Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-17 / 64. szám
1 Egészséges környezet óh CSDOOQOODQODOOOOaiQCJnOí BUJÓCSKA 96 néhányszor troli már téma ац ш újfajta játék, ami mosta- »ibaa kezd „divatossá” lenni a wásárlójt és az egye® ámcikkek között, A kérdéses eikkek hol megjelennek, hol eltűnnek. Éppen akkorra, amire a vásárlók megkedveli^ a* úgynevezett újdonságokat. Egyszóval bnjócs- káznak ezek a cikkek. A vásár- tők pedig keresik, hol as egyik boltban, hol a másikban, rendszerint hiába. Vajon mi az oka annak például, hogy ac élelmiszerboltban a aegytömcgfi halkonzervek közül megkedvelnek *ey-egy terméket és meg in lismernek a vásárlók, eltűnnek. Ilyen például az ISOLA halkonzerv, ami nem is olcsó, egy dobos 12 forint, triszont nagyon ízletes a tőkéülalmáj, mégsem lehet mostanában már hónapok «к» egyiket sem kapni. A háziasszonyok arankáját könnyítik meg a különböző koszég félkéss ételek, konzervek. Ilyen volta májgombóc, amit le. vesbetétnefe használhattuk. Sajnos csak volt, mert m is eltűnt a polcokról, immár közel fél éve. Nem lehet kapni az NDK keményítőt, amelyik a reklám szerint tíz-tizenkét mosás után 8» kemény ess tartja a fehérneműt, Hasznos tulajdonsága minit sokan keresik. A sütemények közöl hiányzik az olcsó „Zsúr- keksz”, amely Ízletes, omlós és igen jó vendégváró. Sorolhatnánk tovább még a különböző sikkeket, de úgy hisszük ez is megfelel annak bizonyítására, hogy nem elég új cikkeket forgalomba hozni, szükséges arról is gondoskodni, hogy a termékeket folyamatosan biztosítsák a vásárlók részére. Kevesebb bosz- szúság érné akkor a fogyasztókat, ha a kereskedelem jobban odafigyelne m ilyen cikkek rendszeres beszerzésére. Jó dolog a sportolás, de... TOirfn Edit tudósítónk írfa: yMa, amikor heves küzdelem folyik az egészségesebb életmód alakításáért és harcolunk az elkényelmesedés ellen, minden alkalmat meg kell ragadni, amely lehetőséget nyújt egy kis moz- gásos sportra. Ezzel a témával nem csak a sajtó, hanem a rádió és a tévé is foglalkozott már nom egyszer. A testedzés különösen fontos a kamaszkorban, mert amellett, hogy a gyermeket erősebbé, egészségesebbé teszi, levezeti a felesleges energiát s ! ezáltal frissítóleg hat a szellemi munkára, vagyis a tanulásra. Korunkban minden lehetőséget felhasználnak a sport népszerűsítésére.^ egyre többen vesznek részt az úgynevezett kocogó mozgalomban is. Bár ez inkább a felnőttek sportja. A fiataloknak ez kevés. Műt tegyen például az, aki nem kocogni, hanem úszni akar. Úszni szeretne az a tíz-tizenöt általános iskolás diák is, aki már az elmúlt évben űzte ezt a sportot s mindennapos vendége volt Válaszolt as ÓVÓIÉRT Szilárd Adám feecsaä tudósítónk írására válaszéit az OFO- TÉRT Központ. Ebben a diavetítők árát kifogásolta tudósítónk, s a válasz a következő; „Vállalatunk nem hozott forgalomba 220 forintos diavetítőket, mivel ezek kisteljesítményű, gyermekeknek szánt vetítők, s a játékboltok profiljához tartoznak. A kispénzű amatőröknek igyekszünk az igényeit kielégíteni, ezért a „Profij В— 4”~es és „Aspectár 150 A” elnevezésű vetítőket hozunk forga- ! lomba 800—810 forintos áron, a félautomata, illetve a teljes au- | tomata diavetítőkön kívül. Azok j az iskolák tehát, amelyek ilyen olcsó vetítőt kívánnak vásárolni, be tudják szerezni boltjainkban. Megjegyezzük, hogy a cikkben említett Brillamatic félautomata diavetítőt azért láttuk szükségesnek hirdetni, mivel új cikkről van szó, s szeretnénk, ha a vásárlók minél hamarabb megismernék és megkedvelnék. Ennek teljesítménye nagyobb, mint az előzőkben felsorolt vetítőké.’" a csabai strandnak. Az egy-két órás úszás, tanulás előtt felfrissítette őket. Igaz, ma is úszhatnak, de edzői felügyelet nélkül. Az a kérdésem miért szüntette meg a MÁV soportegyesüiete ezekkel a gyerekekkel való foglalkozást ? Talán nagyabb eredményt vártak tőlük? Mindenkiből nem lehet élsportoló és sokan nem is ezért, hanem magáért az úszásért sportolnak.” A kérdésre a választ Kádi Ká- rblytól, a, MTS békéscsabai városi tanácsa elnökétől kértük. A válasz egyszerű: nem nem- akarág az oka, csupán az, hogy nincs elegendő anyagi fedezet az edző foglalkoztatására. Ügy hisszük, a sportiskolának és az egyesületnek is össze kellene fogni, mert ez nemcsak a tudósítónk által jelzett 10—15 diák problémája, hanem még sok fiatalé. örömmel tapasztaltuk Boldizsár Gyula tudósítunk írja az alábbi esetet: öröm volt látni vasárnap Orosházán, a MÁV Utasellátó helyiségében, hogy amikor két részeg ember odaállt a pulthoz, g italt kért, a kiszolgáló nem szolgálta ki és az ismételt kérésre is csak szódát adott. Az ittas emberek megelégedtek ezzel, bár némi megjegyzést tettek az udvariatlan kiszolgálóra. Véleményem szerint ez még mindig jobb, mint hogyha a felszolgáló teljesítette volna kívánságukat Tudósítónk megjegyzi, hogy öröm volt látná a tiszta, ízléses helyiséget is, amely bár igen kiesd, rendiben tartott, s ez az itt dolgozó^ érdeme. Az ételek minősége is kitűnó bár szerinte az élőfizetéses menü, amit az itt dolgozó vasutasok kapnak, lehetne jobb is. Köszönet €§ segítségért Kedves szavakkal kérte Mik- lya Jánosáé a Békéscsaba, Kolozsvári úti óvoda vezető óvónője szerkesztőségünket, hogy tolmácsoljuk a gyerekek és az óvoda minden dolgozójának köszönetét a DÊGAZ Che Que- vara szocialista brigádjának. A brigádtagok már régóta patronálják az óvodát, s most azzal lepték meg őket, hogy egy gáztűzhelyet, s a hozzátartozó palackot ajándékoztak nekik. Külön szeretnének köszönetét mondani Papp Imrének, aki szintén a vállalat dolgozója és a szabadságát feláldozva dolgozik az óvodában, felássa a kertet, rendbe teszi a játékteret. Mindezt teljesen önzetlenül végzi, hiszen már gyermekei is felnőttek. Felnőíiek figyelem! joVOPA I Sokaknak feltűnt Békéscsabán a nap, mint nap ismétlődő jelenet, aminek tanúi lehetnek Békéscsabán, a Tanácsköztársaság úti 200 személyes óvoda bejáratánál. Elsősorban azok a szülők kifogásolták — s véleményükkel mi is egyetértünk — akik gyermekeiket kísérik naponta az óvodába, s a bejáratnál egyedül küldik be, hiszen a csöppségeket önállóságra is szokás nevelni. A legtöbbször viszont azt tapasztalják, hogy az udvarba gépkocsik állnak be, ott fordulnak, tolatnak és így tovább. A kicsik sokszor azt sem tudják, hogy hova lépjenek, mondhatnák úgy is, félelmükben. A gépkocsival rendelkező szülők hozzák él így gyermekeiket, s ez ellen senkinek nincs kifogása, kinek-milyen jármű álj rendelkezésére, úgy szállítja gyermekét. Az ellen azonban már valóban tolhatnak és szólunk mi is, hogy ne az udvaron, azon a szűk helyen forduljanak meg, veszélyeztetve ezzel sok-sok kisgyermeket, aki a reggeli, vsgy délutáni órákban kénytelen itt tartózkodni, óvodába menet és óvo_ dából jövet. Ezúton is felhívjuk azoknak a felnőtteknek a figyelmét, akik ezt teszik, hogy gondoljanak mások gyermekére is, fölöslegesen ne veszélyeztessék testi épségüket Sokszor írtunk már megyeszékhelyünk — Békéscsaba tisztaságáról, annak szükségességéről,hogy az utcákat takarítani, seperni kell, azonban az a mód, amit nap, mint nap tapasztalnak a járókelők és a lakók, egyáltalán nem mondható követendő példának. A Luther utcában a délelőtti órákban söpörnek olyan port felverve, hogy sokszor szinte tűrhetetlen. E témáról az elmúlt év nyarán már írtunk, azóta sem történt változás, legalább is a tapasztalatok ezt bizonyítják. Vajon miért? Nem lehetne másképpen megoldani az utcasöprést? Képünk a tüdőgondozó előtt készült, pedig itt még fokozottabban kellene törődni mások egészségével... Reméljük ismételt jelzésünkre történik intézkedés is. MINŐSÉG! Amióta drágább lett a tej és a tejtermék, azóta nagyobb gondot fordítanak a feldolgozó üzemek e termékek minőségének javítására. Ez ügyben számtalan* nyilatkozat is elhangzik az illetékesektől. Tapasztaljuk is mi, vásárlók a minőség javítását és ennek csak örülni lehet. Örömmel láttuk például, hogy a tejfel sűrűbb, majdnem olyan finom mint a piaci, amit a háztáji gazdaságok asszonyai olyan csodálatos tudománnyal és érzékkel készítenek, hogy szinte utánozhatatlan. A poharas tejfel is kezdett ehhez hasonlítani. Am a felhasználásánál igen furcsán viselkedik. Forró levesbe téve például egy része elolvad, a többi pedig megkoeso- nyásodik s a „gusztusos csomócskák” csak úgy úszkálnak a leves tetején. Nem bomlanak szét, mint ahogyan az egyes tejfeltől elvárható, bármennyire is szeretné a háziasszony. Valamit értenek azért a háziasszonyok is a tejfelhez — reméljük, ezt elfogadja a tejipar — és éppen ezért megállapították, hogy a levesből kimert sűrű massza bizony túró. Hogy miből lesz a túró a tejfelben? Hát aludttejből, ami valahogyan bekerült ezekbe a poharakba. Hogyan? Arra a választ a tejipartól várjuk. Ksrrelt válasz „szennyes ügyben"! Lapunk március 34 számában írtunk a békéscsabai Kulich Gyula lakótelepi Patyolat-felve. vő helyzetéről. írásunkra mesle_ pően korrekt választ kaptunk, s j ezt jó érzéssel fogadtuk. „A cikk ironikus hangvétele ellenére is helytálló kérdést feszeget. Lehet, j hogy furcsán hangzik, de mi ezt a cikket megköszönjük, mivel felhívja figyelmünket egy sajná- j latos mulasztásra. A szerény kisméretű tábla, melyet a bezá- ( rá, időpontjában kifüggesztettünk, sajnos eltűnt az átalakítás során. Természetes azonban, hogy lényegesen nagyobb gondot kellett volna fordítanunk a lakosság tájékoztatására. Cikkük | nyomán — felmérve az adott lehetőségeket — a munkákat meggyorsítottuk, s örömmel tudatom, hogy március 19-én vegytisztító szalont nyitunk, meg felvevőhelyet. Az adott körülményeken bélül e szalon korábbi nyitását nem tudtak megoldani, holott valamennyi technikai feltétel biztosítva volt. A kivitelezők elégtelen munkaszervezése okozta ugyanis a több mint két hónapos határidőeltolódást. Reméljük a Kulich Gyula lakótelepiek megelégedésére szolgál majd a rövidesen megnyíló magas műszaki színvonalon dolgozó szalon. Knyihár János mb. Igazgató.** Köszönjük a választ és az intézkedést Kedves hagyomány szeretteinket névnapon vagy egy b jubile, um $s esemény alkalmával dísz, távirattal köszönteni. ízlésesek szépek ezek a táviratok. A posta minden igényt kielégítő választékot nyújt a közönségnek. Van már minden alkalomra szóló. Névnapra, születésnapra, házasságkötésre, temetésre, sőt kitüntetésre és anyák napjára is lehet küldeni szebbnél-szebb táviratot, de még labdarú ómér- kőzés alkalmával is. A választék bő, a virágmintástól az eredeti rézkarcig (á: 25—30 forint) több féléből lehet válogatni, örülhet tehát aki küldte, mert szépet választhat és örülne az, aki kapja... örülne, ha nem vegyülne ebbe az örömbe némi üröm Is. egy kis mellékíz, a kézhezvétel után. Furcsa érzés ugyanis, hogy kibontjuk £ gyönyörű dísztáviratot és üres lapot találunk, mellékelve hozzá egy géppel írt szöveget. A posta újított, korszerűsített, Ez érthető, haladjunk a korral. De azért mégis különösen hat a géppel írt külön szöveg. Gondot okoz a címzettnek. Ugyanis: ha meg akarja őrizni -i díszlapot a szöveggel együtt, akkor vehet egy tubus ragasztót, hogy felragassza. Ha nem teszi, akkor óhatatlanul elkallódik a géppel, sőt néha — a posta jóvoltából — kézzel írt szöveg. Akkor minek a nagy cécó, miért van szükség dísztáviratra? Olcsóbban megúszhatna a feladó közönséges távirattal. Kérdésünk: nem lehetne ezt másképp megoldani? Elvégre az ember azért küld dísztáviratot — néha nem csekély anyagi áldozat révén —, hogy az maradandó emlék legyen annak, aki kapja. De így?!... Dísztávirat
