Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

Százhuszonhat kanta viz — UO forintért fr\mlán a kerület Uyllian, tanácstagja nerru izgalommal szívta cigarettáját a gimnázium folyosóján. Az izga­lomra volt is oka, meg nem is. Voit azért, mert számot kellett adnia két éves munkájáról vá­lasztóinak, de hogy ez az izga­lom fölösleges volt, az csak ké­sőbb derült ki. Míg a folyosóm sétálgatott, egymás után teltek meg a pad­sorok. Szép számmal voltak olyanok is, akiknek bizony na­gyon kellett a görbebot, hogy felkapaszkodjanak a lépcsőn. Ahogy mondám szokás, még tüt sem lehetett leejteni, amikor a jelöiőgyülést levezető elnök — Molnár Lajos — felkérte Csoór Istvánt, a 41-es kerület tanács­tagját, beszámolójának megtar­tására. Csend volt a padok kö­zött és figyelem. A sok-sok mil­lió forint testet öltött lakóhá­zakban. a kereskedelmi hálózat fejlesztéséiben, a kommunális el­látásban, amit az elmúlt két év­ben a város vezetői a települt* fejlesztésére fordítottak. — Megint lezártak egy utcát, de senki sem bánja azt a pár métert, amit ezért kerülni kell, hiszen megkezdődött a Harisnya­gyár rekonstrukciója, ami újabb munkalehetőségeket biztosít a gyulai nőknek. Mindannyian gyulaiak vagyunk, nap mint nap láthatjuk városunk szépülését, fiatalodásét .de engedjék meg kedves választók, hogy arról is ejtsek néhány szót — talán ki­csit többet mint más témákról —, ami a számomra a legörven- detesebb: a vízműről. Az utóbbi időkben sokat foglalkoztam ezzel a témával, így aránylag jól ismerem. Tanulmányoztam az ország hetvenhat városának viz- műéUátottságát. Ami a vízháló­zat hosszát illeti, a rangsorban a tizenkettedikek vagyunk. Sok, jóval nagyobb várost megelőzve. Ami a vízdíjat illeti, még ked­vezőbb a helyzet. Ebben egy hellyel még előrébb vagyunk. A város lakosságának többsége tíz éwei ezelőtt, amikor megkezdő­dött a vízmű építése, állást fog­lalt mellette. Akadtak azonban ég nem kis számmal olyanok, akik azt mondták, minek az, van elég leütünk, jó lesz ez nekünk a jövőben is. Meg drágálták a hozzájárulás összegét is. Frrir Iríe magánszámítást L,S; Ä15> vegeztam. Egy köbméter víz nálunk egy forint 40 fillérbe kerül. Ez a vízmeny- nylség 126 kantára való. Mond­ják meg, találnak-e olyan em­bert, aki 1,40 forintért csak a ház kapujától a konyháig be­vinne 126 kanta vizet? De nem is csak ezért éri meg a befek­tetett összeg. Ilyen hálózat nél­kül nem lehetne város Gyula. Lényegében ez emelte városi rangra, hiszen enélkül nem épül­hetnének több emeletes házak, üzemek, intézmények. És ezért tartam én a város legnagyobb vívmányának a vízmüvet. Természetesen ez a kerület sincs gond nélkül. A hozzászólá­sokból azonban egyértelműen ki­derült, hogy a tanácstag; Csoór István az anyagi lehetőségekhez mérten mindenkor eljárt válasz­tópolgárainak érdekében, a fel­vetett problémák megoldására. Nem rajta múlott, amit nem si­került elintézni. De ezt tudják a választópolgárok is, nincsenek is olyan igényeik, amelyek megha­ladnák a város erőforrásait. Ép­pen ezért minden kéz a magas­ba emelkedett, amikor az elnök a Hazafias Népfront jelöltjeként újra Csoór Istvánt javasolta a kerület tanácstagjának. Elsőként ят István, az MSZMP vá­rosi bizottságának első titkára gratulált a jelöltnek, de a vá­lasztók közül is sokan gratulál­tak, és további jó munkát kí­vántak az írónak, a közéleti em­bernek, a tanácstagnak. Lakásszövetkezetek a kormányprogramért Köztudott, hogy ma Magyar- | országon nagy probléma* okoz a lakáskérdés, de az is ismert, hogy az MSZMP X kongresz- szusa kiemelt politikai, szociá­lis, gazdasági jelentőséget nyil­vánított a lakásépítkezés meg­gyorsításának. A IV. ötéves terv folyamán 400 ezer lakást kell felépíteni, és a határozat sike­res teljesítése érdekében az MSZMP KB november 14—15-i ülése állást foglalt a kötött épí­tőipari árak, a haszonkulcs- maximálása mellett. Az országos lakásépítési program keretében jelentős sze­repet kaptak a lakásépítő szö­vetkezetek. Alig másfél év alatt 175 megalakított, továbbá 75 megalakulás alatt álló szö­vetkezet 23 ezer lakás építését kezdeményezte. Tényleges épít­kezés alatt álló lakások száma 6 700, és ebből nyolcszázba már be is költözhettek a lakók. A tavaly novemberi Központi Bi­zottság-! ülés állásfoglalása nyomán új alapokra kerültek a lakásépítések a vállalati támo­gatásának feltételei, rendeződtek a lakásépítő szövetkezetek házila­gos, tervezési, beruházási, kivi­telezési jogosultságai. A legnagyobb segítséget még­is a gyár, a vállalat adhatja Я втшшйm 1973. MÁRCIUS 23. lakáskérdésénék megoldásához dolgozójának. A társult dolgozó­kat nem csak a lakásépítési alapból támogathatják, hanem például tervdokumentációval, bontási anyaggal, szakipari munkával. Ilyen vállalati segít­ségekkel, társadalmi összefogás­sal több tízezer forinttal is csökkenhet egy-egy lakás épí­tési költsége, lakásépítő-szövet­kezeti keretek között. További gondot, jelent azon­ban a nagylétszámú szövetkeze­tekben a hitelszerződéseik meg­kötésének egyszerűsítése, a több ütemben építkező szövetkezetek finanszírozása. A Fogyasztási Szövetkezetek VII. Kongresz- szusa rámutatott ezekre a ma még meglevő hiányosságokra, amelyek kiküszöbölése, vala­mint a szövetkezeti elótakaré- 'kossági rendszer kialakítása az 1973-as év feladatai közé tar­tozik. A szövetkezeti lakásépítés jobb szervezettsége érdekében a SZÖVTERV fokozatosan kiala­kította a lakásszövetkezeti meg­bízások teljesítésével foglalkozó részlegeit minden megyében. További gond, hogy a válla­latok ma még nem eléggé in­tenzív kezdeményezői a lakás­építő-szövetkezetek létrehozásá­nak. A lakásépítő szövetkezeti for­ma a vállalati, és magánkezde­ményezés mellett a társadalmi összefogásra támaszkodik, mi­vel ily módon 1975-ig 30 ezer lakás épülhet fel. Kialakult rendezett ée szép » nagyközség központja Tiszta lelkiismerettel a választók előtt A most zajló jelölőgyűléseken a sarkadi tanácstagok bátran kiállhatnak választóik elé. Nem ígértek fűt-fát két évvel ezelőtt, sőt talán még óvatosan is fogal­maztak amikor a község, fej­lesztése került szóba Nos, az azóta eltelt félciklus őket igazolta. Nemhogy megva­lósult. amit ígérteit, hanem egy kicsivel még többre is futotta. Ez a „kicsivel több" a cukor­gyár, az ÁFÉSZ, a MEZŐGÉP, a termelőszövetkezetek, a víz­ügy a kendergyár kollektívája- dák köszönhető. De nemcsak az üzemek, vállalatok, hanem a la­kosság is jelentős társadalmi és anyagi segítséggel járult a kitű­zött feladatok teljesítéséhez. A nagyközség 6450 munkaké­pes lakosából 5536-an találtak munkát helyben Közülük leg­többen. 2228-an az iparban. 1823-an a mezőgazdaságban, 585_ en pedig az építőiparban kere­sik meg a ..kenyeret”. Rajtuk kívül csaknem ezren járnak el naponta a környező városokba, Békéscsabára. Gyulára dolgozni. A nagyközségi tanács elnöke. ' Szegedi Lajos beszélgetésünk 1 során három olyan problémáró' beszélt, amelyek a legsürgőseb­ben megoldandó feladatok közé tartoznak. Ezek közül első a vízmű. Jó néhány évvel ezelőtt bár megépült egy törpevízmű, de az azóta eltelt időszak alatt ezt már „kinőtte” a nagyközség. Az elmúlt év december köze- j pén megalakult a szervező bi- j zottség a községi vízműtársulat j létrehozására. Jó felvilágosító munkájuk eredményeként a la­kosság 51 szazaiéiba már aláírta a belépési nyilatkozatot és a társulat megalakítására előre­láthatóan a nyár derekán kerül sor. Az előzetes számítások sze­rint a lakossági hozzájárulás családonként 7000 forint lesz A vízmű közkifolyós rendszerre’ épül. minden utca vizet kap. Ehhez azonban 55 kilométernyi vezetéket kell megépíteni, négy új kutat kell fúrni, egy 200 köb­méteres víztárolót és egy kezelő­épületet kell építeni A tervezett összes kiadás 29 millió forint. Ebből a tanács hatmillió 750 ezer forintot, vízügyi alap támo­gatásként pedig egymillió 750 ezer forintot biztosít az Orszá­gos Vízügyi Hivatal. A község vezetői szerint Bé­kés megyében. Sarkadon a leg­rosszabb az iskolai tanterem­ellátottság. Legalább egy nyolc tantermes iskola kellene ahhoz, hogy valamelyest javuljon a helyzet, hiszen jelenleg hat he­lyen működik általános iskola, s a tanulók többsége „két mű­szakban” sajátítja el a tudniva­lókat. A nagyközség vezetői a rendelkezésükre álló fejlesztési alapból csak majd valamikor az ötödik ötéves terv során tudnák felépíteni az iskolát. Nem ki­sebb gond: sok gyerek kimarad az óvodából a kevés hely miatt, de kisebb bővítésnél, felújítás­nál többre nem futja a község erejéből. Még egy gond. A Kossuth ut­ca annyira megrongálódott az ár _és belvizes esztendők során, hogy rajta a közlekedés már majd hogy nem életveszélyessé vált. A KPM az elmúlt évben hozzákezdett az út felújításához, korszerűsítéséhez és remélhető, hogy a közeljövőben el is ké­szül. a rajta levő közúti híddal együtt. Ezek voltak a nagyközség leg­nagyobb gondjai és ezek után illő. hogy az e’múlt két év nem is kis eredményeiről is beszél­jünk, Elkészült hárommillió fo­rint beruházással az Ady Endre utcán a pormentesített aszfalt út Megkezdődött a már na­gyon hiányolt központi orvosi rendelő építése, amire eddig két­millió forintot fordítottak. Sike­rült az Újteleken újabb négy általános iskolai tantermet épí­teni egymillió 700 ezer forintért. Társulati alapon megkezdték a szennyvíz-csatorna és tisztítóte­lep építését, erre is kétmillió fo­rint jutott. Társadalmi össze­fogással 25 személyes óvodai foglalkoztató-terem készült, ha­sonló összefogással sportpátya * gimnáziumban. A háziipari és népművészeti szövetkezet új te­lephelyet épített a Vasút utcán, amelynek költsége csaknem há­rommillió forint. Messze kor­nyékről felkeresik a nemrég el­készült Pelikán Éttermet, amely még egy városban sem vallana szégyent. Igaz. ez is majdnem 3 millió forintha került. A nagyközségben 220 lakás épült, s az OTP újabb 27 és 24 lakásos társasház építéséhez kezdett, amihez a telket a tanács bizto­sította. Megfontolt döntések után el­készült az 1973—76 közötti fej­lesztési program. Ebben az idő­szakban elkészül a központi or­vosi rendelő, az Ady Endre ut­cai tanácsi útra záróréteg ke­rül. továbbépítik a Bihar utcát, elkészül a teljes vízművesítés, tovább folytatják a már meg­kezdett szennyvízcsatorna ge­rincvezetékének és tisztító tele­pének építését. 40 féröhel’yel bővítik az óvodai hálózatot Új­teleken társadalmi összefogással. Még ez évben a Szalontai úton újabb telkeket biztosítanak az épülő OTP társasházakhoz. Ter­vezik, hogy jövőre — ha sikerül megszerezni a felsőbb tanácsi támogatást— tornatermet kap a gimnázium és szakközépiskola. Még ez évben, de legkésőbb jö­vőre létrehozzák az öregek nap­közi otthonát, ugyancsak jövő­re kezdik meg a belterületi csa­padékvíz csatornahálózat felújí­tását. és ebben az időszakban újabb 1600 méter járda készül. Természetesen számítanak a társadalom jövőbeni összefogá­sára is. amellyel félmillióval tudják megtoldani a rendelke­zésükre álló összeget. A nagyközség vezetői eddig is és a jövőben is megfontoltan intézik a község ügyeit. A meg­levő pénzhez terveznek, s így nem éri csalódás a közösséget. A tanácstagok ezért állhatnak most tiszta lelkiismerettel újra választóik elé. •* Üjabb társasházak épülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom