Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

Jt népfront Jfelotifeï ^ТДЦ ■■ --■■ -■■-■1..«иг.мц«а:. ■■ -.--ьцта-гяю. „Nincsenek kisügyek’’ ÜLÉST TARTOTT А П 1AISZTERTA AÁ CS ~ Hirtelen azt sem tudom fool kezdjem —, néz ránk Ba­dar János, amikor a ielölőgyű- lés után leülünk néhány izóra, Am pillanatnyi szünet után már mondja is. — Célom min­dig a párt, a nép szolgálata volt és az is lesz. Ez egyben «azonos a tanácstagi munkával. Nem ismeretlen ez a társa­dalmi megbízatás és az ezzel já­ró feladatok a párt békési já­rási bizottságának első tit­kára előtt. 1950 óta — igaz nem csak Békésen, azt mege’őzően Orosházán is — minden válasz­tásnál jelölték, majd bevá­lasztották a tanácsokba. — összetett, felelősségteljes megbízatás a tanácstagság Együtt és egyszerre kçll képvi­selni a választók érdekeit az országos feladatokkal. És ebben megítélésem szerint nincsenek kicsi és nagy ügyek. Mert pél­dául annak a 150 választónak, akinek itt Békésen nincs laká­sa a legfontosabb, hogy hozzá­jusson, építhessem Az országos erőfeszítések ezeket az embere­ket bizonyosan érdeklik, de ért­hetően legnagyobb gondjuk mégis a maguk baja. Nem szükséges kommentár a ■békési 52-es választókörzet je­löltjének 3 szavaihoz. A pánt egyik vezetőjének és tanácstag- swak lenni annyit jelent, mint az emberek boldogulásáért te­vékenykedni. Badár János ezt vallja. — Amikor hat évvel ezelőtt fit Békésen első alkalommal megválasztottak, azt kérdezték tőlem: mii’yen lehetőséget látok arra hogy Békés megkapja a vá­rosi státuszt. Akkor azt mondtam : nemcsak a sort kell kivárni, hanem a feltételeket is meg kell teremteni a várossá váláshoz. S ebben elsősorban nem a nagy­község vezetőinek volt tenniva­lójuk, hanem minden békési la­kosnak. Nem dicsekvésként mondom, de a békési emberek­re lehet számítani. Azóta a régen óhajtott célt elérték. Megkapták a városi ran­got, de Badár János szerint ez csak az alap. — Nem állhatunk meg he­lyi gazdaságpolitikánkban az el­ért eredményeknél. A város la­kosságára támaszkodva a jövő­ben is sok feladatot kell meg­oldani. Iskolákat, óvodákat, köz­épületeket kell építenünk, segí­teni szükséges a munkaerő gon­dokon, iparfejlesztési feladataink vannak s eközben napról napra intéznünk kell a választók egyé­ni gondjait. Mosolyog azon a kérdésünkön, vajon hogyan jut a járás veze­tőjének ideje a tanácstagi mun­kára. — Lehet, hogy furcsán hang­zik, de ez a kapcsolat az embe­rekkel számomra gond és egy­ben ösztönzés., Arra sarkall, hogy még többet és jobbat csináljunk. Nem. nem véletlen a többes fo­galmazás. Csak együtt segíthe­tünk az emberi gondokon. A választott semmit sem ér, ha vá lasztói nélkül akar eredménye­ket elérni. Az a sokszínűség, amit az emberek a fogadóórá­kon, vagy itt a munkahelyen, de a lakásomon is elmondanak pedig; változatosabb tájékozódást ad mindennapi munkámban. Hosszúra nyúlt a beszélgeté­sünk. A párt járási bizottságának első titkára, a békési 52-es vá­lasztókörzet jelöltje megfontol­tan sorolja a feladatokat. Az el­ért eredményekről nemigen be­szél, Ügy véli, ami megvan, az a múltté s mindig a jövőre kell figyelni. Nem használ nagy sza­vakat. Tudja a közösség képvi­selőjétől az emberek tetteket várnak. S azok az állampolgá­rok, akik most ismét jelölték, bíznak benne. Tudják, mint ed­dig ezután is mindent megtesz az érdekükben, s ha nem tud segíteni azt is 'őszintén meg­mondja. Botyánszfci János tófőnölk ugyanis Békés választó- kerület egységpárti jelöltje volt. November 23-tól я hónap vé­géig a lap valamennyi számá­nak első oldaláról úgyszólván minden más bel- és külpolitikai hír a belső oldalakra, sok eset­ben a harmadik oldalra szorult és valamennyi lapszám nagy terjedelmet szentel a kormány- párti képviselő-jelölt, pénzügy­miniszter Búd János méltatásá­nak. Nem lenne azonban teljes a kép a korabeli választásról, ha kortesnóták nélkül mutatnám be. A lap november 25-i számá­nak 5. oldalán a következőket találjuk: „Kortesnótáik” cím alatt: „A választási előkészületek folyamán egyre lelkesebben nyilatkozik meg я köznangulat dr. Búd János mellett. A régi jó idők választási hangulata kezd megelevenedni, s ez a hangulat már itt isj ott is fel­hangzó kortesnótákban is kife­jezésre jut. A nép egyszerű fiai ismert dallamokra alkalmi szö­vegeket költenek, amelyekből kicsendül egy-egy a helyzetet pompásan jellemző csattanós gondolat. A hozzánk is eljutott dalok közül egyet közlünk mu­tatóba: „A dér Megcsípte a szedret a dér, Lekonyult a levele. Le a levél s hej biz azéf Más is lekonyult vele. Lekonyult a keze-lába, Az orra is lekonyult, Pártjának meg valahára, Nálunk is lealkonyult.” A gúny vers-faragó azonban rossz jósnak bizonyult A Szo­ciáldemokrata Pártnak ez a pillanatnyi veresége nem jelen­tette a párt alkonyát sem itt Békéscsabán, sem másutt az országban. A 26-os választásokat követő 19 évben, 1945 áprilisáig a szociáldemokraták balszárnya, az illegális kommunisták irányi tásával tömörítette és újabb harcokba vezette a magyar munkásságot December első napjaiban megjelent lap-példányok jóval kevesebb hasábot szentelnek a választási propagandának. Per­sze ez шип azt jelenti, hogy levették a napirendről. A de­cember 2-í lap első oldalán (vk) szignóval „Az asszonyok szava­zata” címmel a lapfőszerkesztő­je írt vezércikket Búd János mellett kérve a polgárasszonyo kát, hogy .december 10-én vala: mennyien járuljanak urnához és adják le vcksukat a magyar ki­rályi pénzügyminiszterre. S amíg a kormánypárti képviselőt agyondicsőítették, addig a szo­ciáldemokrata Szeder Ferencet, mint azt a közölt kortesinóta is bizonyítja .nevetség tárgyává igyekeztek tenni. De nemcsak humorosan korteskedtek, amint azt a december 2-i lap második oldalán „Tollheggyel” cím alatt olvashatjuk: v „A titkár meg a titkárnő. Egyik pesti lap tegnapi száma magas figyelmére méltatta sze­rény városunkat я Bud minisz­ter programbeszédével kapcso­latban levállvereget bennünket. A külön tudósító négyhasábos cikke azonban egynémely pi­kantériákat is elárul. Így példá­ul azt írja ,hogy Szeder Ferenc az egyik kávéház márvány asz­talánál elhagyatva ül 'a hallga­tag párttitkárral és egy nagyon bájos és nagyon karcsú leány- nyál, a titkárnőjével)... Ej, ej, kedves elvtárs! Hát még úgy megsokasodtak à tit­kai, hogy .a hallgatag pántit» À kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Ali Nasser Mohamednek, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének és honvédelmi miniszterének feb­ruár 25. és március 1. között hazánkban tett hivatalos láto­gatásáról szóló jelentést A barátság és a kölcsönös megér­tés szellemében folytatott tár­gyalásokon a felek véleményt cserélték az időszerű nemzet­közi kérdésekről, áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alaku­lását és megvizsgálták az együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a két kor­mány álláspontja a legfontosabb ! nemzetközi kérdésekben azo­nos, vagy közel áll egymáshoz. J Elhatározták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság biz­tatóan fejlődő kétoldalú baráti kapcsolatait a jövőben tovább erősítik. A Minisztertanács meggyőződését fejezte ki, hogy | a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatása jelen­tősen hozzájárult a két baráti ország sokoldalú együttműködé­sének elmélyítéséhez. A külügyminiszter jelentést terjesztett elő a párizsi nemzet­közi Vietnam-konferenciáról, amelyen a Magyar Népköztár­saság, mint a vietnami nem­zetközi ellenőrző és felügyelő, bizottság tagja képviseltette magát. A magyar küldöttség ; tevékenyen közreműködik a konferencia munkájában és részt vállalt abban, hogy a töb­bi aláíró országgal együtt ga­rantálja a párizsi megállapodá- sok végrehajtását, a fegyver­szüneti egyezmény rendelkezé­seinek tiszteletben tartását. A j kormány elfogadta és jóváhagy- j I ta a párizsi nemzetközi Viet-1 nam-konferencián aláírt meg- J állapodást, egyben jóváhagyó- : iHnnmiiMinMiianiiimimmnuBmiM kár nem elég az őrzésükre, » hanem még egy külön (termé- | szetesen nagyon karcsú és na- : gyón bájos) titkárnőre is szűk- ; ség van?... Mégiscsak nagy dolog az, ha ■ valaki súlyos státusférfiú, mint 5 az elvtársi Szegény Búd János- : ra úgy látszik nem bíznak • annyi státustitkot, mert ő neki ! csak egy titkára van, hiába mi- : niszter. Az elvtársnak pedig két. ■ tő is van. Sőt azon aggódunk, | hogy tán még ez a kettő is ke- : vés. Mi csak arra vagyunk kíván- : c&iak, hogy mit szól ehhez a • többi elvtárs, aki a pártadót ; fizeti? Vajon tudnak-e ok a : nagyon bájos és nagyon karcsú ; titkárnőről? Aki — úgy mellé- ! késén említve — egész módis, ï divatos prémbundában őrizte a ■ „dolgozó nép képviselő-jelölt”- ! jének a titkait...” S így ment ez a választás : napjáig, december 10-ig. A jól • előkészített politikai, gazdasá- J gi, és nem utolsó sorban sajtó- ; propaganda, nem volt hiábava- ■ ló. December 11-i, szombati szá- ■ mában a független keresztény • politikai napilap k. gy. szignó- : val ellátott vezércikke a kor_ ; mánypárt győzelméről számol- ! hatott be. Arról viszont mélyen baliga- ! tott a független politikai napi- : lap, hogy a szavazás napján a J munkásokat, a földhözragadt ! szegény-parasztokat csendőrök i verték véresre ,ha a nyílt szava. ; 7ás alkalmával nem a kormány. ï pártra adták voksukat. F.s arról ; is hallgatott a Körösvidék, hogy ; ezen a választáson több tízezer ! Békés megyei dolgozó még a : szavazó úmáig sem juthatott el. ■ (Vége) Botyánszki János S lag tudomásul vette a magyar küldöttség munkájáról szóló je­lentést. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnöké­nek előterjesztését a KGST-or- szágokkal az 1976—1980-as évekre szóló tervegyeztetés tar­talmáról és szervezéséről. A tervegyeztetés célja, hogy hoz­zájáruljon az V. ötéves népgaz­dasági terv, ezen belül a ter­melési, beruházási, valamint a külkereskedelmi feladatok meg­alapozásához és tovább erősít­se Magyarország kapcsolatait a KGST-országokkal. A kormány az előterjesztést elfogadta. Ügy rendelkezett, hogy a hazai ter­vezési és nemzetközi tervegyez­tetési munkát egymással szoros összhangban kell végezni. En­nek érdekében meghatározta a tervegyeztetési munka szaka­szait és előírta az Országos Tervhivatal, a minisztériumok, valamint más, a végrehajtásban érdekelt szervek feladatait. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter jelentését a tavaszi mezőgazda- sági munkákra való felké­szülésről. Felhívta az érintett 1 minisztereket és az országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres végrehajtá­sához a további intézkedéseket tegyék meg. A kormány megtárgyalta és elfogadta a kohó- és gépipari ( miniszter jelentését a Vörös Csillag Traktorgyár átszerve­zéséről. A gyár azon hat kije­lölt vállalat között szerepel, amelyeknél a gazdaságos ter­melési szerkezet' kialakítása saját erőből nem biztosítható. Termékeit a kívánatosnál ki­sebb sorozatban gyártja, emi­att nem gazdaságos a termelés. A környező szocialista orszá­gokban a traktorokat és más munkagépeket nagy sorozatod­ban, olcsóbban állítják elő. A gyár működése csak úgy válhat gaz­daságossá, ha a jelenlegi gyárt­mányszerkezetét megváltoztat­ják. A kormány tudomásul vet­te, hogy ennek érdekében a kohó- és gépipari miniszter a Vörös Csillag Traktorgyár kis­pesti gyárát 1973. július 1-í ha­tállyal* szervezetileg a Magyar Vagon- és Gépgyárhoz — an­nak Vörös Csillag Gépgyár el­nevezésű gyáregységeként —, az egri gyáregységet pedig a hajtómű- és felvonógyárhoz csatolja. A Népi Ellenőrzési Bizottság­gokhoz tavaly 8 563 lakossági beadvány érkezett. Tartalmuk szerint nőtt a pénzügyi fegye­lemmel, valamint a lakosság érdekvédelmével kapcsolatos — föld-ügyek, társasházépítési ügyek, ügyfelekkel való foglal­kozás — bejelentések száma. A KNE1B tapasztalatai sze­rint a termelés az importtal kiegészítve 1972 ben elegendő árualapot biztosított a lakosság zökkenőmentes ellátásához . Az irányítási rendszer tökéletesíté­se és a különböző kormányszin. tű intézkedések hatására ked­vező változások tapasztalhatók a termelési struktúrában, vala. mint a termelés és a piac össz­hangjában. Az ipar volumené­ben növekvő, választékában bő. viilő, egyre korszerűbb termé­keket gyártott Az ipari javító- szolgáltató tevékenység színvo­A Magyar Vagon- és Gép­gyár Vörös Csillag Gépgyárábaa a jelenlegi termékeik gyártását 1975. végéig fokozatosan meg­szüntetik, s elsősorban * középsorozatban eőállított fu­tóművek és különféle alkatrészek gyártására rendez­kednek be. Intézkedés történik arról, .hogy az átszervezés nyo­mán szükségessé váló létszám­átcsoportosítást zökkenőmente­sen bonyolítsák le. Az érintett dolgozókat szervezettfen más munkaterületeikre irányítják át, indokolt esetben nyugdíj kor- kedvezményt, az átképzéshez pótlékot biztosítanak. A kormány megtárgyalta ax Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését a közművesítés helyzetéről és határozatot ho­zott a IV. ötéves tervben elő­irányzott program végrehajtá­sának biztosítására. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést ter­jesztett a kormány elé a népi ellenőrzés 1972. évi munkájá­ról és tapasztalatairól. A múlt évben több mint 27 ezer népi ellenőr vett részt 19 ezer vizs­gálatban. Nőtt a pénzügyi fe­gyelemnek, valamint a lakos­ság érdekeinek védelmét segí­tő bejelentések száma. A vizs­gálatok tapasztalatai szerint központi és vállalati erőforrá­sokból, valamint társadalmi összefogásból bővültek az egészségügyi, a szociális és kul­turális ellátás lehetőségei és eszközei. A jelentés megállapít­ja, hogy a vállalatok és a szö­vetkezetek nagy többsége az előírt keretek között, eredmé­nyesen gazdálkodik. Emellett azonban a népi ellenőrzés nem egyszer azt is megállapította, hogy a csoportos és egyéni haszonszerzés ér­dekében megsértik az ál­lami érdekeket és rendelkezé­seket, s erre olykor a hatékony felügyeleti és belső ellenőrzés hiánya is lehetőséget ad. A kormány a jelentést tudomásul vette. Az Állami- és Kossuth-díj Bizottság előterjesztése alapján a Minisztertanács döntött. Az 1973. évi Állami- és Kossuth- díjak, valamint a művelődés- ügyi miniszter javaslatára a Kiváló és Érdemes Művész ki­tüntető címek adományozásáról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) nala emelkedett, tevékenységi köre bővült. Javult a kenyér, és hús-ellátás is. Minőségi, választéki, áruterí­tési, szállítási és árkérdésels okoztak problémát az ellátásban. A gazdálkodási fegyelem te-’ rén nagyobbrészt szabályos ke­retek között folyó, eredményes gazdálkodást tapasztaltak. Nem kevés azonban a felelőtlent gaz­dálkodást folytató, az állami érdekekkel szemben a vállalati és egyéni haszonszerzést elősegí. tő vállalatok, szövetkezetek szá. ma. Ezek visszaszorítását a felügyeleti és a belső ellenőrzés hatékonyságának gyengesége is hátráltatja. (MTI) 3 Békés тш. 1973. MAaeres u. II népi ellenőrzés 1973. évi munkájának tapasztalatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom