Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-15 / 62. szám
Huszonöt éves a szocialista munkaverseny- mozgalom Huszonöt évvel ezelőtt. 1948 márciusában, a csepeliek kezdeményezésére az 1848-as szabadságharc centenáriuma tiszteleté, re március 15-én több százezer dolgozó részvételével szocialista munkaverseny indult az ország újjáépítésének mielőbbi befejezéséért, majd a fejlődés gyorsí. tásáért. A szocialista munkaver. scnymozgalom résztvevőinek nagy szerepük volt és van ma is a termelőerők gyors fejlődésében, a szocialista iparosításban, a korszerű közlekedés és kereskedelem létrehozásában, a szó. rialista mezőgazdaság kiépítésé, ben és fejlesztésében. — A munkaverseny mozgalom az újjáépítés kezdetétől a szocialista brigádmozgalom létrejöttéig nagy utat tett meg. Időközben voltak átmeneti visz. szaesések; az ötvenes években a szocialista munkaverseny ősz. tönző erejét csökkentették a politikai és gazdasági életben elkövetett hibák ; a túlzott közpon. toeítás; a bürokratizmus, a formalizmus, a verseny kampány, szerűsége. Mindez azonban nem kisebbíti azt a történelmi tényt, hogy a mnnkaversenymozgalom munkásosztályunk nagy nevelőiskoíája., a szocialista épí. tés alapvető eszköze. Az utóbbi másfél évtizedben a versenymozgalom sok új vonással gazdagodott, szorosabban kapcsolódott a mindennapi feladatokhoz. Valóban munkahelyi mozgalommá vált. amelynek feladata, hogy keresse az észszerű. hatékony és gazdaságos munka módjait. A' gazdasági reform bevezetése óta a versenymozgalom részvevői számára is világosabbá vált, hogy csak az a munka hasznos, amely valóban a társadalom. lakosság igényeit elégíti ki. Ehhez természetesen elengedhetetlen a jó vállalati vezetés, de az is nélkülözhetetlen, hogy a dolgozók szakképzettsége? műveltsége gyarapodjék, s az egész kollektíva lépést tartson a követelményekkel. Ezt mindenekelőtt a szocialista brigádok ismerték fel, hazánkban jelenleg már 120 ezer szocialista brigád, több mint 1.Î millió dolgozót tömörít, s bár képzettségük, aktivitásuk között nagy a különbség, mindenekelőtt! a szocialista brigádok mutatnak példát. Sajtótájékoztató a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmáról — A terv szerint mezőgazda-, sági es élelmiszeripari cikkek- : bői a szocialista országokba az idén öt ég fél—hat, a tőkés or. : szagokba hét százalékkal többet exportálunk, mint tavaly — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján dr. Lada Lajos a Külkereskedelmi Minisztérium főosz- I tályvezetője. Arról is szólt, hogy a tőkés országokból az idén viszonylag jelentős* mértékben. 12—13 százalékkal nő a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek importja. Ennek az az oka, hogy a% 1971. évitől eL térően, tavaly már nem tudtunk kedvező feltételekkel előre meg- i vásárolni olyan fontos importtermékeket. mint például a cukor és egyes fehérje-takarmányok; így a cikkeket az idén kell behozni. A várhatóan magasabb kiadásokban az is közrejátszik, hogy a világpiacom emelkedik a fehérje-takarmányok a eukor és a déligyümölcsök ára. Rámutatott, hogy az említett okok miatt a külkereskedelmi vállalatoknak még körültekintőbbeknek kell lenniük, j s kívánatos, hogy a termelők és ) a külkereskedelmi vállalatok közös érdekeltség alapián még jobban mélyítsék el kapcsolataikat. A hazug próbáján Lovas Edit rendezi Goldoni: A hazug című vígjátékát, mely a Jókai Színház következő bemutatója lesz. A bonyodalmas,fordulatos és rendkívül mulatságos cselekmény Velencében játszódik. A képen balról jobbra: Lovas Edit. Flórián Antal, Tóth Gabi Székely Tamás, és Felkai Eszter. (Fotó; Demény) Ifjúság — forradalom Forradalom g* teái mindazt, amit a haladás hívei tettek e szó tartalmának nemességéért, nehezen lehetséges. A „tett”, a „cselekedet” bizonyítja me gérte ttségét minden nemes erő összefogása teremti meg holnapjaink újabb győzelmeit. A mi „forradalmunk” erejét a munkásosztály, a nép adta? adja, melynek nagyszerű fiai is csak így. osztályukba, népükbe gyökerezve tehettek eleget kö- j vetelményeinek. Mta forradal- ! márnák azt tekintjük, aki nap- j rád napra szocializmust építő. ; alkotó tettekkel bizonyít, aki j vállalja a nagyszerű harcot né- | péért, a haladásért. A forradalom fejlődést, haladást jelent, tehát az ifjúság for- í radalmiságáról beszélve tenné- i szétesnek kell tekinteni az új j feladatokat, mert 3 farradalrm- ság nem másolás, nem megismétlődés, nem elszürkülés. nem aszketizmus. Az új feladatokat, új vonásokat, új feltételeket ismerni., tudni kell. Ma nevelni, irányítani, ifjúságot a jövőre felkészíteni az előbbiek nélkül nem lehet. A ma megtanítása, megtanulása csak átéléssel, gyakorlattal, egy területének és egészének vállalásával lehetséges.^ Ez a vállalás nem lehet csak szó: „az alkotó ifjúság" tettekkel legyen képes felépíteni a szocializmust, feltárni a holnapok építésének hogyanjait, munkáját szenvedélyesen szeretni. Ez nem lehet „általános” érzés, minden munkahely, minden fiatal jellemzője éegyen. Nincs általában alkotás, ez mindig konkrét, ez mindig tényekből fakadó feladat, amely a forradalmiságot a gyakorlatban valósítja meg. Az ifjúság forradalmi sága egyet jelent a párthoz való hűséggel, melyből a múlt megér tése, tisztelete, tanulságainak összegzése, a szocializmus építésének megértése, vállalása, gyakorlata fakad. A párt ég az ifjúság egysége az az erő, amely feloldja a ..két nemzedék” ellentétének elmélet i eskedő felna- gyítását, így nem lesz „két nemzedék — két feladat”, így lesz „mindnyájunk” megszakí- tás nélküli kötelessége a szocializmust építő munka. Az ifjúság forradalmiságának az a legfőbb követelménye ma, hogy széfles tömegeit kapcsolja be ebbe a munkába. Mi ПАЩ mítoszt- «MSisbi"" DCUI kusságot szőttünk a forradalom köré, lz óriási munka frontját jelenti, ahol a felelősség túlnőtt már az elszigeteltségen. az elméletieske- dtésen. Elbben a munkában minden becsületes fiatal megtalálja a helyét, e-A a gyakorlat frontja ahol a szó csak tettekkel les? érthető. Ez a munka valóságos, amely megvalósíthatatlan fiataljaink forradalmi tettei nélkül. Ebből a munkából lehet csak» kommunistává felnőni, a kommunizmus építőjévé válni. A múlton való egyoldalú ábrándozás ,a helyt kereső kesergés nem j boldogság, ez csak a ma és a holnapok, önmagunk és közösségünk alkotó egységéből fakad A ma forradalmiságának jellemzői egyben a kommunista erkölcs megvalósítói: az öntevékenység, a közösségért vállalj alkotó aktivitás, a kezdeményezés, a sokoldalúság, a- újabb és nagyobb feladatokra való felkészülés egy életet betöltő millió tettekből áll. Jelenti ez a vidámságot, az életkedvet ,a boldogságot, a szép és tiszta, életet gazdagító, életet adó szeleimet. De nem jelenti a gondtalanságot, a tétlenséget, a külső szemlélődést, a szócséplést. Ha hiányzik a forradalmdSág legfontosabb ismertertőjele. a kommunista erkölcs alapja, a munka, akkor nehéz bizonyítani, akkor: valóban nincs a forradalomnak romantikája, nincs egyént és közösséget egységbe kovácsoló ereje. Látszólag nem „népét”, [ ..nemzeteket” átfogó tettek ezek: egyszerűek, hétköznapiak, de nélkülük nincs haladás, fejlődés, ; felépített szocializmus, béke. Ezt a tettekben rejlő forradalmiságot kell elsajátítania, megismernie, megszeretnie és vállalnia aa ifjúságnak. A munkára való; felkészülés, a munka, a fedada- : tok feltárása és megoldása bizonyít A forradalmárt jellemző sok szép tulajdonság nem önmagától bontakozik ki. neveléssel, önmagunk, a felnőttek — nevelők — szülők munkájával, vonzó példamutatásával, az ifjúságii vezetők felelősségével, a kommunis- táfc farradalmiságával lesz alkotó, jellemző és általános. Az a ; nevelés, amely a tették alapján ítél. adhatja meg a munka szépségét, az önki fejtés nagyszerű lépését, az egyén ég a közösség harmonikus egysegét. Ebben finomul a végrehajtás alkotássá. A helytelent a gyakorlat szünteti meg és a gyakorlat teremti meg a helyeset. Munka nélkül, nevelés nélkül nem szűnik meg a tapasztalatlanság, de ne is tekintsük ezt „tudattalanságnak, rosszindulatúságnak”. Ezek a gondolatok önmagunk — felnőttek — felé is felvetik a realitás igényét. A nevelésnek kell meggyorsítaná az ifjúsági rétegek akciőkópes egységét, a nevelésnek keli megszüntetni a még Vneglévő, ellentmondásokat termő elzártságokat, Snk a felénk irányított kér- dés: de ez nem lehet váratlan, megdöbbentő, sőt legszebb kötelességünk a türelmes, megmagyarázó, az ismétléstől sem félő válasz. Tőlünk — felnőttektől, nevelőktől, szülőktől — kérdeznek meg mindent a fiatalok, „nekünk is kötelességünk,. hog^ tetteink, terveink bemutatásával, megvalósításával vá- j leszóljunk. A Forradalmi Ifjúsági Napok évenként felpezsdülő aktivitását ma már az ifjúság zömének munkája jellemzi, „munkával” vállalják a nagy elődök örökségét. Az ünnepekből a szocialista építés nagyszerűsége emelkedjen ki, mint a legjobban bizonyító forradalmiság, mert 1848—1919—1945 ígérete a megvalósítással lesz a legszebb, legforradalmibb kötelesség. Az ifjúsági mozgalomban a vállalás és a teljesítés legyen az ünnepek mércéje. Forradalmi múltunk gazdag kincstár, melynek drágakövei a jövőt tükrözik, melyek tettekre bonthatók le, nemcsak egy nagyszerű napot, hónapot, évet, hanem a forradalmi fejlődést igazolják. Ennek a fejlődésnek minden napja tettekkel .terhes, minden álma tettekből lett valósággá. Az ünnepeknek a mával, a holnapért való ötvözése nélkül csak felszínes marad az ..ünneplés”, csak „részvétel” lesz belőle. ÍVtnfl err|iékét a ma haza1 Civil fiságg és internacionalizmusa ötvözze, 1848/49— 1919—1945 a haza építését, gazdagságát, védelmét és szeretetét jelentse, amely nem egyszerű hétköznapi kötelesség, egy egész életet betöltő hősiesség. Április 4. akkor lesz valóban összegző napja a tavaszi ünnepeknek, ha ezt a napot készíti elő 1848. március 15., 1919. március 21. emléke, ha ebből a napból fakad 1917. legmaradandóbb tisztelete. A Forradalmi Ifjúsági Napok évtizedeket, félévszázadokat közelítenek egymáshoz, ugyanakkor megjelölik a következő évek, évtizedek kötelességeit. Az ünnepel igazán, aki ezekre készül fél. Ha a múltban az ünnepeket csak az emlékezés övezte, a ma ünnepeit a tervezte, az alkotás jellemezze, melyből a megerősítés, a büszkeség, a vállalás, a fokozott teljesítés falcad. így lesz csak maradandó az átélés, így bontakozhat ki a legőszintébb érzelmi találkozás a nagy eszmékkel, önmagunkkal. Az „egyszeriség” csajt felbuzdulást vált ki, a folyamatosság hoz létre mélyreható változást, csak az így átélt eredmények formálják igaz forradalmárrá az embert, az ifjúságot. Ezért helyes a Forradalmi Napok egységben való ünnepsége, érzékelteti ez azt a folyamatot, amely nem zárult le és csak az emlékezhet őszinte érzésekkel, aki folytatja is az utat. Felnőttek és fiaitalok ünnepeljünk együtt, mi felnőttek ne várjuk a hívást. Köztük, velük együtt élve a „tények” alapján döntsünk arról, hogy „forradalmi élmény”-e ma élni. A válasz egyértelmű, de sokszínű lesz. Ez a sokszínűség természetes. ez építőmunkánk gazdagságából , minden megkezdett alkotásunk újabb folytatást igénylő lényéből fakad, mely egyben a vállalt örökség felelősségteljes megőrzését és a továbbadásra való felkészülést is jelenti. Mi, felnőttek is vállaltuk 1848—1919—1945 kötelező feladatait, megvalósítottuk ezeket ,az új feladatokhoz hozzá- kezdtürik. a tervezést elvégeztük, a munkát gyermekeinkkel közösen folytatjuk. Van mit átadni, van mit átvenni, van mit továbbadni. minden forradalmiságtól idegen jelenség. A forradálrmságot az ifjúságtól várná, önmagunktól nem megkövetelni helytelen. A csak eszmei követelményekért hangoztató felnőtt nehéz út előtt áll. A7 élet bármelyik területén az ifjúság tettek nélküli neveié, se hamis célhoz vezet. Csak a tettekkel is bizonyító nevelés lesz annak a közélettségnek a 'forrása, amelyben az egyéni felelősség állandóan gazdagodik, szépül, nemesedik. Nem idegen az ifjúság forra- dalmiságától az önmagával törődés, tudásuk alkotó gazdagítása, a harmóndkus közösségi élet, az edzettség, a hangulat és jókedv, a tényeken alapuló optimizmus. Ebből fakad egymás nevelése, meggyőzése, a tétlenek és keresgélek magukkal ragadása. A feltételek megteremtése a mi kötelességünk. Az újabb eredmények azonban már csak akkor lesznek értékesek, ha azokat együtt tervezzük és együtt valósítjuk meg. ifjúság — forradalom! Nemes tettek, cselekedetek, közösségi akciók összegzői e szavak: önmagunkat és gyermekeinket elválaszthatatlanul egybekapcsolják. Ahol nehezen bontakozó» ki az ifjúság forradalmisága, ott érdemes önmagunk munkáját is megvizsgálni. A forradalmiság nem szétválasztó, hanem az együttes cselekvés vezérfonala. A Ipípf gondolatok célja ** ,cl* 1 az, hogy mindnyájan, idősebbek és fiatalok átgondoljuk munkánkat. Egyéni és közös kötelességünk a helyes válás, megfogalmazása: csak egy igaz és bebizonyított forradalom van: a szocializmus, a kommunizmus építésének a forradalma. Csausz Vilmos, a Magyar Pedagógiai Társaság Békés megyei Tagozata Vezetéspedagógiai Szakosztály vezetője. 5 SSÊM 1973, MÁRCIUS 15.
