Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

Forradalmi Dalok j Fesztiválja Békéscsabán fTudóeítónktőI) A Forradalmi Balok íteíi- válját március I5-én, az 1848-as forradalom 125. évfordulóján rendezték meg a békéscsabai If­júsági és Crttörőházban. A fesz­tivál egyben az Ékkel Diákün­nepek megyei színvonalverse- nye is volt. Tizennégy kórus mutatta be forradalmi dalokból, Petőfi Sándor megzenésített verseiből, valamint népdalokból összeállított műsorát. A kiírás értelmébe« négy énekkar és négy kamarakórus jutott tovább a Gyulán megren­dezésre kerülő Erkri DiákQnne- pek döntőjére. A magas színvo­nalon előadott műsorszámokat öttagú zsűri bírálta el. Első hellyel jutalmazta ж Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium énekkarát, melyet Dinnyés Ist­ván vezényelt A további helye­zéseken a békéscsabai MÁV- kollégium, a vésztői gimnázium ás a mezőhegyes! szakmunkás­képzS toitéasû taMssabteassai osztoztak. As eredményhirdetés utáa « megyei KISZ-bizottság ajándé­kait Karaba György adta át az első négy helyezettnek. Ezen­kívül felsorolta, hogy a feszti­válon elért eredményektől füg­getlenül melyik négy énekkar és négy kamarakórus jutott to­vább az Erkel Diákünnepekre. Az énekkarok közül ж Oros­házi Táncsics Mihály Gimná- sium, a Mcésesabei Rózsa Fa- nme Gimnázium, a Gyulai Ur­bs! Ferenc; Gimnázium <ш a Szarvasi Vajda Péter Gimná. dura kórusa, míg a kamarakó- ruaok közül a vésztői, gimná­zium. a békési gimnázium. a mezőhegyes! szakmunkásképző intézet és a békéscsabai MÁV kollégium jutott tovább. Az eredményhirdetés után Lé- nárd Elek, a Budapesti Népmű­velési Intézet zenei osztályának vezetője értékelte a kórosok szereplését. Kemény Judit Két év iitáe ismét nyereséges a békéscsabai Építőipari Szövetkezet Örömmel vette tadomfeuä a szövetkezet tagsága március 16- án, az évzáró közgyűlésen Uhrin Mátyág megbízott elnök bejelen­tését, mely szerint a Békéscsa­bai Építőipari Szövetkezet 1972- ten 22,5 millió termelési érték előállításával ismét a nyereséges közösségek közé tartozik. Bár a nyereség tömege összegszerűsé­gében n®e nagy, de az a két-hat nap nyereségrészesedés, melyet a közgyűlés után kiosztottak, jóleső érzéssel töltötte el az em­bereket. Szövetkezeten belül különösen az asztalos-részleg jeleskedett. 1972-ben 18 millió forint értékű TÜZÉP-árut, nyílászáró szerke­zetet gyártottak. Ezt megelőző­en 15, ezelőtt pedig 11 millió fo­rint értékű árut szállítottak. A részleg termelésében a 11 és a 18 milliós értek között mindössze 29-el növelték a foglalkoztatot­tak számát. A munka termelé­kenységét tehát jó ütemben nö­velték a szalagszerű gyártás ki­alakításával, szervezésével, foly­tatásával. A kőműves-részleg négy és féfi millió forint termelési értéket állított elő. Haszon nélkül dol­goztak, mert a munka szerve­zetlen volt. Részben anyagellá­tási gondokkal küszködtek, részben pedig az ellenőrzést, a felelősségrevonást, a kiadott munkák elszámolását nem kö­vetelték meg úgy, mint az asz­talos részlegnél. A pártalapeaer- vezet felfigyelt erre, a mind Dal­Gábor «kár mondott», » jövőben ennél a részlegnél is több figyelmet fordítanak & fo­lyamatos munka biztosítására és a következese? elszámolásra. Dr. Juhász Zoltánná, Agócs Piroska főkönyvelő azt indítványozta, hogy az 1973-as évet nyilvánít­sák takarékom esztendőnek. Az aszfcakJs-séeÂeenéï legalább egy számlák «nyagmegtakarítást ér­jenek éL, g a munka termelé­kenységéi; úgy növeljék, hogy a szövetkezet árbevétele év végére érje él a 26 millió forintot. Ékre az esztendőre igen szerényen 2 százalékos bérfejlesztést irányoz­tak élő, A keresetek a békés­csabai szövetkezetek színvonalán alakulnak, mivel megközelítik az évi 27 ezer forintot. Lottót áj ék о zt af é A Sportfogadási éa Loító- sgazgatóság közlése szerint a 11. játékhéten öttalálatos szelvény пяпа érkezett Négy találatot 61 fogadó ért nyereményük egyenként 79 402 forint, iántn, találata ®802 fogadónak volt. nyereményük egyenként 356 fo­rint. A kéttalálatos szelvények száma 206 519 darab, ezekre egyenként 15 forintot fizetnek. A nyeremények a nyeremény- illeték levonása után értendők, a közölt adatok tájékoztató jel­legűek. A Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat «elvétébe keres Békéscsaba és a megye területéa levő mimkahelyeár® Kőműves Vasbetonssard® Bádogos Víz-gázszerei* Fűtésszerelő Parkettás továbbá két fő gyakorlattal rendelkező gyms- ás gépirét, éjjeliőröket (nyugdíjas isi. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Békéscsaba, Kéfegyhári u. 1921/2. (Hűtőház meHettiji _____________________________________ 114 8 г in dó 1 db 350-es Csepel Liduu tehergépkocsi usaäysMfe адйаййй® ttisatsífta WM sesaptedfesjrtifcMi! |Sr is. Ar адедедошбе eœetsfc MegteBdaittsefcg a Kataäetttti ATËS2r*éL KlSZ^ûuboi awattah S%arva*on A ®éfcs«eenű Agrártudományi] Egyetem Szarvasi Öntözéses-Me- 1 liorációs Főiskolai karának több mint 400 hallgatója ünnepségen emlékezett meg az elmúlt csü­törtökön március 15-ről. A fiatalok a nemzeti ünnep napját választották e főiskolai kar új KISZ-klubjának avatásá­ra is. A klubot, amely nemcsak a szakmai ismeretek bővítésé­aadk, hanem a kulturätt szórako­zásnak a művészeti tevékenység­nek ia teret és otthont ad a hallgatók állami támogatással maguk alakították ki társadalmi munkában. Ugyancsak a március 15-1 fin- I népségén adták át a jutalma-1 kát a főiskolai kar „házi” tudo­mányos pályázata nyerteseinek. I Belgrádi fesfőirÉvé«® kiállítása Békéscsabán Békéscsabán ma délelőtt ÏU órakor a KISZÖV bemutató ter­mében Cuk Dusán, a zrenjanlnl Művelődési Közösség elnöke nyitja meg Dragoslav Stojano- vie-Sip kiállítását. A belgrádi festőművész és gra­fikus kiállítását Békéscsaba Vá­rosi Tanácsa, a KISZÖV és » Megyei Művelődési Központ ren­dezte. Dolgozni így érdemes aí ййгйй wul» László, két tagja Miklya György és László István. Víz­vezetékszerelők mind a hár­man. Két tanuló dolgozik ve­lük, Arató Tibor és Kiss István. Érdemes még ttidni, hogy László István fiatal ' szakmun­kás, aki más brigádban nem nagyon boldogult Itt „hajt”. Szabó Lászűó mellett nincs lazsálás és egy csöppnyi ha­nyagság sem. A brigádvezető tettekkel mutat példát: így kell dolgozni! Miklya György sem marad el mögötte, s a két tanuló a többiekhez igazodik. Bnrítaumk fátylmű a múltra Két és fél ère faîéïkeEtam először Szabó Lászlóval. Éppen hat hónappal előbb szokott le az italozásról. Előzőleg — bár nem egyedül a vállalatnál — annál több áldozatot mutatott be Bacchus-isten oltárán. Emi ­att sok bonyodalma támadt. Csak azért voltak elnézőek ve­le szemben, mert dolgozni tu­dott És nem is akár­hogy. Ami kikerült a keze alól, az a legjobb szakember­nek is mintául szolgálhatott. Sok pénzt tett a Békés megyei Tanács Építőipai! Vállalat asz­talára. A sajátját azonban „el­verte”. Már-már a végső pon­tig jutott... És volt ereje, hogy álljt!-t parancsoljon magának. Borítsunk tehát fátylat a múltra. Annál is inkább, mert Szabó László három év alatt egy korty bort sem ivott Köz­ben építésvezetői és igazgatói dicséretben részesült Anyagi helyzete is rendezetté vált. Igaz az évek eléggé elszálltak felette, már túl van ш ötödik X-ea A vállalatnál ügy könyvelik el, hogy a brigádjával túltesz a legjobb szocialista brigádo­kon. Nemcsak a munkában, ha­nem az emberi magatartásban is. Két éve például — mielőtt két részre oszlott volna a bri­gád — Lehoczki Mátyás se­gédmunkást elméletileg és gya­korlatilag kitűnően felkészítet­te Szakmunkásvizsgára. Szabó László ugyan szabadkozik: — Csak gyakorlatilag — mondja, mivel minden elméle- tieskedést nagyzolásnak tart. Ast dhnflet legyei® « gyakorist természetes velejárója — véle­kedik. — Tálán es as igazán Jó szakember ismertetőjegye — egészítem Id a gondolatot és megkérdezem: — Dehát miért tanította olyan nagy buzgalom­mal Lehoezkí Mátyást? — Miért? Mert derék ember. Nem „szövegel”, hanem dolgo­zik. Ilyen fajta. És esztétikailag is csak kifogástalan munkát ad ld a kezéből. Ezért lett brigád- vezető azóta. Hanyag munkáért m<s fixeaaeuek Provokációnak szánom, amit most Szabó Lászlótól kérdezek: — Miért dolgozik ennyire gondosan? — Az „elivott” bizalmat aka­rom visszaszerezni Ezt már Jánk Tivadar, a vál­lalat igazgatója nem hagyja szó nélkül ós felém fordulva megjegyzi: — Azon már cégen Ш va­gyunk. Sokszorosan bizonyítot­ta, hogy senkinek semmiféle kételye nem lehet iránta. — Akkor talán a pénzért? — érdeklődöm tovább. — Persze az sem mellékes. Bár éppenséggel kevésbé lelki- ismeretes munkával is lehet pénzt keresni. Olykor sajnos még többet Van erre példa. — Hát mégis miért törekszik ennyire? — Van önbecsülése Is az em­bernek. Tudja, aki fizet azt be­csülettel szolgálom. — Szóval ezért™ — Mondok még valamit. Aki selejt munkát kap, rendes árat fizet. A selejtgyártó a pénzt nyugodtan zsebrevágja. Ha az­tán 6 vesz valamit és rájön, hogy az selejt, rohan, hogy cse­réljék vissza. Ráadásul az il­letőnek rendszerint nagy hang­ja van. — Dolgozzon mindenki rendesen és akkor nem csapja be egyik ember a másikat — Mit javasolna? — Hanyag munkáért ne fi­zessenek 100 százalékos bért Vegyék figyelembe a minősé­get is. Sőt. elsősorban azt. Ak­kor bizony egyeseknek felkopik az álluk. Talán el is kellene zavarni őket a munkahelyük­ről. Dehát a munkát senkinek sem lehet kivenni a kezéből. — Úgy gondolja, hogy a „megbocsátás” humánus do­log? — Nem hiszem. Hogy jön ahhoz valaki, hogy 100 százalé­kos minőségű munkáért 80, vagy 60 százalékosat adjon cserébe? Kártoknsnak <m Csák Máték — M * tapasztalata a vál- hlatnál? — Itt sincs minden rendben. Főleg a Csák Máték ми tei- esenek nekem. . — Mit csinálnak? — Keresztezik egymás *4*- látásait — Tudna rá példát? — Nálunk „kőműves ssem- S8HT jerakodott eddig. Kiszál­lítottak nékik valamelyik épít­kezéshez mondjuk 8® máza®. anyagot Nekünk is lett volna Ï—2 mázsányi de azt nem rak­ták fel a gépkocsira. Ezért éj­fuvarköltsé^be! származott ká­ra a vállalatnak, hanem ami­att is, hogy álltunk és vár­tuk az anyagot Ez a vezetés „selejtje”, amit mindnyájan megfizettünk. — Persze a véreteknek — ha van erkölcsi alapjuk hozzá — a munkásoktól is meg kell követelniük a minőséget — Ez igaz. Személyesen is szemtanúja voltam annak, hogy milyen hanyagul dolgoztak a Csepel Autógyár szeghalmi gyárrészlegének építkezésénél a kőműveseink, vízvezetéksae- relóink és a többiek. — Eltűrte a vállalat? — Nem. Végülis egy műve­zetőnek, két technikusnak és hat szakmunkásnak a kezébe adta a munkakönyvét Fegyel- mileg elbocsátotta őket A kár persze megmaradt utápu*., amit mi fizetürtk meg. De jobb ké­sőn tenni valamit mint soha. Végre példát mutatott a válla­lat — Sok tehát a — A nagy többség beesfile­tesen dolgozik. Gondolok első­sorban Hack Ferenc és Csuta László kőművesbrigádjára. Ró­luk elismerően írt már a Népújság is. Derekasan dolgo­zik Papp Imre kőművesbrigád­ja és egy sor más brigád is. Vagy itt van’ Molcsányi Lász­ló építésvezető, aki kellő össz­hangot teremt & munkában. Nagyon megnyugtatót minden becsületes ember számára hogy az igazgatónk emellé áll, aki­nek igaza van. ö a tettek alap­ján Ítél. Több mint IS s»á%n!éh béremelés — Mennyi béremelést Ka­pott? — Annyit tudok, hogy a vál­lalat állami hozzájárulással fi, saját alapból 3,7 százalékkal emelte a béreket. Én több mint 15 százalékos béremelés­ben részesültem. — Számított ennyire? — Nem, de azért nagyon jói. jön. Eddig 3 ezer forint volt a havi átlagkeresetem és lesz 3450 forint Ez már lényeges különbség. (Nála a minőséget, a gondos, lelkiismeretes munkát és a mennyiséget egyaránt figyelem­be vette a vállalat. A vízveze­ték-, a gáz- és fűtésszerelők között a legmagasabb béreme­lést kapta.) — Mi a további célja? — Ennél a vállalatnál be­csülnek, szívesen dolgozom to­vábbra is. Meghallgatnak, rend­szerint meg is fogadják a ta­nácsomat, csak a Csák Máté­kat kellene „megtörni”. Mert hogy is néz ki, ha egy műve­zető bemegy a vállalat köz­pontjába valamilyen anyagért, aztán visszajön és azt mondja, hogy nincs. Amikor pedig vitá­ba szállnak vele, ilyesfélekép­pen magyarázkodik: „Minek strapáljam magam? Akkor sem lesz több a keresetem, ha meg- szerzem azt az anyagot.” News akar általánosítani A Csák Máték egyre kevesebben lesznek. Äs azok H akik a társadalmi tulajdont Csáky szalmájának tekintik. A be­csületes dWlgcaáfe; tűrik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom