■— s ehhez ráadásul társadalmi munkát, anyagi áldozatvállalást is kér — előbb, vagy utóbb megrom­lik a kapcsolata a lakossággal. Jó jel, hogy a realitás, a mér. téktartáe mind jobban áthatja a tanácsi gazdálkodást, a taná­csi ügyintézést. Az őszinte, vilá­gos politikára őszinteséggel és kezdeményező készséggel vála­szol a lakosság is. Ez megnyil­vánult a jelölőgyűléseken: sem a tanácsi apparátus, sem a je­löltek részéről nem hangzottak el felelőtlen ígérgetések, a la­kosság pedig — néhány kivé­teltől eltekintve — nem vetett fel irreális igényeket. A Hazafias Népfront válasz­tási levelében olvasható: „A szocializmus építésének ered­ményei köteleznek, feladatai pedig helytállást, szorgalmas munkát követelnek mindenkitől. Ország, város, falu akkor alkot­hat nagyot és maradandót, ha polgárai a haza javán munkál­kodnak”. Mit jelent ez a gya. korlatban, hogyan mozdíthat­juk elő legeredményesebben, leghamarabb céljaink valóra váltását — ezekről esik majd szó e hetekben a sorrakerülő választási nagygyűléseken. S arról, hogy a lelkesedés, a tett- rekészség jó irányba hasson, az országos és a helyi tervek összhangban nyerjenek megd- jdást Fock Jenőnek, a Minisz-1 tertanács elnöikének meg- 1 hívására szerdán hsvata- j los látogatásra, Budapestre i érkezett dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. Vele egvütt érke-1 zett felesége, Vera Kreisky. Az osztrák kormányfőt magyaror­szági látogatására elkísérték: Theodor Kery, Andreas Mau­rer és dr. Friedrich Niederl tartományi főnökök, továbbá dr. Stefan Koren, az osztrák néppárt képviselői parlamenti frakciójának elnöke, Leopold Gratz, az Osztrák Szocialista Párt képviselői parlamenti frakciójának ügyvezető elnöke, Friedrich Peter, az Osztrák Szabadság párt képviselői par­lamenti frakciójának elnöke, dr. Otto Gatscha, csoportfőnök, a kancellári hivatal IV. cso­portjának vezetője, dr. Lud­wig Steiner nagykövet, cso­portfőnök, az osztrák Külügy­minisztérium II. csoportjának vezetője, dr. Herbert Koller, a VOEST (az államosított acél­ipari tröszt) vezérigazgatója, dr. Lukas Beroldingen, minisz­teri tanácsos, a kancellári hi­vatal I. csoportjától, Alfréd Reiter kabinetfőnök, valamint dr. Ingo Mussi követségi taná-j esős, sajtófőnök. A kancellár- kíséretéhez Budapesten csatla­kozott dr. Friedrich Erölich- sthal, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete. Az osztrák kormányfőt és a kíséretében levő személyisége­ket magyar és osztrák zászlók­kal, német és magyar nyelvű üdvözlő feliratokkal díszített Keleti pályaudvaron ünnepé- lyfesen fogadták. A pályaudvar előtti téren katonai díszegység sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására meg- I jelent Fock Jenő és felesége, Vályi Péter mánisztereünök- helyettes, dr. Csanádi György dr. Dimény Imre, d-r. Horgos Gyula, Ilku Pál és Péter János, a kormány tagjai, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke .dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke, dr. Várko- nyi Péter államtitkár, a Minisz­tertanács tájékoztatási hivata­lának elnöke, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter el­ső helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője, Nagy János kül-1 ügyminiszterhelyettes, dr. Nagy ! Lajos hazánk bécsi nagykövete, j továbbá politikai életünk több ­Közel 300-an vettek részt a különböző szervek rendezésében megtartott ,,Korszerű háztartás — több szabad idő” című kiál­lítás megnyitóján Békéscsabán. Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese meg­nyitó beszédében szólt az MSZMP KB határozatáról, amely többek között előirányoz­ta a nők munkájának meg­könnyítését. A kiállítás ezt a célt szolgálja: bemutatni, ho­gyan lehet korszerűsíteni a ház­tartás vezetését és ezzel rövidí­teni a nők második műszakját, a háztartási munkára fordított időt. A kiállítás minden nap­jára beiktattak valamilyen1 más vezető személyisége; a Magyar Néphadsereg tábornoki karának több tagja. Ugyancsak jelen voltak az érkezésnél a budapesti osztrák nagykövetség diplomatái. A vonat a Rákóczi A nduló hangjai közben gördült be a pályaudvar nagycsarnokába. A vonatról leszálló vendégeket elsőként Fock Jenő és felesége, valamint Péter János külügy­miniszter üdvözölte szívélyes, baráti kézfogással. Díszjel harsant,- majd a kato­nai egység parancsnoka jelen­tést tett dr. Bruno Kreisky kancellárnak. Ezt követően a zenekar eljátszotta a„ osztrák és a magyar himnuszt. Dr. Bruno Kreisky — Fock Jenő társaságában — éllépett a dísz­egység előtt és köszöntötte a katonákat. Úttörők, virágcsok­rokat nyújtottak át a vendé­geknek. Ezután dr. Bruno Kreisky és a kíséretében lévő személyiségek üdvözölték a fo­gadtatásukra megjelent magyar közéleti vezetőket és a, osztrák nagykövetség diplomatáit. Az ünnepélyes pályaudvari fogadtatás a katonai díszegy­ség díszmenetével ért véget, majd a vendégek gépkocsiba ül­tek és szállásukra hajtattak. (MTI) programot, különböző bemuta­tókat, — előadásokat, filmvetí­téseket. Hétfőn a Kozmetikai és Háztartásvegy ipari Vállalat tanácsadása és bemutatója, va­lamint a Húsipari Vállalat kós­tolója volt. amely nagy sikert aratott. Kedden ismét csak koz­metikai bemutató, valamint a tejipari és a FÜSZÉRT Vállalat kóstolója volt. Szerdán az ér­deklődők 1X—töl 13 óráig meg­ismerhették a különböző hal­ételeket és meg is kóstolhatták, ezenkívül a tejipari vállalat ter­mékeit és a vendéglátó válla­lat 17 órától 19-ig a félkész­ételekből adott ízelítőt a láto­gatóknak. Sikeres bemutató A kiállítás egyik rásáete, Fotó: Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom