Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-20 / 66. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1973. MÁRCIUS 3«.. KEDD Arat 1 forint XXVIII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM A kutatás költsége Országunkban, 37 élelmüffaer- gazdasági kutatóintézet van, 2086 hivatásos kutatót foglal­koztatnak. Fenntartására éven- kint mintegy 500 millió forin­tot költünk. A jelenlegi ötéves tervben 900 millió forintot szán­tunk fejlesztésükre. Sok ez, vagy kevés ? Nincs eb. ben az országban ember, aki ezt megtudná mondani. Kapasz. kodénak is csak annyit írha­tunk ide, hogy a szocialista or­szágok — arányosan — ennél általában kevesebbet költenek mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri. kutatásra, a kapitalista or­szágok azonban többet. Hol fizetődik ez ki? Bzt nem lehet mindig pontosan megha­tározni. Nézzük meg a legkí- nálkozóbb magyar példát, a bú­zát. A búzatermesztés kutatása egy évszázada a tudományos te_ vékenység egyik célja és terüle­te nálunk. Volt a felszabadulás előtt messzi földön híres Bán­kúti búzánk, adtunk Kossuth-dL jat is felszabadulás után búza- nemesítesért. Csak éppen a ter­melés nem akart sehogy kimoz dúlni a holtpontról. Nyomban ide kell írni, hegy » tudományban monopol helyzet nincs. A haziai kutató mindig versenyez a másik hazaival ,de még inkább a külföldivel. Ha­zánkban ezt a búza-versenyt a külföldiek nyerték. Behoztuk a kiváló szovjet Bezosztáját, most már, hogy az kicsit megörege­dett, hozzuk a még jobb szov­jet, olasz, francia fajtákat. Eze­ket termeljük, ragyogó sikerrel. A hazai fajták csak most kez­denek ismét versenyképessé válni a külföldiekkel szember. Mondhatná az ember, minek akkor százmilliókat hazai kuta­tásra költeni, ha a végén ké­szen behozzuk a külföldi fajtáti A dolog azért nem ennyire egy­szerű. Gondoljunk csak a rizsre. Azt úgy kezdtük, hogy készen vettük a fajtát, szinte maguktól jöttek a rekordok. De pár év múlva megjött a betegség is, amit a fajtával hoztunk, leta­rolta rizsföldjeinket. Üjabb pár év múlva pedig el mocsarasod- t;ak a rizsiföldek, mert beleful­ladtak az állandó vízborításba. Ezt a példát azért nem akarjuk ismételni. A külföldi fajták behozatala a fejlesztés nélkülözhetetlen ve­lejárója. Kétségkívül olcsóbb készen venni a magot akkor is, ha mázsája sokezer forintba ke. rffl. így megtakarítjuk a hazai nemesítés költségét és ami még fontosabb: megtakarítjuk a ne­mesítéshez szükséges esztendő, kot. Gyorsabban növeljük a ter_ méshozamokat. De a külföldi fajtákat a ku­darcok elkerülése érdekében honosítani kell. Tudományos megbízhatósággal kiválasztani azt a fajtát, amely valóban jó. Eldönteni, hogy ez országunk mely tájaira való. Kidolgozni hozzá az agrotechnikát; a szán­tás mélységét és időpontját, » vetésforgót, a felhasználandó műtrágyát, a géprendszert. Ez mind a kutatóintézetek fe. 1 adata és hogy nem olcsó mu­latság; arra csak egyetlen pél­dát. A fajtákat összehasonlítás­sal próbálják ki. De a búza egy évben csak egyszer terem. Egyik évben ilyen az időjárás, a má­sikban olyan. Az egyik baráz­da talaja, ilyen a másiké olyan. Nos Mar ton vásáron építettek egy beremdeziést, amely mind­ezeket a tényezőket kiküszöbö­li és a folyamatot gyorsítja. Celláiban télen is lehet búzát termeszteni; a fényt, a hőt, a talajt, a tápanyagot, tehát a legfontosabb termesztési körül­ményeket azonosra lehet állítani az ismétlődő kísérletekben. Ez­zel már valóban vizsgáztatha­tunk. A berendezés neve; ffiot- ron. Ara pedig 110 millió forint Ennyi a gyorsítás ára, de bizo­nyosan megéri. A kutatás költségét sohasem- szabad önmagában vizsgálni, szerepét csak a felhasználási terület eredményeiben ítélhetjük meg. A búza példájánál marad­va, erre már pontos, számszerű adatokkal rendelkezünk. Magyarországán a búza a har. mincas években hektáronként 13—15 mázsát termett és ez a helyzet a hatvanas évek küszö­béig nem sokat változott Az ossz búzatermés abban az idő­ben kb. 2 millió tonna évenkint országos méretben. Most vi­szont egy hektár földön 30 má­zsa búzát termelünk, az orszá­gos hozam pedig — kisebb terű. létről — 1972-ben meghaladta a négymillió tonnát. Nehéz lenne most osztályoz- gatni, mennyi az érdeme annak, aki behozta я Bezosztáját, meny. nyi annak, aki honosította, aki gépet gyártott hozzá, műtrá. gyáról gondoskodott, stb. A lé­nyeg az, hogy kenyérgondunk ma már nincs, vagy ha van, ak_ kor az nem a szántóföldeken, hanem a pékműhelyekben je­lentkezik. És ebből adódik ennek a gon. dolatsomak a befejezése. A bú­za-probléma megoldásában oroszlánrésze volt a kész, kül­földi fajtának, s most valami hasonló folyamatnak lehetünk tanúi kukoricatermesztési re­kordjaink előkészítése során -is. Járulékos gond a kenyér minő­sége. De a kenyérsütés techno­lógiáját nem hozhatjuk külföld, ről (próbáltuk, nem sikerült). Magyar kenyeret másutt nem esznek, a megoldást tehát itt­hon kell, tudományosan kidol­gozni. Azt a takarmányfkeve- résa megoldást is, amely töme­ges, de magyar izlés szerinti húst produkál majd. Nem hoz­hatunk külföldről paprikát sem. mert más országban az is más. Szükséges tehát, hogy széles­körű élelmiszergazdasági kuta­tómunkát végezzünk, mert van. nak olyan feladatok, amelyeket helyettünk senki más el nem végez. Ünnepségek megyeszerte a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Március 21-én lesz 54 éve, hogy hazánkban kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ennék je­gyében megyeszerte ünnepsége­ken emlékeznek meg hazánk történelmi évfordulójáról. Békéscsabán délután 2 órá­tól díszőrség áll a 19-esek te­rén elhelyezett emlékműnél, ahol a Központi Tiszthelyettes Iskola zenekara térzenét ad. Az ünnepség 14.30 órakor kezdő­dik, amikor a Himnusz és sza­valat után, Tóth Pál a Mun­kásőrség városi parancsnoka mond ünnepi beszédet. Ezt kö­vetően megkoszorúzzák az em­lékművet. Az MSZMP megyei bizottságának nevében dr. Fe­kete Antal és Nagy Jenő osz­tályvezetők helyezik el a ke­gyelet koszorúit, a 18-es veterá­nok nevében pedig Nyilas And- rásné és Szpevár Pál. Elhelyezi koszorúját a me­gyei és városi tanács, a Szak- szervezetek megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a Fegyveres Erők, a KISZ, az üzemek ve­zetői. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ér véget. Gyulán délelőtt 11 órakor kezdődik az ünnepség a Mo- gyoróssy Könyvtár előtti Vö­rös katona szobránál. Itt dr. Grúz László, a városi-járási rendőrkapitányság vezetője em­lékezik meg az évfordulóról, majd a párt városi és járási bizottságának nevében koszorú­kat helyeznek el. Koszorúznak a város állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői is. Ezt követően — hagyomány ez már néhány éve — a párt vá­rosi bizottsága, valamint a vá­rosi tanács vezetői fogadást adnak a könyvtárban a vete­ránok tiszteletére. Orosházán a Forradalmi If­júsági Napok programjához kapcsolódik a márciusi 21. év­forduló megünneplése. A város társadalmi és tömegszerveze­ti vezetői délelőtt 10 órától koszorúzási ünnepséget ren­deznek a Pacsirta út 8 szám és a Kossuth utca 20. szám alat­ti emléktábláknál. Hasonló ün­nepségeket rendeznek az isko­lákban is. Délután 3 órai kez­dettel a Petőfi Művelődési Köz­pontban Dankő Pál, a KISZ me­gyebizottság titkára nagygyűlé­sen találkozik az első válasz­tókkal. Szarvason délelőtt az Ar- pád-étterem falán levő táblánál koszorúznak a veteránok, vala­mint a város társadalmi, tö­megszervezeti vezetői. Este a területi alapszervezet helyi­ségében Vrbovszki György, az MSZMP városi bizottságának első titkára tart megemlékezést a Tanácsköztársaság megalaku­A városi ünnepségek mellett megyeszerte megemlékeznek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulójáról. B. O. Kohó és gépipari küldöttség utazott Moszkvába Dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes ve­zetésével hétfőn reggel küldött­ség utazott Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson a Szov­jetunió hajóépítésügyi minisz­tériumával az 1976—1980 terv­időszakra. A tárgyalások kere­tében eszmecserét folytatnak a távlati tervek kialakításának kérdéseiben, a szorosabb együtt­működés fejlesztésének módsze­reiről, valamint a gyártásmeg­osztás és a műszaki tudomá­nyos együttműködés lehetősé­geiről. iBaacBaaaaaaaBaaaaaaeBBBB!!8aeaRaaaRaiaBRaBaaaaBaBseBasBaRBaRaBBBaaBaaaaBBaiaaaaaaai MA A BEZINAI-SZÖLÖK LAKÓI KÉT JELÖLTET Állítottak a vAlasztäsra (3. oldal) a NÉGYSZEMKÖZT A PARTTTTKARRAL <4. oldal) • Oveggyari mozaik (5. oldal) • TUDOMÁNY—TECHNIKA (6. oldal) • HÉTVÉGI SPORT- TU DÚSÍTÁSOK (7—8—9. oldal) Prágában tartja ülését a KGST Rádiótechnikai és Elektronikai Állandó Bizottsága A KGST Rádiótechnikai és Elektronikai Állandó Bizottságá­nak 23. ülésére hétfőn reggel Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes vezetésével magyar delegáció utazott Prágá­ba. Az ülés napirendjén s?ere- pel a többi között az 1976— 1980-as időszakra vonatkozó tervkoordináció megtárgyalása, a rádiótechnikai és elektronikai iparra vonatkozó licenc-vásárlá- sok összehangolásának megbe­szélése. r Uj gép a mezőgazdaságnak A MEZŐGÉP vállalat békéscsabai központi gyáregységében dughagyma vetögépet készítenek Csibor András gépkonstruk­tőr elképzelései alapján. A null-szériában készülő öt gépet rö­videsen megkapja a mezőgazdaság, kipróbálhatják a hagy­matermesztő tsz-ek. Képünk Papp Sándort és Pszota Fri­gyest örökítette meg a vetőelemek szerelése közben i&ttÁ. ГЦтепу) К ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom