Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

Óvjuk, pêdjiik €ê Kötos-vaI<fy természeti szépségéi, tisztaságát Környezetvédelmi ankét Gyulán A4 ember környezetének vé­delmére országosan a Körösöik térségéből indult el egy igen fi­gyelemre méltó kezdeményezés. A Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Csoportja évek­kel ezelőtt a Hortobágy-Berety- tyón tapasztalt nagymérvű hal- pusztulásból olyan következte­tést vont le, amely szerint a me­zőgazdasági üzemekben, az ipa­ri vállalatoknál, a városiasodás folyamán mind nagyobb figyel­met kellene fordítani a környe­zet védelmére. Az ember része a természetnek, abból él, s ha kör­nyezetét magára nézve veszé­lyes anyagokkal szennyezi, ak­kor azzal önmagának árt. Ho­gyan lehet mérsékelni, kivédeni az ipar melléktermékeként je­lentkező szennyezőanyagok ha­tását. melyet egvrészt vízben, másrészt a levegő szennyezésé­vel, a városok a kanalizációs vizek kibocsájtásával idéznek elő? Erre a kérdésre keresett választ a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Cso­portja február 28-án, tegnap, Gyulán tartott környezetvédel­mi ankétján. Dr. Márki-Zay Lajos, a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, az MHT Békés megyei csoportjának titkára is­mertette az egyesület ezzel kap­csolatos programját, az ország­ban egyedülálló vidéki környe­zetvédelmi ankét jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a Körös­völgy természeti szépsége, vi­zeinek, erdőinek tisztasága Kö- zép-Európa-i hírű. Hogyan le­hetne elejét venni e környezet értékcsökkenésének ? Dr. Bakács Tibor, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet fő­igazgatója Környezeti ártalmak és azok biológiai háttere cím­mel figyelemre méltó, szinte akadémikus előadásban össze­gezte nemzetközi tapasztalatait. Azzal, hogy az emberiség mes­terséges településeket hozott lét­re .számban és életkorban je­lentősen gyarapodott. Az ipar és az orvostudomány előrelépé­sével a múlt századi 35 éves át­lagéletkor megduplázódott. Op­timális körülmények között 120 évre tehető az átlagéletkor el­érése. Ennek azonban akadályai vannak. Legféltettebb kincse az em­beriségnek az édesvíz, amely az összes vízkészletnek mindössze csak 3 százalékát alkotja. Ezzel а 3 százalékkal úgy kell gazdál­kodni, hogy 2000-ben, amikor a mai 3,5 milliárd ember he­lyett 7 milliárd él a Földön, akkor is elegendő legyen. ENSZ-statisztikák mutatják — hangoztatta a professzor —, hogy a kémiai anyagok hadá­szati célra való felhasználasa folytán Délkelet-Azsiában csu­pán az elmúlt 15 esztendőben 15 állatfajt veszélyeztet a ki­pusztulás. Az emberiség akkor tehet legtöbbet önmaga védel­mére, ha az ipar és a mezőgaz­daság technológiai folyamatait úgy állítja össze, hogy azofk révén toxikus végtermék ne ke­rülhessen környezetébe. A professzor nagysikerű elő­adása után Gáspár Hantos Gé­za, a MÉM főosztályvezető-he­lyettese és dr. Szesztay András, a MTA Szociológiai Kutató In­tézetének tudományos munka­társa tartott figyelemre méltó előadást' a környezetvédelem jelentőségéről, társadalmi felté­teleiről. Ezután vita következett, majd a Hidrológiai Társaság ülése Takács Lajosnak, a KÖ VÍZIG igazgató-főmérnöké­nek zárszavával fejeződött be. Dupsí Károly CstlrtlsiáiBla: 438—260 — Békés megyei Kolégiumi alap Vasipari munkások vállalása A Békéscsabai Vasipari Szö­vetkezett dolgozói vállalták, hogy elkészítik egy nagyobb, vagy több kisebb kollégiumi könyvtár berendezését, és azt be is szerelik. Vállalásuk értéke százezer fo­rint Felajánlották ezen kívül, hogy beszerelnek ég üzembe helyez­nek valamelyik kollégiumban egy nagy konyhai hűtőberende­zést. Amennyiben ezt a munkát a kollégiumok egyike sem igény, li, úgy ezzel egyenértékű vas­ipari munka teljesítését vállal­ják a szövetkezet dolgozód. Gyulán átadják az ötödik öregek napközi otthonát Ma, március elsején délelőtt 10 órakor negyven idős ember veheti birtokba azt a napközi otthont, amelyet a gyulai váro­si tanács és az üzemek, intéz­mények közös erővel hoztak lét­re. A városi tanács egészségügyi osztályának vezetője dr. Hor­váth Éva adott tájékoztatót ar­ról, hogy a város központjában a Kálvin utcában 300 ezer fo­rintért vásároltak meg és 150' ezer forintos költséggel a célnak megfelelően átépítettek egy há­zat. Kialakítottak egy pihenőt, étkező és társalgó helyiséget, va. lamint szociális helyiségeket. A napközi otthon berendezé­seit, bútorokat, televízió készü­léket, rádiót, mosógépet a vá­ros üzemeinek és intézményei­nek 130 ezer forintos támogatá­sával összesen 210 ezer forintért vásárolták. Ezzel a létesítménnyel Gyulán ötre emelkedett az öregek nap­közi otthonának száma, amelyek ben több, mint 200 idős ember töltheti pihenéssel, szórakozás­sal a napjait. öt kérdés — öt felelet A pénzügyi fegyelem szilárdításáról Beszélgetés Jurth Lajosnéval, a PM Bevételi Főigazgatósága Békés megyei Hivatalának vezetőjével Lapunk ez év február 10-i számából kiderült hogy a PM Bevételi Főigazgatósága Békés megyei Hivatalának revizorai 1972-ben 158 vállalatnál és szö­vetkezetnél tartottak átfogó pénzügyi vizsgálatot. Ellenőrzé­seik során megái’apították hogy a vizsgált egységekben a számviteli és ügyviteli lazasá­gok miatt mintegy 237 millió forintot nem az előírásoknak megfelelően számölták el. Pedig a 158 gazdasági egység csak alig valamivel több. mint a fele a hi­vatal által ellenőrizendő összes egységnek. Ez viezont szöget ütött a mi fejünkben, s ezért felkerestük Jurth Lajosnét, a hivatal vezetőjét, hogy megkér- dezzük: — Ha 158 vállalatnál és szö­vetkezetnél' a pénzügyi fe­gyelmezetlenségek miatt a revizoroknak 1972-ben több, mint 200 millió forintot kel­lett „helyretenniük” felté­telezhető, hogy az összesen ellenőrizendő csaknem 300 gazdasági egységben leg­alább kétszer annyi, azaz 400 millió forint .(.értékű” szabálytalanságot követtek d. — Korántsem. A megtartott pénzügyi revíziók során feltárt hiányosságok ugyanis tanulsá­gul szolgálnak azon gazdálkodó egységeknek is, ahol vizsgálatot nem tartottunk. Ennek alapján lehetőségük nyílik arra, hogy az Búcsúztak öthőnapos pártiskola hallgatói Az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága békéscsabai Oktatási Igazgatóságán szerdán délben búcsúztak az öthónapos párt­iskola hallgatói, akik az elmúlt év szeptember 18-tól tegnapig soktucat előadásom, szemináriu- men ismerkedtek az MSZMP X. kongresszusának határozatai, ból adódó időszerű ideológiai, politikai kérdésekkel, a pártélet elméleti és gyakorlati problé­máival, a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülésének határozataival. A megye ipari és mezőgazda- sági üzemeinek, intézményeinek alapszervezeti titkárai, vezetősé­gi tagjai az igazgatóság taná­rainak, megyei párt-, állami, tö­megszervezeti és gazdasági veze­tőinek előadásait hallgatták , s cserélték ki folyamatosan eddig szerzett tapasztalataikat az alap­szervezeti tevékenységben. A tanultakat a jövőben a tömeg- propaganda munkában is hasz­nosíthatják a résztvevők, akik közül többen a következő tan­évben a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemen folytatják ön­képzésüket. Szerdán délben Juhász József igazgató értékelte a hallgatók munkáját, 4 kívánt nekik az MSZMP Békés megyei Bizottsá­ga és az Oktatási Igazgatóság nevében eredményes tevékeny­séget a mindennapi munkában. önrevízióé bejelentéseket tegye­nek. Az e’múlt év adatai azt igazolják, hogy a vállalatok és szövetkezetek éltek is ezzel a lehetőséggel. Tavaly az önreví­zióvá’. bejelentett összeg 241 szá­zaiéiba volt az 1971. évinek. Ez több mint 10 millió forint. — Mi a következménye an­nak, ha a hivatal ellenőrei számviteli és ügyviteli hiá­nyosságot fedeznek fel? — Ez sajnos nagyon sokszor előfordul. À számviteli munka területén igen lassú fejlődést tapasztalunk. Korszerű ügyvitel- szervezésről a gazdálkodó egy­ségeknek csak igen kis hánya­da esetében beszélhetünk. Ehhez ta’án az is hozzájárul, hogy szubjektív okokat mi is sok­szor objektív akadályként fo­gadtunk el és így csak kevés esetben nyúltunk a büntetés eszközéhez. Szerintem a jelen­legi helyzetet figyelembe véve, az 1973. évi vizsgálatok megál­lapításai alap-'án már szigorúb­baknak kell lennünk, mint ko­rábban. hiszen idáig éppen elég hosszú idő állt a vál’alatok és szövetkezetek rendelkezésére a követelményeknek megfelelő számviteli és bizonylati rend kialakításához. Nem engedhet­jük meg, hogy a szervezetlenség továbbra is alapja lehessen a pénzügyi visszaéléseknek. —■ Ezek szerint a hivatal csak büntet? — Tudom, hogy ez a hír ter­jedt el rólunk. Pedig nem így van. Bizonyításként hadd említ­sem meg. hogy a hivatal foga­dónapokat tart Békéscsabán is és a járási székhelyeken is fel­világosítás cé’jából. Ezenkívül a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknek két alkalommal 3— 3 járási székhelyen egésznapos konzultatív megbeszélést tartot­tunk, két alkalommal 10—12 oldalas általános jellegű 8 eset­ben pedig meghatározott témá­ban adtunk ki tájékoztatót. Ugyancsak a megelőzés esz­közeként értéke’hető az 1972. évi pénzügyi revízió megállapí­tásairól szóló általános ismerte­tő is. Az egyik előadást erről a megye gazdasági vezetői ré­szére dr. Kiss Gábor, a Pénz­ügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának főigazgató-he­lyettese tartotta, a másikat pe­dig az ipari szövetkezetek ve­zetőinek én magam. Ennyi fel­sorolás talán meggyőzi a kétel­kedőket arról hogy nekünk a büntetés nem célunk csupán eszközünk a pénzügyi fegyelem biztosításában. — Tesznek-e még valamit az elhangzottakon kívül is a pénzügyi fegyelem meg­szilárdításáért? Mondjuk a hivatal „saját házatáján” is. — Igen. A pénzügyi fegyelem szilárdítása megköveteli az el­lenőrzések hatékonyságának nö­velését. A hatékonyság fokozása csak jól képzetf. politikai és szakmai kérdésekben is tisztán látó munkatársakkal biztosítha­tó. Ezenkívül évente egyszer a hivatal vezetői egyhetes to­vábbképzésen vesznek részt, majd ezt követően igazgatósá­gonként évente két alkalommal egy-egyhetes képzésen készül­nek fel a revizorok munkájuk­ra. Az elméleti tisztánlátás elő­segítése mellett eset-tanulmá­nyok bemutatásával és megvi­tatásával is hozzájárulunk a fel­adatok gyakorlati megvalósítá­sához és a leghatékonyabb mód­szerek továbbfejlesztéséhez is. — Mit jelent a hivatalnak az 1973-as esztendő? — Ez évi tevékenységünk gerince: az MSZMP KB tavaly novemberi ülésének határoza­taiból ránkháruló feladatok mi­nél színvonalasabb végrehajtása. Éppen ezért az 1973. évi ellen­őrzési fe’adatok egész célrend­szerét úgy szélesítjük, hogy .a vizsgált egységeknél megálla­pításaink valamennyi gazdasági folyamatra, a szabályzók mű­ködésének vállalati hatásaira, a különböző jó vagy elítélendő vállalati magatartásra is kiter­jedjenek. Ennek érdekében igyekszünk továbbfejleszteni a ná’unk dolgozók probléma-fel­ismerő, feltáró és elrendező készségét és nagyobb figyelmet fordítunk a nemkívánatos je­lenségek okainak kutatására is. Az idei feladatok végrehajtá­sával szemben támasztott köve­telmények közül megemlíteném még a pénzügyi revízió szem­léletformáló szerepének növelé­sét. Ez azt jelenti, hogy a gaz­dálkodó egységeknél vizsgálatot tartó revizorok ne csak hibákat és hiányosságokat tárjanak fel, hanem az e’lenőr zéseket a pénz­ügyi jogszabályok betartása mellett használják fel arra is, hogy érvényt szerezzenek gaz­daságpolitikánk egységes és helyes értelmezésének — mond­ta tájékoztatója befejezéséül Jurth Lajosné. Kőváry E. Péter Lövészklub vezető A politechnikai műhelyben nyolc általános iskolás gyalul, reszel, ismerkedik a szerszámok­kal, a munkával. Sáss Lajos szaktanárt most mégsem a nevelésnek erről az ágazatáról kérdezzük, hanem az MHSZ lö­vészklub munkájáról, amelynek három éve vezetője. — Már régebben megalakult itt Gyulaváriban a lövészklub, de nem működött. Magam is szeretek puskával bármi, így miután beléptem az MHSZ helyi lövészklubjáiba megválasztottak annak vezetőjévé... Szívesen vállaltam, hiszen a társadalmi munka nem új számomra, mert mint tanító sok éve csinálom. S hogy nem akárhogyan végzi ezt a társadalmi megbízatást^, amelyet elvállalt bizonyítja^ hogy azóta a járásban is szá- montartják ezt a klubot. Tavaly az úttörő leány és ifi-csapatuk első helyezést ért el a járási versenyen. Az összetett hon­védelmi versenyen női egyéni és megyei első helyezést ért el egyik versenyzőjük, az országos versenyen pedig hetedik lett — Van persze gondunk is. Hiányzik a klubterem, ahol a 20—25 állandó klubtagunk ösa- szejöhetne és felkészülhetne a versenyekre. Az viszont nagyon jó, hogy a határőrséggel kapcso­latunk szépen alakul. Közös ver­senyeket rendezünk Igaz, hogy eddig mindig ők voltak a job­bak, de majd... — mondja mo­solyogva Sáss Lajos, remélve, hogy az MHSZ lövészek egyszer legyőzik községi riválisukat Az­tán arról beszél, hogy a hcnvéd_ ségtől leszerelő fialtatok rend­szeresen segítik a klub munkád ját és többnyire tagjai is. — Annak ellenére, hogy az MHSZ lövészklub nem az iskola szervezésében működik, mégis nagy segítség tanulóink hazafias honvédelmi nevelésében. Húsa légpuskánk és hét kispuskánk jól szolgálja ezt a célt. Segítség persze még elférne. Nagyon so­kat jelentene, ha lenne néhány versenypuskánk. Fiatal a lövészklub és a tagjai is azok. Nagy versenyeredmé­nyekkel még nem dicsekedhet­nek, de a klubvezető azt mondja, ami késik nem múlik. B. d. имшшт 3 1973. MÁRCIUS h #

Next

/
Oldalképek
Tartalom