Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
Könyvek íéláron Arany László A délibábok hőse című elbeszélő költeményével kezdődik és Szén te Gyula így gondozd a Pannóniádat című szakkönyvével végződik a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat tizenhat oldalas ajánlójegyzéke .amelyik a március 26-tól április 7-ig tartó időleges könyvárleszállítás köteteit sorolja. Közben több száz verseskötet, színmű, regény, elbeszélésfüzér, képeskönyv, ismeretterjesztő kiadvány, útleírás ,térikép, fotóalbum, technikai tanácsgyűjtemény kínálja magát az olvasónak — s ezenkívül az egyes könyvesboltok is a polcokra, pultokra tették a maguk féláron adott válogatását. Az érdeklődést bizonyítja, hogy a könyvvásár első napján csak a békéscsabai Radnóti Miklós könyvesboltban — képünk is ott készült — mintegy húszezer forint értékű szépirodalmi és ismeretterjesztő mű talált gazdára. Ami az örömben mégis üröm: az érdeklődés kielégítését könnyebbé tevő, az olvasási kedvet fokozó akció nem terjed ki a megye valamennyi könyvárusítással foglalkozó boltjára. (Fotó: Demény Gyula) I © ОПИВ Petőfi-emlékkiállítás Szarvason A Szarvasi Óvónőképző Intézet könyvtárában a Petőfi emléksorozat keretében kiállítást nyitottak meg. A Petőfi emlékkiállítás a látogatók elé vetíti forradalmár költőnket saját alkotásaival illusztráltan, de úgy is, ahogyan a kortársak látták őt, vagy ahogyan az utókor látja és értékeli. Petőfit idézték fel azok a versillusztrációk is, amelyeket a hallgatók készítettek és amelyek nagyobb része azt bizonyítja, hogy az alkotók megértették Petőfi mondanivalóját és érzelmileg azonosultak vele. A kiállítás megnyitását ünnepi hangulatában szépen árnyalta az intézet Petőfi-kó- rusának néhány, a 48-as emlékeket idéző műsorszáma, « Két klasszikus ■н|||иашн|н«|||н*ммнин|»||пши|мн Ezúttal (szombaton és vasárnap este) nagyszerű szerkesztés si koncepciónak lehettünk tanúi a televízió előtt. Két különböző korban élt, ha. sonló eszközökkel dolgozó nagy drámaíró művét láttuk tévéfilmen. G. B. Shaw (1856—1930) és Lope de Vega (1562—1633) drámája kellemes és tanulságos órákat szerzett, ugyanakkor kétségtelen, hogy sokunknak figyelmét ismételten a klasszikusok felé irányította. Mert valljuk meg: korunkban ezidáig jobban érvényesült я krimi, vagy a gyenge színvonalú kommersz szuper-filmek műfaja. A Televízió ismét bizonyította (ta. Ián házon belül is!): a klasszikusok — élhettek akár száz évekkel ezelőtt — minden idők emberét szórakoztatják humorukkal és tanítják bölcsességük _ kel. Érdemes vállalkozás elő: venni és olykor leporolni ezeket л műveket! A szerkesztés ötlete irodalom, történeti szempontból is érté-! kési, hiszen Lope de Vega, a spanyol drámairodalom megte. remtője volt, míg a XX. század drámairodalma G. B. Shaw munkásságával kezdődik Maradjunk egy kicsit Shaw drámájának szombat esti tévé- változatánál. A kitűnő színészi alakítások emlékezetessé tették Az ördög cimboráját. Bár a darab cselekménye sok szalon fut, a rendező, az operatőrök és a színészek egységes alkotó gárda, ja nagyszerűen megbirkózott a feladattal. A tévéjáték megőrizte Shaw cselekményeinek gyorsaságát, a kitűnően ábrázolt jellemek gondolatainak ritmusát és a borotvaélen táncoló humort. A tévéjátékból ie egyértelművé vált, hogy Shaw pozitív figurái a szabadság és az emberség bajnokai. Az ördög cimborájának írója szembeszáll a gyarmat fosítási politikával (nevetségessé teszi képviselőit) és leleplezi kora képmutató egyházi világát. Természetesen Shaw ezzel még 4 békés кет. И mi. március за. nem elégedett meg. Olvasóit, né. zőit a szocialista jövő, azaz a nép mélyen érző erkölcsös fia és a hős népvezér mellé állítja. Tulajdonképpen ezzel lett a szocialista-realista dráma alapítója. „A színház éppúgy faltörő kos, minit a szónoki emelvény, vagy a sajtó” — mondotta Shaw és munkásságával bizo>- nyította is ezt. A kertész kutyája mulatságos fordulataival, Diane grófnő szerelmi játékának bonyodalmaival nyújtott vasárnap este jó szóra, kozást. Mindkét napon, a két klasszikus bemutatása előtt két. három rövid műsort sugárzott a televízió. Ezek értéke egyebek mellett a rövidség volt Ugyanis a nézőt — különösen ha nem érdeklődési körébe tartozó műsorról van szó — érdekli az is, milyen időtartamú lesz a bejelentett program Ha rövid, akkor megvárja, ha hosszú, mást kezd csinálni. Lényeges tehát, hogy a televízió mindig ügyeljen műsorainak jó ritmusára. Szombaton délután hazánk ipari, paraszti életébe és a mozgalmi munkába nyertünk bepillantást Meghallgattuk a bányászasszonyok meghitt em_ ben vallomásait. Vértessy Sándor megnyerő vendégeskedése által otthonaikat új megismertük. Érdekes volt a népművészettel kapcsolatos tudományos összeállítás, majd a ritkán hallható történelmi visszaemlékezések, melyek a felszabadulás alatti pértmunkával ismertettek meg bennünket. Vasárnap kirándulók százai keresték fel a zöldövezeteket. (A pósteleki kastélyparkban is sokan voltunk.) Bizonyára keve. sen maradtak megyénkben is a televízió előtt. A szerkesztők gondolhattak erre, ezért csak délután fél hatkor kezdték a színvonalas program bemutatá. sát, melyben végre egy rendkívül érdekesnek ígérkező sorozat első részét is láthattuk. Reméljük, az Állatokról bizalmasan, a korábbi Galápagos- sorozathoz hasonló élményt ad az elkövetkező hetekben. A két nap műsora szabályosan jól összeállított műsor volt. Réthy István t. — Hát csak igyekezz. — Miféle mesterség ez? — Szép. — Mi a szép? — A sötét. — A sötét? — Az. Több a sötét, mint a világos. A sötét tömegre is több, kilóra is. — Ezt ki mondta? — Csak körül kel1, nézni, te süket.. Nézz körül, hát nem több? — De több. — Nahát, erőltesd meg megad. — Minek? — Ha bele akarsz látni az éjszakába, nyilvánvaló hogy nem alhatsz. — Te látsz a sötétben? — Nem mindig. De néha látom. hogy a sötétből figurák alakulnak, a sűrűje összeáll, — Párzanak? — Aha * — Mondom ugye... Megivott két bögre teát, aztán tovább lépett. Állok a portásfülke előtt az utcán. Ilyenkor eső után a hosszú házsor ablakai már mind sötétek. Az öreg házaspárnál már napok óta nem világítanak. Meg kéne tudni, mi van velük, A Lipták úr már fordult egyet első álma után. Erdélyi úr, a festő, még éjfél előtt vacsorához ült de az első szelet parízelnél feje az asztalra bukott. Sle- zákné egyet1 en pár harisnyája már a fregolin szárad. Tölcs- váry Adrienne szobatiszta dax- lija pedig bizonyára felkapta a fejét, mikor Perec z Vince elhúzott az ablak alatt. Richter úr még lehet, hogy számolja a borravalót, amit a blokk alatt csúsztattak neki, hogy kevesebb legyen a sőrhab. Vajda Űr, a KÖZÉRT-es, lefeküdt ugyan, de nyitott szemmel a plafont bámulja. Azon meditál, mégis nem volna-e jobb, ha kibékülne a féleségével. A nyolcórás hírekben mondták, hogy sok a mentők dolga. Frontátvonulás van. Mtit akar tőlem ez a lány? Az ugyanis fix hogy én nem vagyok hozzávaló. És ha akármit is mond, ez akkor is így van. Ha egyáltalán érdemes odafigyelni arra, amit a nők mondanak. És ha egyáltalán valaha is igazat mondanak. És ha egyáltalán jelent valamit, amit mondanak. És ha nem hazugság minden, amit mondanak. Lehetséges, mert a Nélli minden könyvet elolvas és aki minden könyvet elolvas, az tudja jól, hogy ez mind csak szöveg. Ezt mindenki tudja, főleg azok, akik írják. De aki olvas, az még bele is éli magát. Különben minek olvas? Aztán aki olvas, a, fantáziái és ahogy olvas tovább újra csak az a sok szöveg. Ez a Nelli rengeteget olvas. Egészen addig, mig be nem zson- gatja magát. Akkor aztán már azt hiszi, hogy minden úgy van, ahogy fantáziái. Például azt hiszi, hogy pont én kellek neki. Minthogy így akar látni, mert már saját tévéje van. szignál, esti mese. meg híradó. De ezt a készüléket nem üzem gyártja, hanem a saját feje. Még csak egy gombot se kell megnyomnia, hogy úgy lásson, ahogy akar. Mert neki ebben van a fantázia és csak az a fontos, amiben fantázia van. Például abban, amit itt lát a környéken a portásfülke ablaka mögül, amikor beáll a csend és a tolvajoknak mára leghalványabb esélyei sincsenek arra, hogy lépteiket elnyelje a lárma, mert éjfél után már csak a némaság hull a földre, nagy tépett darabokban. —* Most gyülekezik a semmi — mondja ilyenkor. •■Ezt is valami könyvből oivas-i ta. De neki e* kell. Haílgatózik. Hallom, ahogy harisnyanadrágján leszalad a szem. Úgy foiv gatja a fülét, mint ahogy azokon a nagy radardombokon a radar., kagylókat forgatják feljebb ara országúton. — Te éjjeliőr — mondja —s neked van a legjobb állásod a világon... — Sötétben élsz — mondom —, nézz körül. Nagy csalás a sói tét. semmi más. Olyan, csalás, mint a temető. Nyugszik a házaspár. a sírkövön betonga-, lambok .csókoióznak. Otthon meg sámlival verték egymást. Mi is azok vagyunk. Betongalambok. Nevet. És akkor is nevet, amikor a konzervgyár felől megszólal a kis templom órája. Ott is indul az éjjeliőr. Nekem is el kell indulnom. Körben. Csak úgy, mint a raboknak, a falon belül. Nekem a falon kívül. De lü bántja a rabokat, ki les rájuk és a raboknak kitől kell félniök? A rabok nem félnek. Ök tudják, hogy miért nem, és azt is tudják, hogy máikor kell fél ruck. Majd ha kilépnek a falak közül. Az éjjeliőrnek is ki kell most lépnie. Mindenre elszántan csak arra kel gondolnia, hogy a sötét átlátszó, és ha alaposan belenéz, mindent lát, csak jól bel a kell néznie, hogy alaposan átvilágítsa, mert semmi nem olyan világos, mint a sötét. Rohadt világ A Nelli ma se jön. Akkor csapott fel az első láng. A középső épület mögött van egy raktár. A raktárban műanyag árut tárolnak. A műa-j nyag. ha ég. olyan mintha dögöt égetnének. Csak jobban láncol. És az a jó. hogy lángo1 Mert a tűztől megvénül az éjszaka, szennyes lesz a sötét, remegj nek a felhők, meghátrálnak a Csillagok és visszafordul a tolj vaj. • (Folytatjuk)
